Egyszer mindenki életében eljön az a pillanat, amikor felébred a kíváncsiság, és szeretné megnézni a Schönbrunni kastélyt. A közös uralkodók, a közös múlt is motiválóan hat, de maga a kastély mindentől függetlenül is gyönyörű.
Mégis lehet, hogy én azt mondanám: a parkja sokkal érdekesebb! Legalábbis a látnivalók sokszínűek, különlegesek, és míg a kastély leghosszabb túrája is max. 1 órás, a parkban több napot is el lehet tölteni.
Mutatom, hogy mivel!
Hol található? Ausztriában, Bécsben, térképen ITT.
Könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel, de a személyautók számára is hatalmas parkolók állnak rendelkezésre, amik azonban fizetősek.
A parknak vannak oldalsó bejáratai a Hietzinger Hauptstraße és a Grünbergstraße felől is, de érkezhetünk a főkapu irányából is.
A kastély főkapujának két oldalán álló obeliszkekre Napóleon itt tartózkodása idején (1805-ben) feltette a francia sast, és uralmának jelképe máig ott díszeleg.
Ha innen érkezünk vagy jobbról, vagy balról meg kell kerülnünk a kastélyt, mert a park mögötte van. (Régebben még át lehetett menni az épületen is, de az utóbbi időben ez többször nem sikerült.)
A kastély előtt gyönyörű konflisok várják utasaikat.
Ha balra indulunk, akkor a trónörökös kertjéhez és az Orangerie kerthez jutunk, de erről majd később. Induljunk jobbra és mutatom a teljes kört a parkban.
Ha jobbra indulunk, elhaladunk a Kindermuseum, a gyerekeknek szánt érdekes, interaktív múzeumrész előtt, és egy oldalsó, szépen kialakított kertrészhez érkezünk.
Innen akár egy ilyen gyönyörű, zöld alagúton is tovább mehetünk. A nyári melegben kellemes hűvöst ad és nagyon romantikus.
Az alagutakat időnként fából készült, rácsos, zöld pavilonok szakítják meg, az alagút ablakain pedig szépen megtervezett, kanyargó virágágyásokra lehet rálátni.
A park ezen része kevésbé "terhelt", itt nincsenek olyan sokan, mint más területeken, de mondjuk nincs is olyan különösebb látványosság errefelé, "csupán" a park és a virágágyások szépsége. Itt viszont van lehetőség a padokon pihenni, olvasgatni, elvonulni kicsit.
A kastély parkja eredetileg a Habsburgok által használt vadászterület volt Katterburg néven. De a története a középkorig nyúlik vissza. A 14. században az egész terület a Klosterneuburgi apátsághoz tartozott, amikor malom üzemelt rajta, valamint szőlő és növénytermesztést folytattak itt. A következő évszázadokban több bérlője is volt a virágzó gazdaságnak, mígnem 1569-ben II. Miksa német-római császár tulajdonába került. Ő alakított ki itt először parkot és vadászterületet, de nemcsak vad-állatok éltek a parkban, hanem néhány egzotikus baromfi is, mint pl. páva és pulyka, melyek akkoriban nem hiányozhattak egy hercegi kertből.
Aztán tovább haladva egy szökőkutat találhatunk.
A szökőkút vize tele van vízinövényekkel és vadkacsák is úszkálnak rajta. Itt valószínűleg szeretik a kacsákat, mert ilyen bejárót-kijárót is csináltak nekik.
A park minden nap már 6:30-tól szabadon (és ingyenesen) látogatható bárki számára. A bécsiek is szívesen sétálnak az ösvényeken, pihennek a padokon vagy futnak, sportolnak a fák között. (Kerékpárral és kutyával tilos bemenni. Sőt, kerékpárral nemcsak behajtani nem lehet, de a parkban tolni is tilos. Aki megszegi, akár 700 Eurós büntetésre is számíthat.)
A már kialakított és bekerített vadászterületet a magyar csapatok 1605-ben elpusztították, azonban elég hamar megtörtént a helyreállítás, majd később Mátyás király is járt itt vadászatokon.
Hozzá köthető az a legenda, mely szerint 1612-ben egy vadászat során a fák között egy forrást fedezett fel, és később az egész terület erről a szép forrásról („Schöner Brunnen“) kapta a nevét.
Ha a szökőkúttól továbbra is jobbra, a kastélytól távolodva folytatjuk az utunkat, akkor a rózsakertbe érünk.
Sok száz rózsatő között sétálhatunk, melyek csodálatosan illatoznak is.
A 17. század közepén már kerti színházi előadásokat is tartottak a parkban. Az előadott darabokban I. Leopold császár is szerepelt színészként, illetve íróként, komponistaként is.
Bécs török ostroma idején, 1683-ban a park ismét komoly károkat szenvedett. Később Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei alapján 1696-ban egy vadászkastélyt kezdtek építeni a parkban, azonban az építkezés pénzügyi okok miatt félbe szakadt. Akkor zajlott a spanyol örökösödési háború, majd I. József császár 1711-ben bekövetkezett halála miatt már nem is fejezték be az építkezést. Ettől függetlenül a befejezetlen vadászkastély a megözvegyült Wilhelmine Amalie császárné székhelye lett. 1728 körül IV. Károly császár fácánvadászatokat rendezett a parkban, majd Schönbrunn-t szeretett lányának, Mária Teréziának ajándékozta, aki szívesen tartózkodott a vadászkastélyban, és kedvelte a körülötte elterülő parkot is.
Az ösvényeken sétálva egészen különleges tárgyakra találhatunk, mint például ez a nagyon régi, érdekes napóra.
A kertet Jean Trehet 1695-ben kezdte tervezni. A kastély központi tengelyének vonalára parterre-t tervezett, mely a virágágyak művészi elgondolású és egységet alkotó rendszere nagyobb parkokban. A korai barokk kert ezen kívül széles, fákkal szegélyezett utakra volt felosztva, és valószínűleg már ekkor is része volt a kertnek a kor kötelező divatja szerint az útvesztő labirintus és az üvegház.
Aztán tovább sétálva eljutunk a hatalmas, acélszerkezetes, csupa üveg pálmaházhoz.
Földünk minden tájának őserdeiből származó növényeket csodálhatunk meg a pálmaházban, amely a legnagyobb és egyben legutolsóként épült ilyen jellegű pálmaház Európában. Éjszakai vezetésen is részt lehet venni, melynek során feljuthatnak a látogatók az egyébként zárva lévő galériára is.
1880-82-ben Franz-Xaver Segenschmid tervei alapján épült ez a
Ma a pálmaház három eltérő éghajlati viszonyt tud megjeleníteni: egyik végében egy hűvösebb "hidegház" található, a másik végében a forró, trópusi ház, a kettő között pedig egy közepesen meleg esőerdő. Összesen 4500 különböző növény él itt.
A pálmaház méretei lenyűgözőek, a növények is hatalmasok már, és olyan különlegességeket is találhatunk benne, mint az ananász, vagy színes orchidea fajok.
A pálmaházban található virágok egy része évszakonként változik, ősszel például dísztökökkel díszítenek, és rengeteg krizantémmal ültetik tele az ágyásokat.
A pálmaház legidősebb növénye egy 350 éves olajfa, melyet Spanyolországból hoztak 1974-ben. Megnézhető még a különleges azálea- és pálma-gyűjtemény is.
A pálmaház nyitva mindennap 9:30-tól, télen 17 óráig, nyáron 18 óráig.
A belépő jegy ára felnőtteknek 5 Euro, 6 és 18 éves kor között 4 Euro.
(A pálmaházban kulturált és ingyenes mosdó is található.)
A pálmaház bejáratával pont szemben találjuk az 1904-ben épült Napóra-házat, melyben 2003 óta a sivatag háza üzemel.
1990-ben ebben az épületben nyílt meg az első ausztriai lepkeház, azonban a pillangókat 1998-ban a Bécs belvárosában található Hofburg melletti pálmaházba költöztették. Ezután a Napóra-házat renoválták, felújították és 2003-ban már mint sivatag háza nyílt meg újra a látogatók előtt.
Itt kifejezetten a sivatagra jellemző növényeket csodálhatunk meg. A kaktuszgyűjtemény botanikailag egyedülálló.
A legkülönlegesebb növény a velvícsia (Welwitschia mirabilis), melyet egy osztrák botanikus, Friedrich Welwitsch fedezett fel 1859-ben. A nevét is róla kapta. A növények átlagosan 500-600 évet élnek, de egyes példányai 2000 évnél is idősebbek.
A növényeket az élőhelyükre jellemző állatvilág képviselői veszik körül. Afrika, Ausztrália, Ázsia és Amerika száraz vidékeinek élőhelyei kelnek életre a látogatók szeme előtt.
Ez az épület 95 méter hosszú, 14,5 méter széles és 15 méter magas.
Annak érdekében, hogy a sivatag házának madárállományát megvédjék a madárinfluenzától, a ház jelenleg zárva van és nem látogatható.
De egyébként egész évben nyitva tart, télen 9-től 17 óráig, nyáron 18 óráig. Belépőjegy ára felnőtteknek 6 Euro, gyerekeknek és diákoknak 4,50 Euro.
Mária Terézia uralkodása alatt építették át és bővítették ki a régi vadászkastélyt a jelenlegi méretűre, valamint férje Lotaringiai Ferenc kezdte el kialakítani a kastély parkját barokk stílusban. Ő tervezte meg a parkban vezető ösvények csillag alakban futó sugárút rendszerét és a fő allé-kat, melyek találkozási pontjában a kastély épülete áll.
A pálmaház mellett tovább haladva az állatkert felé még egy kis bájos japán kertet is találhatunk.
Az első japán kert 1913-ban került kialakításra a kastély barokk kertjében, azonban az első világháború során tönkrement és feledésbe merült. A terület az 1990-es évek végén lett helyreállítva japán szakértők segítségével.
És a japán kert után meg is érkeztünk az állatkert főbejáratához.
A schönbrunni a világ első állatkertje, és egyúttal a világ egyetlen, máig fennmaradt barokk állatkertje. A kastély környezetének elemeként a világörökség része.
A természetet kedvelő Lotaringiai Ferenc, Mária Terézia férje a teljes kastélykert reprezentatív kialakításán fáradozott, ennek részeként alapította meg a kastély hátsó udvarában az állatkertet is, ahová először 1752. július 31-én vezette nemes vendégeit. A létesítmény elődje az az állatsereglet volt, amit Savoyai Jenő herceg hozott létre a bécsi Belvedere kastély kertjében. Ezt az állományt vásárolta meg a kert alapításához Lotaringiai Ferenc: a Belvedere állatai közül az a sas élt a legtovább, amely 117 fogságban töltött év után 1824-ben múlt ki. Az állatkert kialakítása után a királyi pár parancsára a nagykövetek és az utazó kereskedők vásároltak további állatokat a kert bővítésére.
Az állatkert közepén máig meghagyták a 18. századi császári pavilont, ami ma kávézó és étterem, roppant népszerű kiülős hely.
Akkoriban még csak pár tucat ketrecben tartottak egzotikus állatokat – elefántokat, tigriseket, medvéket és farkasokat, eleinte csak a császári család és szűkebb környezete szórakoztatására. Nem sokkal később azonban 1780-ban a létesítményt minden megfelelően öltözött érdeklődő számára megnyitották.
Az első zsiráf 1828-ban érkezett, és rögtön divatot is teremtett: az urak és hölgyek zsiráfmintás kesztyűkben, kalapokban ruhákban pompáztak, sőt zsiráf-galoppnak nevezett táncot jártak.
A világon először, 1906-ban ebben az állatkertben született elefánt – a zoológusok addig azon a véleményen voltak, hogy ez az állat fogságban nem szaporodik.
A schönbrunni állatkert jelmondata azóta is az, hogy: Legyen ez az állatkert a boldog állatok otthona!
1914-ben 3400 állat élt a kertben, de azt az első világháború után pénzügyi okokból csaknem bezárták. Ezt ugyan megakadályozta a bécsiek gyűjtő akciója, de a kert fenntartására bevezették a belépti díjat. A második világháború is nagy pusztítással járt, és utána többször is újra javasolták a kert bezárását.
1991-ben egy társaság vette át az állatkert kezelését. Ezután dinamikusan nőtt a látogatók száma, és a befolyó pénzekből számos új épületet (terrárium és akvárium, madárházak, elefántpark, Ausztrália-ház) építettek. A 250. évfordulóra adták át az esőerdő-házat, az állatkert történetéről pedig kiállítást nyitottak a Természetrajzi Múzeumban.
Az állatkertben naponta tartanak látványetetéseket és fóka show-t is.
Ma a schönbrunni a világ egyik legmodernebb állatkertje, de úgy, hogy eközben sikerült megőriznie parkszerűségét. Már négyszer elnyerte az Európa legjobb állatkertje kitüntetést. Területe apránként 17 hektárnyira duzzadt, de továbbra is harmonizál a szomszédos kastélykerttel: a tágas kifutókat pázsitok, virágok, sövények, kis tavak, árnyas fák szegélyezik, illetve választják el egymástól.
Különlegessége az állatkertnek a dél-kelet-ázsiai dzsungel élővilágát bemutató esőerdő-ház. Az 1000 négyzetméteres üvegház alsó szintjén a mocsarak, rizsföldek élővilágát tanulmányozhatjuk, a felső szinten a dzsungel tetejét szemlélhetjük meg részben függőhidakon közlekedve.
Az esőerdő-ház előtt egy vizes játszótéren pedig különleges ivókút várja a szomjazó látogatókat. Én megpróbáltam... bár a békakirály nem változott királyfivá, szerencsére én sem váltam békává. :)
Az állatkert fő attrakciója és egyben jelképe a két óriáspanda. A nőstény Yang Yangot és a hím Long Huit 2003 márciusában kapták kölcsön a Kínai Népköztársaságtól. A világon Kínán kívül mindössze 6 ország állatkertjében láthatunk ilyen állatokat. Az állatkert kirobbanó sikere, hogy 2016-ban panda ikrek születtek, akik a Fu Feng és Fu Ban nevet kapták. Miközben eddig egyetlen más európai állatkertben nem fogant még természetes úton óriáspanda, az új jövevények már a pandapár negyedik bocsai a bécsi intézményben. Az első, Fu Long 2007-ben, Fu Hu 2010-ben, Fu Pao pedig 2013-ban született. Ők kétéves koruk óta mindhárman már Kínában élnek.
És miközben Yang Yang óvón terelgeti iker bocsait, sajnos a hím panda 2016. decemberében elpusztult.
A pandaikrekről készült fotó az állatkert hivatalos oldaláról származik. (www.zoovienna.at)
Nyitva tartás:
- áprilistól szeptemberig 9:00 - 18:30
- márciusban és októberben 9:00 - 17:30
- februárban 9:00 - 17:00
- novembertől januárig 9:00 - 16:30
Az állatkertnek két bejárata van, célszerű az egyiken bemenni, a másikon ki. Ez a másik bejárat.
Belépő jegy árak:
napi jegy
- felnőtt 18,50 Euro
- gyerek és diák (6-19 éves kor között) 9 Euro
- gyerekeknek 6 éves kor alatt ingyenes
éves bérlet
- felnőtt 44 Euro
- gyerek és diák 22 Euro
Kombinált belépő az állatkertbe, a pálmaházba és a sivatag házába (az egy évig érvényes jegy minden helyszínre egyszeri belépést biztosít):
- felnőtt 24,50 Euro
- gyerek és diák (6-19 éves kor között) 13:50 Euro
Az állatkert területén, a nagy távolságok miatt minden nap 10 és 18 óra között egy kisvonat is közlekedik, melynek megállói a császári reggeliző pavilonnál, az elefántháznál és a tiroli udvarnál találhatók. A vonatozás ára felnőtteknek 2 Euro, gyerekeknek 1 Euro. Ha nem szállunk le a vonatról, akkor egy teljes kör kb. 45 percig tart, de bárhol leszállhatunk, majd bármelyik következő vonattal mehetünk tovább.
Ha a főbejárat felől járjuk végig az állatkertet, a másik végén kilépve a Neptun szökőkúthoz érkezünk.
A Neptun kút a park dombjának tövében, a kastéllyal szemben található. A kút építése 1776-ban kezdődött Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg udvari építész felügyelete mellett.
A szoborcsoportot sterzingi olasz márványból Wilhelm Beyer alkotta. A kútban középen létrehozott mesterséges sziklabarlang tetején áll a tenger istene Neptun, kezében a háromágú szigonnyal. Bal oldalán egy nimfa, jobb oldalán Thetisz istennő térdel, aki arra kéri Neptunt, hogy biztosítson kedvező utat fiának Akhilleusznak a tengeren, amikor Trója meghódítására indul.
A sziklabarlang lábánál nyüzsögnek a félig ember, félig hal Tritonok, kagylókürttel a kezükben, akik az emberekben és az állatokban félelmet és rettegést keltenek. Ők hajtják a tengeri lovakat, melyekkel Neptun a tengereken áthajt.
A korábban egymagában álló Neptun-csoport mögé a 19. században ültettek fákat.
A Neptun kút mögé is fel lehet menni, és a vízesés mögül is élvezhetjük a kilátást.
A Neptun kút és a kastély között gyönyörűen, körzővel és vonalzóval tervezett virágágyások találhatók, melyekben tavasztól őszig színes virágok pompáznak.
A nagy parterre területén a virágágyak művészi elgondolású és egységet alkotó rendszere került kialakításra.
A virágágyások pontosan szimmetrikusak, és felülről nézve gyönyörű mintázatot adnak. A 18. században először sövénnyel, színes kövekkel és homokkal formáltak mintákat a park ezen részére, főként hímzésminták alapján. És miközben a park más részein voltak például labdajátékoknak kialakított füves területek, a kastély előtti széles virágágyásoknak "csak" esztétikai funkciója volt.
A virágágyások két oldalán szabályosra és egyenesre nyírt fák között sétautak, kis terek, rejtett zugok vannak. A fák előtt pedig mindkét oldalon márványból faragott szoborsor látható, melyek mitológiai és történelmi alakokat ábrázolnak. Johann Wilhelm Beyer szobrász és csapata 1777-ben 32 egyforma magas talapzatot és szobrot készített. A szobrok végleges kiállítási helyét azonban nem Beyer, hanem a vezető építész Hohenberg határozta meg, aki az egész kert kialakításáért volt felelős.
A virágágyások mellett, az állatkert oldalán találhatjuk az egész park legmenőbb játszóterét és a labirintusokat - az Irrgarten-t.
A gyerekeket tényleg szuper jó játszótér várja, vizes résszel, homokos résszel, mászókákkal és más szórakoztató elemekkel, mint pl. hatalmas madárral, és trükkös tükrökkel. (A játszótér területén kulturált és ingyenes mosdó is rendelkezésre áll.)
A labirintusok 1720 körül készültek el. A terület eredetileg négy negyedre volt osztva, középen egy feltehetően megemelt pavilonnal. Az "Irrgarten" arról szólt, hogy magas és keskeny sövények között hoztak létre sétautakat, de még nem voltak benne zsákutcák, és nem lehetett nagyon eltévedni.
1892-ig az Irrgarten növényzete fokozatosan elvadult, majd kipusztult. Csak 1999-ben nyitották újra a korabeli tervek alapján újratelepített labirintusokat. A legnagyobb kb. 2 méter magas, áthatolhatatlan sövényből áll, melyben sok a zsákutca, és bizony lehet benne bolyongani egy darabig, mire megtaláljuk a kijáratot.
A nagy labirintus központjában ma újra egy magasított kilátóterasz áll, mellette pedig két energiát adó harmónia kő. Fentről kicsit áttekinthető a labirintus, így aki szeretné, fordítva is bejárhatja: először fentről átnézi, majd megpróbálja megtalálni visszafelé haladva a bejáratot.
Régen a belépőjegy mellé adtak egy térképet is, talán még mindig adnak. A sövényfolyosókon a 12 állatövi jegy köve ad némi tájékozódási pontot.
A nagy labirintuson kívül van még másik kettő. Egy lombhullató sövényből készült csigavonalban felfelé haladó, és egy szintén örökzöld, de kisebb kerengő, melyben érdekes látnivalók is vannak. Például nagy tükrös kaleidoszkóp.
Meg vizes játékok, nyáron találomra vizet spriccelő lépőkövek, és saját működtetésű szökőkút.
Meg rálépésre zenélő téglák.
Belépő jegy árak:
- felnőtt: 5,50 Euro
- gyerek (6-18 éves kor között) 3,20 Euro
- diák (19-25 év között) és nyugdíjas 4,20 Euro
- családi jegy (2 felnőtt + 3 gyerek): 13,50 Euro
A labirintusok nagyszerű, vicces és játékos helyek, remek kikapcsolódás és szórakozás minden korosztály számára.
És ha kiszabadultunk a tébolyult kertből, induljunk el "hegyet" mászni.
1765-ben, az addigra megözvegyült Mária Terézia férje terveinél egyszerűbben fejezte be a birtok parkjának kialakítását. 1770-re a kert és a kastély nagyjából már a mai formájában pompázott. A rendezett nagy park mellett azonban a schönbrunni hegy még mindig gondozatlan erdei ösvénynek tűnt. Mária Terézia építtette a Neptun-kutat és a dombtetőn található Gloriette-t is. A domb egy bonyolult teraszrendszer helyett cikkcakk utak segítségével könnyebben megközelíthető lett.
A Gloriette 1775-ben épült, erre emlékeztet az építmény középső részén olvasható felirat: József császár és Mária Terézia uralkodása idejében, 1775-ben.
Jelenleg kávézó működik e pompás építményben. Bécs csodálatos panorámájában gyönyörködhetnek az ide betérők, miközben finom süteményeket kóstolgatnak.
Akkoriban nagyra értékelték a szép kilátást, ezért is emeltek egy
A panoráma teraszra egy szűk lépcső vezet fel.
A Gloriette-t 1945-ben bombatalálat érte, de már a következő évben helyreállították, és 1994-95-ben teljes körű restauráláson és renováláson esett át, amikor teljes mértékben visszaállították eredeti pompáját.
Belépőjegy árak:
- felnőtt: 3,80 Euro
- gyerek (6-18 év között): 3 Euro
- diák (19-25 év között) és nyugdíjas (60 év felett): 3,20 Euro
- családi jegy (2 felnőtt + 3 gyerek): 8,90 Euro
A Gloriette-től lesétálva a park másik felében több szökőkutat és más látványosságot is találhatunk.
Például a galambházat, mely 1750 és 1776 között jött létre valamikor.
A barokk galambházat 2009 és 2010 között újították fel. Azóta számtalan galambnak, köztük különleges osztrák fajtáknak jelent ismét otthont a szellős, tágas építmény.
A galambháztól továbbsétálva az erdős schönbrunni hegy lábánál találjuk a római romokat. Eredetileg "Karthago romjai"-nak hívták a szoborcsoportot, melyet szintén Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg készített.
1778-ban építették mint romantikus park-díszletet, mely szépen beleillik az őt körülvevő természetbe.
Középen egy téglalap alapú medence található, mely körül hatalmas boltíves épületrészlet alacsony oszlopokkal, ami olyan benyomást kelt, mintha a talajba süllyedne az épület.
Az épületrészlet mellett kaotikus összevisszaságban elhelyezett oszlop és egyéb minta-töredékek, márvány darabok valóban olyan érzetet keltenek, mintha ókori romokat látnánk.
A medence közepén két allegorikus alak a két nagy folyót, a Dunát és az Enns-t személyesíti meg.
Továbbmenve a széles úton az Obeliszk-kúthoz érkezünk. Ez a hatalmas építmény a kastélytól kereszt irányban húzódó Diagonalallee hangsúlyos lezárása.
Az obeliszk szökőkutat és szoborcsoportot is Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg tervezte és építette 1777-ben.
A magas oszlopot négy teknős tartja a hátán, mely a stabilitást szimbolizálja, és az oszlopba vésett hieroglifák a Habsburg ház történelmét mesélhetik el. Azonban ezek nem igazi egyiptomi, hanem csak kitalált hieroglifák, mert már 1822-ben megfejtették őket.
Az obeliszk kozmikus szimbólum, már az ókori Egyiptomban is építettek ilyen oszlopokat. Ha egy arany golyóval koronázzák meg, mely a napot szimbolizálja, az oszlop testesíti meg a napsugarak útját a földre, miközben négy sarkával a négy égtájat mutatja.
Kétoldalt két széles lépcsősor vezet a sziklák mögé, ahol a vízesés mögötti kis barlangból csodás kilátás nyílik arra a fasorra, melynek túlsó végén a kastély áll.
Továbbindulva a parkban megtalálhatjuk a szép forrást, a Schöner Brunnen-t is, melyet a legenda szerint Mátyás király fedezett fel. A forrás fölé emelt régi házikó helyett egy újat építettek 1771-ben Isidor Canevale udvari építész tervei alapján.
(A fotó a kastély hivatalos oldaláról származik. www.schoenbrunn.at)
A forrás ház egy négyszögletes pavilon, melyben az egész park egyik legkecsesebb alakja látható. A szobor Egeria-t ábrázolja, aki folyónimfa volt a római mitológiában. Egeria Róma második uralkodója, Numa Pompilius felesége volt, aki az uralkodó halála után oly keservesen sírt, hogy könnyeiben maga is felolvadt és egy forrássá lett.
(A fotó a kastély hivatalos oldaláról származik. www.schoenbrunn.at)
A pavilon egyik falán egy koronás M betű látható, mely az újabb kutatások alapján nem a "szép forrást" felfedező Mátyás királyra utal, hanem II. Miksára (Maximilian), aki 1569-ben Katterburg területét megszerezte.
Itt van továbbá az Angyal-kút, mely szintén 1777-ből származik, amikor a parkot kialakították. A kagyló alakú medencében két gyermek ül egy hal hátán, melynek szájából víz folyik. Az eredeti szobrokat a kilencvenes években konzerválási célból eltávolították, és helyükre az eredetivel teljesen megegyező másolatot tettek.
A parkban már visszafelé haladva a kastély vonala felé, egy új részhez érünk, mely nemrég óta lett zárt és belépős hely. Az Orangerie (pálmaház), cedrat-ház és szőlős kert a park Meidlinger felőli oldalsó bejárata mellett található. Már I. József császár özvegye, Wilhelmine Amalie idejében is létezett egy üvegház a melegkedvelő növények átteleltetéséhez.
Mária Terézia férje a park kialakításakor létesítette a jelenleg is látogatható melegházat. A maga 189 méteres hosszával és 10 méteres szélességével a schönbrunni Orangerie a Versailles-i mellett a legnagyobb ilyen típusú épület a barokk korból.
A melegházban olyan padlófűtés található, amilyet már az ókori Rómában is alkalmaztak. Egy alsó (pince) helyiségben fűtöttek, és a meleg levegőt vezették át a padló alatt. Ez biztosítja a hidegre érzékeny citrusféléknek és a dézsás pálmáknak a megfelelő állandó hőmérsékletet télen.
A szomszédos, félköríves Cedrat-házat valószínűleg a trópusi növények termesztésére használták, amire a hosszúkás Orangerie kevésbé volt alkalmas.
Az Orangerie viszont nagyszabású udvari ünnepségek és rendezvények helyszínéül is szolgált. Főként II. József kedvelte, hogy a növényekkel telepakolt Orangerie-ben állították fel az ünnepi asztalt, hasonlóan ahogy ő az utazásai során Szentpéterváron a télikertben látta. Ilyen rendezvény volt többek között a "tavaszi fesztivál egy téli napon 1785. február 6.".
Ma az épület nyugati szárnya az eredeti funkciónak megfelelően a növények téli elhelyezését szolgálja. Ide kerülnek télen az olyan különleges növények, mint a cseresznyemirtusz, nemes babér, gránátalmafa, keserűnarancs fa, olajfa, legyező és datolyapálmák. A télikertnek ez a része látogatható, és meg lehet nézni a történelmi fűtési rendszert is.
Az épület első, felújított részében pedig a Schönbrunni Kastélykoncertek kerülnek megrendezésre.
(A fotó a kastély hivatalos oldaláról származik. www.schoenbrunn.at)
A park ezen része 2017. március 15. és november 5. között látogatható. Belépőjegy árak:
- felnőtt: 3,80 Euro
- diák és nyugdíjas: 3,20 Euro
- gyerek (6-18 év között): 3 Euro
- családi jegy (2 felnőtt + 3 gyerek): 8,90 Euro
A kastély felé indulva a következő látványosság a trónörökös kertje.
(A fotó a kastély hivatalos oldaláról származik. www.schoenbrunn.at)
A kastély keleti végében fekszik 1865 óta a trónörökös kertjének nevezett terület, mely magas, romantikus zöld alagúttal van körbekerítve. A növényzet között található öt zöld, rácsszerkezetes pavilon is (mint a kastély túlsó oldalán). Az egyik ilyen pavilon kilátóként is funkcionál, ahonnan szépen rá lehet látni a virágágyásokra.
A nyári hónapokra ide vannak kihelyezve a különleges citrusgyűjtemény fácskái is.
A park-rész ma három nagyobb virágágyásra tagozódik, melyben hímzésre emlékeztető mintákat rajzolnak ki a beültetett sövényfélék és virágpalánták. Közöttük különböző színű és szemcseméretű homokfajtákkal van kitöltve a minta.
Belépőjegy árak a trónörökös kertjébe:
- felnőtt: 3,80 Euro
- diák és nyugdíjas: 3,20 Euro
- gyerek (6-18 év között): 3 Euro
- családi jegy (2 felnőtt + 3 gyerek): 8,90 Euro
És ezzel körbe is értünk a parkban, érintve a főbb látnivalókat. De a park egyébként mindenhol gyönyörű, nagyon látványos fasorokkal és kanyargó virágágyásokkal.
És, hogy miképp tudják a fákat ennyire egyenesre nyírni? Mintha vonalzóval készült volna minden fasor.
Hát így néz ki ez a nagy, létrás szerkezet, erről nyírják ügyes (és erős) kezű kertészek ennyire pontosan egyenesre a fákat.
És ha Schönbrunnba készültök, ne felejtsetek el vinni pár szem diót vagy mogyorót. A parkban ugyanis mindenfelé kézből etethető mókusok szaladgálnak. Mi találkoztunk már velük a japán kertnél, az állatkertben és a római romok felé is. Nagyon bátrak, odaszaladnak a magokért, aztán elfutnak, elássák és jönnek újra.
Akin hosszú nadrág, farmer van, az kipróbálhatja azt is, hogy nem guggol le és nyújtja a mogyorót, hanem a lába mellett mutogatja. A bátor mókusok az ember lábán is felmásznak a zsákmányért. :)
A park látnivalóihoz kombinált belépők is válthatók az alábbiak szerint:
Classic Pass - kombinált jegy, amivel a következő helyekre léphetünk be: kastély nagy túra, trónörökös kertje, Gloriette kilátóterasz, Irrgarten - labirintusok és játszótér, Orangerie kert. A jegy 03.15. és 11.05. között váltható.
- felnőtt: 24 Euro
- gyerek (6-18 év között): 15,20 Euro
- diák (19-25 év között): 20,20 Euro
- családi jegy (2 felnőtt + 3 gyerek): 50 Euro
Családi jegy - egy évig érvényes kombinált jegy, ami tartalmaz egy belépőt a kastély és a park minden látnivalójához 2 felnőtt és 3 gyermek részére.
- családi jegy 49,90 Euro
Szezonkártya a parkhoz - nyári szezonban, március 15. és november 5. között érvényes az Orangerie kertbe, a trónörökös kertjébe és az Irrgarten-be.
- felnőtt: 31 Euro
- gyerek (6-18 év között): 17 Euro
- diák (19-25 év között) és nyugdíjas: 25,40 Euro
Kombi belépő a gyermek múzeumba és az Irrgarten-be. Március 15. és november 5. között váltható.
- felnőtt: 11 Euro
- gyerek (6-18 év között): 17 Euro
- diák (19-25 év között) és nyugdíjas: 25,40 Euro
A park látnivalói között nyári szezonban (március közepétől novemberig) kisvonat is közlekedik, ami jelentősen megkönnyíti a hatalmas park látnivalónak felkeresését. A vonat a kastélytól 10:10 és 17:10 között fél óránként közlekedik. Ha nem szállunk le róla, akkor egy teljes kör kb. 60 percig tart, de bármelyik látnivalónál leszállhatunk, és bármelyik következő vonattal mehetünk tovább. A vonatjegy egy napra felnőtteknek 7 Euro-ba, gyerekeknek 14 éves korig 4 Euro-ba kerül.
És ha szeretnétek látni a Habsburgok más kastélyait is, például az olasz tengerpart felé "félúton" ugorjatok be Triest-be, ott található a Miramare kastély.
De az Esterházy hercegek is nagyon érdekes várakat és kastélyokat hagytak ránk. Mindenképpen ajánlom figyelmetekbe az Eisenstadt központjában található Esterházy kastélyt, aztán az Esterházyak kincstárát a Fraknói várat, ahol nagyon klassz történelmi utazáson vehetünk részt kedves és humoros magyar idegenvezetőkkel, valamint a magyar határtól csak pár km-re lévő Lackenbach-i kastélyt, ahol nagyszerű, interaktív természeti kiállítást rendeztek be.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Az információk nagyrésze a Schönbrunni kastély hivatalos honlapjáról származik (www.schoenbrunn.at), valamint a wikipedia oldalairól.
Utolsó kommentek