kiránduló

A Gerecse Tájvédelmi Körzet gyöngyszeme az Agostyáni arborétum, Tata mellett. Minden meg van benne, ami az arborétumok ismérve: rengeteg különleges fa, növényritkaságok, patakok és tavak, pihenőhelyek, tavasszal virágzó fák, nyáron is hűvös, madárdalos erdő, télen havas táj és lenyűgöző színek ősszel. Bármelyik évszakban is érkezzünk, mindig egyedülálló élményt fogunk kapni. Ráadásul én egy olyan napot fogtam ki, amikor nemcsak ősz volt az arborétumban, hanem tél is. Hogy lehet ez? Később kiderült, mint az is, hogy jön ide a Bűvös erdő című mesejáték. Tartsatok most velem az őszi színekben tobzódó Agostyáni arborétumba, mutatok egy kis ízelítőt belőle. Aztán majd nézzétek meg személyesen is! :-)

Hol található? Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében, Tatától 8 km-re észak-keletre, Agostyán település mellett az erdőben. Térképen ITT.

Az arborétum busszal is megközelíthető, mert pont a bekötő út kapujában van a buszmegálló.

Az útról lekanyarodva, a kapun belül végig lehet parkolni a fák alatt, de elmehetünk egészen az arborétum kapujáig is, mert ott is van még egy nagy parkoló.

Az arborétum a gyönyörű székelykapun belépve kezdődik. A szépen kidolgozott székely kaput 1980-ban az erdész fafaragó tábor tagjai készítették.

A kapu után rögtön jobbra találjuk a kis házikót, ahol a belépőjegyet megvehetjük, és indulhatunk is felfedezni ezt a 30,5 hektárt.

Az arborétum szóról sokminden eszünkbe juthat, sokféle tartalmat takar. Elsősorban kíváncsiságot ébreszt, különlegességgel és változatossággal kecsegtet. Úgy gondolunk rá, mint ritka vagy még sosem látott fafajták kincsestárára, esetleg magas életkorukkal vagy gigantikus méretükkel elkápráztató egyedek élőhelyére. De mi is az arborétum? A legszélesebb körben elterjedt értelmezés szerint az arborétum fás szárú növények gyűjteményes kertje.

Az agostyáni arborétumba érve egy oregoni hamisciprus sor fogad bennünket, mely az egyik legszebb örökzöl ciprusféle. Eredeti élőhelye Észak-Amerika csendes-óceáni partvidéke, Oregon déli része és Kalifornia. Ott főleg hegyoldalakon, szurdokokban él és a 300-350 éves kort is elérheti. Lombozata különleges, tollszerű, megdörzsölve finoman illatos. Színében változatos: kékes, aranyló és üde zöld is lehet.

Az arborétumon körbevezető sétautat táblák jelzik, érdemes követni őket. Ha a kör-séta úton indulunk, a végén a táblával jelzett másik irányból fogunk visszajönni.

A különleges fák mellett kis táblákat találhatunk, melyről kiderül mivel is állunk szemben.

Az arborétumban van egy kis vendégház is, ahol akár ott is éjszakázhatunk. A teljes nyugalom érdekében a vendégháznál se térerő, se internet nincs. Az arborétumi tó partján álló kulcsosház nagyon szépen felújítva várja az igazán egyedülálló élményre kíváncsi látogatókat. A 10 fős szállás remek lehetőséget ad családoknak, kisebb nyugdíjas- vagy diákcsoportoknak, túrázó társaságoknak arra, hogy a Gerecsében, nyugodt környezetben, összkomfortos szálláshelyen tölthessék el szabadidejüket.

Ez itt egy amerikai sárgafenyő. Nevét valószínűleg arról kapta, hogy sima ágai sárga vagy narancsbarna színűek. 30-50 méter magasra megnövő fa, legnagyobb ismert példánya 72 méter magas, törzsének átmérője 2,5 méter. Eredeti élőhelye Észak-Amerika.

Ez pedig a nehézszagú boróka, vagy népi nevén boldogasszony ága. Közép- és Dél-Európában különösen gyakori, hazánkba szerzetesek hozták be. A "Szűzanya fája"-ként tisztelve, Magyarországon hagyományosan a kolostorkertek dísze volt. Egyébként alacsony, szélesen elterülő kúszócserje, többnyire 1-1,5 méter magas. Borsónyi tobozbogyói viaszosak, megdörzsölve nehéz szagot árasztanak (innen a magyar neve). Mérgező!

A völgy különleges mikroklímáját, a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait Esterházy Móric fedezte fel, majd az ő kezdeményezésére indult meg a Szlavón tölgyek, illetve európai vörösfenyők telepítése, mely egyedek ma, a kert legidősebb fái. Az itt elültetett vörösfenyők kiválóan fejlődtek, annak ellenére, hogy az összefüggő lomberdőkkel, ligetes tisztásokkal borított, sziklás vékony termőrétegű hegyoldalakkal, a völgyben művelt területekkel tarkított Gerecse hegységben fenyőerdőt nem találunk.

Az 1950-es, 60-as években a Magyar Tudományos Akadémia kísérletei gyanánt 300 fajta, nagyrészt exota fát ültettek, melyek mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. 

A következő tobozos fa egy fekete fenyő, melynek őshazája Kis-Ázsia és Délkelet-Európa. Magyarország határain belül nem őshonos, kísérleti jelleggel kezdték telepíteni a 19. század végén, elsősorban a talaj védelmére. Magassága eléri a 30 métert, nagy barna tobozai két év alatt érnek be.

Az út mellett egy "mezítlábas" ösvényt is találtam, bár az őszi lombhullás eléggé betemette. Az ösvény parcelláiban különböző méretű és megmunkálású kavicsok vannak, melyek kellemesen vagy kellemetlenül csiklandozzák a meztelen talpakat.

Egy következő érdekes fa a fekete dió. Észak-Amerika bennszülött diófája, elterjedése széleskörű. Az eredeti termőhelyén élő cherokee indiánok már 4000 évvel ezelőtt is fogyasztották a Nagy-Tavak vidékén. Hosszú életű fa, hazájában nem ritkák a 200 éves fák sem. Téli hidegtűrése kiemelkedő, bírja a -35 fokot is. Fája szép színű és rajzolatú, emiatt igen értékes, csodálatos intarzia berakások készülnek belőle. De van egy sokkal különlegesebb felhasználása is: őrölt maghéját hazájában polírozása, majd a sugárhajtóművek precíziós megmunkálására, legújabban pedig a rakétatechnikában használják.

Egy idő után az erdei ösvény visszafordul, de a kanyarban találhatunk egy pihenőt és mellette egy igen hasznos táblát. A tábla bemutatja az arborétumban is megtalálható, gyógyító erővel rendelkező fákat, terméseiket és gyógyhatásaikat. Olvashatunk a hársról, az akácról, a nyírfáról, kőrisekről, a galagonyáról, a fekete dióról és a páfrányfenyőről (Ginkó bilóba) is.

A völgy hatásának köszönhetően, az arborétum a legnagyobb nyári kánikulában is kellemes, hűvös klímájú. A kert egész területét a Bocsájtó-patak szeli ketté, mely hozzájárult, hogy az Arborétum 2004 óta közösségi jelentőségű Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület legyen. Ez idáig 71 madárfaj költése és 110 madárfaj megjelenése vált bizonyossá, így méltán viseli a „Madárdalos Agostyáni Arborétum jelzőt”, a Natura 2000, különleges rendeltetésű madárvédelmi terület. 

Nem sok olyan növény van, ami ennyire megosztja az emberek véleményét. A borostyánt rengetegen szeretik és utálják egyszerre. Az egyik tábor szerint ez a növény kártékony, tönkre teszi a fákat, a ház falait és számos bogarat, kártevőt vonz az otthon közelébe. A másik csapat szerint mindez nem igaz és nem létezik a borostyánnál szebb és dekoratívabb növény a világon. Ráadásul babonák is társulnak hozzá: abban a házban, ahol borostyán fut a falakon, a lakóknak nem kell tartaniuk a boszorkányoktól, megvédi őket a gonosszal szemben. Egy másik babona szerint azonban a házba bevinni nem tanácsos, mert ott bánatot okoz, sőt, egyes verziók szerint a hajadon lányok férjhez menési esélyeit is rontja.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A borostyán nem élősködő, a vizet és a tápanyagokat a gyökerein keresztül szívja a talajból, levelei zöldek, fotoszintetizálnak. A fára csupán mint támasztékra van szüksége, hogy feljusson a napfényre. Ha nem jut fel, támaszték híján a talajt is beteríti.

És van egy különlegessége: a borostyán a heterofillia klasszikus esete. Az ötkaréjos levelű, fiatalkori, meddő alak a földön kúszva sűrű, örökzöld gyepet alkot és többnyire árnyékban él. Igazából ha borostyánra gondolunk, akkor ez az alak, ezek az "árnyék" levelek jutnak az eszünkbe. Pedig...

A fák koronájába, sziklára vagy falra léggyökerekkel felkapaszkodva fokozatosan alakul át tojásdad levelű, zömök hajtású, időskori alakká. Fent már szív alakú "fényleveleket" figyelhetünk meg. A zöldessárga virágaiban sok a nektár, ami a méhek és más rovarok fontos tápanyaga. Késő nyártól késő őszig virágzik. Termései apró fekete bogyószerű húsos csontárok, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos táplálékai.

És ez a kettősség is jól megfigyelhető az arborétumban.

Az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta szélesebb körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és a faminőség vizsgálatára irányultak. A fajok elegyes és elegyetlen csoportjait összesen 91 kisebb-nagyobb parcellába ültették. 

A felső tó túlfolyójának környéke kitűnő környezetet biztosít a mocsárciprus számára, amelyből egész kis erdőt találunk erre. A mocsári ciprus több millió éves maradványait találták meg 2007 nyarán Bükkábrányban.

Pedig a mocsári ciprus őshazája Észak-Amerika délkeleti része. A Mississippi deltavidékének állományalkotó fája. Léggyökerei, a ciprusbabák érdekes erdei manókra emlékeztető képződmények, melyek a mocsaras, nedves talajon a fa zavartalan oxigén ellátását biztosítják. Levélzete ősszel csodaszép sárgás-barnás színt ölt, majd rövid hajtásaival együtt lehullajtja lombját.

A Hidegkúti-forrás vizét összegyűjtő, völgyön átfutó Árendás-patak útjába gátat építettek és tavakat létesítettek a kedvező éghajlat fenntartása érdekében. Az 50-es években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, impozáns látványt nyújtanak. 

Szintén impozáns látványt nyújtanak a csodálatos színekben pompázó fák is. Minden évszakban szép az erdő, de talán ősszel a legszebb, mert akkor a legszínesebb.

Tovább sétálva fenyves erdőbe jutunk. És itt valami nagyon furcsa dologra lettem figyelmes. Mintha hó borítaná a talajt, meg néhány növényt is. De se hó nem esett, se hideg nem volt. Mi lehet ez?

És erről jutott eszembe a Bűvös erdő című mesejáték, amit 1978-ban játszottak a kaposvári Csiky Gergely színházban, és amiről tévéfelvétel is készült. Pogány Judit volt a főszereplő. A mese lényege, hogy szilveszter éjjelén a szeszélyes és kissé butácska királynő egy kosár aranyat ígér annak, aki hóvirágot hoz neki. Az arany reményében az árva kislányt elzavarja a gonosz mostohája az erdőbe, aki ott találkozik a 12 hónappal, akik segítenek neki és elintézik, hogy a nagy hidegben, a hó alól pár percre előbújjanak a hóvirágok. Aztán, ha jól emlékszem még talán szamócát is kíván a királynő, de a végén természetesen a gonoszok elnyerik méltó büntetésüket.

Ez a mese jutott eszembe az arborétumban sétálva, hogy bár még csak október van, biztosan jött a 12 hónap, és kicsit megtréfálták a fenyőerdőt. Talán a december vagy a január úgy döntött, hogy kicsit megrázza karjait (vagy a szakállát), és hó hullott az őszi erdőbe.

A havas tájon lépkedve észre vettem a völgyben az egyik tavat is, leszánkóztam hozzá (na jó, ez így ebben a formában nem igaz), és lefotóztam hátulról, mert olyan hangulatos volt innen nézve.

Szóval a hónak, illetve műhónak persze sokkal prózaibb oka volt. Előző nap zárva volt az arborétum, mert svédek valamilyen filmet forgattak az erdőben. Bár én nem értem, hogy Svédországból, ahol rengeteg erdő van és még hó is, miért jöttek ősszel hozzánk, és alkottak havas tájat ott, ahol nincs, de biztosan megérte nekik...

Az útelágazásnál választhatunk: megyünk tovább a kör-séta úton a vizes élőhelyek felé, vagy rövidítünk és lemegyünk a tóhoz. Mivel ekkor még nem tudtam, hogy a körséta majd később érinti a tavat, ezért tettem egy kitérőt a tóhoz.

Hosszú lépcsősor vezet le a völgybe a tóhoz.

A tó az Árendás-patak vizének felduzzasztásával jött létre a hetvenes években.

A tó mellett esőbeálló, illetve pihenőhely is van. A tető alatt piknikezni is lehet.

A tónál tehát megpihenhetünk egy kicsit. Az arborétum bejárására minim másfél órát szánjunk, de ha pihenünk egyet a tónál és elolvasunk minden táblát, akkor több mint 2 órára lesz szükségünk.

Az Agostyáni arborétum ideális helyszíne, akár egy egészségügyi sétának, feltöltődésnek, vagy egy meghitt, természetközeli esküvői szertartásnak, fotózásnak is. Bizony, vannak nagyon hangulatos helyek.

A Pinus nemzetségbe tartozó fajok a legigénytelenebb és legellenállóbb fenyők. Pionírfának is nevezzük őket, mivel képesek gyorsan meghódítani új területeket.

A fenyők jellegzetes alakja és illata, valamint, hogy gyantát "könnyeznek" sok legenda alapja. Különböző babonák szerint szerencsét is hoznak. Ázsiai császárok palotakertjeikbe ültették őket, mint a hosszú élet jelképét.

A tótól én visszamentem a körútra, és visszafelé vettem észre, hogy van egy kerülő út is, nem muszáj lépcsőzni.

Egy kerítés mellett, fenyők és tiszafák között vezet tovább a sétaút.

A fenyő könnyen megmunkálható, puha, mégis tartós fa, igen kedvelt az asztalosok és az ácsok körében. A fenyő fájából készült ruhásszekrény óriási előnye, hogy nem kedveli a ruhamoly.

Gyanta és illóolaj tartalmuk miatt a friss tűleveleknek antibakteriális hatása is van, ezért a fenyvesek levegője csaknem csíramentes. A tüdő- vagy légúti megbetegedésben szenvedő embereknek emiatt (is) létesítenek általában fenyveserdőben szanatóriumot.

A fenyvesek után újabb lombos erdők jönnek.

Aztán a sétaút a dombról lekanyarodik a patak völgyébe.

A patakon egy új hídon kelhetünk át. A patakvölgyben változatos életközösséget figyelhetünk meg. Találkozhatunk szitakötőkkel, vízisiklóval, kecskebékával, levelibékával és barna varanggyal, láthatunk molnárkákat, szöcskéket, tücsköket, futrinkákat, szentjánosbogarat is. Meg van egy csomó szúnyog és kullancs is előfordulhat.

A sétaút a másik oldalon is magasabbra visz, így jön egy kis dombmászás. Az út mellett nagy hangyabolyokat is megfigyelhetünk. Egy táblán is olvashatunk az erdei vöröshangyáról, hogy mennyire szervezett bolyokban élnek és milyen hasznosak. Egyes fajok erdővédelmi jelentősége kiemelkedő, a lombfogyasztó hernyók pusztítása révén. Egy közepes méretű hangyakolónia egy egész hektár erdőt képes megvédeni a kártevőktől.

Újabb hangulatos pihenőhelyet találunk a páfrányok és bokrok között.

Nincsen erdő gomba nélkül, ez a sárga rókagomba igazán látványos volt, szinte világított a mohás fatönkön. (De lehet, hogy világító tölcsérgomba volt, azért "világított" annyira. Mindenesetre én nem nyúltam hozzá.)

Újabb fenyveses, ciprusos rész következik, majd egy újabb útelágazás. Itt is rövidíthetünk, van egy követlenül a bejárathoz visszavezető út, de tovább is mehetünk még, az arborétum "madárdalos pihenő" nevű rétje felé.

Természetesen javaslom a további sétát, hiszen újabb, eddig még nem látott szép részek várnak ránk.

A nagy fenyők között pedig láthatjuk a feltörekvő nemzedéket is, az erdő alja tele van újulattal, kicsi fenyővel. Ha nem is mind, de páran közülük biztosan ugyanolyan nagyra nőnek majd, mint a szüleik.

A madárdalos pihenő egy tisztás az arborétum fái között. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelt feladat az Arborétum fenntartása, fejlesztése. A karbantartási feladatok mellett, a Társaság nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre, oktatásra: egész évben informatív és izgalmas szakvezetésekkel fűszerezett programokkal várják a természetjárókat és a gyerekeket. Az arborétum ideális helyszíne egy-egy iskolai tananyaghoz kapcsolódó tanulmányi kirándulásnak is.

A padok mellett egy igen különleges fát láthatunk: ez a kígyóluc, ami egy 15-20 méteres, nagy fává növő érdekes fa. Fiatalon esetlen, szabálytalan alakú, egyáltalán nem mutatós növény. Oldalágai többnyire ritkán elágazóak, sokszor méteres hosszúságúak. Később az oldalágak idősebb, belső részein sűrű, függönyszerűen csüngő hajtástömeg jelenik meg.

Az elágazás nélküli, egyenesen csüngő hajtásai miatt kapta a kígyóluc nevet. Ez az arborétum egyik legszebb szoliter fája.

Az arborétum területén átszaladó Árendás-patak és a felduzzasztott két mesterséges tó az év nagy részében ivóvizet biztosít az itt élő madaraknak. Az odúlakó madarak mind nagyobb számú fészkelésének biztosítására mesterséges odúk kerültek kihelyezésre az elmúlt években, míg a téli időszakban madáretetőt üzemeltetnek a madárvédők a területen.

Az ősz az egyik legcsodálatosabb jelensége a Gerecsében is a madárvonulás. E csoda legalapvetőbb mozgatórugója az évszakok változása miatt kialakuló időszakos táplálékhiány. Számos nálunk költő madár nyár végén délre költözik, de hozzánk is jönnek, vagy csak megpihennek a hosszú útjuk során, mint a vadludak a tatai Öreg-tavon.

Tovább sétálva hamarosan meglátjuk az arborétum kerítését. Ha a kerítés mellett sétálunk tovább, pont a kis házikónál érünk ki, ahol a jegyet vettük. De a kör-séta út megy még tovább.

Az Agostyáni arborétum területén eddig 71 madárfaj költése vált ismertté és közel 110 madárfaj megjelenése vált bizonyossá. A változatosság a kis terület ellenére a madár-élőhelyek sokféleségével, annak ideális mozaikosságával és a jelenlévő ivóvízzel magyarázható. Az arborétumban magas az örökzöldek aránya, amelyek kiváló fészkelési és rejtőzködési lehetőséget biztosítanak a madaraknak. Itt is él például fekete harkály, ami nagyon fontos pillér faj. Kaposvár mellett van a "Fekete harkály tanösvény", ahol még többet megtudhatunk róla, azt is, hogy miért olyan fontos a jelenléte az erdőben.

Az ösvényen visszaérünk az előző útelágazáshoz, mert a madárdalos pihenő felé vezető kitérő egy körút volt. Most már mehetünk tovább a kijárat felé.

A Gerecse erdeibe ékelődött arborétum szerves része az erdei ökoszisztémának. Bár az arborétum fenntartója törekszik a terület rendben tartására, szem előtt tartja az ökológiai rendszerek működését is. Az odvas vagy kidőlt fák, ágak búvóhelyet és táplálékot nyújtanak sok állatfaj számára. Az odvas fák törzsében él az erdei kisemlősök egy része, a mókusok, pelék, egerek, cickányok, denevérek is. A facsonkokat kedvelik a harkályok, baglyok. A futrinkák, cincérek, szarvasbogár félék lárvái a kidőlt, korható vagy lábon száradt fákban fejlődnek.

A különböző korhadtsági fokú holtfa rengeteg faj életéhez nélkülözhetetlen, mivel pihenő, szaporodó, táplálkozó vagy búvóhelyül szolgál. A tűlevelű erdők esetében a magas gyantataralom miatt az élő fák nagyon nehezen odvasodnak, itt segítséget jelent a mesterséges madárodúk kihelyezése.

Ennek az fának pedig még arca is van.

Ősszel már nem látványosak, de tavasszal csodaszép virágba borulnak a magnólia fák, melyekben szintén gyönyörködhetünk az arborétumban. A magnóliák mai képviselői a legkorábban megjelent zárvatermők csoportjába tartoznak. Magyarországon a korai miocénban keletkezett ipolytarnóci homokkövek rejtettek cca. 19 millió éves magnólia maradványokat. Európában az első töveket 1688-ban ültették el, Magyarországra az első példányokat valószínűleg Eszterházy Miklós herceg hozatta a kismartoni kastély parkjába.

Újabb útelágazás után a kör-séta út érinti a másik oldalról már megcsodált nagy tavat. Innen is lemehetünk a tó partjára.

A tó partján áll egy hatalmas vörös tölgy, mely Nyugat-Európában is igen kedvelt díszfa. 30-35 méter magasra is megnőhet, koronája nagy, telt, gömbös. Őshazája Észak-Amerika keleti fele, egészen Kanada déli részéig erdőalkotó. Amerikában fontos és értékes fa, amit sokoldalúan felhasználnak. Hazájában a makkját szárítva, őrölve párolt ételekhez és ragukhoz adják. Pörkölt magját kávépótlóként is használják.

Újra megpihenhetünk kicsit a tó partján, még élvezhetjük az arborétum csendjét, színeit, illatát, aztán továbbmenve innen már közel vagyunk a kijárathoz.

Olvashatunk még érdekességeket cédrusokról, amely fákat az emberiség mindig igen nagyra tartotta. Sok legenda és mítosz szövi át a cédrusok létét. Fájának tartósságát az örökkévalósággal azonosították, ami nem teljesen alaptalan, hiszen kerültek elő a tengerekből olyan cédrusfa hajó maradványok, melyek több mint 2000 évig nyugodtak a tengerfenéken.

Az erdei utak után hamarosan elérjük újra az aszfaltcsíkot is, ami a kijárathoz vezet.

Nyitva tartás:

• április 15-től október 31-ig keddtől péntek 9:00 - 16:00-ig, hétvégén és ünnepnapokon 10:00 - 17:00-ig (hétfőn szünnap!)
• november 1-től április 14-ig hétfőtől péntekig 9:00 - 15:30-ig, hétvégén zárva.

Utolsó jegykiadás zárás előtt egy órával.

Belépőjegy árak (2022):

• teljes árú 1000 Ft
• diák és nyugdíjas 800 Ft
• gyermek 3 év felett 300 Ft
• családi jegy (2 felnőtt + 2 gyerek) 3200 Ft, + minden további 18 év alatti gyermek 600 Ft

Az arborétumba bérlet is váltható kedvezményesen 10 alkalomra, vagy akár egész évre. Igényelhető szakvezetés és a gyerekeknek foglalkozások is.

Fizetni csak forinttal és csak készpénzzel lehet. (Nincs térerő!)

Remélem kedvet kaptatok egy arborétumi sétához, és ha Tata környékén vagy a Gerecsében jártok, nem hagyjátok ki ezt a gyöngyszemet.

Több arborétumról írtam már és még vannak a tarsolyomban megírásra várók is. Tata és környéke is rengeteg látnivalót rejt, hamarosan jönnek a bejegyzések sorban innen is. És Komárom-Esztergom megye is tele van felfedezésre váró helyekkel.

Ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, valamint a következő weblapokról származik: wikipedia, www.termeszetjaro.hu, https://verteserdo.hu.