kiránduló

Egy erdőrezervátum mélyén, Belső-Somogy legnagyobb összefüggő erdőtömbjében, a kaszói erdőben működik egy erdei kisvasút, ami egy különleges tóhoz szállítja az utasokat. A kaszói erdészház körül egyébként is szuper látványosságok vannak, ehhez jön még a kisvonatozás egy kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területen. Gyerekekkel is érdemes megkeresni, mert játszótérből nincs hiány, de túrázni szerető felnőtteknek is remek kirándulást lehet kihozni a vonatozásból. Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Somogy megyében, Iharosberény és Somogyszob között, valahol a sűrű erdőben. Térképen ITT.

Megközelíthető a 61-es főútról Iharosberény felől egy kb. 11 km hosszú, elég rossz minőségű betonúton, vagy a 61-es főútról Böhönyénél a 68-asra fordulva, majd Segesd és Somogyszob felől egy kb. 7 km hosszú (jobb minőségű) bekötőúton. A Balatontól a 68-as főúton lejőve kb. 60 km.

Ha már Kaszó meg van, ott táblák jelzik, merre van a kisvasút állomása. Az állomáshoz közel nagy és ingyenes pakoló található.

A parkoló mellett nagy táblákon ismertetik meg velünk Somogyország ezen részét, olvashatunk a környékről, Somogyszobról, Kaszóról, és térképen is megnézhetjük, hol is vagyunk valójában.

Kaszó utcáin ilyen, a helyhez teljes mértékben passzoló útbaigazító táblák vannak, melyek segítségével könnyen megtalálhatjuk a kisvasút állomását.

Az állomás egy hatalmas "élményközpont" is egyben, focipályával, játszótérrel, esőbeállóval, piknik helyekkel. A kapu bár csukva van, de valószínűleg máskor sincs zárva, be lehet menni.

A pénztár a vonat indulása előtt kb. negyed órával nyit csak.

A kisvasút gyönyörű gőzöse ma már csak kiállítási tárgy és nincs is túl jó bőrben. Akarom mondani vasban.

Pedig a 490 sorozatú gőzmozdony egy Magyarországon tervezett, 4 tengelyes kisvasúti szertartályos gőzmozdony típus. 1905-ben kezdtek hozzá a keskeny nyomközű vasutak akkor legkorszerűbb gőzmozdonyának gyártásához. Ez a mozdony a 70. gyári szerkezetszámú típus, a gyár legsikeresebb keskenynyomtávú típusa volt. A 70. szerkezetszámú mozdonyokból 1905-1950 között összesen 142 darab készült több változatban. Ezeknek csaknem a felét a MÁV részére, a többit pedig exportra gyártották. Igen nagy számban közlekedtek a mai Románia erdei vasútjain is.

1997-ben a KASZÓ Erdőgazdaság ZRt. megvásárolta az 1954-ben Resicán gyártott, majd 1984-ben Szászrégenben felújított gőzmozdonyt. A gőzös 1997. december 14-én érkezett Borszékről Kaszóra, és a következő év április 16-án helyezték üzembe. 

A mozdony kéthengeres gőzgépe mind a négy kerékpárt hajtja. Kazánja olyan kialakítású, hogy benne nem csak szénnel, hanem (pl. erdei vasutaknál) sokkal gazdaságosabb fával is lehessen tüzelni.

Az 1990-es – 2000-es években több magyarországi kisvasút vásárolt a 490-es sorozathoz rendkívül hasonló kivitelű gőzmozdonyt Romániából. Ezek többségét Resicán gyártották. Érdekesség, hogy a 490-es sorozat alapján Romániában még az 1980-as években is gyártottak gőzmozdonyt, mert az erdei vasutaknál a rendelkezésre álló fa miatt gazdaságosabb volt a működésük. A rendszerváltozás után azonban ezek az erdei vasutak nagyrészt bezártak, és a gőzmozdonyokat külföldre adták el.

A gőzöst az érkezésének ideje miatt keresztelték Karácsony-nak.

A másik kiállítási tárgy egy motoros hajtány.

Érdekes kezelőszervei vannak, és pár ember szállítására is alkalmas. De most egy ketrecbe zárva várja, hogy újra pöföghessen.

Félreállítva van még egy fa hossztartós, négytengelyes rönkszállító kocsi is, de valószínűleg ezt sem használják már. Mögötte ott a hatalmas játszótér.

Ez a somogyi erdőtömb nagyon sokáig nem rendelkezett feltáró úthálózattal, ami nehezítette a faanyag állandó és biztonságos szállítását. A kisvasút őse a két világháború között épült, ami összekötötte a somogyszobi vasútállomást, valamint a Kaszópuszta-bördeci erdőrészt. Előbb lóvontatással, majd a negyvenes évektől gőzmozdonnyal szállították a fát. A fakitermelés, de főként a szállítás időjárástól független elvégzését a kisvasút biztosította.

A szerelvény készen áll az indulásra. A szépen karbantartott C-50-es kismozdony mögött egy nyitott és egy zárt kocsi sorakozik.

A C17-401 számú mozdonyt 1956-ban gyártották és 1969-ben került Kaszóra Balatonfenyvesről. A C-50-es mozdonyt az 1950-es évek elején a Szállítóberendezések Gyárában és a MÁV Északi Járműjavító Üzemében fejlesztették ki, majd másfél évtized alatt több mint 200 darabot gyártottak belőle. Fénykorában a gazdasági vasutak meghatározó vontatójárműve volt, és a magyar kisvasutak jó részén még ma is ezek a mozdonyok húzzák a vonatokat. 

A főkeret mind a négy sarkán súlyszekrények vannak elhelyezve. Ezekbe tetszés szerint előre gyártott súlyok helyezhetők, amivel növelhető a mozdony tapadása. A súlyszekrények alacsony elhelyezése miatt alacsonyra kerül a mozdony súlypontja, így az a rossz minőségű pályán is képes biztonságosan közlekedni. A vezetőállás a mozdony közepén található, minden irányban jó kilátást biztosít.

A C–50-esekbe eredetileg Csepel D413-as típusú négyütemű, előkamrás dízelmotor lett beépítve, amely osztrák (Steyr) licenc alapján készült. A motor nedves perselyű hengerekkel, különálló, és leszerelhető hengerfejekkel, könnyűfém forgattyúházzal és dugattyúkkal készült. Befecskendező szivattyúja állandó löketű, porlasztói zártak. Olajozása fogaskerék-szivattyúval, indítása villamos indítómotorral és izzítógyertyákkal történik. Az üzemanyagtartályt a motorházban helyezték el, űrtartalma 80 liter.

A vezetőfülkében átlósan két vezetőállás van beépítve. Itt a teherautókhoz hasonlóan három lábpedál szolgál a mozdony kezelésére. Míg a lábpedálok a vezetőfülke mindkét vezetőállásán megtalálhatók, a sebességváltó, az irányváltó és a kézifék csak egy karú, de mindkét vezetőállásból biztonságosan kezelhető.

A mozdony erőátviteli rendszere teljesen mechanikus. A motor tárcsás tengelykapcsolóval csatlakozik a Csepel gyártású ötfokozatú sebességváltóhoz. A sebességváltó fokozatai gömbcsuklós karral kapcsolhatók. A sebességváltó teljesen azonos a Csepel teherautókban használtéval, ezért hátrameneti fokozat is be van építve. Ennek azonban a beépített irányváltó miatt nincs vasútüzemi jelentősége. A többfokozatú tolókerekes irány- és fokozatváltó tengelyhajtóműben ("tornyos hajtómű") gyorsító áttétel (tolató-vonali fokozatváltó) is található, ennek kapcsolásával a sebességfokozatok száma megkétszerezhető, tehát a mozdony gyakorlatilag 10 sebességfokozattal rendelkezik. A tornyos hajtóműből a hajtónyomaték kardántengelyeken keresztül jut a tengelyhajtóművekbe, ahol kúpkerekes hajtás útján jut az a tengelyekre. A kerékpárok kéregöntésűek, görgős ágyazásúak, rugózásuk lemezes hordrugóval készült. Tengelyterhelés: 3,5 t

Egy másik C-50-es áll még a telepen, a C17-402. Ezt a mozdonyt 1965-ben gyártották és korábban Dalmandon dolgozott.

A kisvasút nyitott kocsija egy C475, 1002 számú fapados kocsi.

A fapados utazás kényelmesebbé tételéhez egyedi, Kaszó Zrt. feliratú párnákat tettek a padokra. A kocsiban 36 ülőhely és 16 állóhely található.

A zárt kocsi pedig egy Nyíregyházi eredetű kocsi, a száma B291,0998.

A kocsiban 18 ülőhely és 12 állóhely található. A hideg fapadokat ebben a kocsiban is kényelmesebbé tették plédekkel. És mivel nincs kályha, így ebben a kocsiban sincs túl nagy meleg. De legalább a szél nem fúj benne.

Félre állítva van még egy nyitott kocsi, ha túl sok az utas, biztosan bevetik azt is.

A hatalmas játszótéren pedig ilyen játékvonat várja a gyerekeket. Emellett egy csomó más fa játék is van, és egy tanösvény is indul a játszótér egyik sarkából, ami útba ejti a lombkorona tanösvényt is.

A közel 1 km hosszú Öregerdő Tanösvény a Kaszói Kirándulóközponttól indul, majd összesen 15 tájékoztató tábla segítségével nyerhet a látogató betekintést a kaszói pagony vadregényes birodalmába.

Régi kis váltó irányítja a vonatot egyenesen vagy kitérőbe. Mellette a 73 feliratú táblácska tulajdonképpen egy "szelvény-kő". Magyarországon hektométert a vasúti közlekedésben, illetőleg a közutak tervezésénél alkalmazzák a távolságok pontos meghatározása céljából. A vasúti pályatestek távolságának méréséhez a vonalak kezdőpontjánál található a kezdőpontjuk. A vasúti pályatest mentén 100 méterenként elhelyezett fehérre meszelt, körülbelül 50 centiméter magas köveken fekete színnel feltüntetett számértékeket százzal megszorozva kapjuk meg az adott kőnek a kezdőponttól való távolságát. A kihelyezett köveket szelvényköveknek is nevezik, mivel a vasúti pályatest adott szelvényét jelzik. Ahol nincs kő, ott meg ilyen táblákat tesznek ki.

Tehát 7,3 km-re vagyunk a Szentai állomástól, ott van a kisvasúti pálya másik vége. De mi most nem megyünk el addig, hiszen a kisvonat csak a Baláta-tóig jár, ami az 55-ös szelvénytábla után található.

Amikor a vonat nem közlekedik, a kapu zárva van, most viszont kinyitották, hiszen hamarosan indul a kisvonat.

A jelenlegi vasúti vonal kiépítésének gondolata az Országos Erdészeti Főigazgatóság budapesti központjában Káldy Józseftől származott. A fővonal tervei (Szenta-Bojsza-Rinya) 1951-52-ben készültek, építése a Kaszó-Bojsza szárnyvonallal együtt folyamatosan 1952-55 között történt. Ekkor a fa keresztaljakra szerelt és homok ágyazatra helyezett vasúti vonal teljes hossza 17 km volt.

Ma a kisvasút 1,9 km-es Kaszó – Baláta közötti pályán közlekedik 15 km/órás sebességgel.

Az erdei vasút működési engedélyét 1955. június 2-án adták meg, a szállítás egy C50-es diesel mozdonnyal indult be. Két év múlva épült meg a csillagpusztai erdőtömbbe vezető 3 km-es újabb szakasz.

A személyszállítás 1961. május 17-én indult meg Szenta és Kaszópuszta között. 1963-ban még egy 1,8 km-es szakasszal meghosszabbították a fővonalat, mely így a Böhönyei Állami gazdaság nagyrinyapusztai telephelyét is bekapcsolta a személy-, de főleg a teherszállításba. A szakasz az Állami Gazdaság felbomlásáig (1968) üzemelt, utána a pályarész elbontásáig (1970) már csak személyszállítás történt rajta.

Az idő múlásával a vasút jelentősége a faanyag szállításában egyre csökkent. A teherszállítást 1985-ben teljes egészében átvették a tehergépjárművek. Ennek következtében 1989-ben a fővonal Bojsza-Rinya szakaszát is felszedték.

1989-ben (mivel a gőzmozdonyt már nem bírták a 9 kg/fm-es sínek) megkezdték a pálya felújítását. Elsőként a Kaszó-Bojsza szakaszt építették át 23,6 kg-os "i" sínek felhasználásával (melyek a megszüntetett Dombóvár-Tamási vasútvonalból származtak), majd szinte minden évben néhány száz méterrel tovább jutottak.

Rég volt a felújítás, a pálya mára már enyhén hullámos.

És érkezik is a kis szerelvény az utolsó nagy kanyarhoz.

Amíg vártam a vonatot, gondoltam fogom hallani ha jön, hiszen minden útátjáró előtt dudálnia kell, és útátjáróból van több is. Csak arra nem gondoltam, hogy a C50-es dudája ... hát hogy is mondjam, nagyjából egy Trabant dudájával vetekszik. Vagy még annál is halkabb. De persze azért sikerült észrevenni a szerelvényt a hosszú egyenesben, mégha hallani nem is lehetett.

A kanyar után zakatol a szerelvény tovább a sűrű erdőben.

Ma már csak egy tábla jelzi a valamikori Bojsza megállót, illetve az eredeti fővonal helyét. (Hiszen eredetileg a kaszói csak egy mellékvonal volt.)

És közben a kis szerelvény már meg is állt, hiszen megérkezett Baláta megállóhelyre.

A Kaszó körül elterülő mintegy 18000 hektár összefüggő erdőterület és a hozzá kapcsolódó 7000 hektár mezőgazdasági művelési ágú terület hazánk egyik legjobb minőségű vadállományának élőhelye, melynek fenntartása és a vele való gazdálkodás is az erdőgazdaság egyik fontos feladata.

A vadakból kaphatunk ízelítőt a kisvasút állomásától nem messze lévő elkerített "vadaspark"-nál, de lehet, hogy az erdőben is.

Messziről őzikének tűnt, de aztán ráközelítve kiderült, hogy szép szarvasok sétáltak át a síneken.

A kisvonat jelenleg nem közlekedik menetrend szerűen, de alkalmanként, ünnepnapokon, előre meghirdetett időpontokban indulnak szerelvények a Baláta-tóhoz. Ráadásul ilyenkor úgy, hogy a vonat utasai egy szakvezető segítségével bejárhatják a Baláta-tónál lévő dr. Marián Miklósról elnevezett, mintegy 540 méter összhosszúságú stégrendszert, amelyen járva a lehető legközelebbről is megismerhetjük a tavat. A sétára és a vezetésre kb. 1,5 - 2 óra időt hagynak, majd ha mindenki visszaért, a vonat indul vissza.

A Baláta-tó és a körülötte elterülő Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum Somogy megye egyik kiemelkedő természeti értéke. A lefolyástalan, elláposodott tavat élővilágának megőrzése érdekében már 1942-ben védetté nyilvánították, így ez lett a megye első természetvédelmi területe, 2008-ban pedig a környéket felvették az erdőrezervátumok sorába is.

A megállóban lévő térképen megnézhetjük a kisvonat útvonalát. Nem túl bonyolult, egy nagy kanyar balra, majd egy nagy kanyar jobbra és már meg is érkeztünk a Baláta megállóba.

A kisvonat visszaútja különleges, mert a Baláta megállóhelynél nincs kitérő és Szentáig nem megy el a vonat "megfordulni". Így visszafelé a vonat úgy jön, mintha menne.

Hivatalosan úgy mondják, visszafelé tolva jön. Mondjuk a mozdonyvezető túl sok mindent nem láthat előre, főleg a zárt kocsi miatt, de a vonat végén, akarom mondani elején ott áll a vasút egy munkatársa.

A kisvonat tehát 1,8 km-t tesz meg kb. 15-20 perc alatt. Nem sok valóban, de a hely maga különleges és látnivalóból nincs hiány. Mondjuk visszafelé egy rövidebb úton gyalog gyorsabban vissza lehet érni, mint a vonat.

De ez a vasút is olyan, mint a pécsi, ami az ország legrövidebb kisvasútja. Annak a pályája mindössze 570 méter. Ennél a kisvasútnál sem az a lényeg, hogy eljussunk vele egyik megállótól a másikig (hiszen gyalog is megtehetnénk az utat), hanem maga a kisvasutas utazás élménye. Mert egy ilyen cuki kisvasúttal utazni élmény!

És visszaértünk a kaszói végállomásra. A szerelvény már várja a következő indulást.

A kisvonat menetrend szerint nem közlekedik, de ünnepnapokon indulhatnak vonatok. Én március 15-én voltam Kaszóban, utoljára akkor közlekedtek a szerelvények. Legközelebb pedig húsvétkor, április 16-án lehet majd vonatozni! A kisvasút napja májusban szokott lenni, akkor is biztosan jár majd a kis csühögő.

Ha közlekedik, akkor délelőtt 10 órakor és délután 14 órakor indul vonat Kaszóból. Baláta megállóhelyről jellemzően az érkezéstől számított 1,5 óra múlva indul vissza a vonat.

A menetrend szerinti járat jegy ára 2022-ben 3-14 éves kor között, valamint 65 éves kor felett oda-vissza 1000 Ft/fő, 14-65 éves kor között 2000 Ft/fő. 3 éves kor alatt térítésmentes.

A pénztár épületének végében, a tető alatt nagy tablókon egy csomó régi fotót nézhetünk meg a kisvasút életéből. Bemutatják a vonal építését, régi térképet bogarászhatunk, valamint életképeket is megnézhetünk a személy- és teherszállításról.

Valamint az 1965-ös árvíz következményeiről.

És a végén (szerencsére tényleg hazaindulás előtt), a játszótér egyik nagy tábláján megtaláltam azt a kis táblát, amit soha nem szerettem volna látni. Azért nyáron ezzel is számolni kell.

De a vonaton nincsenek kígyók, ha vonattal utazunk, biztosan nem fogunk szembe találkozni eggyel sem.

Remélem kedvet kaptatok egy kis kisvonatozáshoz és felkeltette a figyelmeteket ez az erdő mélyén megbúvó, de látványelemekben bővelkedő kisközség. Kaszó többi látnivalóját külön bejegyzésben mutattam be. Ha erre jártok, ne hagyjátok ki! Érdemes egy kis kitérőt tenni vagy akár a Balatonról leugrani a kedvéért.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, a másik része a www.kisvasut.hu oldalról, a wikipedia oldalairól, és a Kaszó Zrt. honlapjáról származik.

Ha szeretnétek vonatozni, akkor figyeljétek a Kaszó Zrt. facebook oldalát, ott szokták meghirdetni, hogy mely napokon közlekednek a vonatok. https://www.facebook.com/kaszozrt