A Gyulai-vár minden sztereotípiának ellentmond, amit előre elképzelünk egy várról. A várak valamilyen nehezen megközelíthető, kiemelkedő ponton, hegy tetején épültek kőből, sziklákból, vastag falakkal, karcsú, magas tornyokkal, lőrésekkel. Vagy nem? Vannak másmilyen várak is? Mondjuk az Alföldön, zömök, széles, és téglából épült. Mégis gyönyörű! Meg van a maga varázsa, különlegessége. Sőt! Az elhelyezkedése és az építőanyaga ellenére a 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárainak egyike volt.
Ha Gyula környékén jártok, ne hagyjátok ki, remek kiállítása van, érdemes bemenni. Egyébként is jó uticél Gyula, hiszen seregnyi látnivalója és gyógyfürdője is van, meg a Gyulai kolbász szülőhazája. Ezek mellett nagyszerű program egy várlátogatás. Tartsatok velem egy kis időutazásra! Mutatom milyen!
Hol található? Magyarországon, Békés megyében, a román határ közelében fekvő Gyula városában, a városközpont közelében. Térképen ITT.
A vár mellett az 1948-49-es honvédtiszti emlékhely is megnézhető, mely az aradi vértanúknak állít emléket, akiket innen vittek a vesztő helyre.
A vár falán egy táblán megtaláljuk, hogyan nézett ki a vár évszázadokkal ezelőtt. Egészen pontosan 1722-ben. Viszont a tábla a vár törököktől történt visszafoglalásnak állít emléket, 1695-ben, 129 év után végleg kivonult a török őrség a várból.
A pénztár a vár egyik sarkánál egy kör alapú, különálló épületben található. Ezt a rondellát még Brandenburgi György építtette az 1500-as években. A vár másik sarkán lovasszobor.
A rácsos kapun is bekukucskálhatunk, de a bejárat kicsit arrébb van.
A gyulai vár 24 kiállító teremmel várja a látogatókat: a földszinten található a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely, a borozó-galéria és a kápolna. Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem található.
A vármúzeum bemutatja, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.
A vár nagyon szépen felújított, rendben tartott. A kiállítások az ajtók mögött találhatók, melyeket mi fedezhetünk fel. Minden ajtó nyitva van, csak be kell lépni rajtuk.
Gyula a Fehér-Körös egykori árterületén fekszik. A környék tökéletes síkság. Fő folyónk, a Fehér-Körös kis esése miatt nem vájt magának olyan mély medret, hogy nagy víztömegét áradásokkor is levezethetné. Csekély esése miatt több ágra szakadt, melyek szigeteket vettek körül. A magasabb területek még árvíz idején is vízmentesek maradtak. Két szigetre építkeztek, egyiken fekszik a város, egy másikon a vár. Erősségét az adta, hogy a Fehér-Körös mocsaras ágai között, nehezen megközelíthető szigetek egyikén épült fel. Mivel kő nem található a közelben, ezért helyben égetett téglákból rakták fel falait.
A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond magyar király adományozta Maróti János macsói bánnak, akinek nevéhez kötődik a vár építése. Egy 1405-ben kelt oklevélben egy hatalmaskodási per során két gyulai várnagyról írnak. A történészek ezért azt valószínűsítik, hogy egy már épülőfélben lévő vár főtisztjeiről emlékezett meg az oklevél. Az első biztos adatunk 1445-ből származik arra vonatkozólag, hogy a ma is látható vár egy jó része már állt. 1445. június 10-én Miklós tripolitán püspök, egri segédpüspök felszenteli a vár kápolnáját. Ekkor már megfelelően lakájosnak kellett lennie az épületnek, hiszen Maróti László a családjával együtt ide vonult vissza a várnai vereséget (1444. november 10.) követően. A vár udvarának beépítése három szakaszban történt: úgy bővült az épületek száma, ahogy a várúr kényelmi elvárásai nőttek. A Maróti család magvaszakadtával 1476-ban a vár visszaszáll a királyra.
A lovagterem több funkciót is egyszerre betöltő tér. Bútorzata korabeli minták alapján készített rekonstrukció, melyhez hasonló térben tanácskoztak és étkeztek a vár vitézei. Manapság is hasonló rendeltetése van a teremnek: fogadások, megbeszélések, kisebb konferenciák színtere.
Ebben a helyiségben a vár és környezete 1566-os és 1690-es állapotát megjelenítő kisfilm visz a múltba.
Mátyás király volt a vár ura 6 éven át, majd 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozza. Az uradalomhoz ekkor már 83 falu és puszta tartozott. Egy 1484-ben írott oklevelében fiára és Gyula várának mindenkori várnagyára ruházta Békés megye főispáni tisztjét, így a város végérvényesen a megye központjává vált. A herceg birtokainak hatalmas jövedelmét viszont felemésztették a török ellen vívott harcai. A vár Corvin János tulajdonlása alatt is fejlődött: ez idő tájt került beépítése a várudvar és az első emelet magasságában támpilléres folyosót alakítottak ki. Corvin János 1504-ben meghalt. Mivel fia Kristóf is elhalálozott, így fiúági örökös híján özvegye Frangepán Beatrix rövid ideig egyedül kormányozta a gyulai várat, a hatalmas uradalmat és egyúttal volt Békés megyének – a magyar történelemben egyedüli módon – női főispánja is. A várban halt meg gyermeke, a Hunyadi család utolsó nőtagja, Corvin Erzsébet 1509-ben.
Az özvegy a királyi kérésnek megfelelően Brandenburgi Györgyhöz ment feleségül. Beatrix 1510-ben bekövetkezett halálakor Gyula Brandenburgi György birtoka lett. Az új tulajdonos a várépület nyugati sarkán nagyméretű rondellát – kerek ágyútornyot – építtetett, illetve az ő nevéhez köthető a tetőtéri ágyúlőrés töréseinek kialakítása is. Az építkezések már ahhoz a korszakhoz tartoznak, amikor a vár lakóhely- és rezidencia jellege megszűnt. A tűzfegyverek megjelenésének hatására ugyanis át kellett alakítani a középkori védműveket és mindinkább egy erődített épületté változott át a gyulai vár.
Az ablakokban a kornak megfelelő üvegek vannak. Évszázadokon keresztül készítették a síküveget is üvegfúvással. A fúvással készült üveghengereket szétnyitották és a kemencében lapokká vasalták. Csak ezzel a technikával az üveg vastagsága egyenetlen volt, ezért az átlátszósága is leginkább érdekes.
1514-ben a Dózsa György-féle parasztfelkelés során egy kisebb had megpróbálta bevenni a várat, de az őrség és a bemenekült nemesek a támadókat visszaverték, a parasztsereg elvonult a falak alól. A mohácsi csatavesztés után Brandenburgi György Ferdinánd király pártjára állt, így az Erdélyhez közel eső Gyulát hamarosan megostromolták Szapolyai János hadai. Egy hosszú, majdnem egyéves ostromban a védőket kiéheztették, így azok kénytelenek feladni a várat. Tulajdonosa a támadást vezető Czibak Imre lett. Czibak megöletése (1534) után Patócsy Miklós, majd annak testvére, Patóczy Ferenc örökölte a várat és a hozzá tartozó uradalmat. A két király, Ferdinánd és Szapolyai békekötése után a Patócsy család 1552-ben Boldogkő váráért elcserélte Gyula várát Ferdinánddal. Így a gyulai vár ismét királyi birtoklásba került.
A fegyvertárban a megtekinthető fegyverek mellett az 1566-os ostrom történéseit is bemutatják fényfestéssel és hangeffektekkel, egy háromszor másfél méteres maketten.
Az alabárdos szobában a fegyvertárból kimaradó, ott a vitrinekben el nem helyezhető hosszú, úgynevezett szálfegyvereket mutatnak be. A falon körben 15-17. századi szálfegyverek: hajító gerelyek, lándzsák, csáklyák, kopják, pikák, alabárdok, csatacsépek, csatacsillagok, csatabunkók láthatók. Maga a terem egyébként egy reprezentatív dolgozószoba jelleggel lett berendezve: gyönyörűen faragott 16-17. századi fiókos szekrények és asztal tekinthető meg.
Két helyiségből zseniális üveg erkélyekre mehetünk ki. Az erkélyek a várfalon kívülre nyúlnak ki, szép belőlük a kilátás, és kicsit megpihenhetünk a történelmi időutazás közben. Hogy ez kívülről mennyire nem illik a várfalhoz? Alig látszik, hiszen üvegből van. És egyébként is divat egy kis high tech-et vinni az ódon falak közé... (Van olyan vár - Schloss Rothschild -, ahol sokkal brutálisabban belenyúltak, az egy kicsit érdekes lett, de szerintem itt nem zavaró.)
1551-ben a török elérte a Maros vonalát és előrehaladásának egyetlen gátja a gyulai vár volt. Gyula szerepe akkor értékelődött fel, amikor a Oszmán Birodalom 1552-ben elfoglalta Temesvár és Szolnok várát, így a vár az első vonalba került. Az új helyzetben a gyulai vitézek az egriekkel versenyezve szedték be az adót (kettős adóztatás) a Tiszántúlon, de egészen betörve a Duna-Tisza közéig is. Várleltárakból tudjuk, hogy a gyulai vár elhanyagoltan jutott vissza a király kezére. 1560 decemberében Ferdinánd Szigetvár korábbi kapitányát Kerecsényi Lászlót nevezte ki várkapitánynak. Ő kezdte meg a vár korszerűsítését. Paolo Mirandola itáliai hadmérnök 1562-ben készítette el a bővítési terveket. A hadmérnök azonban elhagyta Gyulát, így jobb híján Kerecsényi maga látott hozzá a vár modernizálásához. A munka monumentalitását érzékelteti, hogy volt idő, amikor egyszerre háromezer ember dolgozott a földsáncokon. A várat olaszbástyás rendszerű erődítménnyé alakították át. Sajnos nem tudjuk pontosan, hogy a kor színvonalán álló tervből végül mennyit sikerült megvalósítani.
Szandzsákbég fogadószobájában a török kor tárgyi emlékei kerültek elhelyezésre. A két álló vitrinben jellegzetes török fegyverek, szpáhi sisak, sodronying, pajzs, kovás puska és díszes török szablya látható.
A várúr fogadószobájaként funkcionáló tér enteriőrjében impozáns tárgyak együttese fogadja a látogatót. A középen elhelyezett 17. századi asztal és 4 darab, eredeti bőrborítású támlásszék egyedülálló bútortörténeti emlékünk.
Igen, jól látjátok, a mellékhelyiség is szépen megmaradt. Ez ugyanúgy kinyúlik a várfalon kívülre, mint az üveg-erkélyek, és kívül pottyan le, aminek le kell pottyannia... :-D
A várúr hálószobája egyszerűbb bútorokat rejt. Látható az enteriőrben egy 16. századi kazettás ágy és gyertyatartó rekonstrukciója.
A kandallóban és előtte 16. századi tűzikutyák kerültek elhelyezésre, míg velük szemben egy 15. század végi könyvszekrény rekonstrukciója tekinthető meg.
Amitől évek óta rettegtek a gyulaiak, az 1566-ban bekövetkezett. 1566 nyarán Pertaf pasa, a másodvezér megkezdte felvonulását a vár ellen. Július 2-án kezdte körülvenni a várost és a várat a mintegy 30 ezer főnyi hadseregével. A vár őrsége alig lehetett több kétezer harcosnál. Szinte egész Közép-Európa felsorakozott védelmében: a magyarok mellett német, horvát, szerb és cseh katonák is harcoltak közöttük. A harcok július 11-én kezdődtek a vár leggyengébb pontján, a huszárvárat ostromolta a török. A védők 13 napon át tudták tartani azt, végül július 23-án, a vizes árkon átkelve a derékvárba vonultak vissza Gyula védői. Az ostrom következő szakaszában a törökök a huszárvárba nyomulva felállította ágyúit és onnan lőtték a vár bástyáit, ill. annak tornyát. A belső vár leromlott állapota már nem nyújtott védelmet a gyulaiaknak. A nyári hőségben a kutak kiapadtak, a temetetlen halottak járványveszélyes helyzetet idéztek elő. Hátországi segítség hiányában, a megfogyatkozott őrség és a várban rekedt asszonyok, gyerekek miatt Kerecsényi kénytelen volt tárgyalásokat kezdeményezni a törökkel. A derékvárat augusztus 20-ig, 28 napon át sikerült tartani a megújuló török rohamok és a folyamatos ágyúzás ellenére, ami szinte csodának számít. A tárgyalások a vár átadásáról augusztus 21-én kezdődtek. A török hitszegésére számítani lehetett, a szeptember 2-án kivonuló védőket fosztogatták, majd sokukat lemészárolták a török janicsárok. Kerecsényi várkapitány is fogságba esett az elvonulás során. Nándorfehérvárra vitte a török, ahol kivégezték. A várvédők 63 napi hősies kitartásuk a török elleni várharcok csúcsát jelentette. Csaknem kétszer tovább állt ellen a töröknek, mint a lényegesen jobban megerősített Temesvár (35 nap) és Szigetvár (31 nap), nem beszélve Eger 1596-os ostromáról (21 nap). Egyetlen más magyarországi vár sem tudta ilyen hosszú időre lekötni az ostromló török sereget. Márpedig egy végvárnak éppen az a fő funkciója, hogy az ellenség mind hosszabb idejű lekötésével megkímélje a hátországot a további pusztítástól. A gyulai vár hadtörténete unikális abban a tekintetben, hogy a várat ostrommal bevenni soha senki sem tudta, ha gazdát cserélt, mindig a védők kiéheztetését követő tárgyalások útján, nem pedig feltétel nélküli kapitulációval jutott ostromlói kezére.
Kevés oklevél maradt fent a török kori Gyuláról. Evlia Cselebi török utazó 1664-1666 között járt Magyarországon, többek között Gyulán is. A szemtanú hitelességével ír a várról és környezetéről. Velencéhez hasonlítja Gyulát, mert a különös járású és nagyszámú folyó-ágakon mindenki csónakon közlekedik. „Különös látvány ez, hogy egyik házból a másikba, egyik kertből a másik kertbe, a malomba, barátjának vagy ismerősének látogatására mindenki csónakon megy”.
A vár helyiségei között pedig a várúrnő lakosztálya következik.
A három részből álló várúrnői lakosztály harmadik terme a vár egyetlen faburkolatú helyisége volt. A régészeti feltárás során végzett falkutatások megállapították, hogy ennek a szobának a falai eredetileg cirbolyafenyő borításúak voltak, ami a várúrnői hálószobaként funkcionáló térben a hőszigetelést volt hivatott szolgálni már a 15-16. században.
A sarokban gyönyörű cserépkályha is áll.
A második terem a várúrnő fogadószobája, mely térnek a legszebb berendezési tárgya a 16. századi fiókos szekrény.
A várúrnői lakosztály első terme egy előtér, ahonnan a vár kápolnájának karzatára lehetett eljutni. Ez biztosította a lehetőséget a lakosztály lakóinak, hogy betegség vagy gyermekágy idején közvetlenül juthassanak át a kápolnába és hallgathassák meg a szentmiséket.
Gyulát a temesvári vilajetbe osztották be, az aradi szandzsákbég ide tette át a központját. A törökök az ostrom ejtette sebek kijavításán kívül nem sokat fejlesztették a várat, bár az a temesvári vilajet legjövedelmezőbb szandzsákságának központja volt. A belső várban ekkor már csak magtárak és szertárak voltak, meg a parancsnok lakása. Talán már ekkor, de legkésőbb a 17. század közepéig elkészült az egyetlen Magyarországon fennmaradt, világi célokat szolgáló török épület, az un. Huszártorony, mely a huszárvár bejáratát alkotta. Az egykori huszárvár területét önálló városrészként kezelték. A visszafoglalás idején 63 házat találtak a területén. A muszlim adószedők 1579-ben 22 boltot írtak össze benne, valamint egy dzsámit a huszárvár területén. 1715 körül a török mecsetet a rácok használták. A minaret tornya több, korabeli vármetszeten is látható. Harruckern Ferenc gróf udvari papja, Antonius Hueber a 18. század közepén még ír a fennmaradt karcsú minaretről. 1591-ből maradt fenn egy zsoldjegyzék Gyula török őrségéről. Ekkor 276 lovas (ulufendzsi) szolgált a várban. A belső vár védelmét 112 janicsár látta el. A külső várban 36 janicsárt, 106 gyalogost (azab), és 74 délszláv származású martalócot írtak össze. A néhány tüzérrel és hajóssal együtt 609 főnyi katona állomásozott a várban. Temesvár után ez volt a törökök legnagyobb erőssége a Tiszántúlon. Az Eger feladásakor kivonuló törököket Gyulán helyezték el. Ettől fogva Gyulát is pasák irányították.
A felszabadító hadjárat az ország hadműveleti területté válásával, azaz óriási pusztítással járt együtt. 1693 tavaszán Heisler tábornagy a kisebb borosjenői és világosi várat visszafoglalta. Ekkorra már Gyula maradt a törökök egyetlen erőssége a Marostól északra. A császári hadvezetés augusztustól kezdve megpróbálta útját állni a Maroson átkelő élelmiszer-szállítmányoknak. Gyula elfoglalása érdekében legtöbbet tévő Pollandt tábornok őrizte a folyót. Pollandt 1694-ben blokád alá vehette Gyulát. A szorult helyzetbe került pasa a fiát küldte Temesvárra, hogy segítséget kérjen. Dzsáfer pasa seregét azonban október végén kétszer is visszafordították a Marostól, ráadásul Péterváradról megérkezett Gyula alá Gronsfeld tábornok 8 ezrede is. Az élelmiszerhiánnyal küzdő várőrség számára nem maradt más választás, mint az erősség feladása. Mehmed pasa küldöttei Szegeden, december 21-én aláírták a várfeladásáról szóló egyezményt. Az egyezséget a császár karácsony napján hagyta jóvá. Huyn tábornok, a szegedi várparancsnok személyes jelenléte mellett 1695. január 10-én a gyulai pasa is ellátta kézjegyével az okmányt. A Saphie-ezred legénysége megszállta a főkaput 100 fővel. A kivonuláshoz rendelkezésre bocsátott 320 szekér beérkezésére azonban (mivel Kiskunhalasról jöttek Szegeden keresztül) még várni kellett egy ideig. Így a várat csak január 18-án, délután 3 órakor, 129 éves török uralom után vehették kézhez a keresztény seregek. A városból január 20-án indult meg a 2000 török (közülük csak kb. 500 volt fegyverforgató, a többi asszony és gyermek) Temesvár felé. 200 német lovas és 50 huszár kísérte őket a Sereni-dragonyos ezredből a Marosig. Az aradi vár felépítése (1698–1701) után a gyulai vár elveszítette hadászati fontosságát, olyannyira, hogy 1700-ban az Udvari Haditanács elrendelte visszabontását is. A történelem szerencsére közbeszólt.
A kápolna az egyetlen helyisége a várnak, amiről biztosan tudjuk, hogy mi volt eredetileg. A kápolnát 1445. június 10-én szentelte fel Miklós tripolisi püspök, egri segédpüspök az Apostolfejedelmek tiszteletére.
A gyulai vár épségben vészelte át a török harcokat, és bár nem számított ekkor már komoly erősségnek, mégis szerepet kapott a Rákóczi-szabadságharcban. Gyula környéke ismét hadszíntérré változott. A rácok fenyegette környéket Károlyi Sándor tábornok a vár elfoglalásával akarta pacifikálni. Az újabb ostrom 1705. május 31-én kezdődött. A várban 300 szerb és a Heister-ezred 200 osztrák katonája állomásozott. Egy roham során a kurucok (6701 fő) elfoglalták a rácok által lakott huszárvárat. Károlyi egy akna felrobbantásával akart rést ütni a falon, mivel kellő ostromágyú nem állt a rendelkezésére. A június 24-i robbantás nyoma most is látszik: a torony melletti fal az alapjáig meghasadt. Az utókor szerencséjére azonban nem omlott le. Ezt látva a kurucok felhagytak az ostrommal. Az osztrákok az ellenállást vezénylő Richter hadnagyot a vár kapitányává nevezték ki, s intézkedtek az épület helyreállításról. A vár 1721. július 26-ig az aradi parancsnokság hatásköre alá tartozott. Ezt követően az uradalom Harruckern János György kezébe került, aki kiköltöztette az itt élő katonákat. Megkezdték a külső palánk lebontását is. Az 1735-ben még egy váratlan esemény során lett némi katonai jelentősége. A Péró-féle felkelés során az urasági hajdúk és a bemenekült nemesek véresen visszaverték a támadó parasztokat. Ezután katonai szerepe többet már nem volt.
A földszinten műhelyek sorakoznak.
A kovácsműhely legfontosabb eszközeit – a tűzhelyet a szikrafogójával, a hozzá kapcsolódó fújtatót, a széntartó edényt és vizes vödröt – a vár mindenkori kovácsa kelti életre. A 16. században szablyák, mára dísztárgyak születnek kezei között.
A fazekas műhely – amellett, hogy kiállítótérként a középkori gerencséreknek állít emléket – múzeumpedagógiai terem is, ahol gyermek csoportok számára különböző kézműves foglalkozások, jelmezes programok segítségével próbálják közelebb hozni a középkori vár hangulatát.
Egyik teremben pedig nagyon érdekes kályha látható.
Egyszer szerephez jutott még a vár a magyar történelemben, az 1848–49-es szabadságharc leverését követő napokban. Azokat a honvédtiszteket, akik Világosnál adták meg magukat az oroszoknak, Kisjenőn át Sarkadra szállították. A kitörő kolera miatt több turnusban, augusztus 19. és 23. között Gyulára hozták őket. Augusztus 18-a óta itt tartózkodott már Damjanich János, akit Aradról akartak Sarkadra vinni, de kérvényezte, hogy a már fél éve a kastélyban élő felesége mellett maradhasson.
A tiszteket augusztus 22-én és 23-án a vár és a kastély közötti téren sorakoztatták fel, miközben a várkertet orosz katonaság zárta körül. A honvédtisztek tábornokaik közé csoportosultak, majd orosz törzstisztek jelentek meg mindegyik csoport előtt. Szalutáltak a csoport élén álló tábornoknak és kérték előbb az ő, majd pedig tisztjei kardját és pisztolyait. Az így lecsatolt kardokat és fegyvereket a tér közepén halmozták fel. Sok magyar azonban inkább eltörte, vagy a Körösbe dobta fegyverét, mintsem átadja azt ellenségeinek. Knezich Károly tábornok tiszti kardját csak törve adta át az őt lefegyverző orosz őrnagynak. Egy szekérrel ráhajtatott. A markolat nélküli kardpenge és hüvelye a vármúzeum szomorú büszkesége. Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc (egyes kutatások szerint tíz) volt Gyulán. 1849. augusztus 24-én az oroszok átadták a tiszteket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították őket Aradra, a magyar Golgotára.
Később a várépületben cselédlakásokat alakítottak ki, de 1905-ben elkészült a kastély cselédszárnya, így a vár lakatlanná vált. Aztán Almássy Dénes gróf a vár falát kijavíttatta, így kastélykertjének romantikus éke lett a sokat megélt középkori vár. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom idején tárgyalta a városvezetés a vár elbontását. Tégláit lakóházak építésére kívánták felhasználni, ami nem volt szokatlan a magyar történelemben. A II. világháború alatt a vár tornyában magas megfigyelő működött. 1956. után indul meg a vár régészeti feltárása, ami 1961-ig tartott. 1964. óta színház működik falai között nyaranta.
A vár konyhájának legimpozánsabb része a kemence, ami a várban ülésező megyei tisztikar, az uradalmi személyzet és a rabok kiszolgálására épült a 18. században.
Az éléstárban ma is láthatóak az eszközökön kívül az élelmezés legfőbb elemei, például az oldal szalonnák. A helyiség egykori feladata a vár lakosságának élelmezését biztosító alapvető nyersanyagok tárolása volt.
A végére maradt a várbörtön. Ebben a teremben a középkori megszégyenítési módokat veszik sorba.
A kínzókamrában a kínvallatások elrettentő módjait mutatják be.
Látható egy börtöncella is, ahol a középkori fogva tartás körülményeit lehet megismerni. Magánvéleményem, hogy ezek a körülmények talán ma is nagyobb visszatartó erővel bírnának...
A falakon képek is bemutatják a különböző büntetéseket, sőt egy különleges büntetésről is olvashatunk: "Mivel Tehén lopásban tapasztaltatott, ezért 64 pálcza ütésre és egy eztendőbéli rabságra ítéltetett." Vajon mit lophatott szegény tehén? :-)
A vár nyitva tartása: hétfőtől vasárnapig 9-től 19 óráig, minden nap. Magyar nyelvű tárlatvezetés indul minden nap 10:30 és 13:30 órakor.
Jegyárak:
- felnőtt 2100 Ft
- kedvezményes 1050 Ft
Kombinált jegy váltható az Almásy-kastély Látogatóközponttal, és Gyula több más látnivalójával is, az Erkel Házzal, a Ladics Házzal és a Kohán Képtárral is.
Remélem kedvet kaptatok egy kis időutazásra a magyar történelemben, és ha Gyulán jártok, nem hagyjátok ki a várat. Bár a fotóim már nem túl frissek, azért a lényeget megmutatják, és segítségükkel tudtam egy kis ízelítőt adni a várból. Mert a vár még ennél is többet tud. Rengeteg interaktív elem van benne, és a vár fokán is körbesétálhatunk.
És ha további várak is érdekelnének benneteket, böngésszetek még a Kiránduló oldalán, mert több hazai és külföldi várról is írtam már.
Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Oda várom a kommenteket, és a saját tapasztalatokat is szívesen olvasom.
Az információk egy része a wikipedia oldalairól, valamint a Gyulai Vár hivatalos oldaláról származott.
Utolsó kommentek