Erdők és dombok között, kicsit eldugott helyen, de egy nagyközség közepén találjuk a szászi várat, Baranya egyik gyöngyszemét. Szászvár vára nem annyira híres (még), idegenforgalmilag nem túl terhelt, pedig nagyon is érdemes felkeresni! A Mecsek északi lankái elnyúlnak Szászvárig, egykor bányászat is folyt errefelé, mégis méltánytalanul kevesen ismerik, pedig a környék tele van kirándulási lehetőségekkel, látnivalókkal. A vár egy szépen felújított épület, benne kreatívan és interaktívan berendezett kiállítás várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Nekem nagyon kellemes meglepetés volt, nagyon pozitív élmény. Vegyétek fel a bakancslistára és nézzétek meg élőben is! De most tartsatok velem!
Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, a Mecsek északi szélén, Szászvár település központjában. Térképen ITT.
A vár nem a 6541-es számú "fő"-út mellett található, hanem eggyel beljebb, de nem nehéz megtalálni. Csak a templom tornyot kell becélozni. A templom két irányból is megközelíthető, engem a wazze a háta mögé vitt, ahol egy kis parkoló található. (Mondjuk kicsit meglepődtem, amikor közölte, hogy megérkeztem, de végülis igaza volt.) :-)
De a templom előtt is van parkoló, ami a "buszállomás" kis épületével szemben található. A vár innen is csak pár lépés.
A családi házak között talán fel sem tűnik a vár épülete, hiszen egy kicsit nagyobb családi háznak látszik ebből a szögből. Nem ilyen formában képzelünk el egy várat. De ha belépünk, kiderül, hogy nagyon is vár a szászvári is.
Hátulról, a templom mögül érkezve egészen más képet mutat, innen inkább tűnik valami kastélyszerű épületnek.
Van (vagy volt) egy nagyobb bejárat is, de amikor én ott jártam, akkor le volt zárva, így meg kellett kerülni a várfalat, hogy bejussak.
De a templom előtt parkolók egyenesen ehhez a kapuhoz érkeznek, itt lehet bemenni a várba.
A szászvári várat mesésen felújították. Benne poros vitrinek és érdektelen leletek helyett több különböző, kreatívan berendezett kiállítást nézhetünk meg. Ha megtaláljuk a várudvart, mert oda a régi várfalak között vezető kis labirintuson keresztül juthatunk be.
A pénztár a méretes faajtó mögött található, és jegyvásárlás után kezdődhet a középkori kaland, a vár felfedezése.
Szászvár vára a XIV. század második felében püspöki uradalmi udvarházként jött létre. Alsáni Bálint bíboros, pécsi püspök eredetileg egy kápolnát és egy udvarházat emeltetett a település szélén. Az udvarház egy alápincézett, emeletes, szintenként két helyiségből álló, igényesen kialakított kőépület volt, amelynek bejáratát egy lépcsőtoronyban helyezték el. Ez az egyik legkorábbi fennmaradt példája annak a középkori udvarháztípusnak, amely a XV-XVII. századba széles körben elterjedt egész Európában.
A vár felfedezését az udvaron kezdtem, ahol több különböző helyiségben több különböző kiállítás vár ránk. Az egyik a pincében van.
Modern lépcsőn ereszkedhetünk le az ódon falak közé. A lépcső "természetesen" átlátszó, de nem zavaró annyira, mert nem nagy mélység van alatta.
Lent kőtár és makettek vannak. Nagy táblákról megismerhetjük a vár történetét, hogyan alakult ki és át püspöki udvarházból reneszánsz kastéllyá. És - milyen gyerekbarát ötlet! - miközben a felnőttek elolvassák a rövid leírásokat, a gyerekek a tábla alján feladványokat oldhatnak meg, labirintusokban kereshetik az utat.
Beláthatjuk, hogy a régészek fantasztikusak puzzle összerakásban. Sőt! Az sem baj, ha nincs meg minden elem. Pár részletből kitalálják, hogy milyen lehetett az egész. Ezek itt 14. századi ablakkeretek rekonstrukciói.
Üvegvitrinekben pedig megnézhetjük, hogy milyen volt a szászi vár a különböző időszakokban. Mekkora volt Alsáni Bálint püspök idején az 1300-as években, majd hogyan épült, szépült tovább az 1400-as években. És hogyan lett egyre nagyobb egészen addig, míg a törökök meg nem érkeztek.
Visszatérve az udvarra keressünk egy másik ajtót, amin belépve egy teljesen más világba csöppenünk.
Az ajtó mögötti helyiségekben boszorkányos történetekkel ismerkedhetünk. Kiderül például, hogy már Szent István 1001 körül keletkezett első törvénykönyvének 33. és 34. cikkelye rendelkezett a boszorkányokkal, bűbájosokkal, ördöngösökkel és jövendőmondókkal kapcsolatos eljárásokról. A törvénykönyv értelmében az első- és másodízben elkövetett bűn esetén a büntetést az egyházra bízták, és csak harmadszorra a világi bíróságokra.
A gyerekeknek persze itt is vannak feladványok és boszorkány receptek is. De nemcsak boszorkányokról olvashatunk a falakon lévő táblákon, hanem az egyházi jogszolgáltatásról és az oktatásról, az egyetemekről, főiskolákról is, melyek már a középkorban működtek. Legrégebbi egyetemünk a pécsi, mely 1367-ben jött létre, aztán az óbudai 1395-ben és a pozsonyi 1467-ben.
Találhatunk itt persze lovagi páncélokat és kínzó eszközöket is, hiszen azok is szerves részei voltak a középkornak.
A boszorkányos termek után nézzük tovább, mi van még az udvaron. Egy kút és az egy emelet magasságig helyreállított kaputorony. Az eredeti kaputorony két emeletes volt, az elsőn a csapórács csörlőkamrája és az őrszoba, a másodikon pedig feltehetően a várnagy szobája kapott helyet. Később a kaputorony földszinti terét borospincévé alakították át.
A kaputorony emelete lehetne kilátó is, de mivel a vár körbe van építve családi házakkal, illetve pár méterre mellette ott a hatalmas templom, így nem lehet túl messzire ellátni.
Viszont fentről kicsit átláthatóbb az a várfal labirintus, melyen keresztül bejöttünk. Eredetileg valószínűleg valamilyen házak falai voltak ezek.
A másik irányba pedig szépen ráláthatunk a várra, és az emeleten a rekonstruált kőablakokra.
A várat a török megszállás alatt többször felgyújtották és végül még egy robbanás is megrázta, így mire 1686-ban felszabadult a törökök alól, már alig maradt belőle valami. A romos vár területén 1772-ben Klimó György püspök kezdte meg egy új templom építését, amely 1779-ben készült el. 1822-ben a templomhoz egy tornyot is építettek a várfalak köveinek felhasználásával, ám ez a torony 1890-ben megrokkant, ezért lebontották, helyére pedig felépítették a ma álló tornyot.
A keleti lépcsőház lezárása után kápolnát alakítottak ki a várban, mely kívülről is jól felismerhető. Mellette elhaladva folytatódik a várudvar hátul.
A vár mögötti területen is felújítottak, azaz inkább újjáépítettek egy szárnyat, ahol a vár középkori életével ismerkedhetünk tovább.
Vannak fotóhelyek, nagy paravánok, melyek mögé állva egy fénykép erejéig mi is középkori alakokká válhatunk.
Egy Zsigmond-kori okmány arról szól, hogy XII. Gergely pápa egy évi és 40 napi búcsút engedélyez mindazoknak, akik bűneiket megbánva és meggyónva, Keresztelő Szent János születése napján felkeresik a pécsi egyházmegyei "Zaas Oppidum"-ban Bálint bíboros és mások által ugyanazon szent tiszteletére alapított kápolnát.
Ha már mindent megnéztünk az udvaron, akkor jöjjön a vár belseje. Ott is kellemes meglepetésekben lesz részünk.
A pénztár mellett a környék prospektusai is beszerezhetőek, aztán a termekben kezdődik a kiállítás.
Írott forrásokban először a XIII. század első felében tűnik fel Szász falu. A neve német telepes lakosságra utal. 1347-ben a pécsi káptalan egyik oklevelében szerepel a falu, aztán a XIV. századra a Mecsek északi lábánál elterülő püspöki birtokok központja lett Szász. Miután felépült a püspöki udvarház és mellette a Keresztelő Szent János kápolna, a település új központja ezek mellett jött létre. Itt alakították ki a piacteret is, ahol Keresztelő Szent János születésnapján, azaz Szent Iván napján (06.24.) országos vásárt tartottak.
A vásároknak köszönhetően Szász falu a XV. századra mezővárossá fejlődött, püspöki udvarháza pedig fokozatosan várrá épült ki.
A következő napfényes teremben láthatjuk Alsáni Bálint püspök sírkövét, mely a pécsi székesegyház gótikus, déli kápolnája helyén épült Corpus Christi kápolnában maradt fenn. Az eredeti sírkövet azonban a pécsi dómmúzeumban őrzik, ez egy másolat, így nem kell a széltől is óvni. Akár meg is tapogathatjuk.
De ki is volt Alsáni Bálint? 1352-ben veszprémi kanonok, 1353-ban esztergomi olvasókanonok volt. Ezután Itáliába ment tanulni, valószínűleg a bolognai egyetemen szerzett egyházjogi doktorátust. Hazatérve Nagy Lajos udvarában lett káplán, majd királyi alkancellár. 1374-ben kapta meg a pécsi püspöki kinevezést. 1377-től diplomáciai feladatokat látott el, 1378-79-ben Padovában és Velencében, 1381-ben Torinóban tárgyalt a király nevében. Tárgyalásai eredményeként jött létre a torinói béke Magyarország és Velence között, Magyarország pedig visszakapta Dalmáciát.
Nagy Lajos király halála után Bálint az özvegy Erzsébet királyné bizalmasaként főkancellár lett, majd 1384-ben a pápától megkapta a bíborosi címet. 1393-94-ben Zsigmond király harmadmagával az ország helytartójává nevezte ki, de amikor vitába keveredett az uralkodóval, az lefoglaltatta a püspökségének birtokait, amiket csak 1399-ben adtak vissza neki. 1407-ben a király nevében a spalatoi érsekkel együtt vezetett küldöttséget Rómába, XII. Gergely pápához, út közben azonban megbetegedett és betegen tért haza. 1408. november 19-én hunyt el és a pécsi székesegyház déli oldalkápolnájában temették el.
Bár vannak a kiállításnak olyan darabjai, amelyekhez nem szabad hozzányúlni - mint a fenti edények, de van egy csomó minden, amit meg nyugodtan megfoghatunk, sőt! Az ablakban elhelyezett öltözékeket fel is próbálhatjuk. Ezek itt 14. századi tárgyak másolatai.
Itt találjuk a kis kápolnát is.
A következő teremben pedig különböző játékok várják a gyerekeket és a játékos felnőtteket. Középkori térkép és képkirakó kockák segítségével foglalhatjuk el magunkat.
A sarokban lévő fogason pedig korabeli ruhák lógnak, melyeket szintén magunkra szabad ölteni. Igazi királylányoknak és királyfiknak érezhetjük bennük magunkat.
A kiállítás egy emelettel feljebb folytatódik.
Alsáni Bálint halála után a pécsi egyházmegyét Eberhard főkancellár, zágrábi püspök irányította, aki Zsigmond király megbízható híve volt. Egyik lánytestvére Albeni Rudolffal kötött házasságot és 9 gyermekük közül hárman is Eberhardot követve a pécsi püspökség vezetésében kaptak komoly szerepet. Albeni Petermann az egyházmegye világi ügyeinek intézője, majd horvát bán lett. Albeni János volt többek között pannonhalmai apát, veszprémi püspök és királynéi kancellár is. Eberhard halála után megkapta annak tisztségeit, a zágrábi püspökség kormányzója és főkancellár lett. V. Márton pápa aztán Pécsről a zágrábi püspökség élére helyezte át, Pécsett pedig öccse, Albeni Henrik vette át a helyét.
A püspökök lakosztálya itt az emeleten kapott helyet. A nagyobbik helyiség volt a nagyterem (sala), ezt használták étkezőnek, vendégfogadásra, illetve nappali tartózkodásra. Legfontosabb bútordarabjai az étkezőasztal, a pohárszék, a ház urának a széke, és a vendégek, illetve a háznép padjai és székei. A közös étkezéseken a legfontosabb evőeszköz a kés volt, ám ez nem tartozott a terítékhez, mert mindenki a sajátját használta. Általában puszta kézzel ettek, kanalat ritkán használtak, mert nem készítettek levest, a kedvelt mártásokat pedig kenyérrel itatták fel.
A középkori étkezőasztalokat gyakran bakokra helyezett asztallapok alkották, Amikor az étkezés véget ért, asztalt bontottak és így fogadhatták a vendégeket. A termet mindig fűtötték, általában kandallóval, a világítást viasz- vagy faggyúgyertyákkal oldották meg. A falakat textilkárpitokkal borították, de a nagy értékű falikárpitokat csak akkor függesztették fel, ha a ház ura ott tartózkodott, egyébként általában magával vitte az utazásaira.
A kisebbik helyiség a szoba (camera) a püspök hálóhelye, a privát lakótere volt. Itt a fő bútordarab az ágy, amit az éjszakai hideg ellen lefüggönyözött baldachinnal fedtek. Itt kapott helyet a mosdóállvány, néha a fürdőkád is, amit szintén baldachinnal borítottak. A hálószobában kaptak helyet a ruhák és egyéb értékek is, melyeket ládákban csomagoltak, így amikor utazni kellett, a személyes holmit egyben, a ládában vihették magukkal.
A hálószobát a mediterrán vidékeken általában nem fűtötték, de Közép-Európában igen. A szobák fűtését a 14. századig sok helyen padlófűtő kemencével oldották meg, aztán később cserépkályhákat használtak erre a célra.
A következő termekben tovább követhetjük a vár egyre nagyobbra építését, illetve a későbbi püspökökkel ismerkedhetünk meg.
És igen, itt is vannak olyan dolgok, amelyeket felpróbálhatunk. 15-16. századi másolatok: sisak, női palást, láncing, tárcsapajzs és tornalándzsa.
1543. július 13-án adták át a várat a védői a törököknek, amely így az ekkor már török kézen lévő Pécs fontos elővára lett. Az 1545-ben készült török összeírás szerint a várban 142 fős őrség állomásozott. Az első nagyobb kár 1603-ban érte a falut, amikor a portyázó keresztény seregek felgyújtották a várat. A törökök azonban kijavították a károkat, sőt új épületeket is emeltek. A vár igazi pusztulása csak a 17. század nagy háborúi idején kezdődött, amikor 1662-ben, majd 64-ben is a keresztény seregek felgyújtották, majd 1680-ban fel is robbantották. Ez okozta a vár keleti oldalának teljes pusztulását. Aztán a vár és a település 1686-ban szabadult fel végleg a török uralom alól.
A falon lógó ruhák pedig itt is felpróbálhatóak.
A következő helyiségben átváltozhatunk írnokokká, és beöltözve kipróbálhatjuk azt is, milyen igazi tollal írni.
A gyerekeknek berendeztek egy babaházat, mely a középkori élet egyes jeleneteit mutatja be. Mellette kis könyvben is ilyen jelenetek vannak, és feladványok: meg kell keresni a babaházban a könyv lapjain található szereplőket.
Innen nyílik egy újabb szárnya a várnak. Az 1490-es években megerősítették a várfalat, a dél oldalon új kaput nyitottak, így a régi kaputorony kapuinak elfalazásával az a vár öregtornyává vált. A régi konyha fölött egy új, keleti épületszárnyat emeltek. Ebbe már nemcsak késő gótikus, hanem reneszánsz ablak és ajtókeretek is készültek.
Az épület üvegablakos, hosszú szárnya egy nagy konferencia- vagy előadótermet rejt, ahol időszakos kiállítások is láthatóak. Amikor ott jártam épp Porubszky István festő képeiben gyönyörködhettem.
A vár egész évben nyitva tart, hétfő kivételével minden nap 9-től 17 óráig.
Jegyárak (2022):
- felnőtt: 800,-Ft
- nyugdíjas, diák: 400,-Ft
- csoport (10 fő felett): 600,-Ft.
6 éves kor alatt ingyenes.
Remélem kedvet kaptatok egy várlátogatáshoz! Érdemes néha kicsit eldugottabb helyekre is elmerészkedni, mert ott is csodás gyöngyszemekre találhatunk. Mint például a Szászvári vár. Ez télen is ideális uticél, mert időjárástól függetlenül, bármikor nagy élmény. És Baranya megye rengeteg más látnivalót is kínál, amellett is, hogy a Mecsekben rengeteg túralehetőség van.
Ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a kihelyezett táblákról, a varlexikon.hu/szaszvar oldalról, valamint a vár honlapjáról származik.
Utolsó kommentek