A fenséges Hof-i kastély Európa legszebb barokk épületegyüttesei közé tartozik. Savoyai Jenő herceg nyári rezidenciája, a hatalmas birtok a csodálatos barokk kerttel lenyűgöző látványosság, akár egy egész napra rabul ejt kicsit és nagyot. Mert mindenkinek tartogat érdekes látnivalót. Mutatom mi mindent!
Hol található? Ausztriában, Alsó-Ausztria keleti részén, közvetlenül a Szlovák határ mellett. A 49-es főúton haladva is mutatják táblák, hol kell befordulni, de ha a falu, Schloßhof meg van, ott már ki van táblázva a hatalmas parkoló. Térképen ITT.
Mária Terézia 300. születésnapja alkalmából rendezett kiállítás sorozat egyik helyszíne a kastély, ahol a "Szövetségek és viszályok" alcímet viseli a kiállítás. Az időszaki kiállítás november végéig emeli a kastély látványosságainak fényét, de ide mindig érdemes ellátogatni.
A falu és a kastély között tényleg hatalmas, ingyenes parkoló található. Onnan táblák mutatják a bejáratot, de nagy térkép is van kitéve, amin átnézhetjük az egész birtokot.
Igen, a térkép alján látható a piktogram: kutyával nem látogatható sem a kastély, sem a parkja. A parkban kerékpározni is tilos.
Az egész uradalom több mint 50 hektár területű, ennek nagy része a barokk park, de van még díszudvar, udvarház, majorság, fűszerkert, istállók, állatsimogató, rózsakert és díszrét is. A parkba több kapun keresztül is bejuthatunk, de a fő bejárat a parkoló felől van.
A jegypénztárak utáni helyiségben egy maketten is átnézhetjük az egész területet, megtervezhetjük a látogatásunk útvonalát, és ehhez akár magyar nyelvű segítséget is kaphatunk a nagyon kedves munkatársaktól. Itt begyűjthetjük az ingyenes prospektusokat, és innen indul a vezetett túra is.
A falon hatalmas térképen bemutatják a környék többi látnivalóját, a többi kastélyt, várat, és más nevezetességeket is. Ott van a Niederweiden-i kastély is, ahol szintén nagyszerű kiállítás látható most Mária Terézia szülinapja alkalmából.
A fogadóépületből induljunk először a kastély felé.
A kastély "háta mögött" is van egy csodás park - az első terasz, katonás fasorokkal és szökőkutakkal. Eredetileg itt volt a főbejárat a kastély épületeihez. A két oldalon lévő nagy fedett lovarda a 19. századból való, de egy istálló már Savoyai Jenő idejében is volt itt.
Az déli oldalon lévő lóistállóban ma lapidárium van berendezve, és a kastély felújításának fotódokumentációját is meg lehet tekinteni.
Az 1. terasz legnagyobb szökőkútja a Neptun-kút, ami két szintes. Az eredeti szökőkutat, mely Savoyai Jenő idejéből származott, a 19. században lebontották. Bár a rekonstruciós munkák során a Neptun-kutat is helyreállították, az idők folyamán eltűnt, így ma hiányzik belőle a legfontosabb szoborcsoport, mely Neptunt ábrázolta delfinekkel.
A kút oldalsó szoborcsoportja Herkules Antäussal vívott küzdelmét ábrázolja, ahol Herkules erővel és ravaszsággal legyőzi ellenfelét. Ezt a motívumot több helyen is felhasználták, utalva a kastély tulajdonosának, Savoyai Jenőnek a kiválóságára.
És a szökőkút mögül szépen rá lehet látni az U alakú, kétemeletes kastély épületére is.
1725-ben szerezte meg a 62 éves hadvezér Eugen von Savoyen, azaz Savoyai Jenő herceg a 17. századból származó négyszárnyú kastélyt, és megbízta Johann Lucas von Hildebrandt, hogy egy reprezentatív vadászkastélyt és vadászterületet hozzon létre. Két szárnyat hagytak a régi kastélyból, ami a díszudvart körülveszi, majd nyugati irányba meghosszabbították őket. Több mint 800 mester embert és iparost alkalmaztak a nagy kiterjedésű, hét teraszos kert megépítéséhez. A kastélytól északra épült birtok (udvarház, műhelyek, istállók és gyümölcsös, zöldséges kertek) pedig a kastély lakóinak ellátását szolgálta.
A kastély termeinek, helyiségeinek pompázatos kialakításában több olyan művész is közreműködött, akik többek között már a bécsi Belvedere kastélyon is dolgoztak. Az első emeleten volt Savoyai Jenő apartmanja, lakószobái, a díszes reprezentációs szalonok, 13 db vendégszoba, a kápolna és a hatalmas díszterem.
Savoyai Jenő 73 éves korában, 1736-ban hunyt el, a teljes vagyonát pedig egyetlen még élő rokona, az unokahúga Anna Victoria von Savoyen-Soissons örökölte. Ezzel Európa egyik leggazdagabb hölgye lett.
Két évvel később feleségül ment a nála 18 évvel fiatalabb Joseph Friedrich von Sachsen-Hildburghausen herceghez, akinek a Hof-i és a Niederweiden-i kastélyt odaajándékozta.
A kastély földszintjén kulináris időutazáson vehetünk részt. Vitrinekben, szekrényeken bemutatják a régi idők konyhai eszközeit és alapanyagait.
A lépcsőházban pedig egy érdekes árnyjátékot figyelhetünk meg. A lépcsőn különböző korabeli ruhába öltözött alakok járkálnak fel és le, kislányok, elegáns hölgyek, urak parókában. Néha leesik egy zsebkendő, néha zsörtölődés is látható. Izgi.
A pár válása után is Joseph Friedrich tulajdonában marad a terület, és fényűző rendezvények helyszíneként szolgált. Az utolsó nagy ünnepséget 1754-ben rendezte abból a célból, hogy a birtokot minél magasabb áron értékesítse. A rendezvény díszvendégeinek - Mária Teréziának és férjének Lotharingiai Ferencnek - három napon keresztül mutogatta a birtok minden látványosságát, hogy a vásárlásra buzdítsa őket. Az előadás megtette hatását és egy évvel később, 1755-ben Mária Terézia 400.000 Guldenért megvette a Hof-i birtokot a Niederweiden-i kastéllyal együtt, majd férjének ajándékozta.
A Mária Terézia születésének 300. évfordulójára berendezett kiállítás a szüleivel és a Pragmatica Sanctio-val kezdődik. VI. Károly császár fiú utód nélkül maradt, így azért, hogy a Habsburg család maradhasson a trónon, meg kellett változtatni a törvényt. Így született más nagyhatalmak ellenjegyzésével 1713-ban az a Pragmatica Sanctio, mely a Habsburgok nőágainak javára a patrimonialis természetű osztrák örökös tartományokra vonatkozó örökösödési rendet megváltoztatta, és így került a trónra 1740-ben Mária Terézia.
A kiállítás mottója "szövetségek és viszályok". A kiállítás a Hof-i kastélyban lévő részének központi témái az osztrák örökösödési háború, Mária Terézia magyar és cseh királynővé koronázása, a hétéves háború, II. József német-római császárrá koronázása, a bajor örökösödési háború és Mária Terézia legfontosabb hadvezérei.
A hétéves háború csatáit nagy térképen követhetjük:
A kiállítás szervezői a gyerekekre is gondoltak. Minden teremben van nekik valamit fejtörő, vagy feladat, vagy egyéb érdekesség.
Nem sokkal a kastély megvásárlása után megkezdődött a nagy átalakítás: Jenő herceg privát lakosztályait a császári pár részére felújították és új bútort is készíttettek. Ferenc császár a haláláig, 1765-ig minden évben egy hetet töltött a kastélyban, amikor vadászott, vagy feleségével, Mária Teréziával és a gyerekkel pihentek. Itt "megszabadultak az uralkodás nehéz terheitől", amint ezt egy felirat is megőrizte a kastély kert felőli homlokzatán.
A kastély szobáiban elsősorban a Mária Terézia idejéből származó berendezés látható, de bemutatják azt is (leírásokban, fotókon, makettel), hogy milyen volt egy-egy szoba Savoyai Jenő herceg idejében.
Jenő herceg kifejezetten kedvelte a valamikori luxus-italt, a kávét. Erről tanúskodik a kávézószoba is. Itt is interaktív játékokkal várják a gyerekeket.
A nagy ebédlőben, az asztal közepére helyezett tévén korabeli képeken mutatják be, milyen is lehetett az étkezés a császári udvarban.
Savoyai Jenő idejében, amikor még vadászkastély volt az épület, természetesen főként vad ételetket szolgáltak fel, hozzá pedig jó magyar borokat ittak. Az étkezés végén pedig asztalt bontottak. Szó szerint, mert nemcsak az étkészletet pakolták el, hanem magát az asztalt is kivitték.
A pazar mintájú indiai tapétával bevont falú játék szobában még ott a kártya az asztalon. Ezek szerint már 250 éve is szívesen verték a blattot. :)
Az a szoba, ami Eugen von Savoyen herceg idejében fogadó szoba volt, ahol hivatalos vendégeket fogadott, az II. József hálószobája lett baldachinos ággyal és egy kicsit vad mintás kárpitokkal.
Savoyai Jenő herceg volt korának egyik legkiválóbb hadvezére. Egyebek között a porosz hadsereg is számos alapvető mintát kölcsönzött tőle, így a poroszok jól bevált aknaharcászata is Savoyai Jenőtől származik. A kis termetű férfi a kor szokása szerint óriási parókát viselt, egyszerűen öltözködött, a pompát kerülte, a feltűnéstől idegenkedett.
Savoyai Jenő a Habsburg-család legjelesebb hadvezére, a hadtörténet egyik lángelméje volt. Nagy szerepe volt abban, hogy a Habsburgok monarchiája győztes nagyhatalomként emelkedett ki a 17. század fordulóján dúló európai háborúkból, és így abban is, hogy a Magyar Királyság a török hódoltságból kiszabadulva a Habsburg Birodalom tartománya lett. Személyes hősiességét és katonai szaktudását ellenfelei is tisztelték, saját katonái pedig szinte bálványozták.
1717-ben Belgrád mellett Savoyai Jenő serege leverte a török hadat, majd bevette Belgrádot is. Ezt is interaktív módon és egy nagy kivetítőn mutatják be a kastély kiállításán.
A kastély erkélyéről csodás kilátás nyílik a teraszos parkra, a látványos virágágyásokra.
Savoyai Jenő szobái után következik a gyönyörű kis kápolna. A falakat dekoratív domborművek borítják, melyek a keresztény erényeket ábrázolják.
A kápolna nagyrészt megmaradt eredeti kinézetében még Jenő herceg idejéből. A mennyezeten csodálatos freskó látható, mely Carlo Innocenzo Carlone műve. A gyönyörű oltárképet pedig Francesco Solimena festette.
A kápolna után az impozáns bálterem következik. Belépve az 1700-as évek végére repülhetünk vissza az időben. A barokk kápolna után szembetűnőek a bálterem klasszicista díszei.
A teremben eredetileg több nagy játékasztal volt. A fali karokon kívül három hatalmas üveg lámpában összesen 140 gyertya világította meg a helyiséget. A domborműveken vadászattal kapcsolatos jelenetek vannak Diana Istennővel, ami még Savoyai Jenő idejéből származnak, utalva az épület vadászkastély jellegére.
Ma színvonalas koncerteket tartanak a csodaszép teremben.
A kastély nagyobb felújítására az 1770-es években került sor az udvari építész, Franz Anton Hillebrandt által. További vendégszobák létrehozásához egy újabb, második emeletet építettek az épületre. Az első emeleti szobák egy részét pedig klasszicista stílusban újították fel.
A következő szobák már Mária Terézia apartmanjához tartoztak. Mint például a fogadószoba, mely a legfontosabb helyen állt a szobák rangsorában. Erre utal a falak és a bútorok aranyozása, a hatalmas tükrök és a gyönyörű kandalló is. A festményen pedig 16. Lajos francia király látható Marie Antoinette-tel és Maximilian főherceggel.
A következő szobában négy hatalmas családi festmény látható a falon, melyek direkt Mária Terézia megrendelésére készültek. A képeken a császári pár gyermekei és azok családjai láthatóak.
A déli szárnyban a már özvegy Mária Teréziának főként szürke és fehér színekkel berendezett hálót készítettek. A kastély ezen átalakítások idején nyerte el a ma is látható formáját.
Mária Terézia hálószobája és ágya pont ugyanúgy néz ki ma is, mint a császárnő idejében.
Mária Terézia halála után a következő generáció nem nagyon mutatott érdeklődést a Marchfeld-i nyári rezidenciák és birtokok iránt, így 1780 után egyre inkább a természet vette át az uralmat.
1898-ban Ferenc József császár úgy döntött, hogy a birtokot a hadseregnek adja, és lovas-akadémiát alapít itt.
A katonaság megérkezése előtt 200 vagonnyi értéket szállítottak el Bécsbe a kastélyból: festményeket, bútorokat, szobrokat a kertből, kovácsoltvas kapukat, melyek a következő két évszázadban más császári palotákat és kastélyokat díszítettek.
Aztán a kastélyt is átépítették. A legszembetűnőbb változás a két lovas csarnok építése volt az első teraszon.
A monarchia megszűnésével a kastély tulajdonjoga az államra szállt, de katonai kezelésben maradt, csak a katonák egyenruhája változott. Az itt állomásozó lovasság előbb az osztrák szövetségi hadsereghez, majd a német Wehrmacht-hoz, végül 1945 után a vörös hadsereghez tartozott.
A földszinten lévő Sala terra egy átmeneti helyiség a kastély és a barokk kert között. A falakat még Savoyai Jenő idején díszítették aranyozott stukkókkal, aki főleg a meleg nyári napokon időzött előszeretettel a kellemesen hűvös helyiségben.
Végül 1986-ban, a "Prinz Eugen és a barokk Ausztria" országos kiállítás sorozat alkalmából átfogó helyreállítási és restaurálási munkálatok kezdődtek, ami a végérvényes pusztulástól mentette meg a kastélyt. 1987-ben alapították a Marchfeldi Kastélyok Egyesületét, mely több kiállítást is rendezett a Niederweiden-i és a Hof-i kastélyban.
2002-ben újabb átfogó rekonstrukciós munka kezdődött mindkét kastélyban, majd 2015-ben integrálták őket a Schönbrunni palotát is fenntartó társaságba. Azóta állandó kiállítás keretében látogathatók Savoyai Jenő és Mária Terézia apartmanjai, valamint időszaki kiállításokat is rendeznek.
A kastély körül a lejtős területnek köszönhetően hét teraszos kertet, parkot alakítottak ki. A második terasz tulajdonképpen az a terület, amin maga a kastély áll. A kastély két oldalát a 18. században, a barokk szabályai szerint kialakított úgynevezett "Parterres de broderie" díszíti, sövényekkel, virágokkal és színes kavicsokkal, melynek összképe egy hímzés mintájára hasonlít. A virágágyások pontosan szimmetrikusak, és felülről nézve gyönyörű mintázatot adnak.
Ma a gyümölcsfákkal beültetett terület piknikezésre csábítja a látogatókat.
A harmadik teraszról pazar kilátás nyílik a távolabbi tájakra és Szlovákiára. Az úgynevezett "Parterres de broderie" itt is úgy terül el, mint egy hatalmas, mintás szőnyeg. Ez jellegzetes ismertetőjegye a barokk kertnek, rengeteg virágos növénnyel, sövényekkel és színes kavicsokkal.
A harmadik terasz középpontjában egy medence látható, melyben a föld és a termékenység istennője Kybele látható, amint egy oroszlánon lovagol. Ez az istennő szintén a barokk korban volt nagyon népszerű, a barokk kertek különösen kedvelt alakja.
Két ívelt lépcsősor vezet az úgynevezett Grotte-hoz, a barlanghoz. Ez a három fülkével ellátott "fali" szökőkút a Savoyai Jenő idején épített, eredeti állapotában látható ma is. A két szélső fülkében látható szobrok a környék folyóit, a Dunát és a Morvát jelképezik.
A Grotte-tól egy díszes kovácsoltvas kapu vezet a kert negyedik teraszára. Ez egyike a kovácsművészet mesterműveinek, melyet Christian Kremer és Johann Georg Oegg készítettek 1730 körül.
A negyedik teraszon egy magas bástyafal látszik, melynek alapjai a 17. századból származnak. A két keres bástya emlékeztet a fal valamikori védő funkciójára. Itt volt az első beültetett fasor is.
A kovácsoltvas kapu után a negyedik teraszról egy pompázatos lépcsősor vezet le a következő szintre. A lépcsősor felső végének szfinxek a klasszikus őrző alakjai, melyek félig ember, félig állat keverékei, és szintén gyakran találhatóak barokk kertekben. A lépcsősor alsó végénél lévő domborműveken antik istenek láthatóak, akik a négy elemet szimbolizálják.
A színvonalas barokk kerthez tartoznak a négy évszakot ábrázoló szobrok is. A Schloss Hof kertjében a negyedikről az ötödik teraszra vezető út mellett találhatóak ezek a szobrok.
Az ötödik terasz külső részein szépen metszett gesztenye és hárs fasor áll. Eredetileg a gesztenye fasor egy széles lugast vett körbe, ahol négy kerti pavilon is állt. Az árnyékos, eredetileg fából épített, kúszó növényekkel befuttatott lugasok és házikók a kert legkedveltebb részei voltak. A pavilonokat a 19. században eltávolították, de az alapjuk ma is látható.
Az úgynevezett Parterres à l'angloise - virágokkal körülvett pázsit - az ötödik terasz mindkét oldalán az 1800-as évekbeli állapotában látható ma is.
Ez a hatodik teraszon is folytatódik, ahol egy nagy szökőkút is van.
És az utolsó, a hetedik terasz a legnagyobb a kertben, ami négy területre oszlik. Eredetileg füves, pázsitos területek voltak, de ma már fás, erdős ez a rész.
A felsőbb teraszokon viszont gyönyörűek a virágágyások.
A kastély mellett, a barokk kerten kívül pedig a majorság gazdasági épületei állnak, ami mára már inkább a gyerekek paradicsoma.
A 18. században ez a gazdaság biztosította a hercegi háztartás ellátását élelmiszerrel és élvezeti cikkekkel. Tartottak haszon- és lovagolható állatokat, valamint dolgoztak itt kézműves mesterek. A területen több olyan részt is megőriztek, mely a korabeli paraszti életet mutatja be.
A területen ma békésen éldegélnek egymás mellett különböző lófajták, kecskék, juhok, tevék és tollas állatok. Az állatállomány pedig folyamatosan gyarapszik, amiről mi magunk is megbizonyosodhatunk minden tavasszal.
Az állatsimogató a kastély egy különleges attrakciója, hiszen közel 240 állat él itt. Tartanak régi osztrák állatfajtákat, mint például a négyszarvú kecskét, amiből már csak kb. 70-100 példány él Ausztriában, vagy a pápaszemes bárányt, ami mintázatában inkább egy pandára hasonlít.
De vannak itt Shetland pónik, magyar rackák, hófehér pávák és egzotikus kétpúpú tevék is, melyek őseit Savoyai Jenő és katonái hozták a törökök elleni győztes csaták után.
Itt olyan rendkívül ritka és érdekes állatot is láthatunk, mint az osztrák-magyar fehér barokk szamár, mely a világos szőrével és kék szemével a mai napig nagy népszerűségnek örved, de egész Európában már csak néhány száz példány él belőlük. A szőrének színe "cremello", mert nem teljesen tiszta fehér.
(A bárányról és a szamárról készült fotó a Schloss Hof hivatalos honlapjáról származik.)
A lovak között vannak gyönyörű, hófehér lipicai lovak, melyeket főként esküvői hintókba használnak, és Noriker fajtájú hidegvérű lovak, melyek nevüket a római kori Noricum provinciáról kapták, ami a mai Ausztria egy részén terült el. A középkorban az olasz kikötőkbe érkezett árut lovaskocsikon az Alpokon keresztül szállították ezekkel a lovakkal. Ma sétakocsikázáshoz használják őket.
És ilyet láttatok már??? Fogathajtó szimulátor! Eszméletlen! :)
A kastélyhoz tartozó "konyhakert"-ben különböző területek különülnek el. Van gyógynövénykert, ahol nemcsak a konyhában felhasznált fűszernövényeket nevelték, hanem más növényeket is, melyeket a színük vagy az illatuk miatt, vagy más jótékony testi vagy lelki hatásuk miatt tartottak.
Egy másik részben a tipikusan a régióra jellemző helyi zöldségek, mint például a répák és a káposzta mellett dísznövényeket is tartanak. A vegyes kertben pedig a régi zöldség és gyümölcsfajták mellett botanikai ritkaságok és érdekességek is nőnek.
Természetesen rózsakert is van, ahol évente több mint harminc különböző rózsafajta virágzik és illatozik. Köztük a "Prinz Eugen von Savoyen" fajta is.
A gazdasági udvaron lévő látvány-műhelyekben fazekas, esztergályos és kosárfonó dolgozik. Workshop-okat is tartanak, ahol a látogatók is belekóstolhatnak a kézműves mesterségekbe.
A gyerekeket ezeken kívül fantasztikus játszótér is várja, külön vizes játszóhellyel, és vendéglő is van.
A Hof-i kastély 2017-ben március 15-től november 29-ig tart nyitva, minden nap 10 és 18 óra között.
Belépőjegy árak (2017):
Napijegy (kivéve húsvéti és adventi időszak):
- felnőtt 13 Euro
- gyerek és diák (6-18 éves kor között) 8 Euro
- 6 év alatt ingyenes
- családi jegy (2 felnőtt + max. 3 gyerek) 34 Euro
Vezetés a kastélyban:
- + 3 Euro / fő
Audioguide német, angol és szlovák nyelven ingyenesen kérhető.
Nagyon sokféle vezetett túra létezik a kastélyban és a parkban, ezek közül egy pár példa:
Kastélyvezetés minden nap 11 és 14 órakor (kb. 1 óra)
Kastélyvezetés gyerekeknek vasárnaponként 13 órakor (kb. 1 óra)
Kastélyvezetés angol nyelven vasárnaponként 10:30-kor (kb. 1 óra)
Vezetett túra a parkban naponta 15 órakor (kb. 1 óra)
Vezetés a majorságban a kézműveseknél minden hónap harmadik vasárnapján 13:30-kor (kb. 1,5 óra)
Vezetés a majorság kertjeiben és vidám kocsikázás minden hónap negyedik vasárnapján 12:30-kor (kb. 1,5 óra)
Léteznek még különleges vezetések, mint pl. húsvéti, halloween parti, kulináris vezetés, éjszakai vezetés, és speciális fotós séták a kertben.
Napi belépő a parkba húsvét és karácsony előtt:
- felnőtt 6 Euro
- gyerek és diák (6-18 éves kor között) 3 Euro
- 6 év alatt ingyenes
- családi jegy (2 felnőtt + max. 3 gyerek) 15 Euro
Kastély belépő a napijegy mellé (húsvét és advent idején):
- felnőtt 7 Euro
- gyerek és diák 5 Euro
- családi jegy 19 Euro
NÖ kártyával a belépés egy alkalommal ingyenes (adventi időszakra nem vonatkozik).
Kombinált belépő a Hof-i és a Niederweiden-i kastélyba:
- felnőtt 16 Euro
- gyerek (6-18 éves kor között) 10 Euro
- 6 éves kor alatt ingyenes
- kedvezményes (diák 19-25 év között, nyugdíjas 60 év felett) 13,70 Euro
- családi jegy (2 felnőtt és max. 3 gyerek) 42 Euro
Az információk a kastély honlapjáról a www.schlosshof.at-ről származnak.
Remélem kedvet kaptatok a kastélylátogatáshoz, és átugrotok a szlovák határ melletti gyönyörű kastélyokhoz. A Hof-i látogatáshoz tegyétek hozzá a Niederweiden-i kastélyt is. Most (2017.11.29-ig) Mária Terézia születésének 300. évfordulójára összeállított izgalmas kiállítás található mindkét kastélyban.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Utolsó kommentek