A lillafüredi Palota szálló alatt egy nagyon különleges, egyedülálló barlang alakult ki, olyan, amihez hasonló a világon is összesen csak hat darab van. A nagy vízesés mellett találhatjuk a mésztufa barlang bejáratát, amin keresztül egy elvarázsolt mesevilágba csöppenünk. A plafonon láthatjuk a növények gyökereit, a folyosókon pedig különleges mészkőalakzatokat figyelhetünk meg. Teljesen más ez a barlang, mint a megszokott cseppkőbarlangok, ezért érdemes megnézni. Mutatom milyen!
Hol található? Magyarországon, BAZ megyében, Miskolc mellett, Lillafüreden, a Palota szálló függőkertjei alatt. Térképen ITT.
Megközelíteni egyébként két irányból lehet. Ha Felsőhámor utcái felől érkeztek, akkor fölfelé kell caplatni egy emelkedőn.
Ha viszont Lillafüred, és a Palota szálló felől érkeztek, akkor a függőkerteken keresztül lefelé kell haladni egészen a toronyig.
A toronyban található a jegypénztár. Jegyárak:
- teljes árú felnőtt belépő: 1500 Ft
- kedvezményes (nyugdíjas és gyermek) jegy: 1000 Ft
- óvodás jegy: 300 Ft
Kedvezményes jegyre jogosult minden diák 6-tól 18 éves korig, nyugdíjasok a kedvezményre jogosító igazolvány bemutatásával, nagycsaládosok egyesületének tagjai, MME tagsági igazolvánnyal rendelkezők, Magyar Természetbarát Szövetség Turista kártyával rendelkezők. Óvodás jegy 3-tól 6 éves korig váltható. Miskolc Pass turisztikai kártyával egyszer ingyenes a belépés, de a csoport indulása előtt legalább 10 perccel regisztrálni kell.
Lehetőség van a jegyet előre a neten is megvásárolni a barlang honlapján, így még kedvezményt is kaphatunk. Elővásárlásban a jegyet egy konkrét nap konkrét időpontjára tudjuk megvásárolni.
Jegyvásárlás után vezetett csoportokkal léphetünk a barlangba. A vezetett túrák minden nap egész órakor indulnak.
- nyáron (április 1-től szeptember 30-ig) naponta 10-től 16 óráig
- ősszel (október 1-től október 31-ig) naponta 10-től 15 óráig
- télen (november 1-től március 31-ig) naponta egy túra indul, minden nap 12 órakor
Az indulás előtt legalább 10 perccel érdemes előbb odaérni. A vezetett túra kb. 30 percig tart.
A barlang bejárata 272 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlang teljes hossza 568 méter, ebből 208 méter látogatható. A barlangban fakadó források vizét Miskolc vízellátására hasznosították.
Az Anna-barlang egy világritkaságnak számító természeti érték. Üregeit nem utólag oldotta a víz, vagy vájta az erózió a kőzetbe, hanem ezek az üregek az őket befoglaló mésztufa kőzettel egyidejűleg keletkeztek. A mésztufa képződés 150-200 ezer évvel ezelőtt kezdődött és napjainkban is tart. Ennek a barlangnak a legjellegzetesebb látnivalói a több tízezer évvel ezelőtt élt növények megkövült részei. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá.
A Cseppköves-terem érdekessége, hogy a szivacsos szerkezetű kőzeten átjutó kevés csapadékvíz cseppköveket épít a mennyezeten. Ezek növekedése nagyon lassú, a fejlődés mértéke száz év alatt csupán milliméterekben mérhető. A barlang a második világháború idején óvóhelyként működött, az akkoriban ide bejutó emberek a barlang értékeivel nem törődve a nagyobb képződményeket letördelték a mennyezetről, ezek a tördelésnyomok most is láthatók.
A barlang hőmérséklete állandóan +10°C, ezért meleg öltözék nyáron mindenképpen szükséges.
A barlang akkor ismert néhány üregét az 1800-as évek elején összekötötték és 1833-tól, mint idegenforgalmi barlangot bemutatták. Majd a Palota Szálló építése kapcsán további szakaszait tárták fel és építették ki a barlang további részét.
Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században, mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik szerint Szent Anna nevéről lett elnevezve és vannak, akik szerint egy hercegnő miatt kapta ezt a nevet.
A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hír olvasható arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amelyet Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első, női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el.
Egy emberi szívhez hasonlító képződmény látható egyik kis terem középső falán, a tábla fölött.
A barlangot 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak.
A szív alakú képződmény miatt ezt a részt Jézus-szíve barlangnak nevezték el.
Érdemes egy pillantást vetni a virágmintás kőburkolatra is, amely az 1920-as évek alatti felújítás során készült.
(A fotó a magyarnemzetiparkok.hu oldalról származik.)
Innen sok lépcsőn jutunk fel a Paradicsomba.
A Paradicsomban Éva almafája áll középen, a tábla fölött látható, lombkoronája egy nagyobb moszattelep kövülete, míg törzse egy véletlenül alatta fejlődött álló cseppkő. Ránézésre egy kis fára emlékeztet. A termet gyakran karfiol- vagy brokkoli–teremnek is nevezik, a mennyezeten látható képződmények miatt. Ebben a teremben jól megfigyelhető a barlang labirintusos szerkezete.
Helyenként apró forrásmészgöböcskék százezrei sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak, faágak vagy ezek lenyomatai őrzik a közelmúlt évezredei növényvilágának emlékét. A kisebb üregek többsége az egykor kőzetbe temetett, hatalmas fatörzsek helyén képződött, miután azok elkorhadtak.
A mésztufa édesvízből kalcium-karbonát kicsapódása során keletkezik hévízforrásnál vagy mészkőbarlangban. Alkotóelemei a kalcit és az aragonit.
A forrás közelében kicsapódott mészkőre mohák és algák telepednek, melyekre további mészkő csapódik ki a növények kémiai hatásának, illetve az általuk keltett örvényeknek köszönhetően. A folyamat így ismétlődik újra és újra, és ez nagyban hozzájárul a mésztufa lukacsos jellegéhez is.
Az Anna-barlangot 1833-ban fedezték fel. Hamar népszerű turistalátványosság lett a 19. században, még Petőfi Sándor is járt benne 1847. júliusában. A század második felére azonban a vashámorok bezárásával egy időben a barlang is feledésbe merült.
Először az 1912-ben itt járt Kadić Ottokár adott részletes ismertetést a barlangról 1921-ben. 1912-ben nyitották meg újra, majd 1927-ben, amikor a Palotaszállót építették, újabb üregekre bukkantak. Ekkor vájták ki a mai bejáratot és vezették be a villanyvilágítást.
Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy Lillafüreden található egy cseppköves és a Bükk egyik nagy hírű, nevezetes barlangja. A Baradla-barlang, az Anna-barlang és a Szent István-barlang a cseppköves barlangtípusnak a legérdekesebb fajtái. Ebben a három barlangban az érintetlen, gondosan őrzött cseppköveknek a szivárvány színeiben pompázó sorozatai lógnak a magas barlangtermek sötétségbe vesző boltozatairól és a mindig nedves falakról. A három barlangban villanyvilágítás van, amelynek a segítségével, színes lámpák és nagy erejű fényszórók alkalmazásával nemcsak nagyszerű színhatásokat és fényhatásokat lehet elérni, hanem láthatóvá válik a titokzatos magasságokba vesző barlangtermek boltozata is.
A túra során különböző növényi fosszíliákat, azaz megkövesedett növényi részeket figyelhetünk meg.
A folyosók és termek arculatára jellemző, hogy mindenhol találkozhatunk a mesterséges beavatkozás nyomaival.
A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú denevéreket és patkósdenevéreket figyeltek meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók a barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai.
Magyarország idegenforgalmi barlangjai közül itt készült el az első olyan világítási rendszer, amely LED-es fényforrásra épül. A kiépítés célja a lámpaflóra terjedésének visszaszorítása volt. Ekkor a barlang más létesítményei is megújultak.
Régen templomként is üzemelt a barlang és miséket tartottak benne. Ez a funkció akkor szűnt meg, amikor a közelben felépült a hámori templom. Ma még mindig lehet esküvőket tartani, de előtte a Nemzeti Parktól engedélyt kell kérni.
Az Anna-barlang - minthogy fiatal édesvízi mészkőben alakult ki -, lényegesen különbözik az idősebb, tengeri mészkőben képződött cseppkőbarlangoktól, mivel itt a hévizes barlangok aragonit- és gipszalakzatainak könnyedségét, aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-képződmények gyönyörködtetik a látogatókat.
Ha Lillafüreden jártok, érdemes tehát megnézni ezt a nagyon különleges, mondhatni világviszonylatban egyedülálló természeti csodát, ezt a mésztufa barlangot. De ha már barlang, a közelben található a cseppkövekben gazdag Szent István barlang is, a Lillafüredi kisvasút megállója még közelebb van, és némi sétával a lillafüredi libegő is elérhető.
Az információk a Nemzeti Park honlapjáról (www.bnpi.hu), a www.hellomiskolc.hu oldalról és a wikipedia oldalairól származnak.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
(És elnézést néhány fotó homályosságáért, nem mindegyik sikerült tökéletesre. Azért remélem kedvcsinálónak jók lesznek.)
Utolsó kommentek