kiránduló

Alig lépjük át az osztrák határt, máris egy mesebeli várra lelhetünk, mely egy rég kialudt vulkáni kúp tetején trónol és uralja a környék panorámáját. Ez a güssingi, vagy németújvári Batthyány vár, ami már majdnem 500 éve a család tulajdonában van és fő törzshelyüknek tekintik. De azért látogatókat is szívesen fogadnak, és érdemes is megnézni ezt a szemrevaló várat, mutatom is, hogy miért!

(A fotó a www.burgguessing.at oldalról származik.)

Hol található? Ausztriában, Burgenland déli részén, Körmendtől nyugatra, a Rábafüzesi határátkelőtől északra. Térképen ITT.

A güssingi vár már sok-sok éve kedvelt kirándulási célpont. A várhegyről fantasztikus kilátás nyílik Güssing városára, a güssingi halastavakra és ellátni egészen a messzi magyar területekig. Így a vár is már messziről látszik a hegy tetején, csak autóból nem lehet túl jól fotózni. Menet közben. :)

A faluban már jól ki van táblázva, és a táblákat követve egy nagy és ingyenes parkolóhoz érkezünk. Bár a vár tulajdonképpen autóval is megközelíthető, behajtani csak engedéllyel lehet, és kár lenne lemondani egy kellemes sétáról.

A parkolótól már nincs óriási szintkülönbség a várig.

A güssingi vár egy régen kialudt vulkáni kúpon áll. A síkságból meredeken kiemelkedő szikla falai és a kráter körül elhelyezkedő fennsík, valamint a fekvés az osztrák–magyar határvidéken ideális körülményeket teremtettek egy védekezésre alkalmas vár létesítéséhez.

A várhoz vezető út több kapun is keresztül visz, ezek által jól védhető volt a belső vár.

Az út enyhén emelkedő, kényelmes, aszfaltozott. Még itt bent is parkolnak autók, de biztosan meg van az oka, hogy ők miért.

A várkapu mellett a szokásos tábla. Rajta a vár életének legfőbb időpontjai: a 12. században alapították a várat, a 16. és a 17. században kibővítették és átalakították, 1778 óta hanyatlik, pusztul. Igen, valószínűleg már nem a fénykorában tündöklő pompájában látható a vár, de azért jó ideje nem pusztul már, hiszen nagyon szépen rendben van tartva a máig megmaradt része.

1140 és 1150 körül jöttek a Wolfer és a Hederich testvérek Magyarországra. II. Géza magyar király hívta 1157-ben a – valószínűleg a Duna menti Hainburgból származó – Grafen Wolfert Güssingbe, és neki ajándékozta a „Kyscen“ hegyet és környékét. Az első fából készült várat és egy kolostort valószínűleg Graf Wolfer építette.

Ugyanakkor azt is feltételezhető, hogy a vár és a kolostor első építtetői bencések lehettek. Már akkoriban feltűnt az oklevelekben a Havas Boldogasszony Zarándoktemplom neve, ez a mai várkápolna.

III. Béla király elvette a tulajdonosoktól a várat annak stratégiai fekvése miatt, és felépített egy erős várat kőből és téglából. A güssingi várat azóta hívták „Novum Castrum“-nak (jelentése: új vár, innen származik a Németújvár név is); ezt a nevet 1198-ban említették először oklevelekben. Güssing azon kevés magyar várak közé tartozik, amelyeket a tatárok 1241–1242-ben nem tudtak elfoglalni.

A vár 1245-ig Gróf Csák Dömötör tulajdonába tartozott. Ezután került vissza IV. Béla királyhoz. Ő bízta rá egy rövid időre a Johannita rendre (1246), és később kincstárnokára, Mauricius-ra (1263), aki aztán a várat tovább építette.

1272-ben II. Henrik-et említik az oklevelekben Güssing uraként, aki a güssingi grófok nemzetségéből származik, és az első várúr, Wolfer utódja. 1273-ban a cseh Ottó király támadásaival szállt szembe a vár. A güssingi grófok, de különösen „Rettenetes Iván” több alkalommal bonyolódtak háborúkba a királyi házakkal, vad rabló hadjáratokba kezdtek, és zavargásokat szítottak. Erre az időre esett a „güssingi viszály” is, amely után végül 1289–90-ben Albert herceg – IV. László beleegyezésével – megfosztotta a güssingieket hatalmuktól.

Zsigmond király idejében, 1391-ben a vár a sárói és lévai Chec nemzetséghez került. A leszármazottak azonban olyan mértékben eladósodtak, hogy összes javaikat el kellett zálogosítaniuk, és 1455-ben csak nehezen tudták Andreas Baumkirchertől megvédeni Güssinget.

Ez csak Újlaki Miklós segítségével volt lehetséges, aki 1458-ban megszerezte a vár tulajdonjogát és a güssingi uradalmat. Akkoriban a güssingi uradalom 25 települést foglalt magába. Fia, Újlaki Lőrinc Mátyás király hű alattvalójaként határozottan és nyíltan lépett fel a következő cseh királlyal, II. Wladislavval szemben. Ezzel magára haragította a királyt. 1495-ben a király hadserege súlyos károkat okozott a várban. Ez vitte rá végül Újlakit, hogy kibéküljön a királlyal. Lajos király 1520-ban Belgrád kapitányává nevezte ki. Négy évvel később gyermektelenül halt meg.

1524. június 30-án Batthyány Ferenc (1497–1566) fiatalkori barátjától, II. Lajos királytól megkapta Güssing várát a körülbelül 60 helységet magában foglaló uradalommal együtt – fizetségként Jaicza várának törökök elleni hősies védelmezéséért. Güssing a Batthyány család fő rezidenciája lett.

Amikor 1532-ben a törökök Bécs ellen indultak, Güssinget is feldúlták. Hogy I. Ferenc a teljes megsemmisítést elkerülje, és a várat megkímélje, egyezséget kellett kötnie a törökökkel, ez a vár és a lakosság javát is szolgálta. 

Ezután a várat 75.000 guldenért újjáépítették, és III. Baltazár idején tovább bővítették; 1540 és 1580 között emelték a körtornyot (Scheibelturm), a vár körüli téglából készült erődítményt kibővítették, és egy bástyát építettek.

Aki viszont nem szeretné (vagy nem tudja) vállalni a várhoz vezető emelkedőt, az választhatja a várliftet is helyette. A parkoló mellett ezt a házikót keressétek.

Elárulja a mellette, a hegyoldalon kúszó fémszerkezet és a rajta fel-le utazó lift vagy inkább sikló.

A felvonó pályájának hossza 96 méter, a szintkülönbség, amit leküzd 51 méter. Maximum 16 főt képes szállítani 2 m/s sebességgel. Gyártó az ABS Transportbahnen GmbH. A vár-felvonó építését együttesen finanszírozta a Batthyány Alapítvány, az Európai Unio, a Szövetségi Kancellária Hivatal művészeti szekciója és Burgenland tartomány.

A felvonó ára felfelé 2 Euro, lefelé 1 Euro, fizetni fent kell.

Felérve a tágas várudvar méretével meglepi az érkező látogatókat és évről évre ideális környezetet biztosít nyári színházi előadások és koncertek számára.

A várudvaron ugyanis viszonylag nagy nézőtér és színpad található, ahol nyáron színvonalas és népszerű színházi előadásokat tartanak.

A várudvarról nagyon sok lépcső vezet fel a vár épületéhez, a kiállításokhoz.

A vár húsvét hétfőtől november 15-ig tart nyitva, keddtől vasárnapig 10-17 óra között. Hétfőn csak akkor van nyitva, ha ünnepnapra esik.

A várban a Batthyány család történetét és gyűjteményének egy részét lehet megtekinteni, valamit a vár eredeti helyiségeit. A pénztárnál ajándékbolt is van, és ingyenes prospektusokat is gyűjthetünk a környék látnivalóiról.

Belépőjegy árak a várba:

• felnőtt: 6,50 Euro
• nyugdíjas: 5,50 Euro
• gyerek és diák: 4 Euro
• családi jegy: 16 Euro

A vár vezetéssel is látogatható, előzetes bejelentkezés alapján és 15 fő felett. A vezetésért + 1 Euro-t kell fizetni a belépődíj mellé.

A vár három szintjén van berendezve kiállítás. A földszinten található más termek mellett a várkonyha, a cukorsütöde és a kápolna is. A kápolna kifejezetten látványos és érdekes a benne látható újgótikus oltár. Egyes termek a vár alapjául szolgáló sziklába vannak bevájva.

(A várkonyha fotója a www.batthyany.at oldalról származik.)

Az első emeleten a családfa- és lovagterem, a műkincstár és fegyvertár járható be. Itt található a vár történetét, valamint a Batthyány család eredetét feldolgozó kiállítás.

Az “Ősök termében“ (az egykori műteremben), közvetlenül a várkápolna fölött láthatóak a család portréi, címerei és egyéb tárgyai, illetve itt szolgálnak bővebb információval a család és a kiemelkedő családtagok történetéről.

(A fotó a www.batthyany.at oldalról származik.)

A vármúzeum többi termében, valamint az “egykori fegyverteremben“ olyan drágaságok láthatóak, mint pl. egy túlméretezett barokk billiárdasztal, régi fegyverek és harci eszközök, valamint egyéb barokk és reneszánsz tárgyak.

Végül a fegyverrel soha be nem vett vár és a Batthyány család előtti tulajdonosok, mint pl. a Baumkirchner család történetét láthatjuk az első emeleti termekben.

Továbbá itt mutatják be Ausztria legnagyobb öntöttfém-gyűjteményét (eredetileg Szalónak várában volt látható). Betekintést nyerhetünk a fémöntés történetébe, láthatunk munka- és díszítőeszközöket, műremekeket és gyöngyszemeket.

(A fotó a www.batthyany.at oldalról származik.)

Az ősök termének “előcsarnokából “ − itt látható egy részletes családfa − 141 lépcső vezet fel a “harangtoronyba “, ahonnan lélegzetelállító látvány tárul elénk, s elláthatunk Németújvárról egészen Magyarországig.

„Ameddig a szem ellát!“ − ez írja le leghűbben a Batthyány család uradalmát és befolyásának határait. Kelet felé egészen Körmendig látunk el, északon a Hochwechsel szűkíti a láthatárt, délen és nyugaton pedig lankás erdők ölelik körül a várhegyet.

A második emeleten a múzeum újjáépítése során vadásztermet, étkezőt (Batthyány-mintás herendi porcelán étkészlettel), hálószobát, zenetermet (egy XVI. századi ládaorgonával), könyvtárszobát alakítottak ki. E szobák a letűnt korokról hivatottak életképet adni.

(A fotó a www.batthyany.at oldalról származik.)

Közvetlenül az első emelet reneszánsz termei felett található a káprázatos, barokk korban kialakított lovagterem (most festményeknek ad otthont). Itt több mint 400 év műremekei tekinthetők meg, minden egyes tárgy Dr. Illig gyűjteménye, ez eredetileg a Szalónaki várban volt látható.

(A kép a www.burgguessing.at oldalról származik.)

Ezeken kívül a Németújvári Kultúra Nyara rendezvénysorozat keretein belül megrendezett várszínház ideje alatt időszakos kiállításokat is rendeznek még. 

(A fotó a www.batthyany.at oldalról származik.)

De a várat a Batthyány család a mai napig használja is, családi összejöveteleket tartanak itt. A hatalmas ebédlőben családi ebédeket, a kápolnában pedig keresztelőket és esküvőket.

A vár után érdemes még szétnézni a várudvaron is. A napfényes terasszal rendelkező várétteremben és a vár jelentős borospincéjében egyedülálló gasztronómiai élmény várja a vendégeket.

Közben folytassuk a félbehagyott történelmi áttekintést is.

1605-ben, II. Ferenc idején a Bocskaival szövetkezett törökök („Bocskai-felkelés”) is betörtek Güssingbe, és feldúlták a vidéket, a vár azonban ellenállt. 

I. Ádám végül 1638-ban Güssingbe hívta a ferenceseket, és megalapította a kolostort a családi kriptával. Ők azóta elválaszthatatlanul összefonódtak a várral. Ő tette Güssinget oktatóhellyé is az egész Európából érkezett fiatal arisztokraták számára.

1693-ban, II. Kristóf idején a vár ismét menedékhelyként szolgált a lakosság számára, akik Bécs török ostroma után menekülni kényszerültek. Kristóf és fia, II. Ádám üldözte el a környékről a törököket. 1700 körül a vár a császári csapatok arzenáljaként szolgált.

Az idők aztán változtak, és a haditechnika fejlődése miatt a vár lassan elveszítette stratégiai jelentőségét. Így 1777-ben valamennyi ágyút eltávolították. A magas fenntartási költségek és a Mária Terézia császárnő által eközben bevezetett fejadó miatt megkezdték a védelmi létesítmények részleges eltávolítását.

A kristófi (régebbi, hercegi) és a páli (fiatalabb, grófi) leszármazási ágak I. Ádám 1659-ben bekövetkezett halála utáni szétválása óta, de legkésőbb azóta, hogy Batthyány-Strattmann Lajos herceg a körmendi kastélyt tette székhelyévé, Güssing elvesztette a Batthyányak hatalmi centrumaként betöltött jelentőségét.

A vár, a hozzá tartozó kolostor és családi kripta történelmi jelentőségnek tudatában Fülöp herceg 1870-ben egy alapítványt hozott létre a güssingi vár fenntartására.  Mivel az alapítvány az első világháború utáni inflációs években tőkéjének nagy részét elveszítette, megoldást kellett találni, hogyan lehetne a vár és a kolostor fenntartását a jövőben is biztosítani. Ezen okból ajánlották az 1980-as években Burgenland Tartománynak, illetve a közszférának a Batthyány Fülöp herceg-féle alapítvány együttes kezelését.

A várat azóta a Néhai Batthyány-Strattmann Fülöp herceg Alapítványa vezeti.

A várudvaron fantasztikus kilátást kínáló terasszal ellátott étterem működik, ahol hétvégente esküvőket is rendeznek. A hangulatos gyógynövénykertben, évszázados, történelmi kulisszák között tartható meg a szertartás is. Persze, amikor már "felöltöztetik" a székeket és a padokat, akkor sokkal ünnepélyesebb és szebb az egész. A polgári esküvőkhöz még a vár képtára – az egykori lovagterem – kínálkozik ideális helyszínként. Az egyházi esküvőhöz a várkápolna nyújt hangulatos légkört, míg a várétteremben akár 150 fős vendégsereg is kényelmesen elfér.

A várfalról is meseszép a kilátás a városkára, a halastavakra és a messzebb húzódó dombokra.

Remélem kedvet kaptatok egy várlátogatáshoz, és ha az idén már nem is, de jövőre útba ejtitek ezt a különleges várat.

(Valljuk be, hányszor léptük már át a határt Rábafüzesnél, és haladtunk tovább Fürstenfeld és Graz irányába, és robogtunk el így emellett a gyöngyszem mellett. Pedig csak az első faluban (Heiligenkreutz) el kell fordulni észak felé és már pár km után már meg is pillanthatjuk a várat.)

És még egy apró érdekesség a településhez: itt, Németújváron született 1921. január 13-án Csákányi László színművész.

A vár története és információk egy része a Batthyány család honlapjáról (www.batthyany.at) származik.

És ha már erre jártok, a Graz felé vezető úthoz szintén nagyon közel van, csak a másik irányba, a riegersburgi misztikus és boszorkányos vár, ahol három különböző kiállítás nézhető meg, és hasonló üvegsiklót is találunk.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.