kiránduló

A Papuk hegyről mindenkinek a kirándulás jut eszébe, pedig más látnivalók is vannak a közelében. Múzeumba menni itt is jó! Főleg, ha olyan izgalmas, multimédiás, interaktív és trendi "múzeum"-ról van szó, ahol játékos és érdekes módon ismerhetjük meg környezetünket. A Papuk Geo Info Centrum pont ilyen! Egy modern épületben sok D-s mozi, valamint geológiai, biológiai és archeológiai részleg van berendezve nagyon menő módon. Ez azoknak is tetszeni fog, akik nem rajonganak annyira a felsorolt tudományágakért! Pár részletet megmutatok belőle kedvcsinálónak, és ha arra jártok, feltétlenül ugorjatok be. De most tartsatok velem!

Hol található? Horvátországban, a Papuk hegység északnyugati csücskében, Voćin (Atyina) településen. Térképen ITT.

Barcsnál vagy Drávaszabolcsnál kilépve a határtól 60-70 km. Ha Voćin meg van, ott már meg lesz a látogatóközpont is, bár a táblákat nem figyeltem, de a modern épület könnyen észrevehető a fő utcán.

A látogatóközpont mellett nagy, ingyenes és fedett parkoló van kialakítva.

Az előcsarnokban lévő pultnál tudjuk megvenni a jegyet, és nagyon kedvesen, gyönyörű angolsággal elmagyarázzák, hogy mi merre van. Bérelhető audio guide is (horvát és angol nyelvű), de minden ki is van írva horvátul és angolul.

A látogatás első állomása a multiszenzoros, 6D-s mozi, ahol egy kb. 20 perces, 3D-s filmet vetítenek a Papuk jelenéről és múltjáról. Toni, a kedves ammonitesz időgépével visszarepít bennünket az időben, először a közelmúltba, aztán egyre tovább és tovább, abba az időbe amikor hatalmas megalodon cápák, delfinek és fókák úszkáltak a Pannon-tengerben. Sőt, még tovább.

És, hogy tényleg úgy érezzük, hogy szinte benne vagyunk a filmben, a 3D-s hatáson túl fúj a szél, száll a vízpermet, mozognak a székek, imbolyog, rezeg, nyomkod. Fantasztikus az egész, a film pedig lenyűgöző! Érdemes itt kezdeni a Papuk hegység felfedezését, mert a moziban bemutatják az egész hegységet, láthatjuk a Grófi Tanösvényt, a Ruzicai várat (és a legendáját), az üvegeseket, a szénégetőket, minden fontosabb helyszínt. (Majd ez után utazunk vissza a múltba.) A filmet horvátul vagy angolul nézhetjük, minimális angol nyelvtudás nem árt hozzá, de a látvány és az élmény enélkül is nagyszerű. (Én sem értettem a felét sem, de ettől még lenyűgözött.) (Amazing!) :-)

(A fenti kép a https://geoinfocentar.com oldalról származik.)

Mozizás után pedig elkezdhetjük felfedezni a kiállítóteret, ahol a teljes földtörténet kirajzolódik. Itt megtudhatjuk, hogyan alakult ki a földi élet a "levestől" az első növényekig és állatokig, a dinoszauruszok uralkodásáig és az ember megjelenéséig.

A Papuk Horvátország geológiailag legváltozatosabb hegye. A hegység 3D-s domborzati modelljére a geológiai térképet vetítik. Az interaktív geológiai térkép körül a Föld mélyén mintegy 440 millió éve keletkezett metamorf kőzeteket és üledékes kőzeteket találunk, amelyek tengerekben és tavakban rakódtak le. Majd eljutunk egészen a néhány ezer évvel ezelőtt itt kialakult tufáig. Összesen 18 különböző típusú kőzetet nézhetünk itt meg.

Amelyik kőzetre kíváncsiak vagyunk, a lyukon benyúlva egy gomb segítségével világosság gyúl körülötte. Benyúlva akár meg is tapogathatjuk adott kődarabot. Az asztal magassága pedig abszolút gyerekbarát. (A felnőtteknek eléggé le kell hajolni a lámpa gombjának megnyomásához.)

Középen pedig, a Papuk térképén megnézhetjük, hogy adott kőzet hol fordul elő. A gombok nyomogatásával változik a vetített kép.

Az evolúció fala a Papukon talált kövületeket őrzi és a geológiai korszakok történetét követi.

Itt végigmehetünk az evolúción, követhetjük a földi élet változását, a növények - állatok fejlődését.

Bár egyes helyeken ki van rakva a "ne nyúlj hozzá" piktogram, ezekben a dobozokban szerintem direkt azért vannak ilyen őslények, hogy akár meg is tapogassuk őket. Egyébként szerintem az egész látogatóközpont kifejezetten "vak-barát", mert nagyon sok mindent meg lehet fogni.

Például a megalodon cápa fogát is.

A miocén tengerek és óceánok legérdekesebb tengeri szörnye a kihalt megalodon cápafaj volt. A szakértők megpróbálták meghatározni ennek az állatnak a méretét a fogak mérete alapján és azon a véleményen vannak, hogy ez a kihalt tengeri óriás akár 20 méteresre is megnőhetett és akár 4 tonnát is nyomott.

A terem közepén, a Papuk kőzeteit bemutató asztal körül monitorok vannak sorban. A monitorokon plusz információkhoz juthatunk több témakörben képek és rövid leírások segítségével.

Tudjátok hol és hogyan történnek földrengések és vulkánkitörések? Miért van állandó mozgásban a Föld? Ilyen kérdésekre is választ kaphatunk. 

Az egyik monitoron például kis animáció bemutatja a Föld lemezeinek ütközését, illetve a vulkánok működését is.

Az információs központ része egy olyan intézmény- és múzeumközösségnek, amely szerte a világon a Science On a Sphere® (SOS) nevű globális megjelenítőrendszert használja. Ez egyedi szoftvereket, számítógépeket és videokivetítőket használ a bolygóadatok (és még sok más) megjelenítésére egy óriási animált földgömbön. 
Ezt a rendszert a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration, USA Kereskedelmi Minisztériuma) fejlesztette ki oktatási eszközként, amelyet gyermekeknek és felnőtteknek szántak, és amely érdekes módon hozza közelebb a Föld rendszerének tudományát. A gömbön animált képek segítségével a világ minden pontján meg lehet mutatni klímaváltozásokat és hőmérsékleteket, légköri viharokat vagy összetett ökológiai folyamatokat.

A Science On a Sphere® (SOS) rendszert a világ több mint 177 tudományos központjába és múzeumába telepítették kiállítások részeként. Horvátországban az egyetlen ilyen Földgömb a Geo információs központban érhető el. (Magyarországon nincs ilyen, de egész Európában sem sok van.)

A geológia terem melletti kis szobában egy VR szemüveg segítségével lehetőség nyílik a miocén virtuális valóság részesének lenni a Papuk legérdekesebb geológiai korszakában, vagyis a Pannon-tenger korszakában.

Ha pedig már mindent megnéztünk és kipróbáltunk lent, akkor ideje felmenni az emeletre.

A geológiai bemutatóterem fölött egy biológiai bemutatóterem található. Itt úgy tűnik nem sok minden van, pedig dehogynem, csak el vannak dugva a látnivalók.

Itt is van egy pár nagy méretű modell, ami megtapogatható, és rövid leírások segítik a növények és állatok megismerését.

Papukot biodiverzitása miatt natúrparkká nyilvánították - a nagy fajszám oka pedig éppen a geológiai, talajtani és éghajlati adottságok által létrejött élőhelyek sokfélesége. Túrázás közben rejtett helyekre és Papuk rejtélyes történeteire bukkanhatunk, például egy évszázados tölgyfáról, amely kidőlt testvére mellett nő, olyan helyen, ahol nem is kellene tölgyeknek lenni.

Papuk élőhelyeit patakokon és forrásokon, gyepeken és természetesen erdőkön keresztül ismerhetjük meg – mindegyiket élethű modelleken és érdekes történeteken keresztül mutatják be. Miért tojnak kék tojásokat a fehérnyakú légykapók? Mi a gomba szerepe az erdőben? Ilyen kérdésekre is válaszokat kaphatunk itt.

Egy oldalsó kisebb teremben benézhetünk a föld mélyének sötét zugaiba, ahol megtudjuk azt is, hogy ott sincs teljes csend.

Itt is az interaktív képernyőkön ismerkedhetünk a Papuk élővilágával.

És a monitorok alatti kihúzható fiókokban találjuk a nappali és éjszakai pillangók, bogarak és vízhez köthető rovarok gyűjteményeit.

Külön megismerkedhetünk a mocsári kék pillangóval (Phengaris alcon) (magyar neve szürkés hangyaboglárka), melynek a Novi Zvečevo melletti nedves rét az utolsó otthona Szlavóniában. A nászrepülés után ennek a pillangónak a nőstényei szinte kizárólag az ezen a réten tenyésző kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) virágbimbóira rakják le petéiket. A kikelés után a hernyók belefúródnak a virágbimbóba és belülről táplálkoznak vele. Amikor már elég nagyok, körülbelül három hét múlva a hernyók átharapják magukat a virágon, és selyemszálon ereszkednek le a földre. A hernyók a Myrmica hangya lárváinak feromonjaihoz hasonló vegyületeket választanak ki, így ha a közelben vannak, a hangyák megtalálják a hernyót, és elviszik a hangyabolyba, ahol úgy gondozzák, mintha a saját lárvájuk lenne. A hernyók körülbelül egy évig tartózkodnak a hangyabolyban, de kedvezőtlen körülmények esetén két évig is ott maradhatnak. Amikor a hernyó kellőképpen megnövekszik, begubózik és felnőtt pillangóvá alakul. Viszont a felnőtt pillangó nem képes feromonokat kiválasztani, ezért gyorsan el kell hagynia a hangyabolyt, hogy a hangyák észre ne vegyék és meg ne öljék. A hangyák azonban nem tehetetlenek ezzel a feromon megtévesztéssel szemben: feljegyezték, hogy idővel egyes kolóniák, amelyekben a mocsári kék pillangó gyakran élősködik, kismértékben megváltoztatják a lárvák kémiai "aláírását", hogy megnehezítsék a kakukkfióka hernyók számára a megtévesztést.

A majom orchidea (nálunk majomkosbor) egy aközül a 40 orchidea faj közül, melyek a Papukban előfordulnak. A majomkosbor 25–50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Május-júniusban virágzik. A virágok rózsaszínnel vagy halványlilával erezett fehér színűek. A virág belseje egy rövid farkú, kis majomfigurára emlékeztet; erről kapta a faj a nevét. A talajban két ikergumója található, amelybe a növénnyel szimbiózisban élő gombafonalak nőnek. A kosborok szaporodásához ugyanis bizonyos gombafajokra és a velük kialakult szimbiózisra van szükség.

De számos más réti és erdei növény préselt változata megtalálható még a fiókokban.

Sőt, bogarak is vannak!

Az ökoszisztéma falon egy csomó hatalmas, kihúzható, függőleges "fiók" van, melyekben egyik oldalon a talajtípusokat és kőzeteket mutatják be.

A másik oldalon pedig a Papukban előforduló fafajokat virágukkal, termésükkel és egy megtapogatható darabjukkal. A jela - fenyő (közönséges jegenyefenyő), a bukva - bükk (európai bükk). :-) De van hárs és szelíd gesztenye is.

Miután a kiállítás felkeltette az érdeklődésünket a tudomány iránt, és esetleg a gyerekekben a jövőbeli geológusokat, biológusokat vagy régészeket köszönthetjük, itt az ideje, hogy megtudjuk, hol vannak még érdekes helyek a környéken. Az interaktív képernyőkön megtekinthetjük a Papuk összes turisztikai attrakcióját, vagy a teljes Virovitica - Podravina és Požega - Szlavónia megye látnivalóit. Ha valaki esetleg távolabbi úti célokat keres, néhány mozdulattal a képernyőn bármelyik nemzeti vagy természeti parkban találhatja magát.

Mindez egy kávézóban van, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Voćin óvárosára és a hegyen egy középkori erődítményre.

Ezek után következik az archeológiai részleg.

A kulturális és történelmi örökség bemutatásán keresztül megismerhetjük az ember életét azokban az időkben, amikor a túlélés egyetlen módja az volt, ha megtanultunk harmóniában élni a természettel, a természetből származó nyersanyagok felhasználásával.

Az idő fal itt is végigvezet bennünket a múlton, bemutatja a civilizáció fejlődését. A kőkorszakban kezdődik, melyből a Willendorfi Vénusz is származik. Rövid leírásból megismerhetjük a kor jellemzőit, a nagyobb ablakban pedig láthatunk egy, a Papuk hegységben talált, abból a korból származó leletet.

Papuk a történelem előtti idők óta alkalmas lakóhely volt az emberek számára. A földrajzi fekvés, a termékeny völgy feletti hegyek, a természetes nyersanyagok, mint a víz, a fa és a kő gazdagsága a mai napig megfelelő feltételeket biztosít az embereknek a biztonságos és gazdag élethez.
A rézkorban a csontot és a követ egyre inkább felváltotta a réz a szerszámok és fegyverek gyártásához. A kohászati ​​tevékenység a késő rézkorban virágzott. A Vučedoli kultúrában a rezet kétrészes formákba öntötték. Az oxidércből a klasszikus Vučedol-kultúrában réztárgyakat készítettek. A szulfidércből nyert réz nem volt tiszta, kisebb mennyiségben más fémeket is tartalmazott. Látva, hogy a szennyezett réznek nagyobb a keménysége, szándékosan egyre több egyéb fémet hagytak benne, ami végül bronzot eredményezett. Ez a felfedezés jelentette a bronzkor kezdetét. Ilyen kohászati ​​tevékenység nyomait fedezték fel a Papukon is.

A kisebbik ablakon bekukucskálva egy 3D-s képet láthatunk az akkori életről.

Minden korban összevethetjük a horvátországi és a világi eseményeket. Míg Papukon bronzbalták készítésére szolgáló formákat találunk, addig a Duna partján a híres "Vučedoli galamb" készül, Gízában pedig piramisokat építenek.

Vučedoli galamb jól ismert Horvátországban, de külföldön is. Ez a leghíresebb kerámiaedény, amelyet Vučedol-on, a neolitikum régészeti lelőhelyén tártak fel. 1938-ban találták, a szakértők becslése szerint ie. 2800 és 2400 között készült.

Aztán jönnek sorban a réz kor, a bronz kor, vas kor, antik kor, közép kor és a modern kor.

Mit hoz a középkor Papuk számára? Ennek a nagyszerű időszaknak a leglátványosabb maradványai az erődök – a nemesek középkori városai, amelyek Papuk lejtőit övezik. Közvetlenül a Papukon található Szlavónia legnagyobb kontinentális középkori erődítménye - ez Ružica városa Orahovica közelében. Ha a Geo információs Központ ablakán át kinézünk, akkor pedig Voćin óvárosának kőmaradványait láthatjuk.

Hát igen, itt már kicsit másképp festett egy "családi összejövetel", mint a kőkorban. :-D

A kora vaskor világa rendkívül dinamikus volt. A kereskedelmi útvonalak hálózatán a közeli és távoli régiók tárgyai, ötletek, koncepciók, technológiai és kézműves ismeretek cserélődtek. A harcos elit körében nagyon fontos volt a tekintélyes javak cseréje. Sok ilyen értékes tárgyat találtak Kaptolban (Zágrábban) és a Požega-medencében, amelyek a kora vaskor (i. e. 8-4. század) fontos központjai voltak. Kaptol-Gradac nekropoliszán fedezték fel Horvátország eddigi leggazdagabb fejedelmi sírját. Itt megismerhetjük a sírdombok gazdagságát is és mindazt, amit rejtettek.

A 19. században a Papuk környéke első osztályú üveggyártásáról volt ismert Európában. Az üveg előállításához hamura van szükség, amelyhez a hegyen a bükkfa nagy mennyiségben állt rendelkezésre. Az üvegesek különféle üvegtárgyakat, poharakat, palackokat, gyógyszeres üvegeket és ablakokat gyártottak, amelyeket hazai és nemzetközi piacra szántak.

A kora vaskori közösségek számára különösen fontos volt a Papuk egyik geológiai sajátossága: a grafitlelőhelyek. A grafitot széles körben használták a korai vaskorban. A kerámiaedény teljes felületére vagy annak egyes részeire grafitréteget vittek fel, amely az edényeknek sajátos fémes fényt adott (grafitozási eljárás). Hasonlóképpen grafitot adtak a festékhez, amellyel az edényeket azután festették. Néha agyaggal keverték össze a kerámiaedények kiégetése előtt, ami javította az edények termikus tulajdonságait (grafitkerámia gyártási folyamat).

Ez pedig itt egy vaskori harcos.

A kulturális és történelmi örökség kiállításán sem hiányzik az interaktivitás - különféle videók, helyszínek szimulációi és játékok révén minden történelmi korszakról tanulhatnak a gyerekek (meg a felnőttek is), és többet megtudhatunk az egyes időszakokról és azok érdekes történeteiről.

A Ružicai várat és legendáját láthattuk már a moziban a filmen, megnézhetjük a történetét egy monitoron is, és egy tablón az alaprajza is fent van. A Ružicai vár a középkori magyar királyság egyik legjelentősebb erődegyüttese volt, mely a törökök kivonulása után indult pusztulásnak.

Méretét tekintve ez a második legnagyobb erődítmény Horvátország szárazföldi részén. A romok 110 méter hosszan és több, mint 60 méter szélességben, összesen mintegy 8000 négyzetméteren terülnek el. A közelben két patak, az Orahovica két mellékága, az Ercegovac és a Vođenica vize csörgedezik. A vár építése négy szakaszban történt, a falak általában ma is több emeletnyi magasságban, illetve az eredeti magasságukban állnak.

És ha szeretnénk valamit haza is vinni az első horvát UNESCO Geopark látogatásának emlékére, akkor itt a Geo szuvenírbolt.

A változatos kínálatot mágnesek, felnőtt- és gyerekpólók, turistatérképek, poharak, különféle motívumokkal díszített zacskók, színezők, mécsesek és illatos gyertyák, különféle biológiai sokféleségről, kulturális és történelmi örökségről szóló kiadványok színesítik.

Sőt! A gneisz, a breccsa és a bazalt éles kőzetei, amelyeket általában erősségük és érdességük jellemez, illatos geoszappanokká alakultak.

Nyitva tartás:

• hétfőn zárva!
• keddtől péntekig 8 és 16 óra között
• hétvégén és ünnepnapokon 9 és 17 óra között

Belépő jegy árak:

• gyerek 4-18 év között 5,50 Euro
• felnőtt 7 Euro
• diák, nyugdíjas 6 Euro
• családi jegy (max. 2 felnőtt és 3 gyerek) 18 Euro
• csoport kedvezmény (15 fő felett) 50 cent
• audio guide (angol és horvát nyelven) 1,50 Euro

Kedvezményes jegy igénybevételéhez igazolvány (diák, nyugdíjas, stb.) szükséges. A csoportok érkezését kérik legalább 5 nappal előre bejelenteni.

És ha a Geo Látogatóközpontot már végigjártuk és mindent megnéztünk, érdemes egy kicsit tovább menni a főúton, mert kb. 1 km-re egy geológiai bemutatóhely található. Az út mindkét oldalán van megállásra alkalmas hely.

Voćin mellett, a Geo információs központtól nem messze található Rupnica - a természet egyedülálló geológiai emléke, amelyet 1948-ban ismertek el.

A Rupnica egy vulkán által létrehozott jelenség, amely lépcsőszerűen elrendezett kőoszlopokból álló természetes mozaikot alkot. A hely geológiai jelentősége a pillérek szabályos négyszögletű, öt- vagy hatszögletű alakjában rejlik.

Tanösvényt alakítottak ki itt a helyszínen, valamint a Rupnicától néhány kilométerre található egykori trešnjevicai kőbányában. Trešnjevicán egyedülálló jelenet tárul elénk – Papuk belsejének látványa.

A hely geológiai érdekessége a sokféle kőzetben rejlik, mint a gránit, bazalt, riolit, gneisz. Különösen érdekesek a vulkáni eredetű kőzetek erezetei, amelyek áthatolnak a régebbi kristályos rétegeken.

Megfigyelhető a későbbi gyűrődések iszonyatos ereje is, ami kimozdította a függőleges oszlopokat a helyükről. Emiatt itt is érdemes egy rövid sétát tenni körben a tanösvényen.

Remélem kedvet kaptatok egy geo-kalandhoz a Papuk hegység lábánál, és ha erre jártok, nem hagyjátok ki a látogatóközpontot Voćin településen. A Papuk további látnivalóiról, a Grófi tanösvényről, a Ružicai várromról pedig hamarosan jönnek a további bejegyzések.

Ha nem akartok lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk nagy része a látogatóközpont saját honlapjáról származik, ami magyar nyelven is elérhető. https://geoinfocentar.com