kiránduló

Magyarország kisvasútjai csodás természeti környezetben zakatolnak szerte az országban. Mindegyik más és mindegyiket más miatt lehet szeretni. A Gemenci Erdei Vasút a Duna árterébe, fokozottan védett erdőkbe viszi a látogatókat. Bár a kisvonat most nem jár a vonal teljes hosszában, azért így is érdemes utazni vele egyet, mert van látnivaló mellette bőven. A vonatozás túrázással is összeköthető, hiszen a sínek mellett halad egy darabon az Országos Kéktúra útvonala is. De mindentől függetlenül vonatozni jó, a gyerekeknek meg főleg különleges élmény. Tekeregjünk hát egyet a Gemenci erdő rengetegében! Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Tolna megyében. A kisvasút egyik végállomása Bátaszék és Baja között, az 55-ös főút mellett, Pörböly határában van. Most onnan közlekednek a szerelvények.  Térképen ITT.

Érkezhetünk az autón kívül akár vonattal is, mert a nagyvasúti megállóhely közvetlenül a kisvasúti mellett található. Buszmegálló is van a közelben.

Az Ökoturisztikai Központ minden nap 8.00-tól 18.00 óráig tart nyitva. A nyitva tartási idő alatt használhatók a parkolók, a játszótér, és látogatható a Vadmegfigyelő is.

Az autóknak hatalmas parkoló van a kapun belül (ha nyitva a kapu, nyugodtan be lehet hajtani). Mivel nagyon siettem (kicsit késve érkeztem és pár perc volt csak a vonat indulásáig), csak egy ilyen fotót sikerült összehoznom a parkolóról. Bocs. :-) De azért az látszik, hogy elég nagy.

Pörböly a Gemenc déli kapuja. Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy Gemenci erdei kalandozáshoz remek kiindulópont a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központ.

Innen indul több túraútvonal és a kisvonat is. Térképen megnézhetjük merre megyünk és mennyit, valamint, hogy milyen további túrázási lehetőségek vannak.

A kisvasút épülete gyönyörűen fel van újítva. Erre kell menni a pénztárhoz és a vonathoz is.

Az épületben egy helyen van a pénztár, a kis büfé és ajándékbolt, valamint a mosdók is.

Jegyvásárlás után pedig máris indulhatunk vonatozni. A szerelvény már indulásra kész. Én márciusban voltam ott, akkor még hűvös volt, ezért zárt kocsikkal közlekedett a vonat, de nyárra vannak nyitott kocsik is.

Az utat odafelé vonattal, visszafelé gyalog tettem meg, hogy mindent részletesen lefotózhassak. A teljes táv 8 km, ami nem annyira sok, de nem is kevés.

A mozdonyon elsőre kicsit meglepődtem. Hát ez meg mi? Én eddig kisvasúton csak C-50-es és Mk- 48-as mozdonyt láttam... Ez meg egyikre sem hasonlít! :-)

De nézzük előbb a keskeny nyomtávú, zárt, személyszállító vagonokat. Ezek a Debreceni Járműjavítóban készültek valamikor, majd a kecskeméti kisvasúton szállították az utasokat. A Gemenci vasúthoz 1997-ban kerültek és 1998-ban kapták az oldalukon látható pályaszámot. Azóta itt közlekednek a Gemenci erdőben.

A vagonok belül fapadosak, de szépen karban van tartva a belseje.

A hideg időre is felkészültek, a kis kályha mellé be volt készítve a fa. A kályha pedig jó meleget adott.

A BAX vagon tehát a MÁV debreceni járműjavítóban gyártott keskeny nyomközű személykocsi típus. Ez a típus Magyarország szinte összes kisvasútján megtalálható. A járműben 50 db fapados ülőhely található. Az ülések fölött van csomagtartó, ahova bőröndöket is fel lehet tenni. 

Alighogy elindul a vonat egy gyönyörű épület mellett halad el.

Az Ökoturisztikai Központ területén áll Frigyes főherceg felújított, vadászkastélyt mintázó kiállítási pavilonja. Az épület ad otthont a “Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” című kiállításnak.

A pavilon mellett indul a Party István egykori legendás fővadász emlékére létrehozott vadászati tanösvény.

A vörösfenyőből készült épület Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére készült 1894-ben Teschenben, és először a Lengyel Nemzeti Kiállításon építették fel Lembergben. Innen 1896-ban egyenesen Budapestre, a Városligetbe szállították az elemeire bontott pavilont az Ezredéves Országos Kiállításra.

Az „Ezredéves” rendezvénysorozat 250 pavilonjából ma már ez az egyetlen fennmaradt épület. Mivel a legtöbb épület a kiállítás után néhány évvel megsemmisült, ezért a több mint 125 éves pavilon történeti, ipar- és kultúrtörténeti értéke is jelentős.

​​​(A fotó a turizmus.gemenczrt.hu oldalról származik.)

Albrecht főherceg időközben elhunyt, a tescheni uradalmat unokaöccsére, Habsburg Frigyes főhercegre hagyta. Frigyes egyben az Alsó-Duna-völgyében lévő Bellyei uradalmat is megörökölte, amelynek hazai területei ma a Gemenc Zrt. kezelésében lévő Béda-Karapancsa tájegység részét képezik. Így az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon, Budapesten már az ő neve fémjelezte a pavilont, ami uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeakiállítását mutatta be.

​​​

Vonatunk közben bekanyarodik az erdőbe, és egy kis hídon zakatol át.

Majd hamarosan láthatjuk a vonat ablakából a vadmegfigyelőhöz vezető jelzett utat, és annak tájékoztató tábláit.

A központtól induló ösvényen néhány perces sétával elérhető a nagyrezéti vadmegfigyelő hely, ahol gímszarvast és vaddisznót figyelhetnek meg az érdeklődők.

A mintegy 2 hektáros bekerített erdőrészletben gímszarvasokat és vaddisznókat lehet megfigyelni. A vadmegfigyelő az Ökoturisztikai Központból kijelölt gyalogúton, hangulatos erdei környezetben 15 perc sétával is elérhető.

Vagy kisvonattal. (Bár érdemes inkább visszafelé itt leszállni és visszasétálni.)

A Vadmegfigyelő feltételes megálló, a vonat csak akkor áll meg, ha a megállóban utasok várakoznak, vagy ha a vonatról szeretne utas leszállni. Leszállási szándékát ezért időben kell jeleznie a vonat személyzetének.

A hosszú egyenesben épp érkezik is egy szerelvény, amiről itt sokan leszálltak.

A szarvasok pedig a vonatot meghallva-meglátva szaladnak is a kerítéshez. A jegypénztárnál lévő büfében lehet venni állateledelt, amivel nyugodtan etethetjük őket, de ha van egy kis konyhai maradék sárgarépa, kukorica, káposzta vagy egyéb zöldség levelek, akkor azt is elhozhatjuk nekik. (A szendvicset viszont nem szeretik!)

A látogatók érkezésére a gímszarvasok mellett a vaddisznók is előkerültek a malacaikkal.

A Vadmegfigyelő megálló után kb. 1 km-re található a következő megálló: Nagyrezét. A megállóhelynél kis kitérő is található, itt akár kerülni is tudják egymást a szerelvények.

A közeli erdészház melletti egykori gazdasági épületben kapott helyet a Gemenci Méhészeti Gyűjtemény. Itt ismerheti meg az érdeklődő a méhek és az ember évezredes kapcsolatát.

A Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület közreműködésével a méhészet tárgyi emlékeit, a méhek munkáját üvegfalu kaptárok és valódi méhcsaládok segítségével mutatják be. A kiállítás mellett gyertyaöntő műhely és előadóterem is található.

A mostani gemenci kisvasút több független vasúti pálya összekapcsolásából alakult ki. A független vonalak az ártéri erdő fakitermelésében nyújtottak segítséget. Ezek a vonalak még 7 kg/folyóméteres sínekből épültek. 1955-ben fektették le a Keselyűs – Gemenc közti szakaszt. 1956-ban az Ásás – Duna közötti részt készítették el, majd 1963-ban ezt Lovasfokig hosszabbították meg.

1966-ban egyesítették a kisvasutakat és korszerűsítették a vágányokat. A meglévő kis teherbírású sínpárokat 18 kg/folyóméteresre cserélték. 1982-ben a Keselyűstől Bárányfokig tovább építették, így érte el a mai formáját és hosszát. 2014. október 27. óta azonban a vonatok nem közlekednek Keselyűs és Bárányfok között.

Az 1970-es években elmaradt karbantartási munkák miatt romlott az állapota a vasútüzemnek. Kénytelenek voltak a maximális sebességet a felére csökkenteni a vágányok rossz állapota miatt. Fenti fotón a sínszálon látható évszám 1896. Bizony nem mai darab.

Viszont azóta valószínűleg történt még felújítás, mert beton aljak vannak, és nincs annyira rossz állapotban a pálya. (Legalábbis laikus szemmel.)

A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, természetvédelmi szempontból a Duna–Dráva Nemzeti Park területének része. Területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak hazánkban, de egész Európában is egyedülálló.

A kisvasút pályája mellett halad az Országos Kék Kör, Alföldi Kéktúra első szakasza, ami a szekszárdi vasútállomástól indul és a bajai Duna-hídig tart. Ha összekötnétek a vonatozást a túrázással, akkor a kék túra útvonalán megtehető az egyik út. Kellemes erdei ösvényeken vezet a jelzés.

A kisvasút következő megállóhelye a Nyárilegelő, a vízitúrák kiindulópontja.

Ennél a megállóhelynél van lehetőség az erdei vasút kenuszállító kocsijairól levéve a kenukat vízre tenni. Vagy kikötni és vonatozni. Esetleg túrázni.

Térképen is megnézhetjük hol vagyunk: a 4. pontnál. Ott kanyarog a Rezéti-Duna ág.

Érkezik is a következő szerelvény a furcsa mozdonnyal, Nyárilegelő megállóhelyre. A sínpár melletti kőről pedig leolvasható, hogy 5,2 km-re vagyunk a pörbölyi végállomástól.

Aztán a déli, menetrendszerinti járathoz már kellett egy kisegítő szerelvény is, mert olyan sokan lettek. Érkezik is még egy kocsi egy kis C-50-es mozdonnyal. Ez a mozdony a típusjelét a Csepel 50 lóerős dízelmotorja után kapta. A MÁV Északi Járműjavítóban gyártották őket 1952 és 1968 között. 

Másfél évtized alatt több mint 200 darabot gyártottak ebből a mozdonyból. Fénykorában a gazdasági vasutak meghatározó vontatójárműve volt, és a magyar kisvasutak jó részén még ma is ezek a mozdonyok húzzák a vonatokat. 

A mozdony főkerete hengerelt idomacélból, hegesztéssel készült. A főkeret mind a négy sarkán súlyszekrények vannak elhelyezve. Ezekbe tetszés szerint előre gyártott súlyok helyezhetők, amivel növelhető a mozdony tapadása. A súlyszekrények alacsony elhelyezése miatt alacsonyra kerül a mozdony súlypontja, így az a rossz minőségű pályán is képes biztonságosan közlekedni. A vezetőállás a mozdony közepén található, minden irányban jó kilátást biztosít. A C–50-esekbe eredetileg Csepel D413-as típusú négyütemű, előkamrás dízelmotor lett beépítve, amely osztrák (Steyr) licenc alapján készült. A motor nedves perselyű hengerekkel, különálló, és leszerelhető hengerfejekkel, könnyűfém forgattyúházzal és dugattyúkkal készült. Befecskendező szivattyúja állandó löketű, porlasztói zártak. Olajozása fogaskerék-szivattyúval, indítása villamos indítómotorral és izzítógyertyákkal történik.

Öt darab C-50-es magyar gyártmányú dízelmozdony teljesít szolgálatot a Gemenci vasútüzemen. Ezek mindegyikén az eredetileg 5 fokozatú tolókerekes váltóművet átépítették hidraulikusra, majd a 404 pályaszámút átalakították C 50–Z típusúra. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a főkeret és a fék maradt eredeti, minden mást átalakítottak, illetve új motort is kapott a mozdony.

A Rezéti-Duna partján található megállóhely magas partjáról jó rálátás nyílik a legnagyobb gemenci mellékágra és a szemben lévő Veránka-sziget festői füzeseire. De itt akár le is mehetünk a vízpartra.

Ez a Nyárilegelő megálló. A kis "peron" mellett egy esőbeálló házikó is van padokkal, asztalokkal. A megálló mellett is elhalad az Alföldi Kéktúra útvonala.

Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban.

A fákkal borított területek cserjeszintje is rendkívül egyedgazdag – a jellegadó fajok itt a galagonya és a hamvas szeder –, így ezek a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A ritkábban víz alá kerülő részeken élő, említést érdemlő cserjefaj még a ritka fekete galagonya, az aljnövényzetnek pedig jellemző faja a tavaszi csillagvirág.

A Gemenci-erdő állatvilága faj- és egyedgazdag, a legértékesebb, itt előforduló, védett állatfajok között mindenképp említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas és a fekete gólya, amelyekből rendszerint jó néhány pár fészkel a területen; sok gémtelep is található itt, melyek fészkelő állományát leginkább szürke gémek adják. Gemencet világhírűvé vadászati szempontból a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is.

A kisvonat következő megállója pedig Lassi.

A megálló és környezete a Duna szabályozása előtt átkelőhely volt, a csárdában a környékbeli hajósok, halászok, kereskedők találkoztak. A történelmi múlt és a mai központi szerepe megfelelő helyszín az egykori halászok, hajómolnárok mesterségét bemutató kiállításnak, valamint egy gyermekbarát erdei pihenőparknak is.

Van nagy játszótér, hatalmas fedett rész padokkal, asztalokkal, három bogrács felakasztására alkalmas tűzrakó hely.

A megállóban halászati kiállítás is vár ránk. Ennek kültéri része egy életnagyságú vejsze, ami állóvizek, árterületek, lassú folyású kisebb folyók rekesztőhalászati eszköze, nádból vagy vesszőből fonott, a fenékre rögzített állandó jellegű fal és hozzá csatlakozó fogókészülék. És hogy ezzel hogy lehetett halat fogni? Azt a mellette lévő táblán bemutatják.

A romantikus hangulatú erdészházban és a hozzá tartozó épületben alakította ki az erdőgazdaság a Halászati Kiállítást, amely bemutatja a halászat eszközeit, a halászok életmódját és egy dioráma segítségével bepillantást nyerhetünk a víz felszíne alatti élővilág mindennapjaiba is. 

A kisebb épületben az árvizeket bemutató kiállítás, egy ártéri terepasztal, hajómalom modell, halászháló-készítő műhely várja a látogatókat.

Az istállóépületben ártéri terepasztal, valamint halászháló-készítő műhely, hajómalom makett és az árvizeket bemutató fotókiállítás látható.

​

(A fotó a turizmus.gemenczrt.hu oldalról származik.)

Lassi megállóhelyen kitérő is van, itt is tudják kerülni egymást a vonatok.

A jelenlegi végállomás pedig Malomtelelő.

A megálló mesebeli neve a múltat idézi. Közel kétszáz éve Baja környékén 70 - 80 hajómalom őrölte a gabonát. Ezeket télen, a jégzajlás elől védett helyre kellett vontatni. Ez a terület nagyon alkalmas volt erre a célra, hiszen a folyó főmedre akkor a jelenlegi Rezéti-Duna volt, amelynek azóta tóvá alakult mély, öbölszerű lefűződésében teleltek át ezek a szerkezetek.

Innen a vonat nem megy tovább - utasokkal. Ha mindenki leszállt, akkor viszont elmegy, mert ez az állomás egyvágányos, a mozdony itt nem tud körüljárni. Tolva viszont nem mehet vissza Pörbölyig.

A vonatunk elmegy hát a következő kitérőig, az utasok pedig addig felfedezhetik a gemenci erdő titkait. A megálló mellett indul a Molnárka tanösvény, amin tehetünk egy kisebb kört az erdőben, majd érintve a kilátót, vissza tudunk jönni a megállóba. Minderre 20 vagy 40 percünk van (járattól függően). Viszont ha kicsit tovább maradnánk, akkor érdemes leszállás után szép nyugodtan körbemenni a tanösvényen, felmenni a toronyba, majd a tanösvényt követve visszasétálni Lassiba. Az csak 2 km, nem nagy távolság, viszont egy csomó minden van a tanösvény mellett, ami érdekes. Lassiban meg van még látnivaló, játszótér, piknikezési lehetőség és a (valamelyik) következő vonattal vissza tudunk menni Pörbölyre, ha nem akarjuk az egész távot gyalog megtenni. Így erre 1,2 vagy 2,4 (vagy még több) óránk lesz. Én gyerekekkel javaslom ezt a változatot.

A megállóhelytől induló és Lassi-ig tartó Molnárka interaktív tanösvényen végigsétálva ismerhető meg a Gemenci erdő állat- és növényvilága és a Duna mederváltozásai a legjobban.

A tanösvény egyik állomása a Malomtelelő-tó partján található. A megállótól 200 méterre lévő madármegfigyelő toronyból a fokozottan védett, időszakos vízjárású tavon élő vízimadarakat, vagy a mocsárréten tartózkodó vadat lehet megfigyelni. Nagyobb szerencsével akár rétisast és fekete gólyát is láthat a kiránduló.

A kirándulók az ösvény kabalafigurája, Molnárka kíséretében interaktív módon ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit. Az idelátogatók többek között információt kaphatnak a gemenci erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő vaddisznóról és gímszarvasról, a madárvilágról, az erdei virágokról, a gombákról, a fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról.

A tanösvény egész évben látogatható. Érdemes minden évszakban kilátogatni az ártéri erdőbe, mert mindig más arcát mutatja a túrázóknak. Hossza: 2200 m Időtartam: 1 óra Jelzése: kék kereszt.

Közben meg is érkezett a vonatunk immár a mozdonnyal a másik végén. És így már nem is annyira furcsa ez a mozdony, ami eredetileg az Oroszlányi Szénbányák iparvasútján dolgozott, valamikor nagyon régen. Aztán amikor 1964-ben megszűnt a bánya, akkor került át ide, a Gemenci kisvasúthoz. 1991-ben építették át az erdőgazdaság Bajai Műhelyében hidraulikus erőátvitelűre.

És a hosszas utánaolvasásnak köszönhetően most már számomra is kiderült, hogy ez is egy C-50-es mozdony, csak a felépítménye teljesen más. Annyira átépítették, hogy én nem ismertem fel. De ezzel talán nem is vagyok egyedül.

​​A Kalocsai Érseki Uradalom már az 1800-as évek végén használt lóvontatású kisvasutat, melynek bizonyítéka egy jelentés arról, hogy 1905-ben a “Bátya- Dusnokról vezető vicinális kerülőfoki” hídja rossz és a javításhoz szükséges faanyagot az erdőmesternek kell biztosítania. Tehát a kisvasúti híd már régen megvolt, és a hosszantartó használattól ment tönkre.

Ennek mintájára gondolta 1914-ben Mattanovics Károly erdőmester, – mivel az első világháborúban bevonultatták az igavonó lovak zömét – hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni Gemencen a kényszer termelések gyors kiszállításának elősegítésére.

A kisvasúti pálya építésére az uradalom Szabadi István és Juhász Ferenc kalocsai vállalkozókkal kötött szerződést. A faragott talpfákat helyettesítő tölgyfa hasítványokat az uradalom adja, viszont a sínek ráerősítése, illetve a hasítványok befaragása a vállalkozók feladata. A pályatestet 5 cm vastagon rostált durva murvával kellett megszórni.

A szerződést 1914. november 22-én kötötték és már évvégére a munkálatokat be kellett fejezni, tehát 1915 év elején a kisvasúti szállítás megkezdődhetett.

1916-ban Vasúti istálló (kocsiszín) készült. A Gemenci vasutat 1917-ben 1.5 km-el meghosszabbították. Gőzmozdonyt kerestek a vontatáshoz, ajánlat Kamjankai Szemző Gyulától érkezett egy vadonatúj, 760 mm-es nyomtávú, 30 LE 3 tengelyes mozdonyra, de ez nem felelt meg, hiszen 600 mm-es volt a pálya.

A Horvátországi “Holzindustrie Act. Geselschaft Nasic” fatermelő cég az 1916-17 évi Gemenci vágásokból 64 kh véghasználatot vett meg. A Kalocsi Érseki Uradalom szerződést kötött a céggel, melynek értelmében az köteles a 2800 m hosszban meglévő erdei vasút folytatásaként – az 1916/17 évi vágásokon teljesen keresztül a vonalútig – a pályát megépíteni 1916. szeptember 1-ig.

Party József erdőgondnok szerint „a sínek valami irdalmas, rossz, ócska anyagból vannak s nem egyet az építőnek teljesen selejtezni kellett”, ezért nézeteltérés is lett a megrendelő és a vállalkozó között.

A háborús viszonyok elmúltával már nem volt szükség a vasúton történő szállításra.

Party József erdőgondnok 1922-ben felszedette a 3301 fm. hosszú vasúti pályát. A felszedett kisvasút alapja cserkészút lett, a síneket sorompó készítésére használták fel. A rönkszállító és ölfaszállító kocsik, valamint a fordítók a kalocsai-meszesi kisvasúthoz lettek átadva.

A Gemenci erdő jelenlegi vasúti pályája több szakaszban épült. A Gemenc-Keselyűs vonal kialakítása 1955-ben kezdődött. 1963-ban épült az ebből kiágazó, Gemenc-Ásásduna felé vezető szárnyvonal a Szomfovai erdőrészig. 1965-ben elkészült a Pörböly és Nyárilegelő közti szakasz. 1966-ra már Keselyűstől Pörbölyig ért a pálya és Pörbölyön kapcsolat létesült a MÁV Baja-Bátaszék vonalával.

1966-ban egyesítették a kisvasutakat és korszerűsítették a vágányokat. A meglévő kis teherbírású sínpárokat 18 kg/folyóméteresre cserélték.

A személyszállítás is 1966-ban indult meg a vonalon. Az ezt követő években rohamosan nőtt mind az utasok, mind a szállítandó áruk mennyisége.

1968-ban oldódott Gemenc kormány-vadászterület státuszából eredő zártsága és az állami vezetők szorgalmazták az erdei vasúton a turisztikai célú személyszállítást (ekkor épült a Szomfovai delta-nevű elágazás). A fellendülő turizmus hatására Keselyűstől Bárányfokig hosszabbították meg a pályát, 1982-re kialakítva a 30 km-es fővonalat.

A vonal érdekessége, hogy bár Pörböly Tolna megyében van, a vonat ahogy elindul az állomásról, rögtön átlép Bács-Kiskun megyébe, a Vadmegfigyelő megálló már ott van. Mint ahogy Nagyrezét és Nyárilegelő megállók is Bács-Kiskun megyében vannak, aztán Lassi és Malomtelelő már újra Tolnában.

És ha visszafelé leszállunk a vadmegfigyelő kerítés mellett, akkor vissza is sétálhatunk az állomásra a fákra felfestett jelzéseket követve.

Így hátulról érkezünk vissza az Ökoturisztikai Központhoz. Nyitvatartási időben ez a kapu is nyitva van, be tudunk menni.

Bent van játszótér a gyerekeknek és pihenőhelyek a felnőtteknek.

A terület jó nagy, úgyhogy még útbaigazító táblák is vannak, amik segítenek visszatalálni a kisvasút végállomásához.

És bár én nem láttam, de van a kisvasútnak egy gyönyörű gőzmozdonya is, a neve Rezét. 1954-ben, az erdélyi Resicabányán (Reșița) gyártották, és egészen a nyugdíjazásáig a székelyföldi fürdővárosban, Borszéken, a helyi ásványvízüzemben dolgozott. 2000-ben került ide, és azóta rendszeresen húzza a szerelvényeket. A szertartályos, telített gőzzel üzemelő mozdony egyik érdekessége, hogy kazánjának kialakítása lehetővé teszi a fafűtést is, így sokkal gazdaságosabban tud üzemelni.

Viszont a nyitott nyári kocsikat meg lehetett nézni, félreállítva a parkoló mellett. Összesen 11 db személykocsi üzemel, ebből több házilag teherkocsi alvázára gyártott, valamint három házgyártmányú kocsit a Királyréti Erdei Vasútról vettek.

Mivel a Duna az évi többszöri áradásával időről időre járhatatlanná tette az erdei utakat, a kisvonat maradt az egyetlen biztos közlekedési és szállítási eszköz az erdőben. Ez, valamint a turizmus fellendülése indokolta és indokolja még ma is a vasútüzem tartós fenntartását és fejlesztését.

És már készen is áll a szerelvény az újabb indulásra. Már márciusban is nagy érdeklődés volt a vonatozás iránt.

Közben a másik kocsi végéről lekapcsolták a kis C-50-es mozdonyt, ami körüljár éppen.

Majd rááll a személykocsi másik végére, így már ez a szerelvény is indulásra kész.

Remélem kedvet kaptatok egy vonatozáshoz az egyedülálló Gemenci erdőben. Mert jó ez a virtuális utazás is, de azért ott lenni egészen más, sokkal jobb érzés.

Mivel én "enyhén" vonzódom a vonatokhoz, már elég sok kisebb-nagyobb vasutat bemutattam itt. Van egy csomó kisvasút még Magyarországon is, de akad a szomszédos országokban is.

Menetrend 2022. május 1-től:

A vonatok csak szombaton, vasárnap, ill. ünnepnapokon közlekednek. Az út 34 percig tart.

Pörböly állomásról indul: 9:00, 10:00 (gőzös), 12:00, 13:00 (gőzös), 15:00 órakor

Malomtelelő megállóból indul vissza: 10:14, 10:56 (gőzös), 13:14, 13:56 (gőzös), 16:00 órakor.

Minden vonat kerékpárok szállítására is alkalmas kocsikkal közlekedik.

Ha az időjárási és műszaki feltételek lehetővé teszik, 10 és 13 órakor pótdíjköteles gőzvontatású
nosztalgiavonat közlekedik.

Menetjegy árak (2022):

egy útra (0-10 km):

• felnőtt (teljes árú menetdíj): 1100 Ft
• diák, nyugdíjas (kedvezményes árú): 900 Ft

menettérti (oda-vissza) útra (0-10 km):

• felnőtt (teljes árú menetdíj): 1800 Ft
• diák, nyugdíjas (kedvezményes árú): 1400 Ft

A gőzmozdony vontatású nosztalgia vonatokra pótjegy 1000 Ft

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk a következő weboldalakról származnak: kisvasut.hu, turizmus.gemenczrt.hu, wikipedia.