Lockenhaus - Léka vára a legjobb vár, amit az utóbbi időben láttam (pedig jártam jópárban). Ódon falak, autentikus belső terek, összetett kiállítás, rengeteg látnivaló! Gyerekeknek interaktív, játékos denevérkiállítás. Plusz szálloda és étterem is van a várban. Csodásan felújított - karbantartott vár, kicsit labirintus szerű belső térrel, ahol megőrizték a hangulatot, és van, ahol új értelemmel töltötték meg a régi termeket. Aki még nem volt, feltétlenül nézze meg! Mutatom milyen!
Hol található? Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kőszegi-hegységben, Lockenhaus/Léka település mellett. Térképen ITT.
A Kőszeg felől érkező 55-ös főúton ki van táblázva. A vár mellett pedig nagy és ingyenes parkoló van.
A parkolótól pár lépés csak a vár bejárata, bár az út kissé emelkedik, de nem vészesen. A sok lépcső majd belül lesz.
A kapun belépve a legalsó várudvarra jutunk, ami szabadon látogatható.
A vár 1200 körül épült a Gyöngyös patak völgye felett és eredetileg a Leuca nevet viselte. Eredetileg a német betörések ellen épült a vár és a nyugati határvidék egyik első kővára volt. Mai alakját is a 13. században kezdte felvenni a Kanizsai család birtokaként. Ekkoriban gótikus építmény volt
A Kanizsai családtól házasság révén került a Nádasdyak tulajdonába. 1535-ben Kanizsai Orsolya hozományaként Nádasdy Tamás kapta meg. Ezt követően közel másfél évszázadon keresztül a Nádasdyak tulajdonában maradt, akik sokat fordítottak a vár javítására és bővítésére. Például reneszánsz stílusú toldalékokkal látták el és újabb falgyűrűvel vették körül. Aztán Nádasdy Ferenc országbírót, a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért fő- és jószágvesztésre ítélték, és a Lékai-várat is elkobozták tőle.
A kőfal mögött, a vaskapun belépve találjuk a várkertet, ami egyébként denevérbarát is. Szép nagy, füves rét van még, játszótérrel, hátul tekézési lehetőséggel, talán íjászat is van.
A várhoz még sok lépcsőt kell megmászni. Mehetünk a jobb oldali hosszabb lépcsősoron is, bár az nincs annyira jó állapotban.
Ha viszont tovább megyünk a széles kocsiúton, akkor hamarosan a bejárathoz vezető, virágokkal szegélyezett, rövidebb kőlépcsőhöz érünk.
A kapun belépve találjuk a pénztárat, ahol megvehetjük a belépőt. Az udvarban kulturált mosdót is találni.
A pénztár után az alsó várudvarra érünk, ahol a várétterem is üzemel. Az alsóvár nagy részében a szálloda üzemel, ezért innen tovább kell mennünk még felfelé.
A Nádasdyaktól elkobzott lékai birtokot 1676-ban Esterházy Pál herceg vette meg és majdnem 300 évig az Esterházyak tulajdonában volt a vár.
A hosszú lépcsősoron felmenve a vár egy középső részébe jutunk. Egy nagy "előszobába", ahonnan további termek nyílnak.
A földalatti tömlöcöt állítólag török foglyok vájták a sziklába. Talán az van a padlón lévő csapóajtó alatt?
Az erkélyről szép kilátás nyílik Burgenland hullámzó dombvidékére és Lockenhaus településre.
Az innen nyíló rekonstruált középkori konyhába is érdemes benézni.
A hatalmas tűzhelyet négyszögletes kőpillérek veszik körül, felette tágas kürtő szolgál a füst elvezetésére. Hátul hosszú asztalos étkező is van.
A kormos tégláknak semmivel össze nem téveszthető, átható szaga van. Talán nem is baj, hogy azt nem tudom mellékelni... :-D
A rácsos ajtó mögött a templomos lovagokról szóló kiállítás található.
A templomosok vagy templomos lovagrend (latinul milites templi) az egyik leghíresebb katolikus harcos szerzetesrend, egyházi lovagrend volt. 1119 körül alapították, központjuk a jeruzsálemi Templom-hegyen volt. Bal vállukon fehér köpenyt hordtak vörös kereszttel, melynek viselését a pápa engedélyezte.
A vár termei közül az egyik legérdekesebb a kör alakú mennyezeti nyíláson keresztül megvilágított úgynevezett kultuszterem, ahol a legenda szerint hajdanán a templomos lovagok tartották titkos összejöveteleiket.
Biztosan érdekes lehet, hogy a nap járásának megfelelően mely napokon és hány órakor, hova világít be a nap a kerek résen, de amikor ott voltam, épp felhős volt az idő. (Persze mire távoztam, kisütött a nap.) :-)
A középső várból újabb hosszú lépcsősoron jutunk a felső várudvarra.
A felső várudvart az ötszögletű, ötszintes, sátortetős öregtorony, a karcsú kápolnatorony és az ún. várpalota övezi.
Az udvarról nyílnak a vár látogatható részei, menjünk be minden nyitva lévő ajtón. Ez a kápolna bejárata.
A bizánci stílusú festményekkel díszített várkápolnát éjfél körül csak az erősebb idegzetűek látogassák, mert a legenda szerint, ilyenkor kísértenek a jobb létre szenderült barátok elkárhozott lelkei.
Tovább menve hatalmas és gyönyörű koncert-terembe jutunk.
Léka vára lélegzetelállító díszletet kínál számos kulturális esemény számára. Minden évben megrendezésre kerülő kiemelt események: Léka-vári Kamarazenei Fesztivál, Drakula Rendezvényszínház, Ír zenei koncert, Burgenlandi Zenészek hete, lovagi és családi fesztivál.
Lépcsősoron egyrészt a koncertterem emeleti karzatára mehetünk fel, másrészt további kiállítás elemeket csodálhatunk.
Egészen különleges ajtózárakat, pántokat és vasalatokat csodálhatunk meg a vitrinekben.
A koncert terem felülről is nagyon szép.
A széksorokat nézve most jutott eszembe, hogy gyerekkoromban pont ugyanilyen felhajtható faszék volt a moziban. :-) (Na jó, hasonló.)
Még feljebb papi lakosztályok vannak, ahol csodaszép bútorokat, templomi erekjéket ...
... és gazdagon díszített, régi miseruhákat is megcsodálhatunk.
De ugorjunk vissza a fellegvár udvarára, következzen a kínzó kamra.
A vár legrégebbi része, az öregtorony mellett találjuk a kínzókamrát, benne a legendás vasszűzzel, amibe állítólag házasságtörő asszonyokat zártak férjeik legnagyobb megelégedésére. Belül hosszú fémtüskék vannak, rossz belegondolni mi történt, ha rácsukták valakire, de valószínűleg nem élte túl. A falakon további eszközöket és leírásokat láthatunk.
A kínzó kamra után egy szadista nőszemély szobájába léphetünk. Báthori Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik, amelyek mára úgy váltak világszerte ismertté, mint a vámpírszerű borzalmak egyik jelképe.
Férje, Nádasdy Ferenc magyar főnemes, a magyar rendi ellenzék vezéralakja volt, aki a végvári harcok egyik legjelentősebb hadvezéreként 1604-ben meghalt. Halála után az özvegyen maradt Báthory Erzsébet hamarosan komoly támadások céljává vált. Özvegyen maradva ő irányította a több százezer holdas birtokait, támogatta a külföldön tanuló peregrinus diákokat, jobbágyaival nagy szeretettel bánt. Hitelesnek minősült levelei alapján egyértelműen szociális érzékenységgel megáldott, istenhívő nemesasszony volt. Gyógyítással is foglalkozott, kastélya kórházként működött. Valószínűleg birtokainak elkobzása volt az ellene felhozott hamis és koncepciós vádak („Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett.”) indítéka.
Erzsébet alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek. Ma a köztudatban leginkább az állítólagos öregedés ellen folytatott azon praktikáiról ismert, hogy minden tükröt összetört, hogy ne lássa öregedni magát.
Állítólag egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki a haját fésülve azt meghúzta, hogy a lány kiserkent vére Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt, és megfürdött a vérében. Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra.
Ezeket a mendemondákat azonban egyértelműen cáfolják a biológiai tények, hiszen az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürödni, hacsak valamilyen véralvadásgátlót nem alkalmaznak.
A falon Csók István festményének másolata is látható. Alatta pedig egy vörös fénnyel megvilágított dézsa...
Tovább bóklászva a zegzugos várban, rálelhetünk a fegyvertárra.
Itt választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy kik voltak a lovagok, hogyan válhatott valaki lovaggá, mik voltak a lovagok erényei és milyen fegyvereik voltak.
Egy lovacska segítségével pedig mi is lovaggá válhatunk egy rövid időre.
Feljebb menve egy tévét találunk a falon, melyben denevérekről szóló film megy, magyar felirattal. A film bemutatja a denevérek életét röviden, de végigmenve egy teljes év történésein. Nagyon érdekes és sok újdonságot tudhatunk meg belőle.
Még feljebb is lehet menni a lépcsőn, fent találjuk a várúri szobát.
A várúri szobában középen kerekasztal székekkel, a falon pedig címerek és családfák láthatóak.
Végigbogarászhatjuk a várurak listáját a Kanizsayaktól kezdve a Nádasdy, Draschkovich és Esterházy családon keresztül az Anton Keller Alapítványig.
1968-ban a Margaret és Paul Anton Keller házaspár vásárolta meg a romos állapotban lévő várat. Az összes tulajdonukat pénzé tették és mintegy 510 000 eurót fektettek az egyedülálló európai kulturális emlékmű, Léka várának megőrzésébe. Sajnos 1976-ban elhunyt Paul Anton Keller professzor. Felesége, Margaret Keller folytatta a megkezdett építési munkákat, de hamarosan rájött, hogy anyagi eszközei nem elegendőek.
A magánvásárlók ajánlataitól függetlenül Margaret Keller asszony úgy döntött, hogy férje emlékére a „Prof. Paul Anton Keller Alapítványnak” adja Léka várát. 1980 óta az alapítvány kuratóriuma kezeli a várat és azóta mintegy 22 millió euró összegű értéket fordítottak a vár további helyrehozatalára.
Valamint létrehoztak egy kiállítást Anton Keller professzor emlékére.
Sok szeretettel, a Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal tanácsadása mellett sikerült a jelenlegi állapotába hozni a várat és megteremteni a lehetőséget, hogy ez az impozáns lovagi vár elérhető legyen a nyilvánosság számára kulturális, kreatív és kulináris rendezvények keretében.
Újabb ajtók, újabb lépcsők, és a toronyszobában megtalálhatjuk a magyar címert is.
Ez valakinek a hálószobája lehetett, mert a galérián egy szép ágy is látható.
A vár épületében kialakított denevérkiállítás két szinten, hat termen keresztül kalauzolja el a látogatókat az éjszaka teremtményeinek e különleges világába. A kiállítás multimédiás, interaktív eszközökkel ismertet meg minket a denevérek életével, szokásaival, lakóhelyével.
Ugyanis Léka várában található Közép-Európa legnagyobb csonkafülű denevér-kolóniájának kölykezőszállása. Egy élő webkamera és saját vezetett túrák mellett az „Éjszaka barátai” időszaki kiállítás és az új téli barlang is a kolóniáknak van szentelve, ahol az egész család közelről láthatja a denevérek lenyűgöző életmódját.
A lépcsőn lemenve folytatódik a denevérekkel kapcsolatos kiállítás.
Erre is interaktív módon ismertetik meg a látogatókat a denevérek világával. Megtudhatjuk milyen veszélyek leselkednek a denevérekre, hogyan szoktak téli álmot aludni és mennyi ideig tart felébredni nekik.
És még egy denevérbarlangba is bemehetünk. (Nem kell izgulni, itt nincsenek denevérek!)
A vár termei szépen karban vannak tartva, az ódon falak szinte nem is tűnnek olyan réginek. Pedig azok. :-)
A következő ajtónál pedig rájöttem, hogy most a hatalmas koncertterem másik végénél vagyok.
Aztán egyszercsak visszaértem a felső várudvarra.
Az udvaron látható régi kútból állítólag titkos folyosó nyílik a kinti világba.
Az udvar kicsi, de hangulatos. Még "igazi" várfal is van, bár oda nem lehet felmenni.
A palotában található termek közül építészetileg a legértékesebb a gótikus oszlopok által tartott boltíves mennyezetű gótikus lovagterem.
Itt szinte magunk előtt láthatjuk a templomos lovagokat, ahogy tanácskoznak, vagy étkeznek a hosszú asztalok körül.
De kik is voltak a templomos lovagok? A rend tagjai három csoportra oszlottak.
A templomosok elitjét a lovagtestvérek alkották, a nehézfegyverzetű, lovagi harcmodort folytató harcosok. Minden lovagnak három lova és egy fegyverhordozója volt. Egyforma felszerelést és ruházatot kaptak. Feladatuk a zarándokok védelme, illetve tágabb értelemben a hitetlenek elleni küzdelem volt. A katonai feladatok ellátásán kívül életük a szerzetesek életvitelével egyezett: közös hálótermekben aludtak, együtt étkeztek naponta két alkalommal, a közbeeső időt pedig imádkozással, zsolozsmázással, vagy egyéb teendők elvégzésével (a fegyverforgatás gyakorlásával, az állatok ellátásával, vagy éppen őrség adásával) töltötték.
A lovagokéval megegyező, szürkésbarna-drapp ruházatot viselő fegyvernökök vagy fegyverhordozók alkották a rend második, legnépesebb csoportját. Számuk általában nyolc-kilencszerese volt a lovagokénak. Legfőbb feladatuk a lovagok szolgálata volt, csatában pedig könnyűlovas katonaként támogatták őket.
A rend harmadik rétegébe a papok vagy káplánok tartoztak. A rend papjai általában csak a jelentősebb rendházakban és elsősorban a Szentföldön éltek. Feladatuk a tagok lelki életének gondozása volt és egyedül a nagymesternek, illetve a pápának tartoztak engedelmességgel.
A következő képen látszik az egy szinttel lejjebb lévő ún. kultuszterem plafonján lévő, kör alakú ablak, mely megvilágítja azt a különleges helyiséget. Innen az udvarról süt be oda a nap. Máramikor...
Aztán ha már mindent körbejártunk a fellegvárban, akkor indulhatunk vissza lefelé a hosszú lépcsősoron.
Belépő jegy árak (2023):
- felnőtt - 10 Euro
- nyugdíjas, diák, egyetemi hallgató 16 éves kortól - 8 Euro
- gyermek/diák (6-15 éves korig) - 5 Euro
- családi (2 felnőtt + 2 gyerek) - 24 Euro
- csoportos (25 főtől) - 8,50 Euro
- vezetett történelmi vártúra (15 főtől) + 5 Euro
- vezetett denevér túra (15 főtől) + 6 Euro
További élményvezetések + 6 Euroért: templomos lovagok, Báthory Erzsébet a "vérgrófnő", Drakula, középkori élménytúra.
A vár nyitva márciustól novemberig naponta 9 és 17 óra között. Pénztár zárás 16 órakor. Novembertől márciusig csak hétvégén és munkaszüneti napokon 10 és 16 óra között.
Remélem kedvet kaptatok egy lovagvár látogatáshoz, és ha legközelebb Kőszeg környékén jártok, megnézitek a lékai várat is. Mert csak nagyjából mutattam meg, hogy milyen, de azért a helyszínen lesz még látnivaló. :-)
A környéken egyébként egy csomó vár van még, melyeknek egy részéről írtam már, egy része pedig megírásra vár. De a legjobb a Léka-vára! Aztán Burgenland-ban vannak más látnivalók is, és a határ innenső felén, Kőszeg környéke és Vas megye is tele van érdekességekkel.
Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a vár saját honlapjáról (https://www.ritterburg.at), valamint a kirandulastippek.hu és a wikipedia oldalairól származik.
Utolsó kommentek