kiránduló

A Bakony egyik leglátványosabb szurdoka a Római-fürdőnek nevezett vízesés sorozat Bakonynána közelében. Meseszép. Minden szikla mohás, zöld, olyan az egész, mintha zöld vízi-tündérek lakhelye lenne. Kacajuk a patakban csilingel, suttogásuk a fák lombjában hallható, zöld ruhájuk pedig beleolvad a mohás sziklák színébe. Elvarázsolt völgy, ami bár rövidke, azért lenyűgöző és egy jó fél napos kirándulást is ki lehet hozni belőle. Mutatom merre!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Zirc közelében, Bakonynána mellett. Térképen ITT.

A túraút Bakonynána déli, Olaszfalu felőli végénél kezdődik és egy darabig jól ki van táblázva, illetve a jelzések jól fel vannak festve. Egy tábla a kövesúton is jelzi, merre kell letérni.

Ha a táblával jelzett irányba elkanyarodunk, egy parkolásra alkalmas helyet is találhatunk. De az autót hagyhatjuk akár a kövesút mellett is.

A parkolónál van az országos kék túra "Bakonynána külső" nevű pontja, ahol több tábla is mutatja mi merre van. Tehát a Római-fürdő felé a kék jelzésen kell elindulni, innen 1,8 km, kb. 30 perc. Bár a tábla kicsit megtévesztő, mert a kék jelzés pont elkerüli a legszebb részt. De erről majd később.

Ha körtúrát szeretnénk, a kék sávon induljunk el, és majd a kék kereszten fogunk visszatérni.

Bakonynána az Északi-Bakony részét képező Öreg-Bakonyban, a Gaja patakvölgyében fekszik. Fontosabb látnivalói a bakonynánai harangláb 1931-ből, klasszicista római katolikus templom és kálvária, és a helytörténeti kiállítás, valamint a Csengő hegyi kilátó.

A parkolónál már ott kanyarog a buja, zöld növényzet között a Gaja patak, amely kísérőnk lesz az egész kirándulás alatt. 

Tehát elindulni a kék jelzésen kell a széles (valaha talán kővel is leszórt) úton.

Hamarosan megpillantjuk a valaha volt fűrész-malom épületét, ami a 19. századból maradt itt. Ma vendégházként üzemel, ahol akár meg is szállhatunk, és reggel még a tömeg megjelenése előtt túrázhatunk a Római fürdőnél.

A fűrészmalom területét a kerítés mentén meg kell kerülni. Hogy merre, az jól ki van táblázva a kerítésen.

Aztán egy kis gyalogos hídon átkelünk a patakon, és a túloldalon folytatódik az út az erdő mélyén.

Az út mentén sárga löszfalba kapaszkodnak a fák gyökerei. Az eróziónak köszönhetően felszínre kerültek a gyökereik és érdekes "testtartásokat" vettek fel szegények.

Út közben a Gaja patak végig ott csobog mellettünk. Bár a túraút egyre magasabbra emelkedik, miközben a patak egyre lejjebb kerül, de azért ott folyik az út mellett.

A kosborfélék vagy orchideafélék a spárgavirágúak rendjébe tartozó család. Megkapó szépségű virágaik, formai változatosságuk, speciális szaporodás-biológiájuk, életmódjuk miatt a botanikusok és a laikus érdeklődők közül sokan szentelnek megkülönböztetett figyelmet ezeknek a növényeknek.

Csodálatos, őshonos kosborokat figyelhetünk meg a Bakony erdeiben is, melyek természetesen védettek, és csak fotókon vihetjük haza őket.

Dús növényzettel körbevett túraút vezet a bükkös, tölgyes erdőben. Nyáron is kellemes klímát biztosít a magas fák árnyat adó lombja, a párás, tiszta levegő igazi felüdülés a tüdőnek.

Hamarosan látványos facsoporthoz érünk, ahol a gyerekek csiszolgathatják a mászótechnikájukat a fák dús gyökérzetén, a fotósoknak pedig kimeríthetetlen témát ad.

Aztán a szélesebb út után egészen összeszűkül az ösvény, itt már csak libasorban haladhatunk a dús növényzet között. És nem, a kullancsok nem a fákról, bokrokról ugranak ránk! Nem itt kell aggódni miattuk. Sokkal gyakrabban fordulnak elő a nedves, füves területeken, mint a fák között.

A kellemes erdei rész után hamarosan egy tisztásra, egy kiépített pihenőhöz érünk. Érdemes itt letáborozni kicsit, van esőbeálló és tűzrakó hely is.

Meg egy komolyabb útelágazás. Ha itt az országos kék kör jelzésein haladunk tovább, akkor a legszebb, leglátványosabb részt pont elkerüljük, ezért itt ne kövessétek tovább a kék sávot, (azon ha gondoljátok majd vissza lehet jönni), hanem keljetek át a patakon a kis fa hídon.

Persze a kék túra térképe megmutatja, hogy hol is vagyunk, merre megy tovább a túraút.

A Római fürdő felé itt két út közül választhatunk. A patak mindkét partján megy tovább út, a képen látható bal oldalon közvetlenül a patak mentén, a jobb oldalon viszont magasabban a domb oldalában vezet egy meredekebb, csúszósabb út.

A környezet itt is csodaszép, a hűs patak nyáron is kellemessé teszi a hőmérsékletet, a fák árnyékot adnak, és lehet kicsit pihenni, elmélkedni, meditálni vagy tornázni a patak partján.

A pihenő után folytassunk tehát az utunkat a folyó bal partján, közvetlenül a víz mellett, ahol számtalan kis vízesés, zúgó színesíti a sziklák között a patak útját.

És hamarosan egy kanyar után odaérünk a "lényeg"-hez, a Római fürdőhöz.

A fotók sajnos nem adják vissza a helyszíni lenyűgöző látványt, ráadásul a fák lombja között átsütő napsugaraknak köszönhető fényes és árnyékos foltok még nehezebbé tették a fotózást. Szóval a helyszínen tényleg gyönyörű a látvány, kiegészülve a patak hangos csobogásával, ahogy lezúdul a nagy sziklákon.

A völgy sziklái főként zirci mészkőből állnak, amiben megfigyelhetőek az őstengerben lerakódott mészvázas ősállatok maradványai. A mészkő képződményeiben először vastag héjú kagylók (Rudisták) vázai, majd főleg a nagyforaminiferák (Orbitolina) játszottak kőzetalkotó szerepet.

A Gaja patak hatalmas szögletes kőtömbökön zubog lefelé. Állítólag különösen nagyobb esőzés után, vagy csapadékosabb időben látványos, de szerintem mindig látványos, kevesebb vízzel is.

A völgy pedig lenyűgöző. Nagyon zöld, nagyon mohás, nagyon sziklás, párás, vizes. Mesebeli, tündérszép.

Azért jó időben lehet, hogy sokan túráznak errefelé, akár ilyen kép is fogadhat bennünket.

Bár Bakonynána területe a Római korban is lakott volt, a falu határában nagyobb méretű római falu (vicus) maradványait tárták fel, de az itteni római település neve nem ismert. Viszont miután hazánk bővelkedik meleg gyógyvizekben, felmerül a kérdés, miért jártak volna a rómaiak ide fürödni, a hideg Gaja patakhoz?

Valószínűleg a Római fürdő név abból adódik, hogy a patak vize kiöblösödéseket vájt a sziklákba, melyek kis medencékre hasonlítanak, és mivel a római korban a provincia egyik útja erre vezetett, lehet, hogy az erre járók megálltak egy kicsit lemosni az út porát, vagy felfrissíteni magukat.

Felülről, a patak bal partján érkezve át kell kelnünk a vízesések között a túlsó partra, mert a szurdok csak arra kerülhető meg, a túraút a jobb parton halad tovább magasan a domboldalban.

A fák között keskeny, lejtős, csúszós út vezet tovább, ahonnan szépen ráláthatunk a függőleges sziklák között mélyen csobogó patakra. Viszont, főleg eső után az út nagyon csúszós, meredek föl, majd később lefelé is, óvatosan, időnként fákba kapaszkodva ajánlott haladni rajta.

A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bujdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Itt található Savanyú Jóska bakonyi betyár barlangja is, de elég nehezen megközelíthető, főleg eső után.

A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozatát jelenti, melyen keresztül a víz végül egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog, amely magasabb vízálláskor teljes szélességében kitölti a szoros alját.

A domb oldalában futó túraútról szépen beláthatunk a völgybe. Érdemes halkan figyelni, hátha meglátunk egy zöld ruhás tündért is! :-)

A függőleges sziklafalak a sziklamászókat is vonzzák, megfelelő biztosítással szép kihívás felkapaszkodni a szurdok tetejére.

A túrautat kidőlt fák is keresztezik, némileg nehezítve a haladást. A fákon kék barlang jel van felfestve, ez valószínűleg a Savanyú Jóska barlanghoz vezet, de nekünk is jó lesz még egy darabon.

Aztán hamarosan meglátjuk, hogy a túraút a Gaja patak túloldalán vezet tovább, hídként pedig egy kidőlt fa szolgál.

Apró probléma a kidőlt fával, hogy nem ér át a túloldalra, ezért félúton le kell mászni róla, és a többi, vízbe tett vékonyabb ágon kell megtenni az utolsó métereket.

Itt látszik, hogy a patak lent folyik, a túraút pedig a domb oldalában, magasan halad, illetve itt már meredeken ereszkedik a kidőlt fa - híd irányába.

A patak partján vissza tudunk sétálni a szurdokba, a hatalmas sziklák közé, immár alul is. Egy keskeny, de jól járható út van a patak jobb partján.

Aztán ha szeretnénk megnézni a vízesés sorozatot alulról is, akkor ismét át kell kelnünk a patakon. Természetesen menni fog száraz lábbal is, köszönhetően a vízbe fektetett vastagabb ágaknak, de azért a vízhatlan cipő nem árt. (A fotón látható fotósok közül többen voltak gumicsizmában is, ami ott indokolt volt, de azért abban nem annyira jó túrázni.)

Szóval érdemes visszajönni a völgyben, és alulról is megcsodálni a szögletes, mohás sziklákat, a lelógó növényeket.

A vízesés alulról is impozáns, bár a fotó sajnos nem adja vissza a látványt teljesen. (És nehéz kifogni, hogy ne legyen tele a sziklalépcső színes ruhás turista áradattal.)

A hangosan zúgó vízesés után a patak itt már nyugodtan folydogál tovább, mintha mi sem történt volna. A zöld mohás sziklák pedig sejtelmes, titokzatos, misztikus hangulatot árasztanak.

Ha már jó alaposan megnéztük a Római fürdő vízeséseit felülről is és alulról is, akkor a kidőlt fa híd után folytathatjuk az utunkat a Gaja patak mentén tovább a túraúton, a következő látnivaló felé. Közben a másik oldalon forrást jelöl a tábla, melyből nem mindig folyik víz.

Viszont ha tovább megyünk a kék pötty jelzésen, a fahídon átkelve már igazi, bővizű, iható forráshoz érünk.

Ez a Vadalmás forrás, ami körül öreg fákkal övezett, kiépített pihenőhely található esőbeállóval, tűzrakó hellyel.

A forrás egyenesen a földből bugyog elő, nem kiépített, mint ahogy általában megszokott. Egy kis beton szűkület csak pár méterrel arrébb található.

A Vadalmás forrástól folytathatjuk az utunkat Jásd irányába, elmehetünk Szentkút-ig, mely hazánk egyik legrégebbi, ma is virágzó szent helye, és ahol egy szabadtéri templom, kis kápolna és gyógyító forrás is van. Vagy indulhatunk visszafelé, nagyjából ugyanazon az úton, amelyiken eljöttünk a Vadalmás forrásig, végig a Gaja patak mentén. Majd a kidőlt fa-hídon átkelve a domboldalon vissza a Római fürdőig.

Újra megcsodálhatjuk a Római fürdő vízeséseit, át is kelhetünk rajta, vagy akár hűsíthetjük is magunkat a patak vizével. Vagy maradhatunk ugyanazon az oldalon, és a domboldal keskeny, meredek ösvényén is haladhatunk tovább.

Menjünk vissza egészen a Gaja patak partján kialakított nagy pihenőhelyig. Innen viszont egy másik utat ajánlok Bakonynánáig, mert még arra is van látnivaló. Tehát a kék sáv helyett innen kövessük a piros keresztet.

Elég nagy kaptatóval indul az út felfelé, de széles, erdei úton vezet a túraút, és nem is hosszú ez a szakasz, amíg elérjük a legmagasabb pontját. Majd autóparkolóhoz érünk (aki nagyon akar, idáig feljöhet autóval is Bakonynána felől, de akkor az elején leírt gyönyörű erdei szakasz kimarad). Aztán széles, murvás úton folytatjuk az utunkat folyamatosan lefelé.

Ezen az úton útba esik a Zsidó-hegyi geológiai alapszelvény. A sziklafalat nézve alulról felfelé haladva egyre fiatalabb kőzeteket látunk. A geológusok a kőzettani, képződési környezetet illető hasonlóság esetén a kőzeteket rétegtani egységekbe sorolják. Az itt látható védett földtani alapszelvény jelentősége is ebben rejlik, hiszen a Zirci Mészkő legfelső képződményeire éles határral a Pénzeskúti Márga legalsó kőzetei települtek. A mészkő és a márga egyaránt üledékes kőzet, de míg a mészkő átereszti a vizet, a márga a magas agyagtartalmának köszönhetően vízzáró réteg. A rétegsor a kréta időszak közepén, kb. 100 millió éve keletkezett sekélytengeri környezetben.

Az ősi tenger számos fajnak élőhelyet jelentett, többek között a kréta időszak végén (a dinoszauruszokkal együtt) kihalt ammoniteszek, azaz mészvázas lábasfejűek számára. Lenyomataik nagy számban találhatók meg itt a kőzetekben.

A több mint 3200 km2 kiterjedésű Bakony-Balaton Geopark 2012 óta tagja az Európai Geopark Hálózatnak és az UNESCO által elismert Globális Geopark Hálózatnak, irányító szervezete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága.

Az út az erdők között folyamatosan lejt, kényelmesen és jó tempóban lehet rajta haladni.

Aztán a kerítésnél át kell térnünk a kék kereszt jelzésre, ugyanis az eddig követett út balra elkanyarodik, de mi menjünk tovább, mindig egyenesen. Így visszajutunk a kiindulópontunkra, a Gaja patak partján található parkolóhoz.

A Római fürdő tehát egy viszonylag könnyen megközelíthető, vonzó kirándulási célpont gyerekekkel is. A túraút nem nehéz (bár a domboldalban vezető keskeny, csúszós, lejtős rész egy picit az), és ezt a kört kényelmesen, kb. 3 óra alatt bejárhatjuk. A látványos, függőleges sziklák közötti "elvarázsolt" völgy minden évszakban lenyűgöző, akár télen is, amikor be is fagyhat a vízesés. Érdemes felkeresni ha Zirc környékén jártok. Szerintem ne hagyjátok ki! :)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szervezett geotúrákat is indít ide, hozzájuk is lehet csatlakozni, ha szeretnétek több információt kapni a Gaja völgyében előforduló növényekről, állatokról,  kövekről.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. 

Az információk egy része a wikipedia, a geocaching.hu, a www.bakonynana.hu, a www.kirandulastippek.hu oldalakról és a kihelyezett táblákról származik.