kiránduló

Magas hegyek között bújik meg a hihetetlen színű Bohinji-tó, ahol kisimulnak az idegek, lelassulnak a pörgések és végtelen nyugalom járja át a lelkünk. Szűk fél órára a nagyvilági, csillogó és zajos Bledtől a teljes nyugalmat találjuk Ribčev Laz település mellett. Persze itt is vannak szállodák, éttermek, strandok, kempingek, de sokkal kevesebb a turista vagy jobban eloszlik. Több látnivaló is van a környéken, de jöttünkben-mentünkben érdemes megállni legalább egy órácskára a Bohinji-tó partján is. Mert annyira szép!

Hol található? Szlovénia észak-nyugati részén, Felső-Krajna történelmi régióban, Ljubljanától kb. 80 km-re észak-nyugatra, Bledtől kb. 25 km-re dél-nyugatra, a hegyek között, Ribčev Laz mellett, a Triglav Nemzeti Park területén. Térképen ITT.

Ilyen színű víz egyszerűen nem létezik! És itt szeretném leszögezni azt is, hogy a fotók nincsenek utólag manipulálva, semmilyen módon nem nyúltam bele a színvilágba, ennek a tónak tényleg ilyen színe van. Vagy a valóságban még szebb.

Fenti fotó júliusban készült, a lenti októberben. Reggel még nem látszott a hídról semmi, akkora köd volt a tó fölött, de aztán később győzött a napsugár és csodálatossá tette a látványt. A tó misztikus hangulatát a tavat körülölelő hegyek látványának is köszönheti. Az északi oldalon meredek hegyvonulatok állnak és tiszta időben a Triglav csúcsa is látható.

Ribčev Laz a Bohinji-tó nyugati csücskében fekszik, a település központjában gondozott parkot találunk.

Nyáron gyönyörű virágágyások és padok csábítanak a pihenésre. Egy baj van csak ezzel, innen nem látszik a tó. Márpedig a tavat látni kell.

A tó táplálója és levezetője a Sava Bohinjka, a Száva folyó egyik ága, melynek a forrását is innen nem messze, a hegyek között találjuk. A forrás utáni ismert vízesés a Slap Savica a Bohinji-tó túlsó végénél van. Bejövő vízmennyiségének több mint harmadát azonban az északi part mentén, a tó vízszintje alatt feltörő karsztforrások biztosítják.

A Bohinji-tó legismertebb és legtöbbet fotózott látnivalója a híd mellett a Keresztelő Szent János templom.

1300 előtt épült és fontos kulturális és történelmi emlék, ezért műemléki védelem alatt áll. Megtekintése belépődíjas. Templom belépő 3,50 Euro, harangtorony belépő 3,50 Euro, de a kettő együtt kombiált jeggyel csak 6 Euro. Gyerekeknek 12 év alatt ingyenes, diák, nyugdíjas 3 Euro.

A déli külső falra három szentet festenek. Az egyik Szent Kristóf, aki az utazók, sofőrök, vándorok és hajósok védőszentje.

Különféle stílusok találhatók a templomban, a romantikától a barokkig. Nagyon érdekes Keresztelő Szent János fából faragott feje 1380-ból, amelyet a Természeti és Kulturális Örökségvédelmi Intézet őriz. A templom további látványosságai a freskók, amelyek közül a legrégebbi a 13. századból való. A falfestmények körülbelül 72 különböző szentet és egyéb motívumot ábrázolnak.

A Bohinji-tó egész évben alkalmas sporttevékenységre is. Mivel nyáron akár 24 Celsius fokra felmelegszik ideális úszásra, szörfözésre, kajakozásra és búvárkodásra. Télen befagy, de ez sajnos egyre ritkábban fordul elő.

A Bohinji-tó Szlovénia legnagyobb természetes tava, a Júliai-Alpok szívében fekszik. A glaciális eredetű tó legnagyobb mélysége 45 m, de a nagy esőzésektől akár 3 m-rel is magasabb lehet a vízszintje. A színe pedig egészen elképesztő.

A Bohinji-tó hossza 4100, legnagyobb szélessége 1200 méter, területe 3,18 km². Medre meredeken mélyül, nincsenek jelentős sekély területei. Legnagyobb mélysége 45 méter. A legtöbb helyen hirtelen mélyül, sekélyebb rész csak a keleti végénél, Ribčev Laz-nál van. Vize a Sava Bohinjka-ban folyik tovább.

Elvileg a Bohinji-tavat is körbe lehet sétálni, de jóval nagyobb, mint a Bledi-tó. Általában 4-5 óra alatt lehet a 12 km-es sétát megtenni. Sokan a sétát az északi oldalon kezdik, átkelve a Ribčev Laz-nál lévő hídon. Az ösvény Ukancig szinte átöleli a tavat, majd átkelve a Savica-folyón a Vogel hegyi felvonóállomás is útba esik. A tó déli részén futó ösvény a forgalmas út fölé emelkedik, míg ismét a kiindulóponthoz Ribčev Laz-hoz ér.

A Bohinji-tó környéke ideális a kalandsportok szerelmesei számára is, mert van lehetőség kanyoningra, tandem siklóernyőzésre, raftingra, sziklamászásra, hegyi kerékpározásra.

Ha alacsonyabb a vízállás, akkor a híd alá is besétálhatunk.

A Sava Bohinjka színe is elbűvölő. Gyors folyása miatt raftingolni is lehet rajta.

A Bohinji-tó népszerű a horgászok körében is. A Sava Bohinjka folyón márciustól novemberig a legyezés és a pergetés is engedélyezett. A turisztikai hivatalban szerezhetők be a szükséges engedélyek.

A Bohinji-tóval kapcsolatosan általában ez a képeslapra illő fotó kerül elő. Idilli környezetben egy öreg híd és egy karcsú templom. Tényleg meseszép.

A Vogel síterep a Bohinji-tó mellett található. A Nihalka felvonóval 1535 méteres magasságba, 1000 méterrel a tó feletti étteremhez lehet feljutni. Fentről csodálatos panoráma nyílik a tóra, a környékre és a Júliai-Alpok legmagasabb pontjára a Triglav csúcsára is. A Vogel nyáron kiváló rövid és hosszabb magashegyi túrázásra, télen pedig igen kedvelt magas hegyi síközpont – 22 km hosszú sípályával és 8 felvonóval rendelkezik.

Ott megy éppen a nagy-kabinos felvonó. Nem olcsó mulatság, de érdemes kipróbálni. Valamikor, réges-régen már írtam róla ITT. :-)

A tóban számos halfaj, puhatestű, kétéltű, meg minden is él. A parton lévő étteremben pedig isteni a friss pisztráng mángoldos burgonyával. Valószínűleg pisztráng is van a folyóban.

A környék ideális a Triglav felfedezésére is. A Bohinj környéki hegységet számos túraösvény keresztezi, 16 db jelzett hegyi ösvény található itt, amely összesen 300 km hosszú. A túra utak Stara Fužina-tól, Ribčev Laz-tól a Voje-völgyön keresztül vezetnek a Triglavig. Népszerű utak közé tartozik délre a Vogel felé, vagy a Savica-vízeséshez és a Komna fennsíkhoz vezető ösvény is.

Bár azt állítják, nyáron 24 fokosra is felmelegszik a tó vize, azért ez nem biztos. Inkább 20 fok körüli, úgyhogy csak forróvérűeknek ajánlott. Én bokáig mentem bele. :-)

A térséghez fűződik a Zlatorog (Aranyszarv) nevű kecskebak legendája. Az állat szobra a tó mellett áll. Zlatorog egy mitikus fehér szőrű kecskebak vagy más változatok szerint zerge, melynek a Triglav magaslataiban volt a birodalma és szarvai kulcsként funkcionáltak egy kincsekkel teli barlanghoz. A Zlatorog legendája közismert Szlovéniában, valamint az osztrák Karintiában és az olasz Friuli-Venezia Giulia tartományban is. Természetesen van benne szép leány és bátor fiú, szerelem és ármány, nagyravágyás és gyilkosság. Sajnos a happy end hiányzik a végéről, úgyhogy nem is idézem ide.

A Bohinji-tavon már legalább 100 éve létezik a tömegközlekedés, a hajók Ribčev Laz és Ukanc között szállítják az utasokat. Ma a tavon két elektromos hajó közlekedik, melyeket akár egyirányban, vagy oda-vissza útra is igénybe lehet venni. A hajók április közepétől november elsejéig naponta közlekednek. Két helyen lehet felszállni: Ribčev Laz-nál (a híd közelében), illetve Ukancban (Camp Boninj-en beül).

Remélem kedvet kaptatok ahhoz, kiránduljatok a Bohinji-tó körül. Vannak még látnivalók, hozom azokat is hamarosan. Pl. a Mostnica-szurdok, a Slap Savica vízesés, és a Vogel, amiről már írtam. De a régió is tele van szebbnél szebb látnivalóval és a természeti szépségeken túl gyógyfürdők is vannak.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk egy része a https://www.ljubljana.hu/bohinji-to oldalról és a wikipedia oldalairól származtak. Meg saját tapasztalat. :-)