Pécs Tettye városrészében, a Mecsek oldalában egy rendkívül különleges, egyedülálló barlang alakult ki évmilliókkal ezelőtt. A mésztufa barlangban egy szokatlan világba csöppenünk, hiszen teljesen más ez a barlang, mint a megszokott cseppkőbarlangok. Különlegessége, hogy a befoglaló kőzetével, a forrásmészkővel együtt, egyszerre alakult ki, nem pedig utólag. Ehhez hasonló a Lillafüreden található Anna-barlang, ami szintén mésztufában jött létre. A barlang kevésbé látványos termeiben igazán kreatív installációkat nézhetünk meg, ezért érdemes bemenni. Hallottatok már róla? Mutatom milyen!
Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, Pécsen a Tettye utca 48. szám alatt. Térképen ITT.
A környező utcákban lehet parkolni, a bejárata pedig egy nagy parkból nyílik.
A bejárat melletti táblán átnézhetjük a barlang alaprajzát. Több ága van és minden ágában valami más látnivaló vár ránk. Nem túl nagy, de jól fel van építve a vezetett túra.
A barlang csak vezetett túra keretében látogatható, melyek minden egész órakor indulnak. A bejáratnál kulturált mosdó is van, valamint sokféle ajándéktárgyat is vásárolhatunk.
Aztán kezdődik a kaland, a sima ajtónak látszó bejáraton átlépve.
De az ajtó mögött teljesen más világ tárul elénk.
A barlang a befoglaló kőzete alapján igazi ritkaság, hiszen édesvízi mészkőben, vagyis „mésztufában” található. Természetes üregeinek kialakulása a pleisztocén-holocén időszakra tehető.
Magyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk: az Anna-barlangot Lillafüreden, a Budai Vár-barlangot, és a Tettyei Mésztufa-barlangot.
Hosszú idővonalon mutatják be nekünk, hogy mi történt a Földünkön több millió évvel ezelőtt. A kivilágított sáv nemcsak egy kép, kicsi monitorokon animáció is fut, miközben az idegenvezető mesél.
A mésztufa képződés 150-200 ezer évvel ezelőtt kezdődött és napjainkban is tart. A barlang viszont kb. 12 ezer évvel ezelőtt nyerte el mai formáját.
A mésztufa barlang egy világritkaságnak számító természeti érték. Üregeit nem utólag oldotta a víz, vagy vájta az erózió a kőzetbe, hanem ezek az üregek az őket befoglaló mésztufa kőzettel egyidejűleg keletkeztek a tetarátagátak mögötti iszapos hordalékok zárványként történő bezáródásával, amelyek később a felszíni vizek elnyelődésével fokozatosan kimosódtak.
A mész növényekre is rakódott, melyeket magába zárt, majd azok lebomlása után üregek keletkeztek a kőben. Ilyet is mutatnak nekünk a folyosón, ahol egy fa törzsének maradványai voltak a kőben.
A másik oldalon pedig őslény csontvázát nézhetjük meg.
A barlang hőmérséklete állandóan +14°C, ezért meleg öltözék nyáron mindenképpen szükséges. A vezetett túra kb. 45 percig tart, annyi idő alatt már eléggé fázhatunk, ha lenge, nyári öltözetben lépünk be.
Ennek a barlangnak a legjellegzetesebb látnivalói a több tízezer évvel ezelőtt élt növények megkövült részei. A falakon ilyen mészbevonatú moszat- és mohafonalak figyelhetők meg.
Aztán a barlangrendszer legnagyobb termében a plafonon "lóg" egy sárkány. A régmúlt időkben, amikor még víz is dübörgött a barlangban, a hangokról azt gondolták sárkányoktól származnak. A Tettyei Mésztufa-barlangban 1906-ban nyílt meg az akkor „Pokol kapujaként” emlegetett turistalátványosság, akkor mint egy sárkánybarlang, a látogatók ijesztgetését, megtréfálását szolgálta. A mesterséges vízesésen áthaladva a barlangba lépőket sejtelmesen megvilágított színes őslények, repülő papírgyíkok és egy kaszásnak öltözött ember ijesztgette.
Ez a sárkány viszont nem ijeszteget, sőt! A szája egy projektort rejt, amiből a szemben lévő vászonra vetítenek egy nagyon érdekes kis filmet a Tettye patakról. Arról, hogy a patak vize egészen a 19. század végéig szabadon ömlött a felszínre. Nemcsak ivóvizet biztosított, hanem nagy hozamának és jelentős esésének következtében lőpor-, papír-, fűrész-, kalló és lisztőrlő malmokat telepítettek rá, valamint nagyszámú tímárt, tabakost, kordoványost, cserzővargát, bocskorost, szíjgyártót, kötélverőt, szűcsöt, serfőzőt és mészárost vonzott. Ezzel a pécsi ipar bölcsőjévé is vált. Nyomvonalán az utcanevek (Alsómalom, Felsőmalom, Tímár) vagy éppen a máig megmaradt bőrszárító padlásos házak őrzik e múlt emlékét.
1892-től a patak vizét a pécsi ivóvízrendszerbe vezették – a vízgyűjtő területe még ma is a város egyötödének biztosítja az ivóvizet.
Tovább sétálva megleshetjük, hogy mi mindent rejt a mésztufa kőzet. Kis nagyítós lyukakon benézve megkövült növényi és állati maradványokat láthatunk.
Aztán megnézhetjük a barlang régi bejáratát, ahol a víz is betört a barlangba és keskeny. kanyargós medret mélyített a kőzetbe.
Ezzel szemben találjuk a kőtárat, ami egy kisebb kőbemutató a mecseki mészkőtípusokról és az abból épített jellegzetes pécsi épületekről. Például a Tettyén található Szatmári palota építőanyagának használt középső-triász mészkő nagy szilárdságú, tömött szerkezetű, sima felszínű kőzet, melyet igen nehéz faragni. Kora 230 millió év.
A püspöki palota jura időszaki márgás mészkőből épült. Ez kedvelt építőanyag volt, ezért nagy mennyiségben fordul elő a városban. Kora 150 millió év.
A Tettye-völgy keleti oldalát képező Havi-hegy fehér szikláit a Szarmata-tenger parti sávjában lerakódott durva mészkő építi fel. Az erős hullámverésnek kitett tengerparton képződött kőzetet főként vastag, külső mészvázú kagylók és csigák maradványai alkotják. Ez a Miocén Pannon durva mészkő, kora 30 millió év.
A Dzsámihoz Pleisztocén édesvízi mészkövet használtak. Ez a forrásmészkő vagy mésztufa a Tettye uralkodó kőzete. Könnyű megmunkálhatósága miatt alakítottak ki üregeiben lakásokat. A környék régi házainak nagy része ebből épült. Minden korban szívesen használták építőanyagnak. És ez mind a mai napig folyamatosan képződik.
Aztán egy mozgó és hanghatásokat is adó makett segítségével megismerhetjük a karszt működését, kialakulását, egy kis animáció segítségével.
Jön a vihar, esik az eső, a víz beszivárog, nőnek a cseppkövek és tovább hullámzik a búvópatak.
A vezetés első részét főként a természettudományos megközelítés jellemzi, amely látványos animációkkal, grafikákkal, installációkkal mutatja be az alsó-triásztól napjainkig terjedő időszakot. Ezáltal a látogatók megismerik a barlang és közvetlen környezete keletkezéséhez vezető folyamatokat, illetve a barlang természeti adottságait, betekintést nyernek a mésztufa keletkezésének folyamatába.
A plafonon pedig egy szellőző kürtőt figyelhetünk meg, amit még akkor vágtak, amikor nem tudták, hogy a mésztufa csupa lyuk és jól szellőzik.
A Tettye népszerűsítése nem utolsósorban Reéh Györgynek, a századelő egyik legnépszerűbb pécsi polgárnak, a „Tettye koronázatlan királyaként” is emlegetett férfinek köszönhető. A Mecsek Egyesület alapító tagjának kezdeményezésére történt meg a park déli részénél található, elhanyagolt állapotban lévő barlang rekonstrukciója. Ekkor nyílt meg a "Pokol kapuja", majd az ezerkilencszáz-húszas években a barlangot bezárták, bejáratait befalazták.
Évtizedekig feledésbe merült a barlang, majd 2008 tavaszán újból megnyílt a nagyközönség előtt, immár nem az ijesztgetést, hanem az ismeretterjesztést szem előtt tartva. A barlangban akkor létrehozott kiállítás a megnyitás után eltelt évtized alatt részben elavult, illetve tönkrement, ezért 2018-ban egy új kiállítás épült, amely a mai kor elvárásainak megfelelve áttekinthető, egyedülálló élményeket adva, hanghatásokkal, filmbejátszásokkal vonzza a látogatókat.
Egy szinttel feljebb is van egy járat, amit "padlásnak" hívnak. Régen (amikor még be lehetett mászni a parkból a barlangba) gyerekek játszottak itt. Egyikük rajza még látható is a barlang falán.
A járat végén téglával kirakott folyosórész látható, mintha egy pince lenne. Mintha a végén egy ajtó lenne a sötétben. De nincs ajtó, mert itt sok méterrel a felszín alatt vagyunk a hegy gyomrában.
Az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként is funkcionáltak.
Egy ilyen barlanglakás be is van rendezve egy kisebb teremben. És itt is nagyon szórakoztató és egyedi módon mutatják be a barlanglakások lakóinak életét. A lepedőre kivetítve egy asszony beszél az életükről a fiával. Kicsit viccesen, kicsit tájszólással, de tényleg nagyon érdekesen.
És amikor a hátunk mögül léptek hallatszottak - mert megjött az asszony ura -, hát mindenki hátra nézett, pedig tudtuk, hogy csak a hangszórókból jön a hang. Nagyon valóságos volt. Ez volt a legjobb rész a barlang bemutatásában.
Aztán hosszú folyosón folytattuk utunkat a barlang végében. Innen már visszafelé vezet az út.
A mésztufa édesvízből kalcium-karbonát kicsapódása során keletkezik hévízforrásnál vagy mészkőbarlangban. Alkotóelemei a kalcit és az aragonit.
A forrás közelében kicsapódott mészkőre mohák és algák telepednek, melyekre további mészkő csapódik ki a növények kémiai hatásának, illetve az általuk keltett örvényeknek köszönhetően. A folyamat így ismétlődik újra és újra, és ez nagyban hozzájárul a mésztufa lukacsos jellegéhez is.
Hosszú, kivilágított képen megnézhetünk egy csomó fotót a Tettyéről régről és mostanról, valamint híres költők verssorait olvashatjuk közben. Babits Mihály, Weöres Sándor és Bertók László egy-egy Pécshez, a Tettyéhez kötődő versrészletét.
A barlang nyitvatartása a következő:
- TAVASZ (március 16. - május 31.) keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között
- NYÁR (június 1. - augusztus 31.) keddtől vasárnapig 10.00 és 19.00 óra között
- ŐSZ (szeptember 1. - október 31.) keddtől vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között
- TÉL (november 1. - március 15.) zárva
Sajnos télen zárva, de tavasszal újra nyit! :-)
A barlangnak több szellőző nyílása is volt, amik tetejére malomkövet tettek, nehogy beleessen valaki. Az egyik malomkő kettétört és beesett a lyukba. Ma is ott van elakadva. De ha egy hazug ember áll a fél malomkő alá, akkor mindig egy kicsit lejjebb csusszan... (Ezt nem tudom megerősíteni, mert a csoportunkban csak őszinte, igaz emberek voltak.) :)
A "padlás"-t a másik oldalról is megnézhettük, egy másik járatból is fel lehetett menni oda valamikor.
Aztán visszaérünk a legnagyobb, sárkányos terembe, ahol a sárkány újabb filmet vetít nekünk.
Az időutazás végén levetített filmmel a közelmúltba, majd a jelenbe érünk. Felvázolják a lehetséges jövőt, melynek fontos eleme a környezettudatosság, illetve az épített környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás.
Belépő jegy árak:
- felnőtt: 1400 Ft/fő
- 3-14 éves korig: 900 Ft/fő
- diák, nyugdíjas: 1100 Ft/fő
- 3 éves kor alatt ingyenes
- NOE tagsági kártyával a 3. és további 14 év alatti gyermekek ingyenes belépésre jogosultak
„Pécs Nyitva” kedvezmény a Pintér-kert Arborétum és a Tettyei Mésztufa-barlang látogatásához kapcsolódóan: a két bemutatóhely kombinált jeggyel, kedvezményes áron látogatható.
- kombinált felnőtt belépő: 1600 Ft/fő
- kombinált diák belépő: 1300 Ft/fő (14 éves kortól)
- kombinált nyugdíjas belépő: 1300 Ft/fő (nyugdíjas igazolvánnyal)
- kombinált gyermek belépő: 1100 Ft/fő (6-14 éves korig)
Hungary Card-ra 20% kedvezményt adnak. Fizetni bankkártyával és OTP SZÉP kártyával is lehet.
Kiérve a barlangból érdemes a körülötte elterülő hatalmas parkban is sétálni egyet. A 4,5 hektáros park ma már teljes egészében zöld övezet és a kikapcsolódást szolgálja. A park akkor vált a pécsiek kedvelt kirándulóhelyévé, amikor a 19-20. század fordulóján egyre több nyaraló épült a településrészen.
Ha pedig lefelé indulunk, akkor láthatjuk a barlang egykori bejáratát, ahol a gyerekek be tudtak szökni a barlangba. Ma már rácsok védik, így innen nem lehet bemenni.
És ha tovább sétálunk lefelé, akkor megtaláljuk a barlangban a filmen látott Tettye patakot is, ami egy zárt vasajtón keresztül ömlik ki a forrásbarlangjából.
A Tettye patak a Tettye-forrástól indul, amely nemcsak a mintegy 14 km2-es mecseki vízgyűjtő területének, hanem Pécs városának is a legbővizűbb forrása, és nagyjából százméteres esés után a Pécsi-vízbe ömlik. A vízfolyás jelentőségét jelzi, hogy Pécs 1780-as szabad királyi várossá nyilvánítása alkalmából kapott, és napjainkban ismét használt címerében is megjelenik.
Ma már "túl szabályozott" formában csörgedezik tovább a Vince utcán az Ágoston térig.
Remélem kedvet kaptatok a Tettye barlang meglátogatásához, és ha Pécsen (akarom mondani Pécsett) jártok, megkeresitek ezt a különleges barlangot.
És ha más barlangokról is szívesen olvastok, egy csomó érdekes barlangról írtam már ITT. Természetesen Baranya megye is sok látnivalót tartogat még, és a Mecsekben is rengeteg klassz túraútvonal található hétvégi kirándulásokhoz.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Oda várom a kommenteket, és a saját tapasztalatokat is szívesen olvasom.
Az információk a kihelyezett táblákról, a wikipedia oldalairól, valamint a következő weblapokról származnak: magyarnemzetiparkok.hu, ddnp.hu.
Utolsó kommentek