kiránduló

Egy barlang, amit már I. István királyunk is ismert! Vajon már akkor is így nézett ki? Vagy akkor még laktak benne? Mennyi izgalmas kérdés egy bakonyi barlang kapcsán! Az Odvaskői-barlang amellett, hogy nagyon régi, nagyon népszerű is. Megközelítése elég könnyű, bár azért van benne kihívás, de nem vészes. Egy kellemes kirándulás némi hegymászással fűszerezve. Egész évben szabadon látogatható, körülötte az erdő pedig minden évszakban más arcát mutatja. Érdemes megkeresni, mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Bakonybéltől északra. Térképen ITT.

A túrát megterveztem, megnézhető, letölthető ITT.

Bakonybélből észak felé továbbmenve az úton kb. 4 km után találjuk bal oldalon az Odvaskő Éttermet és mellette egy hatalmas parkolót. Itt érdemes megállni, innen több irányba is vezetnek túrautak (például a Hubertlaki-tóhoz is), és innen lehet felmenni az Odvaskői-barlanghoz.

A barlang az út túloldalán van, ezért a parkoló északi csücskénél át kell menni az úton és ott be az erdőbe.

Nagy térképen átnézhetjük a túrázási lehetőségeket. Jóval nagyobb túrára is indulhatunk innen, de én csak a barlangig mentem el. Az 1. ponttól indulunk és két lehetőség közül választhatunk: jobbra vagy balra. Balra rögtön lépcsősorral kezdődik az út a piros sáv jelzés mentén. Jobbra a piros ómega/barlang jel vezet a barlang felé, erre mutatom a kört.

Egy szélesebb erdei úton indul a túra, a Szarvad-árok alján, enyhe emelkedővel.

Itt még a zöld kereszt és a piros barlang jel együtt halad felfelé.

Aztán kb. 600 méter után lesz egy elágazás, ahol kettéválnak a jelek. A zöld kereszt jobbra visszavisz Bakonybélbe, a piros barlang jel pedig balra az Odvaskői-barlanghoz vezet.

Innen már egy keskeny ösvény vezet tovább, és itt is lépcsősor visz fölfelé.

A jelek mindenhol jól láthatóan, jól követhetően vannak felfestve a fákra, itt nem lehet eltévedni.

Fölfelé durvul a terep, egyre meredekebb az emelkedő és fák gyökerei között kell tovább lépkednünk.

Aztán kidőlt fák képeznek akadálypályát. Kénytelenek vagyunk átmászni rajtuk, mert megkerülni nem lehet őket.

Mindössze 200 méter mászás után, nagyon hamar odaérünk a barlangot magába foglaló hatalmas sziklához, az Odvas-kőhöz.

Egy 1037-ben, I. István magyar király által kiadott adománylevélben fel van tüntetve az Oduaskw név, amely az első, barlangra utaló földrajzi név írott dokumentuma Magyarországon.

Odvas-kői-barlangnak 1976-ban volt először nevezve a barlang az irodalmában. Korábban volt a neve Bakonybéli-zsiványbarlang, Betyár-barlang, Gerence-barlang, Odvaskői-barlang is. De a barlang nevének még ma is, ahány helyen nézzük, annyi változata van, külön, egybe, kötőjellel.

A barlang nagy, 3,5 m magas és 7 m széles bejárattal, az Odvas-kő sziklája alatt nyílik.

1914-ben Laczkó Dezső végzett ásatást a barlangban. Ez az első ásatás néhány cserépdarabot, csontszilánkokat és tüzelésnyomokat tárt fel. Eredménytelen próbaásatást végzett itt 1916-ban Hillebrand Jenő. Majd 1926-ban Kadić Ottokár és Hatzky E. vizsgálták át és a barlangban barlangi medve fogat találtak.

A mintegy 20 méter hosszú belső üreg kb. 10 méter széles és 3-4 méter magas. Hazánkban minden barlang törvényes védelem alatt áll, ez a barlang fokozottan védett.

A barlangot a mészkő repedéseibe, hasadékaiba a felszínről bejutó víz oldó hatása hozta létre.

Zseblámpát vagy fejlámpát vigyetek magatokkal (vagy olyan telefont, amiben van zseblámpa), és akkor szép cseppkő bekérgeződést, apró cseppköveket is megfigyelhettek.

A legutóbbi időkben a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik után üldözőik elől menekülve.

A barlangban 10 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő, ezzel az Odvas-kői-barlang egyike a Bakony legforgalmasabb denevér nászhelyeinek. A denevérek őszi látogatása alapján valószínű, hogy hajdan szülőkolóniájuk is élt itt.

A barlang elég nagy, belseje elég sötét, ezért a lámpa mindenképpen hasznos. Bár a bejárat elég nagy, a barlang belsejébe már nem jut túl sok fény.

A barlangból a kilátás viszont elég klassz. Hatalmas fák veszik körül a bejáratot.

És ha bejártuk a barlang minden zegét-zugát, akkor indulhatunk tovább.

A piros barlang jelzést kövessük tovább, felfelé a lépcsőkön.

Jön egy jó kis gyökeres rész és itt rájöttem, hogy valóban jobban jártunk azzal, hogy itt fölfelé kell menni és nem lefelé.

Fent aztán van egy kis sziklás rész, felértünk a domb tetejére.

A piros barlang jelzés itt végetér, innentől a piros sáv jelzésen megyünk tovább. A piros sáv egyébként jobbról, észak-keletről jön Vinye felől, ott fordul délnek, végighalad a Cuha-szurdokon és bemegy Zircre. A másik irányba, innen balra, dél-nyugatra megy tovább, jó nagyot kerül a Bakony erdőiben és érintve Hárskutat, Eplényt és az Ámos-hegyet, Várpalotára visz be. Mi itt indulunk a piros jelzésen visszafelé a parkoló felé, balra.

Tudjátok, mi az a dendrotelma? A fák odvában, üregeiben összegyűlt vizet, illetve az így kialakult élőhelyet nevezzük dendrotelmának. Ezek a különleges mikroélőhelyek amellett, hogy gombáknak, számos vízi gerinctelen fajnak (kis méretű rákok, kerekesférgek, szúnyoglárvák), illetve egysejtű élőlényeknek (házatlan és házas amőbák, csillósok, ostorosok) adnak otthont, az erdő gerinces állatainak is remek ivóhelyet biztosítanak a szárazabb időszakokban, sőt, egyes madarak még fürdőzésre is használják. 

Erre halad a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató Boroszlán tanösvény is.

A Boroszlán tanösvény a Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút, amely 8 tájékoztató tábla segítségével mutatja be a Magas-Bakony különleges természeti értékeit.

A tanösvény táblái segítségével megismerhetjük például a Magas-Bakony erdőit, a madárvilágát, a szurdokvölgyek élővilágát, a karsztosodási folyamatokat és a barlangképződést. A piros T jelzést követve egy 7 km-es körtúrát tehetünk a Kőris-hegyen és környékén.

Közben kövessük a piros jelzést. Ahol elágazik az út, ott egyértelműen jelölve van, hogy merre kell mennünk.

És hamarosan vissza fogunk érni az út mellé, ahonnan indultunk.

Remélem kedvet kaptatok egy remek, barlangászkodással egybekötött túrához! Ha Bakonybél környékén jártok, ne hagyjátok ki, hiszen bármelyik évszakban könnyen megközelíthető, szabadon látogatható barlang az Odvaskői.

De rengeteg más látnivaló is van a Bakonyban Bakonybél és Zirc környékén, meg persze egész Veszprém megyében. Bármikor érdemes ide túrákat szervezni, hiszen télen is ad annyi élményt, mint nyáron, sőt. Ősszel meg csodálatos színorgia vár ránk az erdőkben.

Ezen a lépcsősoron érünk vissza a kövesúthoz, csak fentről fotózva nem volt olyan látványos. Természetesen erre is lehet indulni, akkor pont fordítva járjuk be a fent leírt útvonalat.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része az alábbi weblapokról származik: www.turistamagazin.hu, www.termeszetjaro.hu, wikipedia.

És külön köszönet Bácskai Péternek, a Hajagi Természetvédő és Szabadidő Egyesület elnökének az idegenvezetésért! :-)