A RepTár Szolnoki Repülőmúzeum egyedülálló repüléstörténeti kiállítás és interaktív szórakoztató központ is egyben. Múzeumba menni jó, a RepTár-ba meg különösen! Kicsiknek és nagyoknak egyaránt érdekes és élményekkel teli kiállítást raktak itt össze, amit bármelyik évszakban tudok ajánlani. Rengeteg repülő jármű, merev szárnyú és forgó szárnyú is, különlegességek és muzeális darabok, valamint a repüléssel kapcsolatos számtalan interaktív eszköz, 4D mozi, és vadászgép szimulátor kínál különleges élményt. Akár egy egész napra el lehet veszni a hatalmas területen. Ezt feltétlenül élőben is látni kell! De most tartsatok velem, mutatom milyen!
Hol található? Magyarországon, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnok városában, az Indóház út 4-6. szám alatt. Térképen ITT.
A jelenleg fogadóépületként funkcionáló Indóház (felvételi épület) 1847-ben épült. A vasúti építészet jellegzetes épületének egykori ünnepélyes megnyitóján többek között Széchenyi István és Kossuth Lajos is részt vett.
Mivel Szolnokon rengetegen járnak bringával, a múzeum előtt egyedi és a kiállításhoz teljes mértékben illő kerékpártároló lett kialakítva. Itt repülőgépekhez köthetjük ki a drótszamarakat.
Az épületbe belépve megtaláljuk a pénztárakat, majd mellettük hatalmas térképen nézhetjük át, hogy mit hol találunk. A térképen a múzeum melletti nagy parkoló is látható, ha mégsem bicajjal érkezne valaki.
Az indóház épületében kapott helyet a pénztár, az ajándékbolt és az étterem-kávézó. Rövid folyosó köti össze a kétszintes, modern hangár épületével, ahol a beltéri kiállítóterek mellett találjuk a 4D mozit és a szimulátorokat is. Az udvaron sorakoznak a legkülönbözőbb típusú járművek, repülőgépek, helikopterek, rakéták, lokátoregységek. A sárgával jelölt hosszú raktárépületben pedig a csúszó- és az akadálypálya található a légvédelmi kiállítás mellett.
A RepTár Közép-Kelet Európa legnagyobb repüléstörténeti kiállítása, ahol több mint 60 000 négyzetméteren ismerkedhetünk a repüléssel és a történelemmel. Ebből több mint 4 500 m2 fedett kiállítótér található az új építésű csarnokban.
A RepTárban elhelyezett gyűjteményt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakembereinek segítségével állították össze. A kiállított tárgyak között muzeális értékű hadirepülőgépek, helikopterek, haditechnikai eszközök éppúgy megtalálhatók, mint a hajtóműmodellek, és a hazai repüléstörténet egyéb relikviái. A nemzetközileg is jegyzett katonai repülőgép gyűjtemény, melyet eddig a Szolnoki Repüléstörténeti Kiállítóhelyen látogathatott a közönség, új darabokkal kiegészülve költözött a RepTárba. A gyűjtemény nem csak kibővült és méltó elhelyezést kapott, de az átköltöztetéssel egész évben látogathatóvá vált.
Az udvari sétánk rögtön egy olyan típusnál kezdődött, ami fontos szerepet tölt be ma is a honvédség légijármű vezető képzésében. Bár ez egy régebbi típus - a Zlin Z43G könnyű oktató és túragép -, nagyon hasonlít a ma is használt Zlin oktatógépekhez. Az első ilyen gépeket 1975-ben rendelték a csehországi Zlin gyárból, melyeken főként oktatási feladatokat láttak el, de néha felbukkantak repülőnapokon is. A kiállított darab 2012-ben vonult nyugállományba, fiatalabb testvérei azonban ma is szorgalmasan repülnek.
A következő gép az L-29 Delfin sugárhajtású oktató repülőgép, mely csehszlovák gyártású, 1964 és 1984 között állt hadrendben.
Minden kiállított repülő egy külön történet, de vannak kivételes történettel rendelkezők. A Delfin mellett találhatjuk az 1980. június 21-én felavatott emléktáblát, melyet Farkas Bertalan űrhajósnak állított Szolnok városa. Az emléktábla 2020. június 21-től található a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum udvarán, és nem véletlenül került az L-29-es „Delfin” sugárhajtású repülőgép mellé.
1980. május 26-án Farkas Bertalan űrhajósunk az Interkozmosz program keretében feljutott az űrbe. A Szaljut-6 űrállomáson tudományos-kutató munkát végzett, azóta világhírűvé vált magyar műszerekkel. Hazatérése után, 1980. június 21-én Farkas Bertalan meglátogatta szolnoki almamáterét, a Kilián György Repülőtiszti Főiskolát. A táblán látható fotón a két kiképzett magyar űrhajós, Farkas Bertalan és Magyari Béla az L-29 „Delfin”-nél látható, amely típussal anno Szolnokon repültek.
A következő képen egy MIG-21MF sugárhajtású vadászrepülőgép látható fedezékben. Az itt kiállított MIG 1974-ben készült a Szovjetunióban. A gép a bomba- és tüzérségi támadások repeszei ellen védelmet nyújtó, földből emelt, belül betonnal megerősített repülőtéri fedezékben áll.
Nézzünk egy forgószárnyút is: ez a szovjet Mi-8T közepes szállító helikopter a típus katonai változata, amelyet csapat- és teherszállításra fejlesztettek ki. A helikoptert fel is lehet fegyverezni. A Magyar Néphadsereg 1969-től kezdve 49 darabot rendszeresített belőle. A Mi-8T huszonnégy fegyveres katonát tud szállítani. A 23 köbméteres tehertér kisebb méretű gépjármű szállítását is lehetővé teszi, amennyiben az üléseket kiszedik.
Aztán jön egy egész sor MIG.
A MiG-15, elsőgenerációs sugárhajtású vadászrepülőgép volt a magyar jet-korszak úttörője. 1951-ben érkeztek meg hazánkba az első MiG-ek.
A Magyar Néphadseregnek összesen 104 db MiG-15bisz típusú repülőgépe állt hadrendbe 1952-75 között. A RepTárban kiállított 912-es oldalszámú MiG-15bisz repülőgépet 1951.04.28. helyezték üzembe (ekkor még a SZU-ban repült). Magyarországon először 1962.03.14-én szállt fel, utolsó repülését 1968.12.20-án hajtotta végre. Összesen 1201 óra, 31 percet repült.
A Mi–24 a Szovjetunióban a Mil tervezőiroda által kifejlesztett, majd a Szovjet Légierőben 1976-ban szolgálatba állított harci helikopter. A helikopter alapját a már gyártásban levő Mi–8 szolgáltatta, így a típus sok hasonlóságot mutat a Mi–8-assal. De azért kicsit más. Méretei lecsökkentek, a szerkezet stabilitása megnőtt. A harci bevetésekhez páncélozták a pilóták kabinját és a deszantteret. A helikopter két oldalán segédszárnyakat helyeztek el különböző fegyverek felfüggesztésére, ill. vízszintes repülésnél felhajtóerőt is termelnek. A futóműveket behúzhatóra cserélték. A helikopter végsebessége 335 km/h.
2021 novemberében újabb taggal bővült a RepTár flotta. A 301 oldalszámú, régen várt Li-2T, a külső kiállítótérben a spotter torony mellett kapott helyet. Ez az amerikai Douglas gyár licence által gyártott alsószárnyas, kétmotoros repülőgép. A DC-3 gyártási jogát 1936-ban sikerült megszerezni a Szovjetuniónak. Borisz Pavlovics Liszunov vezetésével a szovjet szakembergárda munkának látott és PSz-84 (Passzazsirszkij Szamoljot = utasszállító repülőgép, 84 = repülőgépgyár száma) típusjelzéssel elkészültek az első szovjet „DC-3”-asok, majd 1939-től a sorozatgyártásuk is elkezdődött. 1940-ben az Aeroflot, a szovjet polgári repülés alkalmazta a típust. A II. világháború kitörésétől katonai feladatokra használták, egyebek között desszant egységek szállítására, utánpótlások célbajuttatására. Az alapvetően nem harci gépnek tervezett repülőgépnek volt felfegyverzett változata is. (Mióta ott jártam már összeszerelték és ma már teljes "pompájában" megtekinthető.)
A PSz-84/Li-2 típust közel húsz évig gyártották. A szocialista országok többsége rendszerbe állította, Magyarországon 31 darab Li-2 volt. Hazánkban, a háború után megalakult Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. repülte az első gépeket, amelyek 1946 augusztusi érkezésüket követően magyar lajstromjelzést kaptak. 1946. október 15-én szálltak fel az első belföldi járatok, egy évvel később már nemzetközi légiforgalomban is részt vettek. 15 éven keresztül voltak megbízható gépei a magyar polgári légiforgalomnak. Az utolsó Li-2-est a MALÉV flotta búcsúztatta el 1961-ben.
A Magyar Néphadseregben 1949-ben került rendszeresítésre a típus, melyet „Tevé”-nek neveztek el. A nagyközönségnek az 1951-es díszszemlén mutatkozott be és 1975-ig szolgált a magyar légierőben.
A RepTárban kiállításra került Li-2T-t, 1952-57 között a Magyar Néphadsereg alkalmazta, majd 1957-ben a MALÉV gépparkjába került, HA-LIS lajstromjelzéssel. 1964-es selejtezését követően a pécsi vidámparkban állították ki, ahonnan a Szolnoki Repülőmúzeumba került 2006-ban. Szolnokon visszakapta eredeti katonai zöld festését és a 301-es oldalszámát.
(Fenti sorokat olvasva előkerült emlékeim mélyéről egy kép. Én voltam Pécsen a vidámparkban egészen kislányként és emlékszem egy repülőgépre, amibe fel lehetett menni. Ez volt az első repülőgép, amit közelről láttam és nem mertem felmenni rá, mert hátha elrepül... Hiszen előtte olyat még soha nem láttam, hogy hogyan szállnak fel a repülők.) :-D
A csehszlovák L-200D Morava kétmotoros, alsószárnyas, többfeladatú túrarepülőgépet hazánkban a Belügyminisztérium, valamint az Országos Mentőszolgálat és az Országos Vízügyi Hivatal használta. Meg a rendőrség is.
A repülők között találhatunk egy tornyot is, amit spotter toronynak hívnak. Felmászva a felső kilátóteraszról belátható a múzeum teljes területe, és különleges szögből csodálhatók meg a kiállított repülőgépek, helikopterek.
Persze felmenni nem egyszerű. És nem a sok lépcső miatt, hanem a már más kilátóknál is látott, rácsból készült szerkezet miatt. Amellett, hogy a fölöttünk járkálók cipőjéről a nyakunkba potyog a sár, nagyobb baj, hogy átlátszó az egész. Tériszonnyal esélytelen.
Tovább haladva a járdán az időben is megyünk előre, és egyre modernebb MIG-ek mellett sétálhatunk el. Velük szemben Starfighter típusú sugárhajtású vadászrepülőket is megcsodálhatunk. Az egyik (CF-104G) Amerikai licenc alapján, Kanadában gyártott, török felségjelű gép. Igazi multikulti. A másik (F-104G) Starfighter-t kiugróan magas baleseti statisztikája miatt "özvegycsináló"-nak nevezték. És van itt MIG-23MF típusú sugárhajtású vadászrepülőgép is, ami az első, változtatható szárnynyilazású szovjet gép.
Aztán a repülők után következnek a más, repüléssel összefüggő, de földi szerkezetek. Lokátorok, légvédelmi rakéták, szárazföldi járművek.
A dombtetőn áll egy szép nagy lokátor: a P-37 szovjet közepes hatótávolságú kétdimenziós felderítő és rávezető rádiólokátor. A típust az 1970-es évek közepére fejlesztették ki a P-35-ös alapján. Elődjéhez képest növelték a zavarvédelmet, az ellenséges rádióelektronikai tevékenység elleni védelmet, valamint a hatótávolságot. A Magyar Néphadsereg 1976-ban rendszeresítette a típust, és modernizált formában mind a mai napig részt vesz hazánk légterének védelmében. A NATO alárendeltségbe kerülő, ún. gerincradar-századoknál (64/11. – Kup, 64/12. – Juta, 64/21. – Debrecen, 64/22. – Békéscsaba) 3-3 darab P-37-es működik.
Ezen a részen több légvédelmi rakétát is megnézhetünk. Ez itt egy PR14 AM szállító-töltő gépkocsi V-601P gyakorló rakétákkal.
A szovjet P-19 felderítő lokátort kis magasságban repülő célok észlelésére optimalizálták. A gyorsan telepíthető rendszert két teherautón helyezték el, az egyiken az antenna, a másikon az elektronikai konténer került kialakításra. Többnyire a NEVA rakétarendszerrel együtt használták. A lokátort Lengyelországban Renátának, az NDK-ban Dunának nevezték. Több országban ma is használják.
Az egek urai között feltűnik ismét egy kis vasutas múlt. Egy szakaszon a sínek is megmaradtak, sőt egy tehervagon is áll rajtuk a hosszú raktérépület mellett. A raktár nagyon klassz élményelemeket rejt, de erről majd a másik végénél mesélek.
A Hangár épülete mellett került kialakításra a tematikus játszótér, ahol minden gyermekkorosztály számára adódik repüléssel kapcsolatos játék- és szórakozási lehetőség. A szabványoknak megfelelő klasszikus játszótéri játékok mellé bekerültek speciális hinták, forgók, drótkötél-pálya is.
A játszótér mellett pedig "mesés" gépek sorakoznak, melyek azt bizonyítják, hogy bár a katonák kemények és bátrak, azért nekik is van szívük és humorérzékük is.
Itt egy újabb Mil Mi-24-es harci helikopter, bár erre ránézve nem annyira a harcok jutnak az ember eszébe. A 2007-es kecskeméti nemzetközi repülőnapra készült a 714-es Mi-24-es helikopter különleges festése. A minta ötletét a típus NATO kódneve „Hind”, azaz „Szarvastehén” szolgáltatta.
De az első különlegesre festett helikopter húsz éve, 2001. november 8-án, egy csütörtöki napon karcolta utoljára az égboltot. Ez a szentkirályi sasmadár: „Csőrike”.
A légibemutatók nagy kedvence több elsőséget tudhat magáénak. A 117-es oldalszámú Mi-24D harcihelikopter az első olyan katonai forgószárnyas a Magyar Légierő történelmében, amelyet díszfestéssel láttak el. Sas tollait a 2000.09.09-én megrendezett szentkirályszabadjai nyílt napra kapta meg. Szintén az első olyan gép, amelyet kimondottan a bemutató repülések okán festettek különlegesre.
2017. május 30-án érkezett meg a RepTárba - szintén elsőként - a díszfestésű „mihu”-k közül.
Bár már húsz éve nem repül, népszerűségéből mit sem veszített, a repülőmúzeumban egyértelműen Ő a közönségkedvenc.
Aztán 2010-ben újabb különleges festésű Mi-24-es mutatkozott be a repülőnapon. Simkó Zsolt - aki a másik két helikoptert is átfestette - újraalkotta a „ragadozómadarat”, és a 716-os oldalszámú Mi-24V típusra festve megszületett „Csőrike II”.
A Cápeti II egyike azoknak a csehszlovák L-39ZO oktató gépeknek, amelyeket az NDK hagyatékából kapott Magyarország 1993-ban. A típust 2009-ben vonták ki a hadrendből. A repülőgép a Dongó század állományába tartozott Kecskeméten. A 2005-ös kecskeméti repülőnap alkalmából erre utalva kapta első, dongót mintázó festését, ami miatt Züminek keresztelték a gépet. Ezt a festését azonban hamarosan lecserélték alacsony láthatóságú szürkére.
A gép szürkesége nem tartott sokáig, a 2007-es repülőnapra két Albatrosz is cápafestést kapott. A közkedvelt rajzfilmfigurák után a 135-ös oldalszámú gépet Cápalinak, az itt látható, 119-es oldalszámút Cápeti II.-nek keresztelték – a kettes sorszám arra utal, hogy volt már egy Cápeti nevű MiG-21-es is.
A Magyar Légierő által rendszeresített 15 darab MiG-21bisz 75A típusú sugárhajtóműves vadászrepülőgépből az 1904-es oldalszámú 1992-ben különleges, cápát mintázó oldalfestést kapott. A közkedvelt rajzfilmfiguráról Cápeti névre keresztelték.
Volt egyszer egy kötelék, amely sok évtized után először adott hírt a világnak a magyar katonai pilóták tudásáról, repülő művészetéről. Különlegesen szép repülőgépekkel repültek, a nyíl alakú, karcsú, minden szögből pompásan mutató MiG-21-esekkel. Egyik gépük, a sárgára festett, vadul vicsorgó Cápeti pillanatokon belül egy ország kedvence lett. Ez a kötelék, a „Hungarian Sky Hussars”, 30 évvel ezelőtt, 1991. szeptember 21- én, az I. Nemzetközi Repülőnapon, Taszáron mutatta meg magát ország-világnak.
A RepTár udvarán álló kis épület a 19. századi vasútépítészet ékes példája. A miniatűr víztorony feladata a mozdonyok vízzel való ellátása, valamint a víz tárolása volt. Ennek megfelelően 3 részből állt, a földalatti kútból, a földszinti szivattyúból és az emeleten elhelyezett víztartályból. Feltehetően nem önálló épület volt, hanem egy nagyobb épületegyüttes része.
A raktár épülete a régi szolnoki vasútállomás területének nyugati részén található. A száz méterhosszú épület feltehetően az 1850-es években épült. A Tiszán szállított só raktározását és vagonokba történő átrakását oldották meg az épületben.
A hosszúkás raktárépület ma a katonai akadálypálya helyszíne, melynek egyik legérdekesebb része a vaksötét labirintus, kitalálni belőle nem is olyan egyszerű. A galériáról indul a grandiózus csúszópálya, mely csak külön díj fizetése ellenében használható, viszont többször is lecsúszhatunk rajta.
Az akadálypálya egy felnőtt játszótér. A RepTár akadálypályáján végre nem csak a kicsik, hanem a nagyok is önfeledten játszhatnak.
Azért a repülőmúzeum területén még imitt-amott kísért a vasutas múlt is. A MÁV Zrt. Szolnoki Járműjavító üzeme megajándékozta a RepTárat egy krampáccsal ellátott, metszett vasúti kerékpárral (tengely és két kerék). És, hogy ez mire jó? Megütögetve a két kereket határozottan hallani, hogy mekkora különbség van egy ép kerék és egy sérült kerék csengése között.
Az Indóház, vagy más néven felvételi épület, a vasúti építészet jellegzetes alkotása 1847-ben épült, osztrák típusterv alapján. Az épületet az a Wilhelm Paul Edward Sprenger tanácsos tervezte, aki a budapesti Nyugati-pályaudvar elődjének tekinthető indóház terveit is készítette. Felújítva ismét régi fényében ragyog. Bár kiállítás az indóházban is van, én a belteret a nagy hangár felől fedeztem fel.
1951-ben gördült le a gyártósorról az a Jak-12R, amely a RepTár hangárjában került kiállításra. A típust 1952-ben rendszeresítették a Néphadseregben felmerülő szállításai, illetve futárfeladatok ellátására. A beszerzésre került tíz darab repülőgép már használt állapotban érkezett Magyarországra. A repülőgépek a légierő magasabb egység parancsnokságainál, a repülő alakulatoknál, valamint a Kilián György Hajózó Tiszti Iskolán álltak szolgálatba.
Világszerte kevés maradt ebből a típusból, Magyarországon pedig egyedül a Szolnoki Repülőmúzeumban lehet megcsodálni a Jak-12R „Gém”-et!
A kiállított modellek között különböző interaktív eszközök kínálnak különleges élményeket, virtuális szemüvegeken keresztül nézhetünk körbe a repülőgépek vezetőfülkéiben, érintőképernyős asztalokon mélyedhetünk el a műszaki vagy történeti részletekben. Két eredeti vadászgépbe is beülhetünk, sőt egy automata fotókat is készít a pilótanövendékekről, melyeket akár a világhálón is megoszthatunk.
A csarnokban látható gépek mindegyike különleges valami miatt. De talán a legkülönlegesebbek azok a darabok, amiket víz alól mentettek ki.
Több kisebb-nagyobb roncsdarab van itt kiállítva, melyeket a Balaton mélyén találtak. A kiemelt darabok alapján a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy egy Me 109 típusú repülőgép lezuhanási vagy kényszerleszállási helyét találták meg a Balatonban. A feltárás során felszínre hozott légcsavartoll, légcsavarkúp, a motorburkolat darabjai, valamint további alkatrészek is itt tekinthetők meg.
De az alkatrészeken túl van itt valami nagyobb is. Egy Iljusin IL-2M-3 "Sturmovik" csatarepülőgép. Ez a típus volt a II. Világháború legnagyobb darabszámban előállított szovjet harci repülőgépe, 1945-ig 36 183 db készült belőle. A kiállított gépet a légvédelem lőtte le a Balaton felett 1944. december 14-én. A roncsot 1999-ben emelték ki a tóból.
A Balatonból kiemelt csatarepülő törzse mellett több apróbb IL-2m3 roncsdarab is látható, amelyek 2018. július végén kerültek elő a Dunántúlon. A kiállítók kifejezett célja, hogy a roncsok úgy legyen bemutatva, ahogy a földből előkerültek. A roncsdarabok mellett láthatóak a kutatók legfontosabb szerszámai is: fémdetektor, szita, ásó, ecset, tisztítókanál, mérőszalag.
Azért a sok repülő között bent a csarnokban is van egy kis vasút. Egy kis terepasztalon nézhetjük meg milyen volt egykor a szolnoki vasútállomás. A RepTár területe látható itt kicsiben, csak visszautazva az időben, vonatokkal.
De van egy másik terepasztal is, ahol viszont a mai állapotot nézhetjük meg kicsiben.
Ez a Jak-52-es műrepülőgép oktató változata. A kétüléses, légcsavaros, alapszintű kiképző és gyakorló repülőgépet a Szovjetunióban fejlesztették ki. A prototípus 1978 -ban repült először, a sorozatgyártás 1979-ben indult meg a romániai Aerostar repülőgépgyárban. Eredetileg a Szovjet Légierő és a Román Légierő részére gyártották, de később a Magyar Légierő is rendszeresítette. A 12 darab repülőgép 1994-ben érkezett Szolnokra. A katonai felhasználáson kívül a civil üzemeltetők körében is népszerű típus. A kiállított gép 1994-ben készült.
Ebbe be is lehet ülni és fotózkodni pilótaként.
1981. augusztus 27-én a pápai 47. honi vadászrepülő-ezredhez tartozó 4029-es oldalszámú MiG-21bisz 75A típusú repülőgép leszállás közben sűrű csapadékzónában, rendkívül rossz látási viszonyok között nagy sebességgel a leszállópályáról lecsúszott és súlyosan megsérült.
A repülőgép épen maradt kabin részét a törzzsel együtt leválasztották és felhasználták egy szimulátor elkészítéséhez. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola üzembentartó tanszékén a nyolcvanas években készült szimulátorral a MiG-21bisz repülőgépek hajtómű vezérlését lehetett gyakorolni.
A repülők között és az emeleti folyosón különböző hajtóműveket, csillagmotorokat és katapult üléseket is megnézhetünk. Ez itt például a MIG-29B vadászrepülőgép sugárhajtóműve.
Körbe a falakon a műszaki érdeklődésű látogatók igazi csemegékre is bukkanhatnak. Például ilyen repülőgép "kapcsolási" modellekre.
Ez a gyönyörű kétfedeles gép a Polikarpov Po-2 "Pacsirta" névre hallgat. A világháború alatt a futár és szállító feladatok mellett éjszakai könnyű bombázóként is alkalmazták, gyakran női pilótákkal. A típust még a koreai háborúban is bevetették. A Magyar Néphadsereg 28 darab Po-2-est vásárolt. Az első gépek1953 januárjában érkeztek meg, és futár feladatokra, illetve bombázó-előképzésre használták őket. A kiállított gép 1954-ben Lengyelországban készült.
A Rubik Ernő tervezte R-16 Lepke együléses, könnyű, faszerkezetű, vászonborítású vitorlázó repülőgép, amelyet alapfokú kiképzésre használtak, csörlőindítással. Tervei 1948-ban párhuzamosan készültek a kétkormányos R-15 Koma terveivel. Az R-16-osokat az Országos Magyar Repülő Egyesület repülőklubjai az 1960-as évek közepéig használták oktatási feladatokra. A pilótanövendékek a Komán való kétkormányos kiképzés után a Lepkével repültek először egyedül. Összesen 65 példányt gyártottak belőle a Sportárutermelő Nemzeti Vállalatnál Esztergomban. A kiállított gép 1952-ben készült.
A RepTárban van egy különleges repülőeszköz, amely az egész világon egyedülálló.
Magyar mérnök tervezte katonai repülőgép, amely a Haditechnikai Intézet megbízásából épült meg Székesfehérváron. A K-001 oldalszámú „Denevér” Vég Pál tervei alapján, egyetlen példányban készült. A kompozit sárkányú gépen, a hasznos teher helyén, a tervezőmérnök egy ideiglenes pilótafülkét alakított ki. Ennek köszönhetően a hivatalosan „pilóta nélküli repülőeszköz”, 1996 őszéig, mégiscsak repült 28 órát, Vég Pállal a fedélzetén. A felderítő célokra szánt, rekordidő alatt elkészült prototípusból – bár tökéletesen sikerült – végül nem lett sorozatgyártás.
Múzeumi repülővé 2012-ben avanzsált a „krémszínű kémrepülő”, 2016-tól a RepTár flottájának megbecsült tagja.
Rubik Ernő az 1950-es évek végén kezdett el dolgozni egy fémépítésű gépcsalád megalkotásán. Ekkor készült el az R-23 Gébics, az R-25 Mokány, az E-31 Esztergom és az R-27 Kópé, de az R-26s Góbé lett a család legismertebb típusa. Prototípusa 1963. június 6-án emelkedett először a magasba. A R-16s-ből 1963 és 1965 között 115 példány készült Esztergomban. Módosított változatának gyártása 1982-ben indult újra Szombathelyen. A kiállított gép 1966-ban készült.
A R-26s Góbé kétüléses, kétkormányos oktató vitorlázó repülőgép. A fémépítésű gép egyaránt alkalmas csörlős és repülőgép-vontatásos indításra is. Ez a típus adta évtizedekig a magyar vitorlázórepülés gerincét.
A Hangár emeletén újabb izgalmak várnak a látogatókra, például pilótaként is kipróbálhatjuk magunkat a szimulátorokon.
Ebből az interaktív térből nyílik a 4D mozi területe. A 18 férőhelyes mozi 4D technológiával, VR szemüvegekkel felszerelt, a térhatású filmek élményét mozgó székek teszik teljessé. A székek stilizált katapultülések, amelynél a becsatoló hevederek hasonló funkciót látnak el, mint egy valódi repülőgépnél. A 4D moziban ejtőernyős és repülős filmeket vetítenek.
A bemutatótér centrumában került elhelyezve a hat állomásos MiG-29 szimulátor-park, melyben kabinutánzatok köré épített LCD képernyőkön szerezhetnek valósághű repülési élményt a látogatók. Ez a szimulátor óriási élmény akkor is, ha már vannak repülőgép szimulátoros tapasztalatok.
A pilótafülke hangulatát adja vissza a szimulátor. Lehet látni a tájat, a reptér fényeit, be lehet indítani a repülőgépet, érezhetjük az emelkedést, a gép mozgását, az időjárási viszonyokat. A szimulátor speciális képernyője úgy vetíti elénk a tájat, hogy a távolságokat, sebességet élethűen lehet érzékelni, ezért úgy kormányozhatjuk a gépet, mintha valódi repülőgépben ülnénk. A szimulátor díja 800 Ft/fő, időpontot az ajándékboltban kell foglalni. A szimulátort csak 10 év feletti és legalább 120 cm magas személyek használhatják. A repülésre 15 perc áll rendelkezésre.
Aki szereti és bírja a pörgést, az üljön be a 3D karikába! Az űrhajósok kiképzésénél használt eszköz mára egy különleges játékszerré szelídült. A karikával 3 dimenziós mozgást lehet végezni, mely egyedülálló élményt, a súlytalansághoz hasonló, lebegő érzést nyújt.
Érintőképernyőkön olvashatunk a repüléssel kapcsolatos eseményekről egészen napjainkig. Azt tudtátok például, hogy Szlovénia légterének védelmét is a Magyar Honvédség JAS-39 Gripen vadászrepülőgépei látják el? 2014-ben írták alá a megállapodást erről, így azóta Olaszország mellett Magyarország is kiveszi a részét a NATO szövetségesi feladatokból.
Vitrinekben eredeti dokumentumokat olvasgathatunk Szolnok múltjából, és a vasútállomás történetéről is.
Külön vitrint kapott Szentgyörgyi Dezső, a II. világháború legeredményesebb magyar vadászpilótája, aki később MALÉV pilóta volt. A vele kapcsolatos dokumentumokat, erekjéket nagy becsben tartják.
A következő termekben folytatódik a repüléssel, pilótákkal kapcsolatos kiállítás. Egyenruhák, rangjelzések, dokumentumok, fotók és poszterek segítenek a szakma megismerésében.
Egy tablón megnézhetjük a magyar katonai repülő ezredek, századok színes felvarróit, amit az adott alakulatban szolgáló katonák viselnek. Még így kicsiben is látszik, hogy mennyi féle és bizony van közötte több érdekes is. Például a 2., amin egy teve látható a Szállítórepülő Század felvarrója. Ők bármit elvisznek bárhova, bármikor. A fecskefarkú lepkés felvarró az 1. Könnyűhelikopter-század jelvénye, hiszen az általuk használt Mi-2-es helikopter is könnyű, mint egy pille. A feltűnő piros felvarró az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred jelvénye, a felirat szerint "Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse". Mellette kettővel a feltűnő sárga boszorkányos felvarró a mára sajnos már megszűnt taszári MH 31. Kapos Harcászati Repülőezred 1. Harcászati Repülőszázad jelvénye volt. A boszi melletti fürkészdarázs ugyanezen ezred 3. századának jelvénye. A 15-től pedig az MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred különböző századainak jelvényei láthatóak.
Ebben a részben is vannak érintőképernyők, melyeken extra tartalmakhoz juthatunk, de a falakon lévő fotók és leírások is nagyon érdekesek. Nyilván nagyobb érdeklődéssel nézik végig a termeket azok, akik valamilyen szinten érintettek, mert vagy a honvédséggel, vagy a repüléssel kapcsolatban állnak, de másoknak is érdekes az egész. Még nekem is érdekes volt, pedig lány vagyok. Igaz, szegről-végről van érintettségem is. :-D
A végén az ajándékboltban beszerezhetünk mindenféle repüléssel kapcsolatos ajándéktárgyat, relikviát, kiadványt és hűtőmágnest.
Nyitva tartás: szerdától vasárnapig 10-től 16 óráig.
Nyitás 2023. március 1-én.
A RepTárban az alapjegy megváltásával az összes kiállítást meg lehet nézni, és sok mindent ki is lehet próbálni, de néhány extráért külön kell fizetni. A fizetős élményelemekre a jegyet az ajándékboltban lehet megvásárolni.
Alapjegy (2022.):
- Felnőtt: 2900 Ft
- Diák (6-26 év között), nyugdíjas: 1450 Ft,
- 6 év alatt és 70 év felett ingyenes
- Családi jegy (2 felnőtt, 2 gyerek): 7900 Ft
Fizetős élményelemek:
- Pilótapont - Beülés a MiG 21-es és a JAK 52-es repülőgépekbe és fotózkodás: 800 Ft
- Szimulátor: 1500 Ft
- 4D mozi: 1000 Ft
- 3D karika: 1500 Ft
- Csúszópálya (40 perc): 1500 Ft
Az akadálypálya használatát a belépőjegy tartalmazza. Fizetni SZÉP kártyával is lehet.
A RepTár állami ünnepnapokon (03.15., 08.20., 10.23.) ingyenesen látogatható.
Ingyenes idegenvezetés van minden nap 15 órakor (hétvégén 11:30-kor is).
És amit itt megmutattam, ez még csak egy kis szelete volt az egész RepTárnak. Remélem kedvet kaptatok ahhoz, hogy megnézzétek, és ha Szolnokon vagy a környéken jártok, nem hagyjátok ki! Ideális program rossz idő esetén is, hiszen a kültéri kiállítás mellett hatalmas beltéri is van.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy múzeumba menni jó! Ma már nagyon sok olyan múzeum van, melyek tényleg élményt adnak, és végigjárásukat kicsik és nagyok egyaránt élvezik. A szolnoki RepTár is ilyen!
Ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a kihelyezett táblákról, valamint a következő weboldalakról származik: wikipedia, kirandulastippek.hu, https://www.reptar.hu.
Utolsó kommentek