kiránduló

Természetesen nem sárga, főleg télen nem. De valami oka biztosan volt, hogy ezt a nevet kapta ez a hegy. Viszont, vajon mi vonzza a kirándulók sokaságát a Sulphur Mountain-re? Lent hatalmas parkolók, kabinos felvonó - sípálya meg sehol. Mit tud ez a hegy, hogy ilyen sokan kíváncsiak rá? Nézzük, mi van a hegyen: télen sok hó, mégis járható ösvények, látogatóközpont és kilátó. A lábánál gyógyfürdő. Utazzunk képzeletben a messzi Kanadába, ahol gyönyörű havas tájakat láthatunk hatalmas hegyekkel. "Kiküldött tudósítónk" decemberben a Sziklás-hegységben járt és megajándékozott bennünket néhány érdekes helyszínnel és egy halom fotóval, hogy megmutathassam milyen is az igazi tél. Ha már itthon közeleg a tavasz, legalább nézegessünk gyönyörű havas fotókat. 

Hol található? Kanadában, Alberta és Brit Kolumbia államok határán, a Banff Nemzeti Parkban, Calgarytól 150 km-re nyugatra, Banff település központjától 2,5 km-re délre. Térképen ITT.

A túra a kabinos felvonó alsó állomása mellől indul, ami helyi buszjárattal is megközelíthető, amely Banff központjából indul, egy út ára 2 dollár. Télen (december 1. és március 31. között), ha a felvonó jegyét megmutatjuk a buszsofőrnek, akkor a visszaút ingyenes.

A kabinos felvonó alsó állomása mellett két hatalmas parkoló is található, ami télen-nyáron tele van, de főleg tavasztól őszig hatalmas itt a forgalom.

A hegyre kényelmesen feljuthatunk kabinos felvonóval. De mennyivel jobb gyalog felmenni! Állítólag egy hegy csúcsáról elénk táruló a panoráma szépsége egyenesen arányos a feljutás nehézségével. Tehát annál szebb lesz a látvány, minél nehezebb volt a felfelé vezető út.

A nyári ösvények itt télen is járhatóak, bár nem árt a cipőre egy csúszásgátló szöges izé, vagy netán hótalp.

A hegy a nevét 1916-ban, a lejtői aljában fakadó kénes gyógyvíz-források miatt kapta. (George Dawson a terület 1886-os térképén még Terrace Mountain néven említette ezt a hegyet.)

Néhol rövidítés is van az ösvényen, annak aki bírja a meredeket felfelé. Aki meg nem, az a szélesebb ösvényen szerpentinezhet tovább.

És ahogy egyre feljebb érünk, egyre szebb lesz a kilátás is, csak hátra kell fordulnunk hozzá.

Hatalmas fenyők között kanyarog az út, és minden csupa "porcukor". :-)

A kabinos felvonó pályáját többször keresztezi az ösvény, a kis kabinok ott röpködnek a fejünk felett.

A kabinos felvonó alsó állomása 1583 méteren van, a felső 2281 méteren. A kettő közötti 698 méteres szintkülönbséget gyalog leküzdeni kihívás.

De a látvány, ami már út közben is elénk tárul, azért részben kárpótol bennünket az út nehézségeiért.

Lent kanyarog a hegyek közötti völgyben a Bow River.

A szemben lévő hegyláncon is látszik, hogy egyre magasabban vagyunk, lassan szemmagasságba kerül a teteje.

Bár kicsit ködös a táj, azért elég szép a kilátás.

A kis-kabinos felvonó érdekessége, hogy az állomásokon, ahol a kabin lejön a gyors szállítókötélről, nincs lassabb kötél, ami továbbítja a kabinokat, hanem a személyzet tolja át a kiszállási oldalról a beszállásira. Pedig svájci gyártmány.

És kb. 2 óra mászás után fel is értünk a felvonó felső állomásához.

Innen is lehet nézelődni, de van még út tovább is.

A fáradt vándorok ilyen jégfotelben pihenhetik ki a fáradalmaikat. Mondjuk se nem kényelmes, se nem puha, se nem meleg, de legalább látványos. :-)

Mint ahogy látványos a kilátás is a Bow folyó völgyére.

És innen még van tovább. Egy 1 km hosszú kiépített fa-sétányon mehetünk tovább a Sanson's Peak csúcsig (2256 m).

A csúcsgerincen sétálva lélegzetelállító kilátás nyílik nyugat felé és keletre a Bow-völgyre.

A széles fa-sétányon lépcsők is vannak, így babakocsival, kerekes székkel nem járható.

Egy hajtű kanyar után ott fent fogunk menni mindjárt.

Út közben a pihenőknél nagy táblák is vannak kirakva, ott ráérünk kicsit lihegni, nézelődni. Lent a kanyargó folyó azért fehér, mert teljesen be van fagyva. - 30 foknál már a folyók is befagynak.

A csúcson 360 fokos körpanorámában gyönyörködve hat hegyláncra láthatunk rá. És visszapillantva láthatjuk a szomszéd csúcs alatt a kabinos felvonó felső állomás-épületét is.

Körülöttünk a hatalmas csúcsok az égig érnek. Szinte apró porszemnek érzzük magunkat ebben az hegycsúcsos végtelenségben.

A hegy két kutatási létesítmény helyszíne is volt. 1903-ban a Sanson Peak tetején épült egy meteorológiai obszervatórium épülete. Ez az épület még mindig létezik, és a látogatók az ablakon keresztül láthatják a rusztikus bútorokkal berendezett belső teret.

1956-57 telén a Nemzeti Kutatási Tanács egy kis laboratóriumot épített a Sanson-csúcson, hogy tanulmányozzák a kozmikus sugarakat Kanada nemzetközi geofizikai évéhez (IGY) kapcsolódva. A Sulphur Mountain Cosmic Ray Station 1978-ig működött, az épületet pedig 1981-ben elbontották. Jelenleg emléktábla jelzi a helyét.

Aztán miután már eleget haraptunk a kristálytiszta levegőből és kigyönyörködtük magunkat a panorámában, indulhatunk visszafelé a fa-úton.

Olyan ez az út, mint mifelénk a szurdokokban kiépített fahidas út. Abban is hasonlít, hogy jó, hogy kiépítették, mert nélküle nem nagyon lehetne itt, fent a hegyen sétálgatni.

A kabinos felvonó felső állomásánál 3 étterem is van, valamint a látogató központban interaktív kiállítás, és minden érzékszerve ható színház (bármi legyen is ez) vár ránk.

Visszafelé is nagyon sok a lépcső, még ebbe az irányba is kimelegedhetünk.

Ide most nem írom, hogy remélem kedvet kaptatok egy kis hegymászáshoz Kanadában, de végülis sosem lehet tudni. Mindenesetre hegyek vannak közelebb is. De azért jó néha kitekinteni, milyen tájak vannak a világ másik felén. :-)

A közelben van a Johnston Kanyon, ahol több méteres megfagyott vízesésekben gyönyörködhetünk még tavasszal is, és a kabinos felvonó is érdekes, ami ide, a Sulphur Mountain-re megy fel.

A Banff Nemzeti Park egyetlen melegvizes fürdője autentikus kanadai élmény és a látogatók kedvence. A Banff Gondola parkolójának közelében található, így kombinálható a két látnivaló. Hegymászás után áztathatjuk magunkat a párás fürdőben, a forró gyógyvízben, ahogy az utazók több mint száz éve teszik már ezt.

A Sulphur Mountain oldalában egy másik melegvizű forrást három vasutas fedezett fel 1883-ban. A barlangba a medencéhez egy mesterséges alagút vezet. Ott is van látogatóközpont, de fürödni már nem lehet benne.

És mivel egy hegyről lemenni mindig nehezebb, lefelé menni rosszabb, mint felfelé, ráadásul a kabinos felvonóból is lefelé tárul elénk csodás kilátás, ezért érdemes legalább lefelé igénybe venni a kis-kabinos felvonót. Lefelé a jegy ára is kedvezőbb.

És, hogy mekkora a hó a hegyen? Hát ekkora! Köszönjük "kiküldött tudósítónknak", hogy megmutatta, és hozzájárult, hogy én is megmutassam. :-)

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk a következő weblapokról származnak: wikipedia, www.banfflakelouise.com.