Aki (úgy mint én) kevésbé kedveli a hűvös idő beköszöntét, a téli sötét, zegernyés, hideg, esős időjárást, akinek már novemberben hiányzik a napsütés, annak ideális uticél a fapadossal fillérekből elérhető Eilat, a Vörös-tenger partján, Izraelben. Egy nyüzsgő üdülőváros, szállodákkal, üzletekkel, plázákkal, télen is kellemes meleggel, télen is 20 fok fölötti tengerrel, és némi látnivalóval. Hogy eddig még nem jutott eszetekbe Izraelbe utazni télen? Nekem sem. Pedig nagyon jó ötlet! Mutatom miért! :)
Hol található? Izraelben, az ország déli csücskében a Vörös-tenger partján, a Negev-sivatagban. Térképen ITT.
Megközelíteni legegyszerűbben fapados repülővel lehet (jegyeket már akár 3200 forinttól (!!) ki lehet fogni). A heti több járat az Eilat Ramon nevű, vadiúj repülőterén száll le, ami kb. 20 km-re van a város központtól. Innen könnyen lejuthatunk Eilatba helyi tömegközlekedéssel (zöld busz), vagy taxival, esetleg egyéb szervezésben. De használjátok bátran a tömegközlekedést, mert a buszok szépek, tiszták és megfizethetőek. És a menetrendet a repülőjáratokhoz igazították.
Tavaly még Ovda repülőterén szálltak le a fapadosok, onnan érkezve ez a látvány fogadott bennünket:
Fapados járat van Tel Aviv-ba is, onnan kb. 350 km-re van Eilat, de naponta több buszjárat is összeköti a két várost. Tehát akár körutazásba is beilleszthetjük ezt a tengerparti nyaralóhelyet, össze lehet kötni a Holt-tengerrel, Jeruzsálemmel és Tel Avivval is akár. De pár napot, egy hetet simán eltölthetünk Eilatban, és a környékén is.
A városban nagyon sok körforgalom van, és minden körforgalom közepén más és más, különleges installáció. (Delfinek, zenészek, munkások, halak, pálmák, sárga tengeralattjáró, stb., stb.)
Higgyétek el, télen ezen a pálmafás utcán sétálgatni egy szál pólóban, megfizethetetlen! :)
Eilat "fiatal" város, az első világháború után az angolok a török-oszmán birodalomtól foglalták el a területét. 1949-ben kezdték el a zsidók újra betelepíteni a helyet. Először egy kibuc telepet létesítettek a part közelében, aztán 1956-ban már több mint 500 ember élt itt.
Ma már több mint 50 ezren lakják a várost. Lakói között találhatunk a világ minden tájáról származó, itt letelepedett embereket.
A leginkább Siófokhoz hasonlítható Eilatban szintén az idegenforgalom a fő bevételi forrás. A tengerparton egymást érik a hatalmas szállodák, a jól kiépített strandok. Az egyik a Rimonim Beach.
Aprókavicsos part, homokos tenger, sekély vízzel, ami aztán dinamikusan mélyül, így úszásra is alkalmas. A strand vize bójákkal le van kerítve, itt korallok nincsenek, a búvárkodásra alkalmas helyek máshol vannak. A parton hatalmas napernyők, árnyékolók is vannak, napágyak bérelhetők.
A túlparton lévő hegyek már Jordániához tartoznak, és a tengerparton elterülő nagy város Akaba. Izrael tengerpartja a Vörös-tengernél mindössze tizen-egypár km hosszú. A déli végén az egyiptomi határ mellett Taba, északon a jordániai határ mellett Akaba fekszik.
Kézenfekvő lenne átruccanni Jordániába is (főleg mert innen Petra sincs annyira nagyon messze), azonban a határon borsos ára van a kilépésnek, ezért meggondolandó.
A strand mellett modern pláza áll, a víz felől nagy "shopping center" felirattal. Az első döbbenet itt ért a városban, mert olyat tapasztaltam, ami Európában nem jellemző ... pedig lehet, hogy kellene. A pláza bejárata előtt sor kígyózott és hamarosan megértettem miért. Az ajtóban biztonsági őr, mellette kis asztal és a repülőterekről ismerős fémdetektoros kapu. Mindenkinek, aki belépett a plázába ki kellett pakolni a zsebeiből minden fém cuccot, telefont, stb. és a táskát az asztalra, átmenni a kapun, majd az őr még a táskába is belenézett és utána adta vissza. Csak így lehetett bemenni ebbe a csilli-villi plázába. (Képzeljétek ezt el mondjuk a West-End-nél...) Pedig az üzletek ugyanazok voltak, mint itthon, még a meki is, és éppen "black friday" akció volt minden üzletben.
Ott mindenki teljes természetességgel kezelte a helyzetet. Viszont aki megpróbált csak úgy átsétálni a kapun, azt megállította a bizti őr és visszaküldte, hiába magyarázott neki valamit nagyon az illető.
A pláza emeletén, mint nálunk itt is gyorséttermek vannak, pizza, gyros, hamburger. De van például falafel, és itt a hot-dog is kicsit másképp néz ki (telerakták zöldséggel). Viszont a következő döbbenet az árak láttán ért bennünket. Ez a szerény vacsora (ami aztán elég lett reggelire is, mert a hot dogból kettő volt, a falafel fasírtból meg három), több mint ötezer forintba került (ital nélkül).
De egy szelet pizza, vagy egy gyros (shawarma) is 1600-2000 forint között van. Tehát a repülőjegy olcsó, a kaja nagyon drága! Étteremben halak hétezer fölött, csirkés ételek és saláták négyezer fölött. Emiatt érdemes megfontolni a szállásfoglalásnál, hogy van-e ellátás az ajánlatban. Lehet, hogy jobban jön ki egy kicsit drágább hotel, de all inclusive ellátással, mint az olcsóbb apartman ellátás nélkül.
Viszont a csapvizet nyugodtan meg lehet inni. :)
Eilat fiatal város. Történelmi jelentőségű emlékhelyei, műemlékei nincsenek, viszont pezsgő élet van itt állandóan. Reggel és délután még dugó is kialakul a központi nagy körforgalomhoz vezető utakon.
A helyi tömegközlekedése nagyon jó, a város minden pontjára el lehet jutni a szép zöld buszokkal. Csak azt kell a buszállomás nagy térképén kisilabizálni, hogy hányas busz hova megy, ugyanis a buszon lévő feliratok nem nagyon segítenek...
Nos akkor keressük is meg a buszállomást. Nem túl könnyű, mert kicsit eldugták, de azért menni fog. Egy ideig követhetjük a sok zöld buszt is, hogy merre mennek, csak a végén kell majd résen lenni. Induljunk a nagy körforgalomtól, hiszen az egy központi helyen van: a tengerpart felől is útba esik a város felé, a nagy szállodák felől is útba esik, meg ezt könnyű megtalálni.
A körforgalomnál volt a városi repülőtér kifutópályájának a vége. Ott a kerítésnél a fejünk felett kb. 30-40 méterrel húztak el a leszálló gépek. Leírhatatlan élmény! Volt.
A régi repülőteret 1949-ben az izraeli hadsereg építette, hogy összekösse a területet az ország fővárosával és más nagyobb városokkal. Eilat városát is akkor alapították, majd később a fejlődés és az építkezések következtében nőtte körbe a város a repülőteret.
Ha a nagy körforgalomnál szembe állunk a kifutópályával, akkor jobbra a tengerpart és a szállodák vannak, balra egy négy sávos út és a város. A repülőtér fogadóépülete is balra van, induljunk arra. Egészen különleges, hogy egy városban kószálva elsétálunk a repülőtér előtt, vagy hogy a kerítésen keresztül belátni a gépekre.
1994-ben az Izrael és Jordánia között létrejött békemegállapodásokban úgy határoztak, hogy a katonai repülőteret átköltöztetik Eilatból Ovdába, azonban a polgári rész megmaradt. Aztán 2005-ben Jordánia felől rakétamádás érte a repülőteret, és később Egyiptom, illetve a Sínai-félsziget felől is több rakétát lőttek ki a városra, ezért 2013-ban egy időre a teljes légi forgalmat megszüntették. Aztán a belföldi járatok Tel-Aviv és Haifa között újraindultak, a nemzetközi járatok pedig Ovdában szálltak le.
De most, hogy már megnyílott az új repülőtér a város mellett, ezt előbb-utóbb ledózerolják. A műhold képen még ott van, de nem tudni meddig.
De sétáljunk tovább a széles, négy sávos, pálmafás út mentén.
Innen nyílik a dombra felfelé menő utca, ami szintén amolyan fő utca szerű. Rengeteg gyors kajálda, boltok, pénzváltók, szórakozóhelyek vannak mindkét oldalán.
A járda is különleges, fénylő mozaikból kirakott minták, fa berakások, térkő és színes halacskák váltják egymást. Meg ilyen szobrok is vannak.
Nos ebben az utcában van az autóbusz állomás, ha felfelé megyünk, akkor a jobb oldalon, egy kisebb parkoló mellett, és így néz ki a bejárata. Inkább nézném piacnak, de szerencsére angolul is ki van írva.
Nem kell sokat menni befelé, hanem jobbra fordulva ott a váróterem.
Itt nincs lófrálás a buszok között. A váróteremben kell megkeresni, hogy honnan indul a buszunk, és azon az ajtón kimenni, ha már ott a busz. Például Jeruzsálembe (a Holt-tenger felé) a 6-os kocsiállásról indul a távolsági járat. Naponta több járat is van, a jegy ára kb. 70 sékel.
Valószínűleg valamelyik kapuhoz van kiírva a "to Eilat Ramon airport" járat is. A repülőtéri járatok a gép indulása előtt 3 órával indultak a buszállomásról Ovdába, most lehet, hogy csak 2 és féllel indulnak a gép indulási ideje előtt. Tehát nem szokványos menetrend van, hanem a repülők indulási idejéhez van igazítva a buszok indulási ideje.
A buszállomáson nagy térképen tájékozódhatunk a helyi buszok útvonaláról, meg arról is, hogy mely városokba lehet elmenni távolsági járattal. A térképen szerencsére minden felirat angolul is szerepel.
A(z egyik) legfontosabb helyi járat a 15-ös, ugyanis ez a busz megy végig a tengerparton a város látnivalóihoz. Mert azért attól, hogy nincs különösebb történelmi múltja és látnivalója, azért Eilat-ban is van mit nézni! :)
A járat érdekessége, hogy amikor kifelé megy a városból, akkor 15-ös, amikor visszafelé jön, akkor 16-os. Ez azért van, mert a busz a buszállomásról indulva, a nagy körforgalomnál először elmegy a tengerparton a szállodák közé, és ott tesz egy kört, majd utána indul kifelé a városból, visszafelé természetesen ugyanígy, viszont a tengerparti szállodák között ugyanazon az útvonalon halad a busz kifelé is és befelé is, ugyanazok a megállók. Így a hotelek vendégei meg tudják különböztetni a buszokat, hogy épp kifelé mennek-e még, vagy már a buszállomásra tartanak.
A 15-ös/16-os járattal egy jegy 4,20 sékelbe kerül, tehát teljesen olyan ára van, mint itthon egy helyi járatnak. A jegyeket a buszvezetőnél kell megvenni. A buszok fél óránként indulnak.
És a buszon is volt meglepi: a sofőr meghallotta, hogy magyarul beszélünk, és kiderült, hogy az ő anyukája is magyar volt. Sajnos az édesanyja családjának szomorú története volt, a II. világháborúban elhurcolták a őket és csak ketten a nővérével élték túl a koncentrációs tábort. Ez után menekültek Izraelbe, és ott alapítottak családot, a sofőr bácsi már Izraelben született, az édesapja ha jól emlékszem tunéziai volt. Sajnos nem tanult meg az édesanyjától magyarul, csak pár szót tudott, de ez is csodálatos volt, hogy így összetalálkoztunk, véletlenül pont az ő járatára szálltunk fel. Próbáljátok ki, hátha Ti is összefuttok vele. :)
És nézzük, miért érdemes kimenni a városból a 15-ös busszal! Mert elvisz egészen délre, majdnem az egyiptomi határig. Ott a parton már olyan strandok vannak, ahol lehet korallokat nézni szemüveggel is. De azért más is van. A város egyik fő látnivalója a Tengeri Obszervatórium, amit már a kifelé útba eső körforgalomban is reklámoznak. (A háttérben észrevettétek a katonai megfigyelő tornyot? Sokfelé lehet látni ilyeneket.)
A legtávolabb a várostól a tabai határ előtt a korallos szabad-strand található. Majd visszafelé a következő "megálló" a Tengeri Obszervatórium és Park. A különleges, jellegzetes torony egy 100 méter hosszú híd végén található. 1991-ben tették ide ezt az érdekes tornyot.
Itt simán el lehet tölteni fél napot is, vagy egy egészet. Leginkább a Tropicariumra hasonlít, annyi különbséggel, hogy itt a tenger alatt a valós élethelyükön figyelhetjük meg a korallok élővilágát. A tenger felszíne alatt 6 méterrel vannak az obszervatórium ablakai, ahonnan lenyűgöző tenger alatti világot figyelhetünk meg. És ez a nyílt tenger, itt minden természetes, a halak nincsenek hálóval itt tartva és semmilyen mesterséges módon nem befolyásolják az élővilágot. (A megfigyelőközpontot körülvevő korallzátonyról gondoskodó búvárok csapata csak a zátony ápolásán és fenntartásán dolgozik, de nem etetik a halakat.)
Tehát aki nem szeretne vizes lenni, vagy csak nem szereti a tengeri merülést, annak itt a helye, mert itt szárazon is megnézheti a korallok élővilágát, + találkozhat cápákkal, teknősökkel és rengeteg színes hallal.
Az obszervatórium 1974-ben nyílt meg (egy év alatt építették fel az eredeti tornyot egy akváriummal), azonban mára már az állatok közül 850 különböző faj 20 000 egyede él a park területén.
A cápa-világ túra keretében egy hatalmas akváriumban tekinthetők meg a különleges halak. 1982 óta egy hatalmas, 4×10 méteres ablakon keresztül figyelhetjük milyen harmóniában tudnak együtt élni a 18 cápa, a ráják és a több ezer hal. Továbbá a látogatók egy 15 méter hosszú, lélegzetelállító, átlátszó alagúton mehetnek át, ahol meglepő közelségbe kerülhetnek a cápákkal is.
(A fotó a www.coralworld.co.il/en oldalról származik.)
A park része az Oceanarium, ami egy hatalmas szimulátor. Egy 140 férőhelyes tágas, légkondis teremben három hatalmas, kiváló minőségű HD képernyőn vetítik ki a tenger alatti világot, így a látogatók egy virtuális utazáson vehetnek részt az óceán mélyén.
(A fotó a www.coralworld.co.il/en oldalról származik.)
Nyitva tartás: minden nap 8:30-tól 16:00-ig! (Sajnos korán zár.)
Napközben mindenféle látványetetések és más programok is vannak. Pl. 11-kor haletetés búvárokkal a Vörös-tengeri akváriumban, 11:30-kor cápaetetés, 12:30-kor teknős etetés, 13-kor gyöngykagyló nyitás, 14:30-kor etetés az Amazon-házban.
Belépő jegy árak (2018):
csak a parkba
- felnőtt 99 sékel
- gyerek (3-16 év között) 79 sékel
park + oceanarium
- felnőtt 109 sékel
- gyerek (3-16 év között) 89 sékel
- béby (2-3 év között) 10 sékel
üvegfenekű hajó "Coral 2000" (a belépőjegyen felül)
- felnőtt 40 sékel
- gyerek 3-16 év között 34 sékel
- bébi 15 sékel
A belépést 2 éves kor alatt nem javasolják, gyerekek 12 éves korig csak felnőtt kísérettel mehetnek.
Visszafelé nem messze innen van a Coral Beach nevű megállóhely, melynek a neve is mutatja, hogy mit találunk itt a parton. Van egy fizetős strand, ahol hosszú mólók nyúlnak be a Vörös-tengerbe, és rögtön a korall zátonyoknál lehet a vízbe menni.
A strand szombattól csütörtökig 9-től 17 óráig van nyitva, pénteken és ünnepnapokon 9-től 16-ig. A belépő felnőtteknek 35 sékel, gyerekeknek 5 és 18 év között 21 sékel.
Azonban a fizetős strand mellett van egy ingyenes is, ahol még búvárközpont is van. Ez a lejárata.
Igaz, itt korallmentes övezet van, a partról be lehet menni a vízbe, de vannak sportolási lehetőségek is, mint ez a szélvitorlás vízisí.
A part itt érdekesen köves. Viszont ott a búvárok a vízben azt jelentik, hogy itt is van lehetőség a korallok csodálatos élővilágának megnézésére.
Visszafelé akár a tengerparton is sétálhatunk, erre lehet kagylókat, kavicsokat gyűjteni.
Sőt, a kavicsok között korall darabkákat is találhatunk.
Visszafelé a következő látnivaló a Dolphin Reef - azaz a delfin park. Bár elkerített helyen, de természetes környezetben élnek itt a palackorrú delfinek. Élik mindennapi életüket, vadásznak, játszanak, udvarolnak, sőt már kis delfinek is születtek a parkban.
A delfinek szabad akaratukból úsznak oda az emberekhez, semmire nincsenek sem kényszerítve, sem betanítva. Itt lehetőség van a tengerben úszni is a delfinekkel, vagy csak a víz felszínén szemüveggel-pipával, vagy akár búvárokkal is. Ha ilyenkor odamennek a delfinek, az csak a kíváncsiságuknak, a játékosságuknak és a spontaneitásnak köszönhető. Ezért egészen más Eilatban a találkozás a delfinekkel, másképp történik, mint a világ más részein.
A bejárat nem túl feltűnő, itt kell lemenni a delfinekhez.
A delfin park nyitva tartása: vasárnaptól csütörtökig 9 és 17 óra között, pénteken, szombaton és ünnepnapokon 9:00 és 16:30 között.
Belépőjegy árak:
- felnőtt (15 év felett) 69 sékel
- gyerek (3-15 év között) 48 sékel
A búvárkodás ára: 339 NIS (15 év felett), 309 NIS (8-15 év között), és ehhez nem árt előre foglalni. Foglalás esetén az ár tartalmazza a belépő árát is.
A pipás úszkálás ára: 290 NIS (15 év felett), 260 NIS (10-15 év között), foglalni ehhez is javasolt. A felszerelést ők biztosítják. Úszás közben a delfineket csak megfigyelni lehet, sem simogatni, sem üldözni, sem etetni nem megengedett.
Innen viszont már érdemes újra buszra szállni visszafelé, mert hatalmas teherkikötő és olajtartályok mellett vezet az út, nem sok szépséget tartogatva. Cserébe viszont jó hosszú.
És ahogy leszáll az est, felpezsdül a város tengerparti sétánya a szállodák előtt. Tele lesznek az éttermek teraszai, beindul az óriás forgó ringlis, és a bátrakat kilövik jó magasra. A gyerekeknek virtuális szemüveges hullám- és szellemvasutazás is van (élethű lehet, mert iszonyúan sikítoztak). A boltok késő estig nyitva vannak, mindenhol szól a zene, és még egy piac-bazár is várja a vendégeket csupa "autentikus" cuccal.
És majdnem elfelejtettem, van még itt városi múzeum is. A nagy körforgalomnál, nagyon szépen kialakított parkban, egy csomó színes hal szobor mellett találhatjuk a múzeum bejáratát.
A múzeum bemutatja a város alapítását, a kialakulását és a fejlődését. Megismerkedhetünk a kultúrával és a turizmus fejlődésével is, valamint mind a Vörös-tengeri öböl élővilágával, állataival, mind a sivatagi élettel és állatokkal. Nyitva van hétfőtől csütörtökig 10-től este 8-ig, pénteken és ünnepnapokon 10-től 14-ig, szombaton 12-től 20 óráig.
Az utcákon pedig különböző színes, mintás, hatalmas halakkal találkozhatunk többfelé is.
A városi múzeum mögött pedig (a nagy piramis mellett) találjuk a fantasztikus zenélő szökőkutat. A szökőkút kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton este 19:30 és 20:30-kor zenés, színes, fényes műsort ad. Naponta a két előadás különböző (szerintem a fél 9-es jobb, jobbak a zenék), de egyébként minden nap ugyanazt adják. Mindenesetre érdemes megnézni, mert csodálatos és ingyenes.
A városban többfelé láthatunk szép zöld gyepet és hatalmas pálmafákat. Ezek egyetlen módon létezhetnek, hogy folyamatosan locsolják őket.
Sőt, virágágyások is vannak, színes petúniákkal. De ez is teljesen be van csövezve, minden virághoz eljut így a víz. Pedig néha esik az eső (saját szememmel láttam), főként a téli időszakban, de a nyár túl meleg, túl hosszú és túl száraz ahhoz, hogy bármilyen növény életben maradjon itt víz nélkül.
Előre kicsit aggódtam a feliratok és a közlekedés miatt, hiszen nagyon más betűket használnak arrafelé. A buszok felirata valóban csak héber nyelvű, (a buszon utastájékoztatás angolul is van), azonban minden más ki van írva mindenhol általában héberül, arabul, angolul és esetleg még oroszul is. A közlekedési táblákra pedig minden fel van írva latin betűkkel is.
A város utcáin sokfelé van free wifi is, ezt nagy táblák hirdetik. Bár állítólag nem túl stabil, de legalább van. :)
És Eilat magyar testvérvárosa Sopron. Ezt nagy táblán hirdetik, a többi testvérvárossal együtt.
Pénzt ne váltsatok itthon! Sokkal rosszabb az árfolyam. Vigyetek usa dollárt vagy eurót, amit hivatalos pénzváltónál korrektül, napi árfolyamon váltanak. Egy sékel durván 75 és 80 forint között van (de ez nagyon függ az árfolyamoktól).
Eilat tehát - ahhoz képest, hogy "csak" egy tengerparti üdülőváros - elég sokoldalú és változatos, minden korosztálynak nyújt valami érdekeset. És borzasztóan olcsón elérhető!
Persze elsősorban a meleg és a Vörös-tenger a vonzerő, de van még itt más is. Érdemes hát kiruccanni ősztől tavaszig, amikor itthon repkednek a mínuszok, ott kellemes meleg van, és pár nap alatt feltöltődhetünk meleggel, élményekkel és egy más kultúrával.
A város mellett (a Jordánia felőli végén) nagy bevásárlóközpont van, ahol olcsóbban beszerezhetőek az élelmiszerek. Mellette botanikus kert is található. Valahol meg olyan pláza is van, amiben jégpálya üzemel. És a környéken a közelben csodálatos látnivalók vannak még.
Az információk a látnivalók saját honlapjáról, valamint a wikipedia-ról származnak.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Utolsó kommentek