kiránduló

Zadar egészen különleges látni- és hallanivalókkal büszkélkedhet, így kiemelkedik a többi csodálatos Adria-parti város közül, és felejthetetlen élményekkel ajándékozza meg a városba látogatókat. Mivel eléggé délen van, már tavasszal is kellemes az idő, de bármikor érdemes felkeresni, mutatom is miért.

Hol található? Horvátországban, Észak-Dalmáciában, az Adriai-tenger partján. Térképen ITT.

Dalmácia történelmi fővárosának is nevezik, nem érdemtelenül. Zadar egy kb. 75 ezer fős nagyváros, jelentős kikötővel, élénk kereskedelemmel. Jugoszláviának iparilag a legfejlettebb városa volt.

Az óváros egy félszigeten helyezkedik el ahova gyaloghídon is kimehetünk. A Zadar híd este a legszebb, amikor ki van világítva és egy fényhidat képez a sötét tengeren. Ha a gyalogos hídon közelítjük meg Zadar, a Városkapun érünk be az óvárosba. Innen, erről az utcáról nyílik a helyi piac is. 

A legtöbb műemlék Zadar kb. 500 méter széles és 1 km hosszú, autómentes félszigetén található. Azonban mielőtt belevetjük magunkat az óváros sikátoros utcái, színes házai és történelmi látnivalói közé, érdemes a félszigetet a tengerparti sétányon körbesétálni.

A félsziget város felőli oldalán ugyanis hatalmas hajók sorakoznak, kompok és jachtok vegyesen.

Innen indulnak és ide érkeznek hajók és kompok például az olasz Ancona-ból, és a környező szigetekről. A város felőli kikötőben pedig méretes jachtok parkolnak.

A félsziget végén, a tengerparton mindjárt két nagyon különleges, modern látnivalót is találhatunk.

Az egyik a "Nap köszöntése" nevet viselő "emlékmű". Ez a naprendszerünk méretarányos bemutatása a parti sétányon. A legnagyobb területet természetesen a Nap foglalja el.

A 300 db többrétegű üveglap alatt napelemek vannak elhelyezve, melyek évente 46 500 kWh energiát termelnek, így nemcsak ezt a látványosságot, hanem Zadar egy részét is ellátják olcsó és környezetbarát energiával.

Az emlékművet Nikola Basic építész alkotta 2008-ban. A nap egy 22 méter átmérőjű kör, a többi bolygó hozzá képest elég kicsi.

A méretarányosság miatt a bolygók sora hosszan elnyúlik a tengerparti sétányon, és nappal is érdekes látnivaló, de az igazi varázslat csak naplemente után kezdődik.

A hatalmas Nap üveglapjai alatt található 10 ezer lámpa sötétedés után érdekes fényjátékot produkál. Színes égők villannak fel, váltogatva a színeiket, és változatos minták rajzolódnak a talpunk alá. A színek és a fények folyamatosan mozgásban vannak, kár, hogy ezt egy fotó nem tudja visszaadni, ott a helyszínen sokkal izgalmasabb és látványosabb az egész.

A napelemes látnivaló mellett pedig egy másik különlegesség, egy hallgatnivaló is akad. Ez pedig a tengeri orgona. Nehéz fotókon bemutatni egy zenélő szerkezetet, amit leginkább hallani kellene, de megpróbálom. :)

Ezt az építészeti különlegességet is Nikola Basic tervezte és 2005 óta hallgathatjuk a tenger zenéjét. A tengeri orgona a köveken megtörő hullámok következtében véletlenszerűen, mégis harmonikusan szólal meg. 35 síp lett elhelyezve a lépcsősor alatt, ezeken szólal meg a hullámok hangja hét különböző hangszinten, öt mélységben G és C6 között.

A tengeri orgona lépcsői mára Zadar egyik legfőbb találkahelyévé váltak, itt található az egyik leghangulatosabb hely a város kivételes naplementéjének élvezéséhez is.

Felejthetetlen élmény hallgatni az orgonát, közben nézni az elhaladó hajókat és a naplementét. Állítólag Alfred Hitchcock kijelentette, hogy Zadarban szebb naplementét látott mint Kaliforniában valaha is. Hát az biztos, hogy tényleg kivételes itt a naplemente, nem olyan mint máshol.

És ahogy lemegy a nap, felgyúlnak a város fényei, még hangulatosabbá téve a tereket, utcákat. A kövekből sugárzik a meleg, de a tenger felől mindig jön egy kis hűs szellő, így este már kellemes a séta a belvárosban is.

Zadar területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A kőkorszakból is vannak leletek. Az illírek előtt ezen a helyen egy mediterrán népcsoport élt, akik az óindoeurópai nyelvet beszélték, és akiket jadernek vagy jadrának hívtak.

A tengerparti sétányon szállodák és éttermek sora várja a vendégeket.

Már a középkor elején erős várfalak és bástyák vették körül. Igazi vízi erődítménnyé a velencei időkben vált. Zadar volt a Velencei Köztársaság legnagyobb erődítménye.

A várfalak nagy részét a középkorban húzták fel, majd amikor Velencei Köztársaság elfoglalta Zadart továbbépítették. Igazi erődítménnyé akkor vált, amikor a XVI. században a törökök megtámadták Zadart és könyörtelen csapást mértek a városra. Zadar védelme azonban annyira erősre sikeredett, hogy nem sikerült elfoglalniuk.

Eredetileg egy széles árok húzódott a várfal előtt. A városba fahídon keresztül lehetett bejutni. Zadarba nyolc kisebb-nagyobb kapu vezetett be. Mára csak néhány kapu maradt meg, a teljes várfal nagy része megsemmisült.

A Szárazföldi kapu avagy Városkapu római alapokra épült. Az eredeti római Városkapu súlyosan megsérült, ezért 1543-ban Michele Sanmicheli olasz építész újratervezte, majd újjáépítették. A kapu ékkövén Szent Kreseván látható (Zadar védőszentje), majd felette a velencei uralomra utaló szárnyas oroszlán jelképe. A diadalív formájú kapu az egyik legszebb és legjobb állapotban megmaradt műemlék egész Dalmáciában.

Az Öt kút tere a Szárazföldi kapu és a városi park között található. A XVI. századig egy hatalmas árok volt a kutak helyén. Miután a velenceiek elfoglalták Zadart és megindultak a törökök, hogy az Oszmán Birodalom részévé tegyék a várost, gyors építkezésbe kezdtek. Hatalmas várfalakat és őrtornyokat építettek. Miután felhúzták a várfalakat rájöttek, hogy a város ivóvíz nélkül maradt, mivel a kutak a várfalon kívül maradtak. Hogy ne maradjanak ivóvíz nélkül a zadariak, a kutak elé óriási víznyelő tárnákat és vízvezetékrendszert építettek. A most látható teret a XIX. században az osztrákok alakították ki.

A várfalnál egy nagy ötszögletű tornyot látunk. Ez a Kapitány torony. Nevét természetesen arról kapta, hogy Zadar kapitánya a közelben lakott és innen irányította a város működését. Eredetileg tíz ilyen magas, ötszögletű torony volt Zadarban. Ezeket is a török elleni védekezés idején építették a velenceiek. Az eredeti tíz toronyból, ez az egyetlen maradt meg épségben. A Kapitány torony tetejéről csodálatos kilátás nyílik Zadar óvárosára. Ma különböző kiállításoknak ad helyet.

(A kép a viriinfo.hu oldalról származik.)

A különleges kinézetű Szent Donát templom Zadar jelképe. A Szent Donát templom a kora-román kor legértékesebb műemléke Horvátországban. A XI. században épült, 27 méter magas és 22 méter széles. Eredetileg Szentháromság templom néven tartották számon.

Már maga a körkörös elrendezésű alaprajza is a bizánci korra emlékeztet. A templom különlegessége, hogy míg a bizánci építészetet alapvetően a díszes, színes formavilág jellemzi, a Szent Donát templom külső homlokzata igazodik a helyi horvát építészethez. Színes homlokzat helyett nyers, dalmát kőfalakat láthatunk.

A XV. században keresztelték át Szent Donát templomra. A XVIII. században építették át utoljára. Ekkor kerültek kialakításra az első emeleti ablaknyílások.

Istentiszteleteket ma már nem nagyon tartanak itt, de kiváló akusztikája miatt a "Szent Donát zenei esték" című programsorozat legfontosabb helyszíne. 

Érdekesség még, hogy a Szent Donát templom és a Zadari katedrális harangtornya úgy néz ki a fotókon, mintha egymáshoz tartoznának. Ezzel ellentétben a Szent Donát templomnak nincs harangtornya, az a torony a Szent Anasztázia katedrálishoz tartozik. Egyébként is, ha lenne harangtornya a Szent Donát templomnak az román – vagyis zömök – stílusú lenne.

A köznyelv csak Zadar katedrálisának nevezi a Szent Anasztázia katedrálist. Még Szent Donát püspök kezdte el az építését, de csak a XII. századra készült el. A harangtorony viszont a XIX. század végén épült. Szent Anasztázia szarkofágja a mai napi megtalálható az oltár északi apszisában.

Habár igen közel van ide a Vatikán, mégis csak két pápa jutott el a Szent Anasztázia katedrálisba. Elsőként III. Sándor pápa járt itt 1177-ben, majd II. János Pál 2003-ban. Minkét pápa megáldotta Szent Anasztázia sírját.

A Szt. Donát templom előtti Forum az Adria egyik legszebben feltárt római főtere, és az Adria keleti részének legnagyobb fóruma. Augustus császár idejéből, Kr. e. 1- Kr. u. 3. századból maradt fenn. A II. Világháború pusztítása utáni helyreállítás folyamán tárták fel teljes egészében. Az eredetileg 90 m hosszú, és 45 m széles fórum három oldalát korábban márvány oszlopsor szegélyezte. Ma a Fórumból már nem sok látszik. Egy megmaradt oszlopa a középkorban pellengér volt, ahol a piti bűnözőket szégyenítették meg. A fórumon még felfedezhetjük az egykori római középületek alapjait, az eredeti járda részleteit

(A fotó az utazas-nyaralas.info oldalról származik.)

A Népek tere a zadari élet központja a középkortól kezdve napjainkig. Ide fut be a Tengeri kapu, s az innen induló Főutcán keresztül érjük el Zadar látnivalóit. Ha északra indulunk a Szent Donát templomhoz érünk, délre az Öt kút terét találjuk, nyugatra pedig az egyetem épületét. A tér legfontosabb épületei az Óratorony, a Loggia és a Városháza.

A híres tengeri kaput Michele Sanmichele építette 1560-ban, munkájához római alapokat is felhasznált, melyek ma is láthatók a kapuban. A kapu Zadar kikötőjéhez vezet. A tengeri kapu tenger felőli oldalán Velence címerének domborművét találhatjuk.

De visszaugrunk kicsit a történelemhez is: Az i. e. 2. század közepén a zárai területet a rómaiak foglalták el, és i. e. 48-ban megalapította Julia Jader kolóniát, amit katonai állomáshelyként használtak. Jaderben 5 partmenti és valamivel több keresztutca volt, amelyet geometriai alapon alakítottak ki. A nyugati részen állt a főtér, a római fórum.

A várost az 5. században számost barbár támadás érte, és a keleti gótok uralma alá került. Ebben az időszakban elszegényedett, emiatt a város rommá vált. A városban a 4. és 6. század között elterjedt a kereszténység, a 6. századra már püspöke is volt. Új központot is kialakítottak a fórumtól északra, ahol egy bazilikát építettek. 537-ben a Bizánci Birodalom része lett. A 7. században szlávok és avarok telepedtek le a környékre. Ebben az időszakban Zára újra megerősödött és 1918-ig a „Dalmácia fővárosa” címet viselte. 

A középkori Zadart Velence hosszú éveken át ostromolta. A Horvát Királyság megalakulásával erőteljes politikai nyomás volt a helyi horvátok részéről, hogy átvegyék a város vezetését. A 10. században a város neve már horvát alakban szerepelt, amely igazolta, hogy a város összes fontosabb pozícióját horvátok foglalták el. A zadariak a Madius arisztokrata család vezetésével elszakadtak Bizánctól. 1069-ben IV. Krešimir horvát király saját királyságához csatolta a várost, majd a horvát királyok kihalásával 1105-ben Kálmán király hadjárata során katonai beavatkozás nélkül kiegyezett a várossal, amely elismerte a magyar király uralmát és a magyar uralkodó politikai központjává vált. Kálmán ezután ünnepélyesen bevonult a városba, majd adományokat és ajándékokat osztott. Kálmán látogatásának emlékét őrzi a Kálmán által építtetett zárai Szűz Mária monostor harangtornyán mai napig látható latin felirat.

Miután Könyves Kálmán elhunyt, 1116-ban Velence elfoglalta Zadart. És innentől komoly harcok dúltak a város birtoklásáért a Velencei Birodalom és a magyar uralkodók között. 

A város számára előnyösebb volt lazább magyar uralom a szigorú és kereskedelmi vetélytársnak számító Velencével szemben, így a 12. század végén, majd a 13. és a 14. század során is többször fellázadtak a velencei uralom ellen. Amikor III. Béla 1181-ben újra a magyar korona befolyása alá hajtotta Zárát, egy ilyen városi lázadás támogatását élvezte. Velence hamarosan megpróbálta visszaszerezni a várost, ám 1193-ban nem járt sikerrel, egészen a negyedik keresztes hadjáratig. 1202. november 24-én keresztes seregek foglalták el a várat. A pápa kiátkozott mindenkit, aki a kétes ostromban részt vett. II. András 1217-ben keresztes hadjáratot vezetett, és azért, hogy a velenceiek átszállítsák a Szentföldre őt és seregét, lemondott Zárára vonatkozó igényeiről. Amikor IV. Béla a tatárjárás elől menekülve Dalmáciába jutott 1242-ben, a zárai polgárok a király jelenlétét kihasználva újra fellázadtak a velencei hatalom ellen, és időlegesen újra magyar befolyás alá került a város. 1243. júniusban Velence ismét elfoglalta Zárát, majd 1244-ben békét kötött a magyar uralkodó és Velence, amelynek következményeként a 13. század során nem történt változás a város feletti uralomban. Zadar 1313-ban ismét Velencéhez pártolt. 1345-ben újra a magyar királynak hódolt, de 1346. július 1-jén, Nagy Lajos csatavesztése után ismét Velencéé lett. 1357 áprilisában brentai győzelme után újra Nagy Lajos uralma alá került, amit az 1358-as zárai béke szentesített.

Remélem tudtátok követni... :)

1396-ban megalapították a város egyetemét a domonkos-rendiek.

1403. augusztus 5-én itt koronázták magyar királlyá a trónkövetelő Nápolyi Lászlót. Aztán 1409. július 9-én Nápolyi László eladta a várost 100 000 dukátért Velencének és évszázadokig velencei kézen is maradt.

A 16. és 17. században a törökök sokszor ostromolták a várost, ezért a városfalat megerősítették. Ekkor építették fel az új erődöt és az új elővárost. 40 éven át Zárának volt a Velencei Köztársaságban a legnagyobb erődrendszere: várárok, bástya, csatorna.

1797-től a Habsburg Birodalom része lett 8 évig, majd Napóleon kapta meg Velencével, Isztriával együtt. A francia uralom 1806. februárjától 1813. decemberéig tartott. Ebben a rövid időszakban számos reformot hajtottak végre. Újraalapították a helyi egyetemet, amelyen orvostudományi szakok voltak. 1806. májusában adtak ki először horvát nyelven Zárában újságot, ennek címe Kraljski Dalmatin, azaz Királyi Dalmát volt.

1813-ban az osztrák és angol csapatok megtámadták Napóleont és december 7-én az osztrákok bevonultak Zárába. Az osztrák uralom 1918-ig tartott. A dalmát szábor is ebben a városban székelt.

A városban 1816-ban gimnáziumot alapítottak, megalapították a Nemzeti Múzeumot (1832), befejezték a Zágráb-Zára utat (1833) és kiépítették az első modern vízvezetéket (1838).

1894 szilveszterén kigyúltak a városban az elektromos lámpák. Horvátországban ez volt az első ilyen rendszer.

Az első világháború végéig a város az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1920-ban a rapallói egyezmény értelmében az Olasz Királysághoz került. 1921-ben szabad kikötői jogot kapott. A város fejlődése megindult a számos olasz és horvát bevándorlóval.

A II. Világháború idején, 1943 és 1945 között a város 80 százaléka bombatámadások áldozata lett. A világháború végén 6 ezer lakója maradt. Az olaszok kivándoroltak az anyaországba, azonban sok horvát is követte őket.

1947-ben a város Jugoszláviához került.

A jugoszláv polgárháború elején a szerbek Zadar környékén teremtettek maguknak tengeri összeköttetést, ezt a horvátok 1995-ben a „Olajbogyó” (Maslenica) hadműveletben számolták fel végleg. A polgárháború óta a város Horvátországé.

A történelem viharai során rengeteg népcsoport milliónyi lába koptatta ilyen fényesre ezeket a köveket. (Ezért városnézéshez válasszunk kényelmes és nem csúszós lábbelit. A magassarkút inkább tartogassuk máskorra.)

A Kalelarga, vagyis Široka ulica Zadar sétálóutcája. A Népek terétől indul és a Fórumig tart. A II. Világháborúban szinte teljesen megsemmisült a főutca és az épületei. Mára helyreállították a sérült épületeket. Sok épületet eredeti középkori jellegében sikerült helyreállítani, míg mások modern stílusban épültek fel. (A felújításkor használt modern stílus ma már kissé szocreálosnak tűnhet.) A Kalelarga nagyon kedvelt a zadariak körében is. Megannyi üzlet és kávézó található a sétálóutcán és a helyi rendezvények, felvonulások is kivétel nélkül érintik.

Érdemes betérni az éttermek egyikébe, hiszen mind az olasz, mind a horvát konyha jelen van a városban. Kiváló tésztákat ehetünk, de a tenger gyümölcsei is frissen kerülnek az asztalra.

A város környékén öt csodás nemzeti park is található, melyek kiváló kirándulási célpontok lehetnek. A Zadar környéki településeknek fantasztikus tengerpartja van: tagoltságának köszönhetően a partszakaszon kb. 200 szigetet, öblöket, és szorosokat találhatunk. A szigetek között pedig izgalmas, és nagy élményt nyújtó hajós körutazást is tehetünk.

Például akár üveg fenekű hajóval is.

Zadar strandjai kavicsosak, néhol betonosak, és "természetesen" kristálytiszták. A város strandjai az óvárostól északra terülnek el, az egyik legjobb strand a Bamboo Beach Club.

De ha igazán jó strandokat szeretnénk, akkor pár kilométerrel arrébb kell autóznunk. Zadartól kb. 16 km-re, Zaton településen található egy csodálatos homokos-kavicsos rendkívül jól felszerelt, szórakozási és sportolási lehetőségeket kínáló, kék zászlós strand, mely a vízben és a parton is izgalmas szórakozási lehetőséget kínál. A strand hossza 1,5 km, egy lagúnában található, lassan mélyülő, kisgyermekes családok számára is ideális. Továbbá a Zatontól pár km-re található Nin számos homokos strandot kínál, valamint Sukosanban is remek strandok vannak.

És persze van élet az óvároson túl is. Zadar egyik újabb attrakciója, egy világszerte szinte egyedülálló múzeum, az ősi üvegmúzeum (Muzej antickog stakla), a városfalon kívül, egy 19. századi palotában található. A római üvegek Olaszországon kívüli egyik legnagyobb kollekcióját tartalmazza. Lenyűgöző és érdekes gyűjtemény, több mint 2000 üveggel Kr. e. 1. századtól a 15. századig. A múzeumban az üveg készítésével is megismerkedhetünk élőben, a múzeum boltjában egyedi szuvenírek szerezhetők be.

Szokatlan és rendkívüli látnivaló az Illúziók múzeuma. Ebben az érdekes múzeumban optikai csalódásokat, és egyéb különleges illúziókat megtapasztalva lepődhetünk meg. Itt semmi sem az, aminek elsőre látszik. Felnőtteknek, és gyerekeknek is nagy élményt nyújtó, szórakoztató, érdekes és vicces, egyedülálló múzeum, érdemes megnézni.

Tehát Zadar egy nem mindennapi város, hangulatos óvárossal és érdekes látnivalókkal. Ha Dalmácia felé jártok, ne hagyjátok ki Zadart, érdemes bemenni akár egy napra is, de persze több napot is megér. Tervezzük hát a nyarat, és ne hagyjuk ki Zadart sem.

Zadartól nem messze találhatjuk a Krka Nemzeti Parkot, ahol a nagy vízesés mellett fürödni is lehet. De gyönyörű városokat találhatunk Horvátországban az Isztriai félszigeten is, mint pl. Rovinj, ami egy kis ékszerdoboz, Porec, ahol bizánci mozaikokat is megcsodálhatunk és Pula, ahol egy kisebb római kori colosseum is van. És az Isztria szlovéniai ékköve Piran.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.  

Az információk egy része a wikipedia-ról, az utazas-nyaralas.info és a horvatorszaginfo.hu oldalakról származik.