kiránduló

Múzeumba menni jó! Nem így gondoljátok? Pedig nagyon is így van! Egyre több olyan múzeum van az országban, ahova tényleg jó bemenni: minden korosztálynak érdekes, interaktív és a gyerekeket is leköti. Miskolcon a Herman Ottó Múzeum Pannon Tenger kiállítóépülete is ilyen hely, ahol nagyon összetett kiállítás vár ránk. Hivatalosan földtörténeti és természetrajzi tár és kiállítóhely. Nem hivatalosan viszont ásványkiállítás, dinók földje, vulkános rész, repüléstörténeti részleg, az ember fejlődését bemutató részleg, mindenféle játékra csábító gép, tabló, vitrin és fiók, valamint többmillió éves titkot rejtő tartály. Sőt még ennél is több. Érdemes benézni, mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolcon, a Görgey A. u. 28. sz. alatt. Térképen ITT.

Az épület előtt megnézhetünk közelebbről egy dinókhoz kapcsolódó autót is... :)

Utazásunk megkezdésekor, a lejáratnál egy buborékfal vonja kékes derengésbe a helyiséget, és jelzi számunkra, hogy hamarosan elmerülhetünk az egykori tenger titkaiban.  Elsőként a földtörténetet bemutató időszalag alatt haladunk, ahol a Föld mai arculatát kialakító eseményekből csemegézhetünk, és elmélázhatunk rajta, hogy a miocén kor talán nem is volt olyan régen.

Ezt követően a bükkábrányi bánya rétegsorának kicsinyített modellje mellett haladva alászállhatunk a bánya mélyébe, hogy – mintegy visszautazva az időben – testközelből megcsodálhassuk a tekintélyt parancsoló óriásokat, a mocsárciprusokat. Mialatt a fák történetével, mai rokonaikkal és jellegzetességeikkel ismerkedünk, a háttérben madárfütty és vízcsobogás hangja hirdeti az életet.

Legfölül barna, morzsalékos termőtalajt találhatunk, kb. 50 cm mélységig (1). Utána vörösesbarna agyag jön, kb. 1,8 méter vastagságban (2). Majd 1,5 méter zöldesbarna homokos agyag (3). Aztán 1 méter vörösesbarna, gyengén homokos, szívós agyag (4), majd 12,6 méter zöldesbarna, erősen agyagosodott, áthalmozott riolittufa (5). A hatos réteget még elárulom: közepesen koptatott, max. 2 cm átmérőjű kvarckavics és hézagkitöltő durvaszemű tufás homok 5,7 méter vastagságban. Ennél mélyebben már csak a metró van. :) Neeem, de a többit csak a múzeumban lehet kideríteni! :)

Az anatómiailag modern ember, vagy más néven a Homo sapiens sapiens története mindössze 200 ezer évre tekint vissza. A miocén földtörténeti kor, melynek első szakaszában a bükkábrányi mocsárciprus-erdő is élt, csaknem 18 millió évet fog át (23–5,3 millió éve). Az emberi elme számára mindkettő rendkívül, már-már felfoghatatlanul hosszú idő, és mégis mindkettő csupán homokszem, legfeljebb kavics lehet abban a folyómederben, melyet a Föld története jelent. Ez nem kevesebb, mint 4,57 milliárd év! A múzeum galériájának elsődleges célja pontosan annak felismertetése, hol a helyünk a világban, ha a fentiek fényében nézzük. Ehhez nyújt segítséget a 17 m hosszú időszalag és a hozzá kapcsolódó 30 földtörténeti és evolúciós témát bemutató 6 db idő-ablak.

Itt található 4 db Tudósszék is és köztük egy-egy Satírozó asztal. A Tudós-székek előtt asztalba épített érintőképernyős számítógépeket találunk, melyeken néhány, napjainkat és a miocént összekötő érdekességről olvashat, képgalériát, esetleg ásvány-adatbázist böngészhet a látogató. Ezeket érdekes játékok, pl. kvíz-kérdések háromnehézségi fokozatban, fosszília-ásó, tili-toli és kirakó egészítik ki. A satírozó asztal felidézve gyerekkorunk fémpénzmásoló játékát, kicsiknek és nagyoknak egyaránt kiváló szórakozást és egy múzeumi emléklap lehetőségét kínálja.

Külön foglalkoznak Földünk belső szerkezetével és a földhő szerepével, valamint a kontinens vándorlás 600 millió éves történetével. Itt a tablók anyagát két érintőképernyős számítógép játékos bemutatói egészítik ki.

A Kárpátok ásványtani értelemben rendkívül érdekes terület, hiszen a világon ismert mintegy 4700 ásványfajból csaknem 1300 megtalálható a területén. Körülbelül 70 azon ásványfajok száma, amelyet a világon először a Kárpátokból írtak le.

A miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtára 1980-ban létesült. Választott profilja a magyarországi lelőhelyek ásványainak, ásványtársulásainak minél teljesebb begyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. A szisztematikus gyűjtemény fejlesztésének köszönhetően magyarországi anyagát tekintve a Herman Ottó Múzeum rendelkezik a legnagyobb és legteljesebb ásványgyűjteménnyel, de kollekciójában a Kárpátok határon túli lelőhelyeinek példányai is szép számmal képviselve vannak.

A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg. Találkozhatunk olyan ásványokkal, amelyeket kirándulásaink során magunk is gyűjthetünk, de betekintést nyerhetünk a bányák mélyéről előkerült példányok csodálatos birodalmába is. Számos, nemzetközi tekintetben kiemelkedő értékű darabot megtalálhatnak itt: pl. kősó Wieliczkáról, kvarc Selmecbányáról, pszeudo-malachit Libetbányáról, mellit Csordakútról, malachit és azurit Rudabányáról, antimonit Erzsébet-bányáról, rodokrozit Kapnikbányáról, andradit Vaskőről és Dognácskáról, valamint nemesfém-telluridok Nagyágról. Maradandó élményt nyújthat az ibolyántúli fénnyel megvilágított vitrinekben elhelyezett világító ásványok misztikus világa, mely egy külön helyiségben kerül bemutatásra.

Játékosan tanulhatunk a Föld mágnesességéről, és különféle, a miocénhez köthető nyersanyagokról, vagy akár szemtanúi lehetünk egy vulkánkitörésnek is. Maradványaikon keresztül 18 millió év élővilágával találkozhatunk, köztük olyan megdöbbentő küllemű állatokkal, mint a lógorillának becézett Chalicotherium vagy a különös szájú ormányos, a Platybelodon. A lovak példáján okulva megtudhatjuk, milyen fogazatra lesz szükségünk, ha tartós fűevésre adjuk a fejünket. A bátrabbak a valaha élt legnagyobb cápát is megpróbálhatják megszelídíteni. A növényvilág maradványai között sétálva gazdag leletanyag ad számot az egykori vegetációról.

A felhajtható lapocskák alatt Vénusz-szobrokat találhatunk, alattuk pedig megismerkedhetünk a történetükkel, korukkal.

Egy hosszú idővonal mentén az emberi evolúciót követhetjük végig, napjainkig.

Egy nagy dioráma mellett sok találós kérdés és fejtörő várja a kis (vagy nagy) tudósokat.

Megismerhetjük az ember kezdeti szerszámait és bemutatják a Lapedo-gyermeket is. (Hogy az milyen? Hát el kell menni, megnézni. :))

De nyomozhatunk itt még a vértersszőlősi Samu nyomában is, vagy azután, hogy háromszázezer évvel ezelőtt csak eszközöket, vagy már fegyvereket is használtak elődeink.

Azt tudtátok például, hogy Samu a nevét még megtalálása előtt kapta, de micsoda véletlen, éppen Sámuel napján találták meg.

Aztán ha már a Pannon-tenger mélyén járunk, van itt egy kis, tényleg tenger alatti világ.

Magunk is kelthetünk hatalmas tengeri hullámokat, és megfigyelhetjük viselkedésüket.

Sőt, a tengerek nagyobb lakóival is találkozhatunk.

Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye természeti és botanikai érdekességeiről olvashatunk a nagy táblákon.

A földtörténeti és természetrajzi gyűjtemény alapítására 2021-ben került sor a bükkábrányi fosszilis mocsárciprus törzsek múzeumba kerülése révén. A gyűjtemény nagyobbrészt a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeiből áll, de régebbi koros fosszíliái, valamint recens darabok is megtalálhatók benne. A múzeum kiemelt feladata mindezek megőrzése, kutatása és bemutatása a nagyközönség számára.

A Kárpátok hegykoszorújának kiemelkedése a földtörténet utolsó 100 millió éves szakaszára tehető. A földkéreg mozgása, darabjainak kiemelkedése és alábukása többek között a Pannon-medence kialakulását eredményezte. A kainozoikum (földtörténeti „újidő”) folyamán több alkalommal öntötte el ezt a területet az időről-időre előrenyomuló és visszahúzódó Tethys-óceán. Így történhetett, hogy mintegy 23–5,3 millió évvel ezelőtt, a miocén korban a mai Pannon-medence területén egy hatalmas víztömeg hullámzott. Ez volt a Pannon-beltenger, később beltó. Alacsony vízszintje fölé izzó tűzhányók magasodtak (a mai Északi-középhegység egyes tagjai), félszigetekkel szabdalt mocsaras partvidékét pedig óriási mocsárciprus-erdők borították. Ez volt a mocsárciprusok kora…

A kiállítási épület mindkét szintjéről megcsodálható egy 4 méter átmérőjű és 6 méter magasságú dioráma. Ha lassan, balról jobbra szemléljük meg az elénk táruló látványt, akkor tekintetünk egy 7 millió éves „élő” erdőből indulva fokozatosan tér vissza 2007 júliusába, a már „halott” bányaterületre. Itt a négy miskolci ősfa-fosszíliából kettőt láthatunk. A hozzánk közelebbit cukorsziruppal, míg a távolabbit epoxigyantával konzerválták.

Vajon milyen lehetett ekkor a Föld? Milyen lények lakták a hazánkat? Volt-e már ember? A kiállítás ebbe a titkokkal teli ősi világba kalauzol el minket. Két emeletnyi leletanyag és korhű illusztráció tárja elénk a miocén képét, miközben játékos és interaktív elfoglaltságok segítségével mi is részesei lehetünk a 7 millió éves mocsárciprusok meghökkentő világának.

Egy harmadik ősfa is van itt, egy20 ezer literes tartályban, vízben áll a múzeumba szállítása óta.

Kicsit odébb akár meg is érinthetünk egy ilyen ősfa-fossziliát. Itt mindent a kéznek is.

A hatalmas tabló bemutatja a bükkábrányi helyszínt, a fák helyét, megtalálásukat és megmentésüket.

Itt pedig elérkeztünk a vulkánok földjére. Itt a tokaji Nagy-Kopasz hegy példáján keresztül részletesen megismerhetjük a vulkánok működését.

És innen már csak egy ugrás a dinoszauruszok földje, ahol játékra hívnak minket.

"SOS a Mentőcsapatnak!

A Kr.u. 2018-ból érkezett SAURUCARIA kutatóexpedíció i.e. 94.972.821-be, de közvetlenül a hazaindulás előtt szerencsétlenül járt. Egy Acrocanthosaurus támadott meg minket. Az időhajó összetört, de javítható, az üzemanyag azonban megsemmisült. Legalább 140 gr trilobítiumot kell szereznünk. Megpróbáljuk elérni a Carswell-krátert.
A begyűjtött leletanyag nagy része sértetlen.
A kutatóexpedíció minden tagja ép és egészséges!

Dino Sauris kapitány"

Ha valaki szeretné megmenteni Dino Sauris kapitány expedícióját, annak a következőt ajánlja a múzeum weblapja: "Tarts velünk a Pannon-tenger Kiállítóépület legújabb, állandó földtörténeti és őslénytani kiállításában, s igyekezz mindent felderíteni a balesetet szenvedett kutatóexpedíció nyomában. Vizsgáld meg utazóládáikat, berendezéseiket, rajzaikat, feljegyzéseiket, melyeket 185 millió évnyi időutazásukra magukkal vittek. Biztos lehetsz benne, hogy bármennyit is tudsz már a dinók koráról, nálunk találsz még új és érdekes információkat.
Próbálj ki minden játékot, igyekezz megoldani minden feladványt, tedd próbára tudásodat és ügyességedet! Különleges családi szórakozási lehetőséget kínálunk, melynek végén ne lepődj meg, ha úgy érzed, már Te magad is őslénykutató szeretnél lenni! Lehetsz óvodás, érett felnőtt vagy nyugdíjas, ez az utazás neked is tetszeni fog."

Hatalmas terepasztalon rengeteg dinoszaurusz figyelhető meg. Láthatjuk melyik hol élt és méreteikben hogyan arányultak egymáshoz.

Az asztal szélén körben lelógó tablókról minden dinoszaurusz fajt megismerhetünk, sok mindent megtudhatunk róluk.

A sarokban ott az expedíció egyik ládája, de csak óvatosan, mert egy hatalmas, tollas dinó settenkedik a közelben.

Ha ez az időhajó burkolata, akkor valóban eléggé megsérült, de talán még javítható.

Majd a víz alól egyenesen a levegőbe emelkedhetünk, és elgondolkodhatunk rajta, hogy ez a szerkezet valóban tudna-e repülni.

Vagy a repüléshez tollak kellenek? Itt sokféle madár tollát megnézhetjük. Ti hányat ismertek fel közülük? Strucc, fácán, páva... és a többi?

Olvashatunk az ember és a repülés kapcsolatáról, az ember repülni vágyásáról, és annak megvalósulásáról.

Szélcsatorna segítségével mutatják be, hogy a repülőgép szárnya alatt hogyan keletkezik felhajtó erő, tehát mitől repül a repülő.

Remélem kedvek kaptatok egy Pannon-tengeri kalandhoz! Vegyétek fel a miskolci Pannon-tenger múzeumot a meglátogatandó múzeumok listájára. :)

Nyitva tartás (majd ha lehet): hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig

Díjtalan belépésre jogosult minden 6 év alatti gyermek, fogyatékkal élő és egy kísérője, közoktatásban dolgozó aktív pedagógus, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja. Nemzeti ünnepeinket (március 15., augusztus 20., október 23.) a belépés mindenkinek ingyenes.

Egyébként a múzeum épületének is kalandos sorsa volt, ugyanis a látszat ellenére nem annyira régi, és egyáltalán nem múzeumnak épült.

Csalóka arculatú a múzeumi főépület, mert fiatalabb, mint amilyennek stílusa mutatja: az antikvitást és a klasszicizáló reformkort imitáló elemeit Vincze Pál építész tervezte. Az ünnepélyes átadására 1952. szeptember 20-án került sor. Milyen célból? Ez lehet a következő, aligha kellemes meglepetés: a kommunista diktatúra helybéli csúcsszerve, a megyei pártbizottság (1948-1956: Magyar Dolgozók Pártja/MDP, 1956-tól Magyar Szocialista Munkáspárt/MSZMP) székházaként emelték a Népkertre néző épületet.

A megyei párbizottság épületében kapott irodahelyiségeket a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ), az alagsorban étterem és konyha üzemelt. Eredeti funkcióját három évtizedig sem töltötte be az épület, 1979-re a mindszenti templommal és a MÁV igazgatósággal szemközt felépült az MSZMP új pártszékháza, a múzeum pedig 1980-ban beköltözhetett a Görgey utca 28. szám alá. A funkcióváltás természetesen jelentős belső átalakításokkal járt, a homlokzat viszont maradt eklatánsan szocreál. Annyi változás történt, hogy a timpanonból eltávolított ötágú kommunista csillag helyére a „MÚZEUM” felirat került.

Ha Miskolcon jártok, ne hagyjátok ki! És a környéken is rengeteg látnivaló van még.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk a Hermann Ottó Múzeum oldalairól származnak.