kiránduló

Szlovénia feltörekvő látnivalója a Skocjan barlang, ahol egy patak dübörög a barlangrendszeren keresztül, mély szurdokvölgyet alakítva a föld mélyén. Lenyűgöző látványosság, de van mit nézni a barlangrendszer fölött is, a felszínen. Jelzett tanösvény vezet körbe csodás kilátópontokkal, elhagyatott faluval, látványos víznyelőkkel és sok lépcsővel. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Skocjan barlang is, ahol akár egy egész napot eltölthetünk, de egy felet mindenképpen. A barlangot már bemutattam, most jöjjön a felszín. Milyen látnivalók vannak még itt? Mutatom!

Hol található? Szlovéniában, Ljubljanától délre, még Postojnától is délre, a tenger felé menő autópálya mellett, Divaca falunál. Térképen ITT.

Na de kezdjük az elején. Már az autópályán is ki van táblázva, itt kell lehajtani:

A látogató központ mellett hatalmas, ingyenes parkoló van, ahol főszezonban a mérete ellenére is nehéz szabad helyet találni. Kb. 10 év alatt megsokszorozódott a látogatók száma és ma már a barlangba bejutni sem olyan könnyű. (Egy júliusi napon délelőtt 10 előtt már csak a délután 2-kor induló vezetésre volt legkorábban szabad hely.)

A parkolótól a látogatóközpont felé elmegyünk az UNESCO táblája mellett, sokáig ez volt Szlovéniában az egyetlen világörökség helyszín.

A pénztárak előtti téren várakozhatunk az induló csoportra vagy csak hűsölhetünk kicsit. Van étterem gyors és időigényesebb ételekkel, süteményekkel és fagyikkal. Van kulturált mosdó is. És a tanösvényhez is itt kell keresztül mennünk.

A hatalmas park nemcsak a barlangról szól. A Skocjan Barlangok Regionális Parkban számos turistaút, skanzen, archeológiai, geológiai, néprajzi és a barlang kialakulásáról szóló kiállítás, és más látnivaló is megtalálható.

Nagy táblák mutatják a lehetőségeket, ez alapján eldönthetjük, hogy melyiket válasszuk. Az legnépszerűbb természetesen a barlangrendszeren átvezető út, de fent is van egy nagyon látványos tanösvény. Ezen a képen zölddel jelölve.

A tanösvény a látogatóközpont mögött indul, először lefelé a lépcsőkön. Aztán balra kövessük a táblákat és a széles utat. A 2 km hosszú út kb. 45 perc alatt járható végig kényelmesen. A táblákon a "Skocjan education trail" feliratot keressük.

A tanösvény táblái segítségével megismerkedhetünk a környék élővilágával, a virágokkal, fákkal, és az állatokkal is. Olvashatunk a természetvédelemről és a biodiverzitás fontosságáról. Minden tábla alján nyíl mutatja merre találjuk a következő táblát.

Út közben több kilátópont is lesz, de a fák között is találunk olyan helyeket, ahonnan láthatjuk a "túlparton" lévő falucskát, Skocjan-t.

Az első "hivatalos" kilátópont kb. 5 percre van az első táblától. Mivel közel van és könnyen megközelíthető, legalább idáig érdemes elsétálni a barlang látogatás előtt vagy után, mert ...

Hamarosan tehát egy kiépített teraszhoz érünk, ahonnan tényleg lélegzetelállító a kilátás.

Stefani hercegnő, a Habsburg trónörökös, Rudolf herceg felesége 1885. szeptember 17-én járt itt, a Skocjan barlangban. A látogatás emlékére a kilátópont neve Stefani kilátó lett, ugyanis ezt a teraszt neki építették.

Beláthatunk a nagy és mély dolinába (Velika dolina), melynek alján ott folyik a Reka. A folyóval a felszínen itt találkozhatunk utoljára, innentől ugyanis a hegy gyomrában folyik tovább egészen a tengerig. Ezt szemlélteti egy ábra a kihelyezett táblákon.

Ez a legnagyobb dolina a karsztvidéken, 164 méter mély! (A tábla felirata szerint, összehasonlításul Kheopsz fáraó piramisa 148 méter.) Természetesen a dolina kialakulási folyamatát is végigkísérhetjük a táblák ábráin. Rendkívül sok idő kellett hozzá, de rendkívül érdekes.

A barlang kijárata is ott van lent mélyen.

Onnan lentről rengeteg lépcsőn keresztül lehet vissza feljönni a látogatóközponthoz. Út közben hidakon is átmehetünk a szűk hasadékok fölött és több vízesést is megcsodálhatunk.

Szlovénia egyébként barlang nagyhatalomnak számít, hiszen több mint 6000 barlang található a területén, amiből 110 látogatható. A két legnagyobb és legismertebb ezek közül a Postojnai- és a Skocjan-barlang. Míg előbbiben elsősorban a cseppkövek dominálnak és a kiépítés jellege, a kisvasút jelent kuriózumot, utóbbiban ma is megfigyelhetjük a barlangképződés lépcsőfokait, a víz bámulatos erejét. A Skocjan barlang ezért nemcsak a laikusok és kirándulni szeretők számára érdekesség, hanem a barlangászok, geológusok részére is tartogat látnivalókat.

A kilátóterasz után kellemes, erdős részen sétálhatunk tovább. A táblákon pedig az odú-lakó madarakkal és lakóhelyükkel, valamint a méhek fontosságával ismerkedhetünk meg.

Az útelágazásoknál segít a következő tábla, ha meglátjuk merre is van. Itt például elég egyértelmű, hogy jobbra kell továbbmennünk. A bal oldali út Szlovéniát keresztül-kasul szelő hosszú túrautak egyike, a Szlovén Hegyek Útja (Slovenska Planinska Pot).

Az elágazás után a fenyőkön jellegzetes sebet figyelhetünk meg. Ezt a gyantacsapolók ejtették a fán. A táblán megnézhetjük, hogy is működött ez valamikor régen. Ma már inkább szintetikus gyantát használnak különböző lakkok, festékek, szappan, fapolírozó és egyéb termékek előállításához, így a fenyőket már nem csapolják.

Keskenyebb ösvényen haladhatunk tovább, ami betonos. Nem véletlenül, de ez hamarosan ki is derül.

Közben innen is szép kilátásban gyönyörködhetünk.

Aztán jönnek a lépcsők. Nagyon sok lépcső. Ezért betonos az út.

Út közben a táblákról megismerhetjük a barlangi állatok életét. Bemutatják a barlangi vakgőtét, amit a bőrszíne miatt emberhalnak is neveznek. (A Postojnai cseppkőbarlangban van egy akváriumszerűség, ahol élőben is megnézhetjük őket.) Aztán további madarakat és a sziklás talaj növényeit, virágait is bemutatják.

Egy elágazáshoz érünk, ahol jobbra lefelé még nagyon sok lépcső van, az út azonban balra folytatódik. Ezeken a lépcsőkön jöhetünk fel a barlang látogatás után. Lemenni nem érdemes, mert zsákutca, ugyanis sokkal mélyebben van egy kapu, amin csak kifelé lehet jönni. Ráadásul látványban sem ad többet, úgyhogy ha csak a felső körúton sétálunk, nem éri meg annyit lépcsőzni le és vissza.

A tanösvényen lesz jobbra egy kiágazó ösvény. Valószínűleg az egyenesen menő út is ugyanoda visz, de itt viszont érdemes jobbra felmenni, mert egyrészt ott vannak az újabb információs táblák, másrészt fentről ismét szép kilátásban gyönyörködhetünk.

Ez itt a Mici kilátópont, mely a nevét R. Mahorcic lányáról kapta. Az úr Sezana kormányzója és a Skocjan barlangokat kutató társaság tagja volt.

Itt a park mészkő-sziklás lejtői rendkívüli élőhelyet képviselnek, és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából fontos védett területek az Európai Natura 2000 hálózaton belül.

Visszanézve a hatalmas sziklafal tetején ott van a Stefani kilátóterasz, ahol nem sokkal korábban nézelődtünk.

Lent pedig még mindig nagyon mély a Velika dolina.

A másik irányban, a sziklafal tetején pedig ott az elhagyatott falu: Skocjan.

A kis kitérő után visszaérünk a szélesebb útra, ezen menjünk tovább a körtúrán.

Hamarosan házak közé érünk, ez a falu Betanja.

Itt egy kis galéria esik utunkba, ahova ingyenesen beleshetünk.

Amikor ott jártan, ilyen gyönyörű fekete-arany képek voltak kiállítva.

Aszfaltos úton haladhatunk tovább a falu házai között, enyhén emelkedve. Betanja érdekessége a kőből készült tetőfedés. A 17. századtól használtak követ is a házak tetején.

A házak között itt is van valamilyen vendéglátóipari egység, mondjuk kocsma vagy presszó. De valószínűleg olyan ház is van, amiben még laknak.

Aztán egy kanyar után megérkezünk Skocjan-ba.

Egy tábláról kiderül, hogy a helyiek a Reka folyó környéként "malmok völgyének" nevezték, mert nagyon sok gabona és fűrészmalom üzemelt a folyó vizének erejét használva.

Az elhagyatottnak tűnő falucskában azért van némi élet. De elég különleges hangulata van a házak között sétálva. A Szent Kancián templom érdekessége, hogy a harangtorony külön áll az épület mellett. A templomot 1606-ban szentelték fel, de minden bizonnyal régebbi eredetű, valószínűleg 13. századi.

Gyönyörű régi épületek vannak szépen karbantartva.

A villanyoszlopra feltett térképen pedig csekkolhatjuk, hogy hol vagyunk éppen. Meg hogy mennyi látnivaló van a faluban és merre induljunk tovább.

A barlang kialakulása természetesen a Reka folyóhoz köthető, mely a felszínen folyva, a karsztvidéket elérve kicsit feloldotta a mészkövet és a kialakított barlang teteje egyszercsak beomlott. Így jött létre a 165 méter mély Velika dolina és a 120 méter mély Mala dolina, ahol a folyó eltűnik a felszínről és a föld mélyén folytatja útját. (A Reka csak 34 km-rel odébb bukkan a felszínre újra.) A következő kilátás megértéséhez szükséges a táblát is tanulmányozni.

Itt van tehát a Mala dolina, azaz az kisebbik víznyelő. De ez is hatalmas és nagyon mély.

Itt, a park területe a történelem előtti időktől folyamatosan lakott. Az itt lakók pedig próbálnak harmóniában élni a környezettel, a természettel és közben nem pusztítani, hanem építeni, megóvni azt.

A kőfalak hozzá tartoznak a tipikus karsztvidéki látképhez. Az itt élő emberek folyamatosan építettek ilyen falakat, miközben a földet megtisztították a kövektől, hogy megművelhessék és növényeket termeszthessenek benne. Ezek a kőfalak mára fontos élőhellyé váltak különböző növények és állatok számára. Például gyíkot biztosan fogunk találni a kövek között.

Itt a táblák mutatják az utat, hogy merre haladjunk tovább a látogatóközpont felé.

Borostyánnal benőtt kőfalak között vezet tovább az ösvényünk.

A Skocjan barlang és környéke nagyon gazdag lelőhely archeológiai szempontból. A kutúrák jelenlétének nyomai 5000 évre vezetnek vissza. Ezen a területen késő bronzkori település nyomait is feltárták, mely kb. 4000 éves lehet.

Aztán ismét házak között sétálhatunk egy aszfaltos úton.

A házak közötti terület is gyönyörűen rendben van tartva. Kis tavat is találunk az út mentén.

Aztán a széles, kavicsos útra érve megtaláljuk a bejárathoz vezető lépcsősort. A szemben lévő házikóban büfé üzemel, a barlangból kifelé az mellett vezet el az út. Aki kíváncsi rá, elsétálhat még addig. Aki viszont már menne, annak itt élesen balra kell fordulnia.

Ahogy a tábla is mutatja, itt fölfelé van a kijárat, a parkoló és a látogatóközpont.

Itt indultunk jobbra az ösvényen (illetve amikor lefelé jöttünk a lépcsőn, akkor balra) és alulról ugyanide értünk vissza. Már látszanak az épületek, az étterem és a pénztár.

A nagy táblán mások is tanulmányozzák, hogy merre lehet még kirándulni a környéken. Bennünket pedig még vár egy kis kiállítás az egyik épület pincéjében.

A pénztárral szemben lévő épület pincéjében, a turistainformációs iroda, illetve ajándékbolt alatt egy kiállítás van berendezve a barlang múltjáról. A kiállítás ingyenesen megtekinthető.

A falakon és az információs oszlopokon olvasható történetekből olyan rejtélyes dolgokra is fény derül, hogy pl. a Skocjan barlangot először az ókori görögök írtál le, és hogy miért volt szüksége a barlang felderítőinek vízre a világításhoz, valamint hogy hogyan használtak régen tehén-szarvat a felfedezők telefon helyett.

A környék domborzati makettje is különleges: ez egy másolat a Franz ritter von Hopfgartner által 1894-ben készített modellről. Az eredetit Triesztben őrzik a Civico Museo di Storia Naturale nevű múzeumban.

Ezen egy kicsit jobban átlátható a nagy és a kis-dolina.

A kiállításon különböző installációkon, monitorokon, nagy táblákon és maketteken bemutatják a barlang felfedezését, kiépítését, az ehhez használt eszközöket és módszereket.

Az első dokumentált látogatók a 18. század második felében érkeztek a barlangrendszerhez. Az első utat a Velika dolina mellett építették ki 1823-ben. A hely vendégkönyvét 1819 óta vezetik. A barlangban az első turistautat 1884 és 1906 között építették helyi lakosok kézi technikákkal. A Cerkvenik hidat 2003-ban építették. Ma a turistautak hossza kb. 3000 méter és kb. 500 lépcső van közben. A barlangrendszer látogatottsága kb. 100 ezer fő évente.

A barlangrendszer teljes hossza 6,5 km, a legmélyebb pontja a felszíntől számítva 223 méter. Ehhez képest a park legmagasabb pontja a Stefani kilátópont 435 méter. A Reka folyó vízhozama minimum 0,03 m3/s, maximum 380 m3/s. A vízesések száma a barlangban 26 db. A legmagasabb vízállás 1965-ben volt, 108 méter, ami a barlangban található híd fölött volt még 10 méterrel. A híd egyébként ma 47 méterrel a folyó fölött található.

Egy kis moziteremben egy filmet is nézhetünk szlovén és angol nyelven.

Remélem kedvet kaptatok ahhoz, hogy a Skocjan barlang látogatás után (vagy előtte a vezetett túrára várva) körbejárjátok a felső túrautat is. Egy óra alatt tényleg kényelmesen körbejárható, ha legalább ennyit várnotok kell, nyugodtan induljatok neki. Vagy a barlang után. Szerintem megéri. És ne felejtsetek el lemenni a pincébe is. :)

Ráadásul Szlovénia tele van természeti csodákkal, meg csodás városokkal. Érdemes kilépni a Ljubljana - Bled - Bohinj háromszögből és nemcsak a tengerpart felé. A hegyek között rengeteg eldugott szurdok, vízesés, folyó és tó van még. Meg rengeteg túrázási lehetőség.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az infók egy része a kihelyezett táblákról és a wikipedia oldalairól származik.