Szerintem mindenki kíváncsi egy olyan tanösvényre, amit csak csónakkal lehet megközelíteni, a víz fölött fahidakon lehet dübörögni, érdekes feladványok várják a gyerekeket és minden érzékszervünkre hat a helyszín. Jól kitalált és jól összerakott tanösvény várja a felfedezőket a Tisza-tónál. Röviden: hosszú fahidak, susogó nádas, kilátók, madár megfigyelő házak, pihenősziget és sok víz. Hosszabban meg kifejtem lejjebb. Tartsatok velem hazánk egyik nagyon különleges tanösvényén! Mutatom milyen!
Hol található? Magyarországon, Heves megyében, a Tiszató nyugati partján, Poroszló mellett. Térképen ITT.
A megközelítése lehetne egyszerűbb, de valamiért így van kitalálva. A tanösvény pontosan a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrummal szemben van a tóban, azonban nem az Ökocentrum kikötőjéből, hanem eggyel északabbra, a Fűzfa-kikötőből indulnak a csónakok. Ha tehát összekötjük a tanösvényt az Ökocentrum megnézésével, akkor az Ökocentrumból a Tisza-tó felé kilépve északra kell fordulnunk az új kerékpáros híd felé, és a bicikliúton sétálni kb. 1 km-t, kb. 10-15 perc. Vagy meg lehet állni autóval a híd tövében a poroszlói oldalon, és onnan csak 100 méter. (Ha az Ökocentrumnál parkoltok, akkor ne felejtsétek el, hogy visszafelé menjetek fel a főút mellé, és ott sétáljatok vissza, mert az Ökocentrum területén át nem engednek vissza a parkolóba csak akkor, ha hajózós belépőt váltottatok. A sima belépő csak egyszeri belépésre jogosít, így mindenképpen meg kell kerülni a centrumot a parkolóba visszajutáshoz.)
De érkezhetünk bicajjal is, a Tisza-tó gátján körbe futó kerékpárúton. Itt ki is van táblázva.
A Fűzfa kikötőnél van büfé, ott kell megvenni a jegyet is, és csónakkikötő, ahova akár a kajakunkkal, kenunkkal is kiköthetünk, ha vízi úton érkeztünk.
A büfénél tehát belépőt kell váltani, ami tartalmazza az oda és vissza csónakázást is. Ezzel a szép zöld hajóval. A hajójáratok elvileg minden egész órakor indulnak, de ha sokan vannak, akkor szinte folyamatos a ki- és visszaszállítás.
Indulás után visszanézhetünk a Fűzfa kikötőre. A gáton túl van itt hotel welness részleggel, étterem, a parton büfé, kikötő, valamint pecázási lehetőség is. Legnépszerűbb a Tisza-tavi motorcsónaktúra, mely során szakvezetők több mint 2 órán át kalauzolják a vendégeket a legszebb vadregényes tájakon, megismertetve a tó történetét és gazdag élővilágát. A bátrabbak saját maguk is felfedezhetik a Tisza-tó szépségeit, hiszen a kikötőben lehetőség van kenu bérlésre.
2020.06.20. fontos dátum a Tisza-tó életében, ugyanis ekkor vált teljessé a tó körüli kerékpárút, amely illeszkedik a nemzetközi EuroVelo hálózatba is. A projekt keretében a 33. sz. főút jobb oldala mellett, a főúttól fizikailag elválasztott, mintegy 6,5 km hosszú kerékpárút épült a Tisza-tó Poroszlói gátjától a Tiszafüredi Ady Endre, illetve Ártéri utcákig. A kerékpárút Tisza-tavi szakasza keresztezi az Eger- és a Szomorka-patakot, melyeken egy 308 méter, illetve egy 86 méter hosszú új, látványos, íves főtartójú, a főúttól külön szerkezetű kerékpáros hidak épültek.
Csónakázás közben szépen rálátni a hídra.
Aztán hamarosan meglátjuk a Tisza-tavi Ökocentrum tornyát is. Az Ökocentrumot is ajánlom mindenkinek, mert szuper jól megcsinálták az egészet (hamarosan be is mutatom majd). 1 millió literes egyedülálló édesvizű akváriumrendszer található az épületben, ahol végig sétálhatunk a „víz alatt", a fejünk felett pedig hatalmas vizák és vágótokok úszkálnak. Olyan, mint a Tropicarium, csak itt édesvízi halak vannak, és főként a Tisza-tó élővilágára van felfűzve az egész. Viszont nem is gondolnátok, hogy az édes vizekben is mekkora halak úszkálnak! Érdemes megnézni őket!
A Vízi Sétány különleges lehetőséget nyújt, hogy testközelből fedezhessük fel a Tisza-tó természeti értékeit, hiszen a 1,5 km hosszú sétát a víz fölé épített pallórendszeren tehetjük meg.
Olyan vadregényes helyekre juthatunk el, amelyek korábban megközelíthetetlenek voltak. Az útvonalat követve bejárhatunk 3 szigetet, érinthetünk 2 madárvártát, eljuthatunk egy pihenőszigethez és egy 15 méter magas megfigyelőtoronyhoz is. A tanösvényen kihelyezett információs táblák és a képzett túravezetők segítenek megismerni a Tisza-tó különleges növény- és állatvilágát.
Itt köt ki tehát a hajónk, pont az Ökocentrummal szemben.
Kis házikón átsétálva indulhat a kaland a víz felett. Ha készen állunk, indulhatunk, a madarak már várnak ránk. Például barkóscinege, jégmadár, nádirigó, nádisármány, törpegém.
De olyan itt élő virágokkal is megismerkedhetünk a kihelyezett táblák segítségével, mint például a fekete nadálytő (ami fontos gyógynövény) és a süntök (ami Észak-Amerikai eredetű betolakodó).
Magas nádas között kanyarog a fapallós út. Az elágazásoknál táblák segítik az eligazodást, és útvonalat is javasolnak. Rögtön az elején például azt javasolja a tábla, hogy forduljunk balra, mert ott lesz az egyik madárleső házikó.
A Tisza-tó madárvilága télen-nyáron ellátja az ide látogatót érdekes látnivalóval. A tavasztól nyár végéig tartó költési időszak alatt megfigyelhető például a búbos vöcsök, ahogy a fészkét építi vagy éppenséggel a fiókáit fuvarozza a hátán. A nyílt vizeken kárókatonák halásznak csoportosan, míg a szerencsés megfigyelő a nádasok, gyékényesek belső tavaiban a világszerte veszélyeztetett rokonával, a kis kárókatonával is találkozhat.
A kihelyezett táblákon a világhírű természetfotós, Máté Bence fotóit is láthatjuk, tehát ő is ide jár madarakat lesni. Itt próbálkozhatunk mi is hasonló lesifotókkal.
Ő fotózta a táblán látható kárókatonákat, a jégmadarat és a nyári ludat is a fiókáival.
A ritka és rejtőzködő életmódú fekete gólyát leginkább a tó felett keringve pillanthatjuk meg. A bakcsók jelenlétét pedig az elsősorban alkonyatkor adott jellegzetes "kvak" hangjuk árulja el. Az uszadékfák kiváló fészkelési lehetőséget biztosítanak a küszvágó csérnek, a tündérfátyol mezőkön pedig a fattyúszerkők költenek telepekben. A csatornák partján gyakran találkozhatunk a színpompás jégmadárral, kinyúló nádszálakon pedig nádirigóval.
Ősszel a tó madárvilága teljesen átalakul. A téli vízszintre leeresztett tómederben tízezrével jelennek meg az északi tájak vadlúd csapatai. A tömeget a nagy lilik és a nyári lúd alkotja, de kis szerencsével kis liliket és vörösnyakú ludat is megpillanthatunk a kavargó tömegben. A vadlibákat rendszeresen támadják a szintén itt telelő rétisasok.
A mélyebb vizű öblökben északi récefajok tömegei figyelhetők meg. Nagy csapatokban telelnek itt a barát-, kontyos- és kercerécék. Jellegzetes vendégnek számítanak még a messze északról érkező sarki- és északi búvárok. Igen, a búvárok is madarak. Messziről a kinézete a vadkacsára hasonlít, csak más a csőre és a színezete.
A tanösvény első pihenőhelye tehát a "Csér" madárvárta házikója. A házban rengeteg madárral ismerkedhetünk még meg, körben a képek és a leírások segítségével. Közben az ablakokon kifelé leskelődve talán meg is pillanthatjuk őket.
A gyerekeket forgatható, mozgatható táblák várják, amikkel játszhatnak, amíg egy arra repülő madárra várunk.
A Tisza-tó változatos élővilágával rendkívül gazdag, színpompás arcát mutatja az év minden szakában. Leírásokkal és képekkel megismerkedhetünk mind a négy évszak jellegzetességeivel. Alatta pedig összehasonlíthatjuk a küszvágó csért és a fattyúszerkőt. (Igen, ez mindkettő egy-egy madár neve. Ha csak mesélnének róla, el sem hinném. A bal oldali a fattyúszerkő... Jó név.)
Persze nekem amilyen szerencsém van, a házikóból madarak helyett csak vonatot tudtam fotózni a hídon. Igaz, vannak akiket inkább az ilyen képek hoznak lázba, így nekik is tudom ajánlani a Tisza-tavi tanösvényt, hiszen a madármegfigyelő házból a vonatokat is meg lehet figyelni. :-)
(Tudom, a kép minősége nem a legjobb, hiszen azért elég messze van a híd, és a nyáron nagyon meleg volt, remegett a tó fölött a levegő. De próbálkoztam.)
Amire nagyobb esélyünk van még megfigyelni, az a szárcsa. Bár a récékhez hasonló a megjelenésük, azokkal nem rokonok. Zömök testű, palafekete madár a szárcsa, a csőre és a fejpajzsa hófehér. Érdekessége, hogy lábujjai között nem úszóhártya feszül, hanem ún. úszókaréjok találhatók rajtuk. A Tisza-tó egyik leggyakoribb madara. A szárcsák okosak, ha nem bántják őket, akkor könnyen megszokják az ember közelségét és ezért jól megfigyelhetőek. Ősszel nagy csapatokba vergődnek, majd télre elvonulnak délre.
És a madármegfigyelő házikóból a másik irányba kinézve egy másik házikót is láthatunk, az is egy madármegfigyelő hely. Arra megyünk majd tovább. Jó messze van, addig még sokat sétálhatunk a víz felett.
Ha meguntuk tehát a madarak utáni leskelődést, akkor induljunk tovább, előbb vissza a kereszteződésig, majd tovább a táblával jelzett irányba. Hosszú fapallókon sétálhatunk, és útközben megismerhetjük a Tisza-tó növényvilágát.
A kihelyezett táblák mellett általában a bemutatott növény is ott van élőben. Itt például a keskenylevelű gyékény. Régebben fontos gazdasági szerepet töltött be, mert a gyékényfonás sok ember megélhetését biztosította. (A gyékényfonókat bővebben bemutatja a másik Tisza-tavi tanösvény, a Tiszavirág Tanösvény.) És azt tudtátok, hogy gyékénynek a bélszövetét és a gyöktörzsét rendszeresen fogyasztották is? Ti kóstoltátok már?
A nádasban megfigyelhető az apró békalencse is, ami a víz felszínén lebegő, apró termetű növény. Szinte minden állóvízben megtalálható, gyakran összefüggő réteget alkotva a víz felszínén.
Valamint láthatunk út közben közönséges nádat is, ami a vízpartok és mocsarak gyakori társulásalkotó növénye. Nagy szerepe van a vizek öntisztulásában, mivel felveszik a vízből a felhalmozódó tápanyagokat és nehézfémeket. Építőanyagként, tetőfedésre a mai napig alkalmazzák.
A Tisza-tó (más néven Kiskörei víztározó) egyébként Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén. Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget található benne.
A kapun átlépve a Görbe-tó pihenőszigetre érünk. A Tisza-tóban több sziget, illetve belső tó található. Ilyen szigeten és tó mellett vezet a Tiszavirág-tanösvény is. De itt egy másik szigettel ismerkedhetünk meg.
A szigeten balra indulva újabb madárvárta házikót és egy kilátó tornyot találhatunk, jobbra van maga a sziget. Az ajánlott útvonal balra vezet, egy körtúra után a sziget másik vége felől fogunk visszaérkezni ugyanide.
Itt is hosszú fapallós úton visz tovább az ösvény a magas nádas között.
Út közben megismerkedhetünk az ágas békabuzogánnyal, amelynek apró, fehér virágai gömböket alkotnak, így a virágzata és a termése is buzogányra hasonlít. Innen kapta a nevét.
A következő táblán a fehér tündérrózsát, vagy más néven tavirózsát, vízililiomot mutatják be, és ha átnézünk a nádszálak között, akkor egész nagy telepet láthatunk belőle.
Tavakban, holtágakban társulásalkotó faj a fehér tündérrózsa. 10-20 cm átmérőjű fehér vagy rózsaszínű virágai kizárólag nappal nyílnak. Nagy, kerekded levelei a víz felszínén úsznak, de a növény rizómája a meder aljához rögzül. A víz tisztántartásában fontos szerepük van.
1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be.
A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO Világörökség része.
Újabb elágazás: balra a madárvárta házikója, tovább egyenesen a kilátó van.
Itt érdemes bemenni a madármegfigyelő házikóhoz, mert az zsákutca. Utána mehetünk majd tovább a kilátó felé.
Ez a házikó a "Rétihéja" madárvárta. Hasonlóan az előzőhöz, az ablakain keresztül megleshetjük a madarakat. Meg egy kis árnyékot találhatunk a nyári napsütésben.
Bent fejtörők vannak gyerekeknek, fent pedig a táblákon, képeken újabb madarakkal ismerkedhetünk meg. A tó védett récéit is bemutatják, ugyanis nemcsak az általános iskolában tanult tőkés réce létezik. Él itt pl. cigányréce is, ami szinte egyszínű vörösesbarna, azonban különleges ismertetőjegye a világosszürke szeme. Nagy állománya fészkel a Tisza-tóban, annak ellenére, hogy ritka fajként tartják számon.
Gyakori madár a Tisza-tavon a szürkegém is, mely a legnagyobb testű gémfaj Európában. Messziről egyöntetűen kékesszürke színű, de közelebbről látszik, hogy a feje és a nyaka fekete-fehér mintázatú. Nászruhában a fején két, dróthoz hasonlító dísztoll található, mely a múlt században kedvelt kalapdísz volt. Európában is általánosan elterjedt, a Tisza-tavon az egyik leggyakrabban előforduló gémféle. Telepekben fészkel az ártéri erdők lombkoronájában, sokszor 20-25 méter magasan. Enyhébb teleken áttelel, de egyébként vonuló madár. Halakkal, békákkal, apró emlősökkel táplálkozik.
A gazdag madárállomány ellenére nekem pár sirály jutott csak.
Méghozzá sárga lábú sirály. Korábban ezt a fajt az ezüstsirály alfajaként tartották nyilván, mára azonban attól elválasztották, és önálló fajként kezelik. Hazánkban egész évben, változó mennyiségben találkozhatunk egyedeivel. Vonuló, késő tavasszal és nyár elején kis számban, rendszerint a nem költő, még nem ivarérett példányok, nyár végétől pedig már nagyszámú öreg madarak tartózkodnak a Kárpát-medencében. Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Tápláléka rovarokból, kisemlősökből, halakból, csigákból, kétéltűekből, madártojásból és fiókákból áll, de megeszi a gabonamagvakat és az olajbogyót is. Évente rendszerint 2-3 tojást rak. A fiókák fészekhagyók, azaz még röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket. Ilyenkor még hetekig szüleik etetésére szorulnak.
Innen is szépen rálátni a tavat átszelő hídra, és egy nagyobb, nyílt víztükörre is.
A másik irányban láthatjuk a Tisza-tavi Ökocentrum tornyát, és a másik madármegfigyelő házikót. Meg a rengeteg nádast.
A víztározó megvalósításának ötlete az 1960-as években alakult ki. Elsődleges célkitűzés a Tisza folyón érkező árhullámok által hozott víztöbblet tárolása, és ezáltal a térség árvízmentesítése volt. Másodlagosan a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornán keresztül öntözővíz biztosítása volt a Közép-Tisza vidék számára, mely addig Magyarország egyik legszárazabb térsége volt. Harmadlagos célja a Kiskörei Tisza-szakasznál megépített vízerőmű vízigényének kielégítésével a térség energiaellátását javítani.
A vízlépcsőt 1973-ban helyezték üzembe, ekkor árasztották el először a területet, majd másodszor 1978-ban, ezen a szinten üzemel ma is a tározó, a tervezett harmadik árasztás elmaradt, eddigre előtérbe kerültek a turisztikai és természetvédelmi célkitűzések is.
A madármegfigyelő házikó után indulhatunk vissza, majd folytathatjuk utunkat a kilátó felé.
Az útba eső tábláról megtudhatjuk mi az a békatutaj, és a tábla alatt megnézhetjük élőben is.
A békatutaj úszó hínárnövény. A síkvidéki állóvizekben gyakori. 2-3 cm-es fehér virágai vannak, levelei kerekdedek. Az egyedek gyakran összekapcsolódnak indáikkal, és együtt, szőnyegként úsznak a víz tetején. Így még akár helyváltoztatásra is képesek.
A susogó nádas között visz az út, így kilátás az nincs semerre. Viszont legalább száraz lábbal bejárhatjuk ezt a részt. :)
Elágazás következik, tovább egyenesen vissza visz az út a szigetre. Balra a kilátó van, ami zsákutca. Kár lenne kihagyni, úgyhogy itt forduljunk balra.
Itt megpróbálhatunk a kákán is csomót keresni, de valószínűleg nem sikerül. A káka víz fölé magasodó részén ugyanis nincsenek csomók, azaz nem tagolódik ízekre. A káka csomói, azaz bütykei lent, közel a földhöz helyezkednek el, és nem szembetűnőek.
A tavi káka mocsarakban, nádasokban, magassásosokban, iszaptársulásokban él. 80-300 cm magas. Virágfüzérkéi 10 mm-nél rövidebbek, különböző hosszúságú kocsányokon ecsetvirágzatban egyesülnek. Májustól augusztusig virágzik.
A tó feltöltése után magyar turisták kezdték látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. A tó környékén megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is.
Út közben megismerhetjük hazánk legmérgezőbb növényét is.
A gyilkos csomorika kisebb-nagyobb tavak partján, nádasokban, magas sásosokban, dagadólápokon nő, többnyire vízben álló, évelő növény. Szára 50-150 centiméter magas. Levelei nagyok, kétszeresen-háromszorosan szárnyasak. A levélkék épek, lándzsásak vagy szálasak, szélük durván fűrészes. A virágok 8-20 sugarú ernyőkben helyezkednek el. A virágzási ideje júliustól szeptember végéig tart. A termés kerekded, bordázott, a hosszánál szélesebb. Tőkéje könnyen összetéveszthető a pasztinákéval, illetve a zellerével.
A gyilkos csomorika a legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező cikutoxint tartalmaz. Tőkéjének rekeszei sárgás, nyúlós nedvet tartalmaznak, mely nagyon erős narkotikus-csípős hatású. Mérgezési tünetei nyálfolyás és heves görcsök jelentkezése, mely az epilepsziához hasonló.
(Talán az van a képen, de ebben nem vagyok biztos.)
Kellemes árnyas szakasz következik a kilátó felé, itt már nemcsak nádas van mindkét oldalon, hanem nagy fák is.
Meg is érkeztünk a Kis-Tisza kilátóhoz. Mellette padok-asztalok, pihenő és piknikező hely is van.
Forgatós játékkal megismerhetjük a Tisza-tó madarait, növényeit és halait is.
A kilátóból szép panoráma tárul elénk a Tisza-tóra. Azt tudtátok, hogy a Tiszán az év bármelyik hónapjában kialakulhat árhullám? Ekkor a vízszint akár 2-3 méterrel is a jól ismert nyári vízszint fölé emelkedik. Ilyenkor a szigetek részben vagy teljesen vízborítás alá kerülnek, a tó mozaikossága átmenetileg megszűnik, a vízfelületek egybeolvadnak.
A másik irányba nézelődve egy vízi-út látható, amin elég nagy a csónakforgalom. (A kilátóból nézelődve még nem tudtam mi vár rám, de nem sokkal később már én is ezen a csatornán eveztem visszafelé.)
Nézelődés és egy kis pihenés után pedig indulhatunk vissza az elágazás felé, hiszen még van látnivaló a nádasban, és azon túl is.
A tavi lórom táblája alatt ezeket a leveleket találtam. Kicsit hasonlít, de nem biztos, hogy ez az.
A tavi lórom hazánk legnagyobb sóskaféléje, melynek mérete elérheti akár a két métert is. Az egész országban elterjedt, de különösen az Alföldön. Tavak szélén, folyók holtágaiban, nádasok szélén lehet vele találkozni. Szélporozta, zöld virága júniustól augusztusig nyílik. Termése kedvelt madáreleség.
A Tisza-tó mocsaras részein még rengeteg gyönyörű virággal találkozhatunk, érdemes nyitott szemmel járni. Láthatunk sárga nőszirmot, virágkákát, nyílfüvet, réti füzényt, ebszőlő csucsort, mocsári mentát, vízi peszércét, mocsári nefelejcset, vízmelléki csukókát, bókoló farkasfogat, Tisza parti margitvirágot, mocsári tisztesfüvet, réti kakukktormát, fekete nadálytövet, gilisztaűző varádicsot, és más ismert és furcsa nevű növényeket.
A víz felszínén nagyon sok rucaöröm úszkál.
A vízi rucaöröm a víz felszínén úszó, gyökér nélküli páfrány. Levelei két sorban átellenesen, de valójában hármas örvben állnak. Kettő közülük úszólevél, a harmadik gyökérszerű, sallangos és a víz alá merült. Úszó levelei színükön szőrösek, vízlepergetőek. Gömb alakú spóratartói az úszó levelek tövében fejlődnek. Leváló hajtásrészeivel is szaporodik, de tavasszal az iszapban áttelelt spórákból fejlődik ki újra a növény.
Egy hosszú hídon átkelve vissza is érünk a pihenőszigetre.
Volt már szó madarakról, virágokról, de nem volt még szó halakról. A Tisza-tóban a következő halak jellemzőek: harcsa, ponty, kecsege, különböző keszegfajták, amur, fehér busa, csuka, süllő, lápi póc, réti csík, balin, garda, compó, márna, szivárványos ökle, halványfoltú küllő, selymes durbincs, csapó sügér, amurgéb, magyar bucó, fekete törpeharcsa. És biztos van még olyan, amit kihagytam.
Itt megfigyelhetjük a vízfelszínen úszkáló sulyom bokrokat.
A sulyom Európában rendkívül ritka, Magyarországon bőséggel található. Lágyszárú, 0,5-2 m hosszú, egyéves vízinövény. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Vízfelszíni levelei rombuszalakúak, elöl durván fogasak. Alámerült, víz alatti levelei fésűsen szeldeltek, gyökérszerűek. Fehér, 4 tagú virágai a levelek hónaljában magánosak, a szirmok mintegy 8 mm hosszúak. Július-augusztusban virágzik.
Szürkésfekete termése 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Belelépve igen fájdalmas találkozás a vízparti fövenyben megbújva. Csapdafegyvert is neveztek el róla. A keményítőben gazdag termése miatt a sulyom bizonyos időszakokban, pl. török háborúk és hódoltság idején mint ínségeledel is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték. A sulyom gyűjtésének módja, hogy 2-3 m hosszú bot végére ruhadarabot szegeztek és ezzel kavargatták a vizet. A sulyom tüskés termése beleragadt a ruhadarabba, amelyről fakéssel kaparták le. A sulymot nyersen, főzve, sütve ették, az alföldi falvakban a gesztenyét helyettesítette, őrölve liszt készült belőle.
A szigeten tényleg pihenésre alkalmas teret alakítottak ki. Sok asztal van padokkal, lehet piknikezni.
A gyerekeket itt is nagy táblák várják, melyekről játszva szerezhetnek érdekes tudást például a vízimadarakról és kicsinyeikről. Vagy hogy melyik odúban milyen madár lakik, sőt a hangjukat is meg lehet hallgatni.
Egy táblán nemcsak megnézhetjük hogy néznek ki a víz alatt élő halak, hanem meg is tapogathatjuk őket.
A Tisza-tó különös megpróbáltatásban részesíti élővilágát. A vízszint szabályozása miatt nyáron a víz alatti világnak jólét jut, a parti növényzet egy része azonban víz alá merül. Télen ezzel szemben a sekélyebb vizekből a halak a mélyebb medencékbe húzódnak, az egykori fűzligetek emlékdarabkái pedig előtűnnek a vízfenékről. Látszólag ezek a zord körülmények tökéletesen alkalmazkodó társulások megtelepedését idézték elő. A fűz- és nyárfák kifejezetten vízigényes fajok, a rájuk telepedő adventív vadszőlő és süntök pedig könnyedén felkúszik ágaikon.
A látvány magáért beszél. Kellemes pihenni, lazítani, kikapcsolódni kicsit az árnyas fák alatt, nézni a víztükröt, hallgatni a madárcsicsergést. Igazán megnyugtató hely a sziget - ha nincsenek túl sokan rajta.
Aztán indulhatunk vissza a hosszú fahidakon, átszelve a nádast, vissza a csónakkikötőhöz.
A kis házikóban vár ránk a vízisétány munkatársa, aki rádión átszól a kikötőbe, hogy jöjjön értünk a csónak. Így juthatunk vissza a partra.
Jegyárak (2020):
Felnőtt (18 év felett): 1 500 Ft / fő
Kedvezményes (3-18 éves kor, kerekesszékes): 1 000 Ft / fő
3 év alatt ingyenes
Nyitvatartás:
Áprilisban és Októberben: 10:00 – 16:00 (utolsó járat 15:00 órakor)
Május 01. – Június 14. között és Szeptemberben: 9:00 – 17:00 (utolsó járat 16:00 órakor)
Június 15. – Augusztus 31. között: 9:00 – 19:00 (utolsó járat 18:00 órakor)
A vízi sétány kerekesszékkel és babakocsival is bejárható. A Tanösvény csak a poroszlói Fűzfa Kikötőből induló járatokkal közelíthető meg. A túra oda-vissza (hajóúttal együtt) átlagosan 1,5-2 órát vesz igénybe, de mivel nincs időkorlát megszabva, így saját tempónkban haladhatunk az úton.
Remélem kedvet kaptatok, és ha Poroszlón jártok, ne hagyjátok ki ezt a különleges tanösvényt!
Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Oda várom a kommenteket, saját élményeket is.
Az információk egy része a kihelyezett táblákról és a következő oldalakról származik: www.fuzfapihenopark.hu, www.tiszataviokocentrum.hu, www.magyarepitok.hu, www.tiszatoelovilaga.hu.
Utolsó kommentek