kiránduló

Minden ami űr, űrkutatás, űrutazás, csillagászat, minden egy helyen a Bakonyban, a Pannon Csillagdában egy lebilincselő kiállításon. Múzeumba menni jó! Bármilyen hihetetlen is. Igaz a csillagda nem a hagyományos értelemben vett múzeum, hanem komplex csillagászati ismeretterjesztő centrum, ahol tényleg fantasztikus élményekben lehet részünk. Rengeteg érdekesség vár ránk és még a napba is belenézhetünk minden következmény nélkül. Bakonybél egyébként is egy csomó látnivalót kínál a természet szerelmeseinek, a csillagda már csak hab a tortán. Jártatok már benne? Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Bakonybél településen. Térképen ITT.

Bakonybél központjában több helyen is van parkorló, például az Apátság mellett. Érdemes ott megállni, mert a Csillagda egy keskeny, egyirányú utcában van. Hogy merre azt tábla jelzi a fő út mellett.

A tábla iránymutatását követve ebben az utcában kell elindulni fölfelé, és már látszik is a csillagda szürke épülete.

Az épület mögött tábla jelzi a parkolót, de azzal sem vagyunk sokkal közelebb, cserébe keringőzhetünk a keskeny utcákon. Egyszerűbb a fő út körül megállni valahol és kb. 200 métert sétálni.

Már az épületbe lépve kezdődik az űr, amíg a pénztárnál eldöntjük, hogy mit szeretnénk, az aprónép nézelődhet, olvasgathat.

És hogy mi minden van bent?

• csillagászattörténeti kiállítás
• planetárium (vetítés)
• távcsőpark (távcsöves megfigyelések)
• 3D Mars mozi

A csillagászattörténeti kiállítás szabadon bejárható, a többi viszont időponthoz kötött, a vetítés és a távcsöves bemutató időpontjához tudjuk igazítani a látogatás sorrendjét.

A planetárium előterében mindent megtudhatunk a Marsról, ami eddig volt és ami ezután lesz. Amíg várunk a vetítésre, ezzel elfoglalhatjuk magunkat.

Közelről tanulmányozhatjuk a marsjárót, hogy milyen műszerek vannak rajta, hogy mekkora, hogy mit csinál. Egy táblán megmutatják nekünk, hogy a kis szerkezeten mi micsoda és mire való. Van rajta sztereó panorámakamera, navigációs kamera, kőzettisztító berendezés, miniatűr infravörös spektométer, mikroszkóp és alfarészecske-röntgenspektométer is.

Megnézhetünk az előtérben egy Marsról származó kőzet darabot is, amely a Northwest Africa 7397 nevű marsi meteorit apró töredéke. Ezt a 2,13 kg tömegű meteoritot a marokkói sivatagban találták meg 2012-ben és vulkáni kőzetolvadékból származik.

Nagy térképen nézhetjük át a Mars felszínét. Pont olyan térkép, mint amilyet a földről is láttunk az iskolában. De ez a Mars. Megjelöltek rajta néhány jellegzetes tájat. Például a térkép bal oldalán látható a kb. 600 km átmérőjű és 21 km (!) magasságú, bazaltos anyagú pajzsvulkán, ami a legnagyobb ismert tűzhányó a Naprendszerben. De találhatunk a Mars felszínén közel 4000 km hosszúságú és helyenként 10 km mélységű szurdokvölgyeket is.

Aztán megismerkedhetünk egy F-104 vadászrepülő katapult ülésével is. Az F-104 vadászrepülőt a NASA kiképzési feladatokra használta az ötvenes évektől. Már az Apolló-program űrhajósai, közöttük Neil Armstrong is vezette a legendás vadászgépet, melynek sebessége 2125 km/h volt.

Egy ilyen katapult ülés a repülőgépek vészelhagyását lehetővé tevő szerkezet, a katapultálás egyetlen célja pedig a túlélés, mégha rettenetes igénybevétellel jár is. Átlagosan 12-14 g terhelést kell elviselnie ilyenkor a pilótának.

A sarokban "találkozhatunk" Neil Armstrong-gal is, az űrruhájával és olvashatunk a Hold-expedícióról is.

A jövő pedig a Mars meghódítása? Mindent megtudhatunk a nagy tablóról, ami ezzel kapcsolatos.

A planetáriumban minden egész órában kezdődik a vetítés. A Pannon Csillagdában található hazánk legmodernebb digitális planetáriuma. A 8 méter átmérőjű, félgömb alakú kupolára vetített, a HD képnél kétszer nagyobb felbontású 3D kép, az 5.1 térhatású hangrendszer felejthetetlen minőségben repítenek el minket kozmikus utazásunkra – mindezt az IMAX mozikból ismert fotelszékekben. 

A Pannon Csillagda az első és egyetlen Ultra HD felbontású digitális planetárium Közép-Európában. Amellett, hogy képes a hagyományos planetárium show üzemre, legnagyobb újdonsága, hogy speciálisan kupolafelületre optimalizált, ismeretterjesztő filmeket is képes vetíteni, döbbenetes minőségben.

A planetáriumban minden egész órakor vetített film a Csillagok birodalma (21 perc, általános iskolás kortól nyugdíjasokig, mindenkinek ajánlott). A film a csillagok életútját, fejlődését és pusztulását, a különböző csillaghalmazok típusait és a galaxisunk, a Tejútrendszer világát mutatja be. A különleges animációk mellett a Bakony és a Balaton-felvidék csillagfényes tájai is feltűnnek az alkotásban.

A planetáriumi vetítést természetesen nem fotóztam, úgyhogy ugorjunk is tovább a távcsöves bemutatóhoz. Oda is időre kell menni, de a vetítés után pont odaérünk.

A távcső kupola padlója tartogat némi kihívást a tériszonyosoknak, de szerencsére nincs túl magasan. Viszont teljesen átlátszó.

Dehát itt nem lefelé kell nézni, hanem fölfelé. A hatalmas távcsővel nappal a Napot mutatják meg nekünk. És amíg a bemutató tart, padokon ücsöröghetünk, hogy ne szálljon ínunkba a bátorság. :-D

Megfelelő szűrők használatával ilyennek láthatjuk csillagunkat, vörös, fortyogó, és a szélén napkitörések láthatóak. (A fotó a Pannon Csillagda weboldaláról származik. http://csillagda.net)

A távcsöves bemutató során mesélnek a Napról, a távcsőről, csillagászati érdekességekről, majd mindenki szépen sorban megnézheti a Napot a távcsövön keresztül.

Természetesen éjszakai programok is vannak, amikor bemutatásra kerülnek az adott évszak látványosságai, bolygó szomszédjaink, a Hold kráterei és hegyláncai, csillaghalmazok, szupernóva maradványok, csillagközi gázködök. A teraszon lézeres csillagkép ismertetéssel és műholdak beazonosításával ismerkedhetünk a fölénk boruló bakonyi égbolttal. Az éjszakai programon felhős időben a planetáriumban vetítik ki a tiszta időben látható csillagos égboltot, csillagképeket, a Naprendszer bolygóit. Tehát minden távcsöves program időjárás függő, hiszen felhős időben nem látszanak a csillagok sem nappal, sem éjszaka. Nekem szerencsém volt. Egy csillagot láthattam. :-)

Mondjuk a kilátás sem rossz a kupolából a végtelen erdőkre.

A távcsőkupola után (vagy előtt) a lépcsőházban is érdekes fotókat nézegethetünk. Majd megkereshetjük a kiállítás többi részét.

Az ajtókon vicces piktogramok vannak. Ez alapján mondjuk mi beléphetünk az ajtón, hiszen nincsenek olyan csápok a fejünkön, mint a rajzon. :-)

Az állandó kiállítás a csillagászat történetét foglalja össze a kezdetektől napjainkig, 400 m² területen. Bemutatja a meteoritok izgalmas világát, a csillagászati navigáció és a távcsövek fejlődését, továbbá két korszakalkotó csillagász (Galilei és Newton) munkásságát. Megismerhetjük az űrkutatás talán legizgalmasabb expedícióit (Apolló-program, Holdra szállás, Mars kutatás). Kiállított szkafander, pilóta ülés, vizuális installációk, a Mars űrszonda másolata teszik izgalmassá a tárlatot.

És akkor nézzük a csillagászat történetét összefoglaló részét.

Hatalmas tablón megnézhetjük a tejútrendszert, ami a Nap és 200-300 milliárd csillagtestvérének otthona. Egy galaxis a sötét és kietlen univerzumban, tele gázzal, porral, csillagokkal, bolygókkal és fekete lyukakkal. Alakja korongra emlékeztet, átmérője 100 ezer fényév.

Azt is megmutatják, hogy a galaxison belül mi hol vagyunk pontosan. Nagyjából félúton vagyunk a centrum és a perem között, itt 220 millió évbe telik, amíg egyszer megkerüljük a galaxis középpontját.

Nagy tablón megismerkedhetünk a Hubble-űrtávcsővel is, ami nem egyszerűen egy teleszkóp az űrben - ez az emberiség legismertebb műszaki berendezése, melynek gyönyörű képei művészeket inspirált és milliókat nyert meg a csillagászat és az űrkutatás ügyének. Amióta Föld körüli pályára állt, már több mint egymillió tökéletesen éles képet készített a távcső, hetente 120 gigabájtnyi adattal gyarapítva a tudományos közösség számára szabadon elérhető archívumát. Egyébként 600 km magasságban kering és a mérete egy kisebb busznyi. Leghíresebb felvétele a Teremtés oszlopai egy a galaxisunkban található csillagkeletkezési régió - tornyokat formázó porfelhőket ábrázol a kép.

Aztán visszarepülünk a múltba. Régi térképek borítják a falakat és a vitrinekben a múlt hajósainak navigációs eszközei láthatóak, melyek segítségével a csillagok állásából tudták navigálni a hajókat a végtelen óceánokon.

Sextáns, oktáns, asztrolábium. Ezek segítettek a tájékozódásban.

Az emberiség hosszú évezredeken keresztül csak a saját szemére hagyatkozhatott, amikor a világ dolgait fürkészte. Ezért egy teljesen ismeretlen és új világ tárult fel egy csapásra, amikor Galileo Galilei és kortársai az ég felé fordították azt a csodát, amit a hollandok találtak fel, a távcsövet. A Tejút szabad szemmel nem látható csillagok sokaságára bomlott, a Holdon hegyeket és völgyeket lehetett látni, a Vénusz pont olyan sarló alakot öltött, mint a Hold, és még ezer meg ezer - ma már természetesnek vett - csodát fedeztek fel általa.

Majd következnek Galileo Galilei tablói.

Sok jelenséget Galilei látott meg elsőként és ő volt az egyetlen, aki nyomtatásban is megjelentette beszámolóit azokról a csodákról, melyeket távcsövével látott. Galilei igazi sztár volt a maga korában, egy jó értelemben vett médiatudós, akinek legfőbb érdeme, hogy nemcsak felfedezni kívánta az égbolt titkait, hanem az új jelenségeket értelmezte is, megkísérelte azokat beilleszteni egy új világképbe és ennek helyességéről kortársait is igyekezett meggyőzni. Csillagászati és fizikai kutatásai megmutatták, hogy a világot pontosan kitalált, precízen kivitelezett és ellenőrzött kísérletek segítségével kell megismerni, nem pedig elmélkedés útján. Az új kornak ez a kísérletező hozzáállása vezetett ahhoz a tudományos és technikai forradalomhoz, amelynek eredményeként világunk mára gyökeresen megváltozott.

Galilei legnagyobb jelentőségű felfedezései a Jupiter holdjaihoz kapcsolódnak. 1610. január 7-én észlelte először a bolygót, majd több napi megfigyelés után jött rá, hogy a körülötte lévő kis fénypontok a Jupiter körül keringenek, vagyis annak holdjai. Az első három felfedezett hold az Io, az Europa és a Callisto volt, január 13-án pedig meglátta a negyediket, a Ganymedet is.

Az Io felszínén a földinél 25-ször erősebb vulkanizmus 425 egyedi vulkáni centrumot működtet. Az Europa felszíne nyugodtabb, hiszen egy befagyott óceán borítja. A vastag, időnként megolvadó jégréteg alatt egy vízóceán található. A Ganymede felszínén már csak egyszeri megolvadás nyomai látszanak, míg a Callisto ősi felszíne becsapódások nyomát őrzi.

Hatalmas tablón olvadhatunk a Napról, a Föld típusú bolygókról és az óriás bolygókról is.

Azt tudtátok például, hogy a Neptunusz a kialakulásakor közelebb volt a naphoz, mint az Uránusz, ám később helyet cseréltek? A közelmúlt felfedezései ezt igazolják. 

Majd jön a meteoritok részlege. És azt tudtátok, hogy mi a különbség a meteor és a meteorit között?

A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva ionizálják azt (népies nevük hullócsillag).

A meteorit a világűrből származó természetes objektum, ami a Föld felszínével való ütközéskor nem semmisül meg. Tehát amíg esik lefelé addig meteor, ha már leesett, akkor meteorit.

Léteznek vasmeteoritok, melyek vasból és nikkelből állnak. Ezek a Naprendszer korai időszakában szétdarabolódott nagyméretű kisbolygók belső, fémes magjából származnak. A megtalált meteoritok 90 %-a ebbe az osztályba tartozik. Vannak kőmeteoritok, melyek szilikátokból épülnek fel és anyaguk nagyon hasonlít a földkéreg kőzeteihez. Széttöredezett ősi kisbolygók külső részéből származnak. Ezek a naprendszer legősibb anyagszemcséi, vizsgálatuk rendkívül fontos információkkal szolgál bolygórendszerünk keletkezéséről. És vannak kő-vas meteoritok is, bár ezek a legritkábbak. Anyaguk a kisbolygók mélyebb tartományaiból, a mag és a köpeny határvidékéről származhatnak.

Az itt látható "hatalmas" meteorit a mai Namíbia területére hullott még a történelem előtti időkben. Az eredetileg kb. 4 méter átmérőjű égitest nagy sebességgel érkezett a légkörbe, majd a súrlódás hatására felhevült és ezernyi darabra robbant szét. A szétrepülő törmelék még izzott pár másodpercig, majd teljesen kihűlve, rettentő puffanásokkal érték el darabjai az akkor még sokkal nedvesebb tájat. A nagyobbak néhány méteres krátereket is vájtak a talajba. Kb. egy 370 × 185 km-es területen szóródtak szét.

Elsőként a Namíbia és Botswana területén élő namák találtak rájuk és hamar felismerték, hogy remek vágó- és szúró szerszámokat, nyílhegyeket lehet készíteni a különleges "kövekből". Később fehér emberek jöttek, akiknek feltűntek a kohászatot nem ismerő népek fém eszközei, de 1836-ig kellett várni, mire egy természettudós felismerte a horpadásokkal teli kövek jelentőségét. Az azóta megtalált darabok közül számos eljutott a világ távoli országaiba, így egy darab a Pannon Csillagdába is.

Ezek pedig Észak-Nyugat Afrikából, a Szaharából származó kőmeteoritok.

Nagy térképen azt is megmutatják nekünk, hogy hol vannak bolygónkon ma is látható hatalmas becsapódási krátereket. Például a Kanadai Quebec-ben található a 100 km átmérőjű Manicouagan-kráter, mely a legnagyobb asztrobléma bolygónkon. A tiászban bekövetkezett hatalmas becsapódáshoz egy kisebb kihalási esemény is köthető. Aztán az arizonai sivatagban található a Barringer-kráter (a következő képen balra lent), mely szinte eredeti állapotában maradt meg: 1,2 km átmérőjű, mélysége 170 méter. A krátert egy nagyjából 50 méter átmérőjű vasmeteorit ütötte úgy 50 ezer évvel ezelőtt. Az 1 km mélyen eltemetett Chicxulub-kráter a legismertebb mind közül, mivel ezt okolják a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kipusztulásáért. A krétert a Yukatán-félszigeten, olaj utáni kutatás közben fedezték fel.

És van egy kráter hozzánk egészen közel, Németországban is. Ez a második legnagyobb ilyen kráter bolygónkon. Persze ez is csak a műhold képek megjelenése óta vált leginkább láthatóvá.

Még egy szinttel lejjebb van a 3D mozi, ahol egy 25 perces, 3D-s filmet vetítenek a Mars meghódításáról minden nap 11:30 és 14:30 órakor. A mozihoz külön jegyet kell váltani, azt az általános belépő nem tartalmazza. A jegy ára 600,-Ft.

Nyitva tartás: keddtől vasárnapig minden nap 10-től 18 óráig. Pénztárzárás 17 órakor.

Belépő jegy árak (2022. április 1-től):

• felnőtt 2400 Ft
• diák, nyugdíjas, pedagógus jegy 2000 Ft
• családi jegy (2 felnőtt + 1/2/3 14 év alatti gyerek) 6800 Ft
• Film+ kiegészítő jegy még egy film vetítésre a planetáriumban 600 Ft
• naptávcső kiegészítő jegy 200 Ft (csak megfelelő időjárás esetén vásárolható)
• esti program egységesen 3000 Ft

A nappali program jegy ára tartalmazza a csillagászat történeti kiállítás megtekintését és a 24 perces, A naptestvérek éneke című film vetítését a planetáriumban.

Remélem kedvet kaptatok egy kis csillagászkodáshoz! A kiállás minden szegletét természetesen nem mutattam meg, hogy maradjon még felfedezni való a helyszínen is. Ha Bakonybél környékén, vagy Zircen jártok ne hagyjátok ki! És természetesen rengeteg más látnivalót is rejt a Bakony, Bakonybél mellett rengeteg turistaút is halad, minden évszakban érdemes kirándulni a környéken.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom! 

Az információk nagy része a kihelyezett táblákról és a csillagda saját weboldaláról származik. (csillagda.net)