Plitvice az örök klasszikus. A legcsodálatosabb hely egy nagyszerű kiránduláshoz. Nevezhetnénk akár szurdokvölgynek is, hiszen a kialakulását a mészkőnek és a folyó kemény romboló-építő munkájának köszönheti. Mégis sokkal grandiózusabb egy klasszikus szurdoknál, hatalmas, széles, hosszú és csodálatos!
Mivel a tavak össz-hossza több mint 8 km, a látvány pedig méterről méterre elvarázsoló, ezért kettébontottam a hely bemutatását, most az alsó tavakat mutatom meg, aztán jönnek majd a felső tavak is. Hát nézzük, miért látogat el több millió ember évente a Plitvicei Nemzeti Parkba?
Hol található? Horvátországban, Karlovac-ig autópályán, majd onnan még kb. 80-85 km. Jól ki van táblázva. Térképen ITT.
A parknak két bejárata van, bármelyik felől indulunk is, az egészet be tudjuk járni, de azért adok tippeket hogyan kényelmesebb.
Ez az egyes bejárat, a képen szokatlanul kihalt ... Az épület előtt pedig az UNESCO táblája, mely mutatja, hogy a tórendszer 1979 óta a világörökség része.
A park egész évben, minden nap nyitva van, télen is látogatható (kivéve szélsőséges időjárási körülmények között: nagy ködben, hóviharban). Arra számítani kell azonban, hogy télen a parkon belüli buszok és a hajók nem közlekednek, illetve főleg tavasszal és ősszel (nagy esőzések után) a magasabb vízállás miatt nem biztos, hogy az egész park bejárható (vagy csak gumicsizmában).
A bejáratok mellett nagy térképen tekinthetjük át a park bejárási útvonalait. Válogathatunk a rövidebb, vagy hosszabb útvonalak között.
Mindkét bejáratnál hatalmas parkoló van, ami viszont fizetős. Motoroknak elvileg ingyen van, személygépkocsiknak 7,-Kuna óránként, lakóautónak, autóknak lakókocsival és buszoknak 70,-Kuna naponta.
A parkolók csak nappal használhatók, éjszakára nem tanácsos ott maradni, erre ilyen táblák is figyelmeztetnek.
Ha szeretnénk elkerülni a nagyobb tömeget, akkor mindenképpen a kettes bejáratot ajánlom (mert a nagy turista csoportok általában az egyeshez mennek), de van ennek más előnye is.
A kettes parkolóban kialakítottak két jegypénztárat is több ablakkal, a jegyet már ott is meg tudjuk venni, de lehet, hogy főszezonban még egy harmadik, belső pénztár is üzemel.
Innen a park mindkét vége felé indulhatunk a park buszával, és mindkét végéről egyszerűbb ide visszatérni. A felső végről vannak (vagy legalábbis voltak) buszok, amik csak a 2-es bejáratig közlekednek, és nem mentek el az 1-ig. Továbbá, ha az időjárás rettenetesre fordulna, akkor a park közepénél, a legnagyobb tavon közlekedő hajóval át lehet jönni a kettes kijárat hajóállomására, és nem muszáj végigmenni pl. zivatarban, hanem le lehet rövidíteni az útvonalat. Ezek miatt én a kettes bejáratot preferálom.
A park felé menő út mellett felhívják a figyelmet a park szabályaira, ilyen tiltó táblák erdeje mellett haladhatunk el. Természetesen tilos szemetelni, a növényeket leszakítani, a kijelölt útról letérni és a tavakban fürödni.
A tórendszer bejárásának két iránya lehet: vagy föntről, a legfelső tavaktól indul az ember, folyamatosan lejtős úton haladva a folyás iránnyal megegyezően (és a végén egy nagy szerpentinen felmászva), vagy legalulról indulva (a nagy szerpentinen lefelé könnyebb), folyamatosan, enyhén emelkedő úton, a folyásiránnyal és a vízesésekkel szemben haladva. Én a szerpentin és a látvány miatt is inkább az alulról felfelé haladást javaslom. Szembe menni a vízesésekkel sokkal látványosabb!
Az alsó tavakhoz a kettes bejárattól az egyes bejárat irányába közlekedő buszt kell választani, és elmenni vele a fordulóig. Onnan még sétálni kell tovább, azonban az út mellett már csodás kilátópontokat találunk, ugyanis ez az út a völgy fölötti szikla tetején vezet, innen lehet a tavakra a legszebb rálátásban gyönyörködni.
Az út mellett virágokban is gyönyörködhetünk. A park egyik különleges növénye a kockás liliom, ami akár Horvátország nemzeti virága is lehetne, mert a szirmai éppúgy kockásak, mint az ország címere. De a sziklák között találhatunk cikláment is. Valamint 55 féle orchidea is él itt.
A park területén folytatott eddigi kutatások során 321 féle lepkét, 161 féle madarat és 21 féle denevért találtak. Ha szerencsénk van láthatunk itt az állatok közül többek között fecskefarkú pillangókat, alpesi gőtét, lábatlan gyíkot, mocsári teknőst, szivárványos pisztrángot és foltos szalamandrát. Vagy egy kígyót.
A felső úton egy barlang is útba esik. A barlangba érdemes lemenni, de mondjuk csak a feléig, mert majd alulról is útba fog esni, onnan is meg lehet nézni.
Kialakított kilátópontokról pedig ráláthatunk a széles kanyonban elterülő tavakra.
Aztán jön a nagy szerpentin, amin "legurulva" szépen leereszkedünk a folyó szintjére, a víz mellé.
Útközben pedig újabb kilátópontokról gyönyörködhetünk az alul elterülő, hihetetlen színű tavak látványában.
Ráláthatunk továbbá a tórendszer legnagyobb vízesésére is, ami nagyon változó arcát mutatja a vízmennyiségtől függően.
Ilyen például szárazabb időszakban, kevés vízzel:
Ilyen amikor több víz van:
És ilyen, amikor rengeteg víz van, annyi, hogy az utakat is elönti:
A tórendszer vizét a Korana folyó viszi tovább egy mély kanyonon keresztül Karlovac irányába.
Karlovac mellett folyik bele a Kupa folyóba, ami végül a Szávába ömlik.
Ha leérünk a szerpentinen az első utunk vezessen a tórendszer legnagyobb vízeséséhez, mely a szinte jelentéktelen Plitvice patak 78 méter magas, hatalmas vízesése. Ezzel a mérettel ez Horvátország legmagasabb vízesése. A Plitvice patak mindössze 4 km hosszú, de egyike a Nemzeti Park állandó vízutánpótlást hozó folyóinak, mert forrása soha nem szárad ki.
Ez az út zsákutca, ezért a nem túl széles, fagerendás úton folyamatos a szembeforgalom is, és néha a víz is átfolyik rajta.
A nagy vízesés előtt lehet fényképezkedni, ha nem túl nagy a vízhozam, mert itt a nagy magasságból lezúduló vizet a szél szétfújja, így napsütésben is csurom vizesek lehetünk.
A vízesés mellett indul egy lépcsős út, amin felmenve a vízesés felső szintjével jutunk egy magasságba. Ha bírjuk a lépcsőzést, egyszer érdemes felmenni a több száz kőlépcsőn.
De a kilátás nem lenyűgöző annyira, hogy nagyon megérje felmászni. Ráadásul utána vissza le kell menni, hogy lentről folytassuk az utunkat a tavak mellett tovább.
A tavak mellett táblák mutatják melyik tó mellett haladunk, mi a neve, és hol helyezkedik el az egész tórendszerben.
Az útelágazásoknál táblák mutatják az útirányokat. Mivel mi a parkoló irányából jöttünk idáig, innentől végig a hajó táblát kell követnünk. (Hát igen, ha sok a víz, nehéz száraz lábbal átjutni.)
A nagy vízeséstől visszatérve a mély kanyonban folytathatjuk utunkat az alsó tavak mellett, a hajóállomás irányába.
A fagerendákból kiépített út többször átvezet a vízesések mellett, a tavak fölött a másik oldalra.
A vízesések néha az utat is beterítik, ezért magasabb vízállás esetén érdemes gumicsizmában jönni.
A vízesések mellett átkelve a tavon ismét odaérünk a Šupljara barlanghoz. Most alulról is megcsodálhatjuk. Ha felülről nem ereszkedtünk le, akkor most érdemes kicsit felmenni. Persze nem egy hatalmas barlang, de azért színesíti a látnivalók tengerét és érdekességnek mindenképpen megfelel.
A barlangot a fölülről, hosszú időn át lezúduló víz vájta a mészkőbe.
De hogy alakult ki ez az egész tórendszer? Több millió év alatt a Korana patak mély völgyet vájt a Kapela-hegység déli vidékén. A terület gazdag a mészkő lepusztulásának, a karsztosodásnak a különböző formáiban. Ez a tündéri szépségű tó-sorozat is egy ilyen karsztos folyamat eredménye. A völgyben a lefutó Korana patak hatalmas mésztufa gátakat hozott létre, amelyek eltorlaszolták a keskeny völgyet és felduzzasztották a patak vizét. A karsztos folyamat érdekessége az, hogy itt a mésztufa hideg vízből válik ki, gyakoribb ugyanis a melegvizes mésztufa lerakódás.
A folyó a kőzetből kioldott meszet is magával viszi, majd a laza mészpép minden, a folyó mederben lévő szilárd felületen megtelepszik, mészkéreg vonja be a mederfenéken lévő kőzetet éppúgy, mint a vízbe hullott ágakat, fatörzseket, így újabb gátak jönnek létre. A víz, ezeken a gátakon keresztül zuhog a mélybe. Miután ezek a gátak a mai nap is évi 1-3 cm-rel nőnek, a víznek mindig új utakat kell keresnie.
Az alsó tórendszerhez tartozik a Milanovac, a Gavanovac, a Kaluđerovac és a Novakovića Brod tó, melyek egy kanyont mélyítettek a mészkő sziklákba. A legmagasabb függőleges sziklafal a tavak mellett kb. 40 méter magas.
A Milanovac tavat több mint 20 méter magas, függőleges sziklafalak határolják.
A vízesések mellé is tettek táblát, melyek mutatják az adott vízesés nevét és magasságát.
Az út néhol szinte a sziklák alatt halad a tavak mellett. A park dolgozói pedig mindent megtesznek, hogy magasabb vízállás esetén is nagyjából száraz lábbal végigjárhassuk az utat.
Persze ez sajnos nem mindig sikerül.
A Plitvicei Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. Nedves öreg erdőktől körülvéve magas hegyek között 16 tó terül el, amelyek 190-200 vízeséssel kapcsolódnak egymáshoz. A számuk változó, vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is.
Délen a Fekete- és Fehér folyók egyesüléséből született Matica által táplált
A park turisztikai terhelése egyedülálló volt a 80-es évekre. Évente csaknem egy millió látogató kereste fel és közel 2000 dolgozó gondoskodott a parkról. Állítólag a hatvanas években készült Winnettou filmek egyes jeleneteit is itt forgatták, a legendás Gojko Mitic főszereplésével.
Plitvice fényes korszaka azonban 1991. március 31-én véget ért. Ezen a napon kezdődtek heves harcok a szerb és a horvát rendőrök között. A háború első áldozata Josip Jovic parkőr lett. Ezután a park a szerb hadsereg ellenőrzése alá került. Négy éven át tartott a megszállás, ez idő alatt a park zárva volt, majd 1995 nyarán hódította vissza a vidéket a horvát hadsereg.
Berendezéseit, a hoteleket, kompokat és néhányat a fából készült hidak közül, melyeken át a park legtöbb útja vezet lerombolták, a természet azonban jobbára érintetlen maradt. Sőt az állat és növényvilág kicsit fellélegzett. Évekbe telt, míg az elpusztult hidak, épületek ismét teljesen elkészülve várták a vendégeket.
Az út egyáltalán nem akadálymentes, vannak lépcsők is, de nagyobbrészt erdei, sziklás ösvény és ilyen kiépített fa utak vezetnek az erdőben, a tavak fölött és a vízesések között. Ennek ellenére sokan vágnak neki babakocsival.
A legnagyobb tóhoz érve véget ér az alsó tavak füzére. Itt egy nagy rét, rengeteg asztal és pad, valamint ajándékbolt és étterem is várja a megfáradt vándorokat. Ingyenes mosdó és ivóvíz vételi lehetőség is van.
Forgalmasabb napokon sajnos számítani lehet rá, hogy a hajóra nagyon hosszú sor vár. Ha többen vagytok megpróbálhatjátok, hogy egy vagy két ember beáll a sorba, addig a többi elintézheti a dolgát, majd cserétek.
A kis elektromos hajók befogadó képessége kb. 100 fő. A hajó legénysége beszállásnál van, hogy elkéri a jegyet, vagy hogy nem, van hogy még pecsételget is rá. De hogy nagyon jó szemük van, az biztos, mert ránézésre engednek fel 100 embert a hajóra, és mindig pont annyit. :) (Az nem nagyon szokta meghatni őket, ha egy családot vagy csoportot kettévágnak, hiába szól nekik az ember, hogy együtt vagyunk, akkor sem engednek fel több embert a hajóra.)
A hajók innen a térképen a P3 jelű kikötőből indulnak, a túloldalon pedig két kikötő van. Az egyik "szemben" a P2, ebből a kikötőből lehet tovább haladni a felső tavak mentén.
A másik egy kicsit balra a P1, ahonnan fel lehet menni a kettes bejárathoz/kijárathoz.
Csúcsszezonban a hajók mindegyike a P2-be megy, ha a P1-hez, a kijárathoz szeretnénk menni, akkor azt meg kell beszélni a hajó személyzetével, de előfordul, hogy visszafelé a P2-ből a hajó még elkanyarodik a P1 felé is. (Esőben, rossz időben maguktól is a P1-be mennek, akkor meg az kell megbeszélni velük, ha valaki tovább szeretne menni.)
Hajókázás közben is nagy vízesésekben gyönyörködhetünk.
Ha úgy tervezzük, hogy itt töltjük az éjszakát is, akkor számos lehetőség közül választhatunk a hotelektől a vendégszobákig. Ez esetben lehet, hogy érdemes a kirándulást is kétfelé bontani: egyik nap az alsó tavakat, másik nap a felső tavakat célbavenni, így több időnk lesz út közben a gyönyörködésre, az elmélkedésre, a víz csobogásának hallgatására.
A jegyvásárlás 2019-től regisztrációhoz kötött. A Plitvicei Nemzeti Park honlapján legalább két nappal a látogatás ideje előtt regisztrálni kell. Pontosan meg kell adni az érkezés dátumát és időpontját, az igényelt belépők számát és a kaput, ahol be szeretnénk lépni. A helyszínen foglalás visszaigazolásával kell majd a pénztárhoz menni, és az alapján adják ki a jegyeket. A kiválasztott időpont után még max. egy óránk van, hogy odaérjünk, a jegyeket egy órán belül van lehetőség átvenni. (És itt rögtön fel is merül a trükközés lehetősége, hogy valaki több időpontra is befoglal, amikorra biztosan oda tud érni. Mert elég egy dugó az autópálya fizetőkapuinál, vagy egy lassú jármű az autópálya utáni szakaszon, amit nem sikerül megelőzni, és máris buktuk a regisztrációt.) Naponta maximum 10 000 látogatót tudnak csak fogadni, ezért érdemes időben regisztrálni!
A belépőjegyek árát 2018-ban nagyon durván megemelték, ezért gondoljátok meg, hogy mikor érdemes elmenni. Mivel nyáron sokáig világos van, nyugodtan lehet próbálkozni a 16 óra utáni belépéssel is. (Biztosan senkit nem fognak bezárni, mert nincsenek kapuk. Viszont sötétedés után lehet, hogy jön a medve...) :)
Belépőjegy árak EGY napra:
11.01. - 03.31. között:
- felnőtt: 55 Kuna
- diák: 45 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 35 Kuna
- gyerek 7 év alatt ingyenes
04.01. - 06.30. és 09.01. - 10.31. között
- felnőtt: 150 Kuna
- diák: 100 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 80 Kuna
- gyerek 7 év alatt ingyenes
07.01. - 08.31. között 16 óráig
- felnőtt: 250 Kuna
- diák: 160 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 110 Kuna
- gyerek 7 év alatt ingyenes
és egy új kategória: 07.01. - 08.31. között 16 óra után
- felnőtt: 150 Kuna
- diák: 100 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 50 Kuna
- gyerek 7 év alatt ingyenes
Belépőjegy árak KÉT napra:
11.01. - 03.31. között:
- felnőtt: 90 Kuna
- diák: 70 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 55 Kuna
04.01. - 06.30. és 09.01. - 10.31. között
- felnőtt: 250 Kuna
- diák: 180 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 120 Kuna
07.01. - 08.31. között
- felnőtt: 400 Kuna
- diák: 300 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 200 Kuna
A belépőjegyek feljogosítanak a parkban közlekedő busz és elektromos hajó igénybevételére. (Felszállásnál a jegyet kér(het)ik.)
A belépőjegy árak tartalmaznak egy biztosítást is a buszos és az elektromos hajós utazásra, illetve a parkban bekövetkező balesetekre.
Hasonló tó- és vízesés-rendszer található a Krka Nemzeti Parkban, azzal a különbséggel, hogy ott a legnagyobb vízesés alatt nyáron még fürödni is lehet. Kicsit messzebb van, de az is csodálatos.
És itt a folytatás, a felső tavakról! :)
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
(Az információk egy része a park hivatalos honlapjáról és a wikipedia oldalairól származik.)
Utolsó kommentek