kiránduló

Aki szereti a szép tájakat, a hegyeket, a völgyeket, az erdőket, a sziklákat és egy kicsit a vonatokat is viaduktokkal, alagutakkal együtt, annak ki kell próbálnia ezt az élményvonatot. A Semmeringbahn persze nemcsak élményvonat, hiszen ez a vonal az összeköttetés Bécs és az Adriai-tenger között, sokan használják ez a vonatot minden nap. Lehet, hogy  nekik is, de nekünk mindenképpen élmény! Miért?

Hát a látvány sem utolsó, a környezet lenyűgözően gyönyörű. De az egész vonal nagyon érdekes és a vonatok is szuperek. 

Hol található? Ausztriában, Alsó-Ausztria és Stájerország tartományban, Gloggnitz és Mürzzuschlag között.

A vasútvonal kétvágányú, 15 kV, 16,7 Hz villamosított, több mint 40 km hosszú és a Semmering-hágó térségében halad igen nehéz terepviszonyok között, jelentős szintkülönbségek legyőzésével.

1848-ban fogtak hozzá a vonal építéséhez Carl Ritter von Ghega tervei alapján. Az ő emlékművét a Semmeringi vasútállomás mellett láthatjuk.

Amikor a vonalat építették még soha, senki nem csinált hasonlót. Az építkezéshez új eszközöket és új módszereket kellett kitalálni. A hegyek között átvezető vasút több mint 60 %-ában a lejtő ill. az emelkedő meredeksége 20-25 ezrelék. Ez ötször olyan meredek volt, mint az akkor szokásos, ezért teljesen új gőzmozdonyok tervezése és építése is szükségessé vált. Ez a vonal tehát nemcsak a vasútépítésben volt kivételes, hanem a mozdonyok fejlődését is elősegítette. Jelentős lökést adott az egész vasúti közlekedés fejlődésének.

A vonal építéséről és a mozdonyok (illetve a vasúti járművek) fejlődéséről nagyon érdekes, átfogó és interaktív kiállítást találunk a mürzzuschlagi vasútállomás közelében, a Südbahn Museum-ban.

De ugorjunk vissza a vonal másik végére. Gloggnitz egy kisváros a Schwarza folyó völgyében. A vasútállomás is a folyóparton található.

Jegyet az ablaknál elég korlátozott időben vásárolhatunk, de minden állomáson van automata, ami magyarul is tud, tehát nem lesznek nyelvi nehézségek. Továbbá tud kedvezményes jegyeket is adni, bátran használjátok. (Régen a kaluztól is lehetett jegyet venni, ma már elvileg nem.)

Innen ilyen menyétes emeletes vonatok közlekednek Payerbach-Reichenau állomásig.

Ütemes menetrend szerint közlekednek a vonatok, minden óra ugyanannyi perckor indulnak egyik vagy a másik irányba.
Közben ilyen gyönyörű Railjet-et is jönnek-mennek, de ezek közül nem mindegyik áll meg Gloggnitzban.

Tehát ha Semmering vagy Mürzzuschlag irányába utazunk, akkor először ilyen gyönyörű, tiszta emeletes vonattal mehetünk.

A belseje nem is hasonlít a mi vonatainkra. Kényelmesek az ülések és hatalmas ablakokon csodálhatjuk a tájat.

És biztos vannak olyan vonatszeretők, akik erről a képről is fontos információkat tudnak leolvasni. Nekem csak annyi jött le, hogy a vonat Siemens gyártmány. :)

Az emeletes vonat Payerbach-Reichenau állomásig közlekedik. Itt sajnos mindenképpen le kell szállni róla.

A menetrendben csak minden második órában induló vonatnak van innen közvetlen csatlakozása tovább Semmering felé, minden másodiknak nincs, ezért az azzal utazóknak kb. 1 órát várnia kell. Azonban megéri ilyen vonattal is eljönni idáig, ugyanis sok látnivaló van ezen az állomáson is. Például fotókiállítás a Semmeringbahn múltjáról.

Továbbá különleges járművek állnak a vasútállomás előtti téren. Hirschwang an der Rax falu mellől indul a Rax hegyre a kabinos felvonó, mellyel szintén egy remek kirándulóhelyre juthatunk fel.

Sőt, egy helyi, keskenynyomtávú kisvonat is indul a payerbach-i vasútállomástól nem messze. A Höllentalbahn egy múzeumi vasút,  Hirschwang-ig közlekedik, kb. 5 km hosszú a pályája és június közepétől október közepéig, vasárnaponként szállítja a kirándulókat.

Egymás mellett a "rendes" és a keskeny nyomtáv Payerbach-Reichenau állomáson.

Továbbá szintén a vasútállomás mellől induló kis ösvényen lehet lesétálni a vonal egyik legnagyobb viaduktjának lábához.

Amikor a Semmeringbahn vonala épült, más vasútépítők már vasszerkezetekkel kísérleteztek, azonban Ghega még kipróbálni sem volt hajlandó ezeket a szerkezeteket. Ő kőből tervezte meg a viaduktokat, melyek nemcsak átívelnek egy-egy völgy felett, hanem éles kanyarokat is leírnak.

Payerbach-Reichenau állomásról ilyen régebbi kék vonatokkal utazhatunk tovább Semmering felé.

Vagy ilyen szép új pirossal. :)

És, hogy miért kell átszállni?
A vasút építésekor a hegyekben összesen kb. 15 km alagutat is kellett építeni. A mérnökök egyszerre építettek függőleges és vízszintes járatokat, így két irányból lehetett építeni az alagutakat, de még így is lassú és költséges volt.

Az alagutakat az akkori vonatokhoz méretezték. Ezekbe az emeletes vagonok sajnos nem férnek be, így azok csak Payerbach-Reichenau állomásig tudnak közlekedni, onnantól sima, "földszintes" vonattal utazhatunk tovább.

Természetesen a vonalon igen jelentős a teherforgalom is, de a hosszú, tehervonatok továbbításához bizony ma is dupla mozdony kell, a komoly emelkedők és lejtők miatt.

A Semmeringbahn teljes hossza 41 km, a szintkülönbség 460 méter. A vonat közben 14 alagúton, 16 viadukton, több mint 100 kőhídon és 11 vashídon halad át. A leghosszabb alagút 1431 méteres, a viaduktok között pedig vannak kétszintesek is.

A hegy oldalában pedig ilyen fél-alagútban futnak a szerelvények.

Közben a táj csodálatos, hatalmas, havas hegyek között kanyarog a sínpár.

Néha a vonatról is sikerül jól elkapni egy-egy viaduktot.

De a viaduktok lábánál sétálva tovább gyönyörködhetünk ezekben a mérnöki mesterművekben, és jobb képeket is lehet csinálni. :)

A vasút építését 1854-ben fejezték be. 1854. május 16-án I. Ferenc József császár együtt utazott a vonaton a vasútvonal tervezőjével, majd július 17-én adták át a teljes vonalat a forgalomnak. Eleinte csak személyforgalmat bonyolítottak rajta, majd 1868-tól nyitották meg a teherforgalomnak is.

Míg 1860-ban a menetidő 2 óra 4 perc volt, ez 1938-ra 1 órára rövidült, majd 1990-ben már csak 42 perc lett. 

Persze ez köszönhető az egyre modernebb vonatoknak is. :)

A semmeringi vasutat már az építésekor tájépítészetnek tekintették, vagyis arra törekedtek, hogy a technológia harmonikusan illeszkedjen a természethez.

A vasút megnyitotta az utat a semmeringi turizmushoz is, számos szálloda és panzió épült abban a korszakban. A 20. század első harmadában pedig a régió már a téli sportokról volt híres. Mint ahogy ma is. A főváros közelsége miatt "Der Balkon von Wien" névvel illetik a semmeringi hegyeket, rengetegen járnak ide sportolni Bécsből. Meg persze tőlünk is, hisz a magyar határtól sincs messze.

Az állomás mögött túraútvonal indul a vasút mellett, mely olyan kilátókhoz visz el, ahonnan fantasztikus panorámában és a vasútra "rálátásban" lesz részünk. :)

A Semmeringbahn az UNESCO világörökség része, az erre utaló emlékművet is a semmeringi vasútállomás mellett találjuk.

A semmeringi állomásról tovább rögtön egy újabb alagútban vezet a szerelvény útja.

A hegyi, különleges szakasz vége Mürzzuschlag. Egyes vonatoknak itt a végállomás.

A Déli-Vasút Múzeuma pedig a vasútállomással szemben, a sínek túloldalán található, bár egy kis kerülőt kell tenni, hogy átjussunk a sínek alatt. Minden vasútrajongónak kötelező, de másoknak is ajánlom. Nem fognak unatkozni ők sem, ezt garantálom! :)

És a múlt után a jövő: Gloggnitz és Mürzzuschlag között egy 27,3 km hosszú, kétcsöves vasúti alagutat építenek, mely várhatóan 2024-re készül el. Az építkezés már megkezdődött 2014-ben. Az alagútban a vonatok maximális sebessége 230 km/h lesz, szemben a mai nyomvonalon elérhető maximális 60 km/h-val, így Bécs és Graz között az utazási idő 1 óra 50 percről kb. 40 percre rövidül majd. A tehervonatoknál az eddigi komoly emelkedők miatti két mozdony is leváltható, az alagúton keresztül már az 1600 tonnás tehervonatokat is el fogja bírni egy mozdony.

A kérdés ezután már csak az: megmarad-e ez a régi vonal a bázisalagút megépítése után? Talán nosztalgia vonatokkal tovább üzemelhet, mert építményei, az alagútportálok és még inkább a 16 viadukt, melyek mindegyike csodálatos kőarchitektúrával tökéletesen illeszkedik az erdős és hegyes, sziklás környezetbe, változatlanul látványosak maradnak.

Addig menjetek hát, amíg lehet! Ezen a vonalon az utazás is feledhetetlen élményt nyújt! A vonat egyik oldalán zord kősziklák emelkednek a magasba, míg a másik oldalon szédítő mélység tátong. És csodálatos kilátás tárul elénk a vonatból a völgyekre, a havas hegycsúcsokra, várakra, falvakra, zöld lankákra és sűrű erdőkre. (Csak arra figyeljetek, ha Gloggnitz irányából mentek, akkor a menetirány szerinti bal oldalra üljetek, ha visszafelé, akkor értelemszerűen jobbra.) De a legjobban úgy ismerhetitek meg ezt a vidéket, ha a vonatozás előtt vagy után gyalog is elindultok a túraútvonalon, hogy kívülről is megcsodálhassátok ezt a műremeket. :)

Menetrendet a vonatok indulásához az ÖBB honlapján találtok.

Menetjegy árak (felnőtt): Gloggnitz és Semmering között 6,50 Euro, Gloggnitz és Mürzzuschlag között 9,30 Euro. Csoportos kedvezmény már 6 főre is van, és különböző kedvezménykártyák is igénybe vehetők. Az állomásokon automaták működnek, bátran használjátok, mert a választható nyelvek között ott a magyar is! :)
A vasútállomásokon (viszonylag, de a mieinkhez képest mindenképpen) kulturált mosdók is találhatók.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része és a térkép a wikipedia oldalról származik.