Száraz mint a sivatag - tartja a mondás. De hogy kerülnek hatalmas vízesések a sivatagba? A Föld egyik legszárazabb vidéke, mégis víz fakad a forró sziklákból. Egy egész vízesés sorozat várja a kirándulókat a Holt-tenger közelében, az En Gedi kibuc és oázis szívében, amikben fürödni is lehet. Hihetetlen, de igaz! Télen is kellemes, meleg levegő, langyos víz, csörgedező patak, kisebb-nagyobb vízesések, körben hegyek és a kietlen vörös kősivatag. Lenyűgöző! Mutatom milyen!
Hol található? Izraelben, az ország keleti oldalán, a Holt-tenger közelében, Jeruzsálemtől sem messze, Qumran és Maszada között. Térképen ITT.
Ha autóval tartotok oda, az út menti feliratok miatt nem kell aggódni, minden táblára héberül, arabul és angolul is ki van írva minden.
A 90-es úton haladva egyik oldalon a Holt-tenger, a másik oldalon sárga - vörös - szürke kősivatag, viszonylag nagy hegyekkel. Aztán egyszercsak feltűnik valami zöld. Ott lesz az oázis.
Nagy, ingyenes parkoló van a bejáratnál, ahol forgalmas napokon egy csomó busz is áll. Ebből már lehet következtetni a bent lévő tömegre...
A pálmák leveleit újrahasznosítják, ezzel van borítva egy hatalmas placc, ahol büfé, mosdó, jegypénztár és padok-asztalok vannak. Itt lehet gyülekezni, indulás előtt erőt gyűjteni, vagy csak hűsölni egy kicsit.
A pénztár egy kis bódé. Mögötte, belépés után pedig fotókiállítást nézhetünk meg a hely élővilágától.
Belépő jegy árak (2018.)
- felnőtt 28 NIS
- diák (5-18 év között) 14 NIS
(A fizetőeszköz az izraeli új sékel, kb. 78-80 Ft darabja, más pénznemeket nem fogadnak el. De nem érdemes itthon váltani! Kevés valutaváltóban van és nagyon rossz árfolyamon váltják. Euro-t vagy USA dollárt kell vinni, és kint váltani, mert így sokkal kedvezőbb.)
A pénztár mellett, a falban csapok, ahonnan bátran fel lehet tölteni a kiürülő vizespalackokat. Friss, hideg, finom, iható forrásvíz folyik a csapokból. Különösen majd visszafelé nagyon jól fog esni a forróságban ez a hideg víz.
Nagy táblán itt is átnézhetjük a túraútvonalakat és a lehetőségeket. Hatalmas területet járhatunk be, komoly szintkülönbségekkel, ha bírjuk a tűző napot és a meleget. De a legrövidebb útvonalhoz is legalább másfél óra kell + ha szeretnétek a fürdés, hűsölés a patak vizében.
Az oázis 1972 óta természetvédelmi terület. Jól kiépített ösvényeken haladva ismerkedhetünk meg a gazdag növény- és állatvilággal.
Az En Gedi jelentése egyébként nagyjából gida forrás.
Szinte hihetetlen, hogy itt majdnem 400 méterrel vagyunk a tengerszint ALATT! Oké, hogy körülöttünk hegyek vannak, mi meg lent vagyunk egy völgyben, de akkor is. Itt még a hegyek csúcsa is tengerszint alatt van. Nem mindennapi élmény.
Az ösvények körül kősivatag, a fák között pedig vízvezeték kanyarog, tehát ma már kicsit mesterségesen is tesznek azért, hogy minél zöldebb legyen/maradjon az oázis.
A sivatagi környezettel éles ellentétben áll ez a zöldellő oázis. Létét elsősorban egy bővizű forrásnak köszönheti, mely a Holt-tenger fölött 670 méteres magasságban egy sziklából fakad.
Festői a táj, hihetetlent színekben pompáznak a környező hegyek, és nagyon látványos a kontraszt a völggyel. A kietlen sivatagi hegyek egy buja völgyet rejtenek.
Természetesen itt is táblák mutatják az utat. A völgyben a javasolt útirány először az alsó vízesések felé, jobbra vezet, majd megkerülve az egészet, fölülről, a bal oldali ösvényen térhetünk vissza.
Az első vízeséshez nem is kell sokat menni, kiépített teraszról csodálhatjuk meg a hatalmas kőtömbök között csobogó vízesést.
Feltétlenül vigyetek fürdőruhát (bár átöltözni csak a törölköző rejtekében lehet), mert a patak vize kellemes, és jól eshet egy fürdőzés a forró sivatagban. Ráadásul ez is egy elég egyedi élmény. :)
A vízesésben az év szinte minden napján lehet fürdeni, de legkellemesebb nyáron és ősszel.
A legalsó vízeséstől és kis tavacskától a kövek között folyik tovább a patak a Holt-tenger felé. Útját zöld fák mutatják.
Azonban érdekes volt, hogy a víz (egy része?) egy beton építménynél egy rácson keresztül eltűnt. Ezen a ponton még az is felmerült bennem, hogy innen visszaszivattyúzzák a vizet a hegy tetejére, hogy újra lefolyhasson, mert annyira hihetetlen a forró, kietlen kősivatagban csobogó patak. De persze ez nem valószínű.
A völgyben zöldellő fák azt mutatják, hogy a patak arra folytatja útját. Messze a Holt-tenger víztükre is feltűnik néha.
A legalsó vízeséstől kiépített lépcsős úton folytathatjuk a túrát felfelé.
Közben időnként összetalálkozunk a patakkal, amin több helyen át is kell kelni.
A kirándulást érdemes a délelőtti órákra időzíteni, a park általában reggel 8-tól várja a turistákat. Akkor talán még nincs annyira meleg. Szandálban könnyen végig sétálhatunk a kb. 2 órás túrán.
Ha néha elbizonytalanodnánk, táblák is segítik, hogy merre kell menni.
Szerencsés esetben láthatunk a természetvédelmi területen gazellákat, kőszáli kecskéket, nyársas antilopokat, rókákat, sakálokat és néhány leopárdnak is otthonául szolgál a park. De azért erre mindre elég kicsi az esély. Viszont ilyen kis helyes állatkákkal biztosan találkozhattok.
A völgy melletti kibucot az 1950-es években alapították. A kibucok önellátó és önfenntartó közösségek, ahol mindenki a közösségért dolgozik, és a megtermelt javakból mindenki részesül. A kibucok főként mezőgazdaságból, esetleg valami ipari tevékenységből élnek, azonban az En Gedi kibuc egyike azoknak, melyek idegenforgalomból tartják fent magukat. A kibucban hotel és vendégszobák is vannak, ideális kiindulási pontot nyújtva mind a Holt-tengerhez, mind Izrael bejárásához, hiszen az ország közepe táján fekszik.
A források vize a NY-i széltől védett, nagyon meleg területet különleges növények és fűszerek termesztésére teszi alkalmassá.
A kibuc területén egy nemzetközileg is elismert botanikus kert működik, ami szintén hihetetlen élmény, hiszen a forró sivatag közepén buja növények között sétálhatunk, rengeteg botanikai ritkaságot megcsodálva.
A következő vízeséseknél is lehet hűsölni, kicsit belemenni a vízbe, ha tovább nem is, legalább térdig. És a nagy növények némi árnyékot is adnak.
Ennek megfelelően, ha sokan vannak a parkban, bizony ilyen látványban is lehet részünk. Amikor a vízesésekhez szinte alig lehet hozzáférni...
És az út a tűző napon, a forró sziklák között vezet tovább.
Aztán lépten-nyomon összetalálkozunk a patakkal. Hol kisebb, hol nagyobb vízesések formájában.
Át is kelünk a patak fölött kis fahidakon.
És közben hallgathatjuk a csobogó vízeséseket, gyönyörködhetünk a színekben, a napfény csillogásában a vízen. És csodálkozhatunk továbbra is, hogy honnan jön ennyi víz a kietlen, száraz kősivatagban.
Aztán az út egy "barlangba" vezet. Bár ez inkább csak pálmaágakból, pálmalevelekből van. Igazán vadregényes. És legalább véd a tűző naptól.
Itt a patak már oldalról is folyik, meg a talpunk alatt a betonjárdán is folyik. Mindenhonnan csörgedez.
Persze ezen a szakaszon is át lehet jutni száraz lábbal, de egy kicsit nehezebb. Időnként tényleg közvetlenül a talpunk alatt folyik a patak vize.
Aztán hamarosan elérkezünk a következő nagyobb vízeséshez. Impozáns látvány!
Ha odaférünk. Mert bizony itt is lehet némi torlódás és tumultus.
Aztán folytatjuk utunkat a patakban, ami ismét a kőjárdán csordogál a lábunk körül.
Mellettünk magas, sárga sziklák ontják magukból a meleget.
És közeledik a bejárható rész vége, a legnagyobb vízesés.
A vízesés mellett a köveken cseppkőképződés is megfigyelhető. A köveken átszivárgó víz oldja az ásványi anyagokat, melyek a sziklák alját elérve újra kicsapódnak, így nőnek folyamatosan, de nagyon lassan a cseppkövek.
Különleges, hogy itt nem egy barlang belsejében, hanem csak egy sziklapárkány alján láthatunk ilyeneket.
A páfrányokkal benőtt magas vízesés Dávid forrás néven ismert. A legenda szerint Dávid az itt lévő barlangokban rejtőzött el Saul elől. Saul király féltékeny lett Dávidra, ezért meg akarta ölni. Egy csapat számkivetett menekült vezére lett, a pusztában élt és folyamatosan menekülnie kellett Saul és hadserege elől. Saul háromezer válogatott embert vett maga mellé Izraelből, hogy megkeresse Dávidot és embereit a zergék kősziklájánál. Saul bement egy barlangba, hogy szükségét végezze, de pont abba a barlangba ment be, amelynek legbelsőbb zugába Dávid tartózkodott az embereivel. Akkor ezt mondták az emberek Dávidnak: Nézd, ez az a nap, amelyről azt mondta neked az Úr, hogy a kezedbe adja az ellenségedet. Tégy vele, amit jónak látsz. Dávid ekkor lopva levágta Saul köpenyének sarkát, de azt mondta embereinek: Mentsen meg az Úr attól, hogy kezet emeljek az én uramra, hiszen az Úr fölkentje ő. És az embereit is lebeszélte arról, hogy Saulra támadjanak.
Saul elindult a barlangból az útjára. Ezután Dávid is fölkelt, kiment a barlangból, és így kiáltott Saul után: Uram király! Saul hátratekintett, Dávid arccal a földre hajolt, és leborult előtte. Akkor ezt mondta Dávid Saulnak: Miért hallgatsz az olyan emberek szavára, akik azt mondják, hogy Dávid a vesztedre tör?! Hiszen most a saját szemeddel láthattad, hogy kezembe adott az Úr a barlangban. Mondták is, hogy öljelek meg, de én megszántalak, és ezt mondtam: Nem emelek kezet az én uramra, mert az Úr fölkentje ő. Nézd csak, atyám, itt van a köpenyed sarka a kezemben. Amikor levágtam a köpenyed sarkát, nem gyilkoltalak meg. Értsd meg ebből, és lásd be, hogy nem akarok semmi rosszat vagy hűtlenséget elkövetni ellened, és nem vétkeztem ellened, bár te üldözöl engem, hogy elvedd az életemet.
Mindezek után Saul megértette, hogy Dávid megkímélte az életét, és hogy az Úr akarata szerint ő lesz a következő király. Dávid ígéretet tett, hogy nem áll bosszút Saul gyermekein, miután Saul meghal (a királyok gyakran megtették ezt, hogy megszabaduljanak vetélytársaiktól).
A magas Dávid vízesés utunk legmagasabb pontja és tulajdonképpen a vége. Innen egy másik úton ereszkedhetünk vissza az oázis bejáratához.
Bár eleinte még innen is fölfelé kell menni a kiépített kőlépcsőn, de a mászás nem tart sokáig. Viszont a bámészkodókból is következtethetünk arra, hogy a kilátás miatt érdemes többször is megállni. Természetesen csak a kilátás miatt, nem pedig lihegni, pihenni kicsit... :-)
Az ásatások ezen a területen egy szentélymaradványt tártak fel, amelyet az időszámításunk előtti 4. évezredből valónak tartanak. Eztán En Gedi szőlőskertjei már a salamoni korban is híresek voltak és már Izráel népe előtt is lakott terület volt.
A fölső út a hegy oldalában vezet egy keskeny ösvényen.
Ha nagy esőzésre van kilátás, lezárhatják a park egy részét, bizonyos túrautakat, vagy az egészet. Extrém esetben az ide vezető 90-es számú főutat is. A helyszínen figyeljétek az időjárás előrejelzést, mert nagyon komolyan veszik az esőt.
A hegy oldalában itt is megfigyelhetők olyan képződmények, mintha cseppkövek lennének. Egy külszínre került cseppkőbarlang. :-)
En Gedi környékén ma is tenyészik egy fehér vagy sárga virágú illatos cserje, a ciprusvirág. Ennek leveleiből nyerik a hennának nevezett a vörös festéket. Keleten a nők ezzel festik vörösre hajukat, körmüket és tenyerüket.
A keskeny ösvény után szintén keskeny lépcsősor következik, de legalább van kapaszkodó mellette. Itt kialakulhatnak torlódások, mert a magas, esetleg csúszós kőlépcsőkön nem olyan egyszerű leszaladni.
Aztán lent ismét ott csobog a patak, amin át is kell lépnünk egy párszor.
Újabb apróbb-nagyobb vízesések mellett haladhatunk el, bár ezek már nem akkorák, hogy fürödni is lehessen bennük.
En Gedi az ókorban balzsamáról és fűszereiről volt híres. Az ótestamentumi Énekek éneke alapján arra következtethetünk, hogy a ciprus és a többi örökzöld növény is gazdag bujaságban virult itt az ókorban.
Az En Gedi verseny, vagy más néven Shalom Maraton, illetve Holt-tenger Félmaraton egy nagyon népszerű futó rendezvény 1983 óta a területen. A start van az En Gedi oázis területén, ahonnan a legrövidebb táv a 4 km-re található kibucig tart, a leghosszabb pedig a 80 km-re lévő Jeruzsálemig.
A visszafelé úton is megmutatja a természet, hogy itt bizony egy kietlen kősivatagban sétálunk, ahol a forrásoknak köszönhetően mégiscsak van élet, és egy pár fa.
A bejárathoz visszaérve ismét feltölthetjük kulacsainkat a friss, hideg vízzel, hűsölhetünk kicsit a hatalmas pálmalevél tető alatt, majd indulhatunk új kalandok keresésére.
Vagy az izzadás után egy jól megérdemelt fürdőre a pár km-re lévő Holt-tengerben. Azt se hagyjátok ki! :-)
Az információk egy része a wikipedia, a www.hellovilag.hu, a www.bibliaikalandtura.hu és a www.arcantum.hu oldalakról származik.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Utolsó kommentek