kiránduló

Van a Zselici dombság egyik gyönyörű völgyében egy nagyon különleges természeti képződmény - egy mésztufa-hasadék. Hasonló forrásmészkő-képződés más hegységekben nem különösebben ritka, de a kaposgyarmati mésztufa-hasadék környékünkön egyedülálló. Hallottatok már róla? Nem kell sokat menni hozzá, egy laza másfél órás sétával bejárható, tehát egy kellemes kirándulás lehet egy "erdőfürdővel" egybekötve. Bár - és itt most már az elején lelövöm a poént - látványra nem túl lélegzetelállító, de maga az erdő szép, megnyugtató, a völgyek, a patak mesébe illő, a jó levegő meg kifejezetten hasznos. Túrára fel tehát, akár télen is megkereshető! Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Somogy megyében, Kaposvártól dél-keletre, a 67-es út melletti Bőszénfa és a 66-os út melletti Szentbalázs közötti összekötő út mellett, Gálosfa, Hajmás és Kaposgyarmat között. Térképen ITT.

Megközelíthető Gálosfa és Kaposgyarmat felől is, de legegyszerűbb a Hajmás és Kaposgyarmat közötti út mellett kitett táblától indulni.

Bár a tábla alján vannak turistajelzések (zöld négyzet és pötty), ez csak a táblán látható, beljebb nem találkoztunk több ilyen jelzéssel. És ez nem véletlen. A mésztufa-hasadék felkeresése nem tiltott, de a károk megelőzése érdekében szokásos turistajel szándékosan nem vezet hozzá, azért hogy csak azok keressék fel, akiktől elvárható a környezet megóvása.

Én most megmutatom Nektek, hogy minél többen megismerjék ezt a különleges képződményt, de ha odamentek, kérlek benneteket, hogy a cseppköves fal közelében se a vízmosásban, se a vízmosás peremén ne csináljatok taposási kárt, a környezetet mindenképpen óvjátok.

Persze annyira azért nem titkos a hely, hiszen már tábla is jelzi, hogy merre van. Sajnos a kék tábla nincs lebetonozva, ezért időnként "elmozdul" a helyéről... Amikor én odaértem, valahol a bokorban pihent és észre sem vettem, ezért teljesen másfelé indultam el. Aztán némi bolyongás után rájöttem, hogy nem jó felé megyek, visszatértem az elágazáshoz, meg lett a tábla és rátaláltam a helyes irányra is.

Tehát az út melletti nagy tábla által jelzett irányba elindulunk az erdő felé, majd amikor beérünk az erdőbe, rögtön jobbra kell fordulni a keskeny ösvényre. 

Ha jó az irány, akkor a keskeny ösvény mellett jobbra egy drótkerítés lesz, amellett kell haladni egy darabig.

Aztán feltűnnek a fákon ilyen piros karikák is. Először azt hittem kivágás miatt vannak megjelölve a fák, de nem. Ez a jel vezet a mésztufa-hasadékhoz, ezt kövessétek.

Az út egy darabig a kerítés mellett halad, majd egyszercsak elkanyarodik balra.

Aztán patak keresztezi az utunkat, amin "híd" vezet át. Persze bárhol átkelhetünk rajta, nem jelent túl nagy kihívást.

A piros karika pedig jelzi, hogy merre kell tovább haladnunk.

A Zselicet ma, mint sárgaföld-dombvidéket ismerjük. Az egykori Pannon-tengert a belé ömlő folyók agyagos-homokos üledékkel töltötték fel az idők során. A később fennsíkként kiemelkedő területet a szárazabb időszakokban a levegőben szálló finom porból képződő löszréteg fedte be, jellemzően 10-30 méter vastagságban. Ezzel párhuzamosan működésbe léptek a romboló erők is. A mélyebb rétegek törésvonalai mentén az alapkőzet táblái megbillentek, és ezeken a vonalakon a lefolyó csapadékvíz munkája hosszan elnyúló, jellemzően észak-dél irányú völgyeket hozott létre. A keskeny dombhátak és völgyek esetenként több kilométer hosszúságú formái mellett megjelentek az ezekre közel merőleges kisebb mellékvölgyek is. A löszös felszínen ezeknél is kisebb léptékű vízmosások, szakadékok és horhosok jöttek létre az egykori szekérutak nyomvonalán az utóbbi évezredekben.

Itt van a jellemző megjelenése a hátráló eróziónak: a kialakuló vízmosás függőleges falú lépcsővel indul, a lezúduló víz a hátsó fal szélét rongálja, így a vízmosás kezdete egyre feljebb halad a lejtőn.

A kaposgyarmati mésztufa-hasadék elüt az előbb ismertetett általános képtől. Itt a vízmosás végfalának hátrálása megállt az ellenállóbb homokkő-rétegek kibukkanása helyén, és egy a vidékünkön ritka jelenség, a forrásmészkő képződése indult meg. Ez, a víz romboló munkájának ellenálló kéreg védi a lazább, üledékes kőzetet. Ehhez a környezeti feltételek szerencsés egybeesése kellett.

Amikor a patak mentén sétálunk, és jobbra elhagyjuk a patakra merőlegesen bevágott völgyet, el kell fordulni jobbra, és a völgy bal oldali peremére felkapaszkodni.

Akkor jó az irány, ha mögöttünk a patak, és tőlünk jobbra a mély völgy.

Itt már nem vagyunk messze. Hamarosan feltűnik egy asztal padokkal, és egy kék tábla.

A kék táblán a nyílban Gálosfa felirat. Na arra már nem kell elmenni, mert a tőlünk jobbra lévő völgy vége itt található, megérkeztünk a célhoz, márcsak meg kell keresni. 

Nekem borzasztó nagy szerencsém volt, mert mások is voltak ott, és ők tudták, hogy mit kell keresni. Egyedül valószínűleg simán elmentem volna a lényeg mellett, meg sem találtam volna. Tehát ahol a "piknikező hely" van, ott kell jobbra keresni a völgy végén a csepegő, csordogáló vizeket. És ezeket a formákat.

A védett képződmény tulajdonképpen egy forrásmészkőfal és a nevezetes Bivalyfej nevű fekete mésztufa képződmény. A környező dombokról lezúduló víz több irányból mély árkokon jut el a hasadékhoz, amelynek felső szakaszán van az esős időben vízeséses mésztufa-fal. A nehezen megközelíthető kis szakadék falán több kisméretű vízszintes hasadék is húzódik, ezekből a csapadék függvényében folyik vagy csöpög a víz. A hasadékok peremén kialakuló formákat kis jóindulattal cseppkőnek is nevezhetjük, de a valóságtól elrugaszkodó hangzatos leírásoknak ne dőljetek be, főleg a turistatérkép barlang jele indokolatlan. Az árnyékos részeken a mésztufát moharéteg borítja.

A lösz a levegőben finom porként szálló agyagásványokból, mészkőporból és kvarcszemcsékből jött létre. A felszínen meggyűlő növényi maradványok korhadása során keletkező szén-dioxid az esővízben feloldódik. Ha a szén-dioxid tartalmú víz nem rohan le meredek lejtőn, hanem a talajba szivárog, annak mészkő-tartalmát (kalcium-karbonát) egyensúlyi folyamatban kalcium-hidrogén-karbonát formájában vízoldhatóvá alakítja. A felszínre szivárgó, tereplépcsőnél lecsepegő vízből a maradék szén-dioxid egy része távozik, és a kémiai egyensúly felborul: szén-dioxid felszabadulással egyidejűleg a vízoldható hidrogénkarbonát egy része visszaalakul oldhatatlan karbonáttá. Minthogy ez a kiválás nem kristálytiszta vízből történik, a képződő kőzet agyagtartalmú, barnás, növényi maradványokat is tartalmaz. Ez az egész folyamat rendkívül lassú, és a keletkező kőzet sem túl szilárd, ezért a legnagyobb gondossággal kell a környezetet óvni mindennemű rongálástól: egy meggondolatlan mozdulat évezredek munkáját törölheti el.

A hasadék délnyugati falán a helyiek által Bivalyfej-nek keresztelt képződmény látható, és arról is csöpög a víz.

Lejjebb, ahol a vízmosás völggyé szélesedik, a völgy oldalában a Zselicben ritka homokkő-kibúvásokat is megfigyelhetünk.

A hasadékban és a patakmederre merőleges kis mellékvölgyekben is feltűnnek a környéken ritkán látható, védett gímpáfrány példányai.

Visszafelé ugyanazon az úton sétálhatunk vissza, vagy bolyonghatunk még kicsit az erdőben. Hiszen erdőben sétálni mindig jó, sőt most már tudományosan is bizonyították, hogy gyógyító hatású is lehet.

Az erdőfürdő, azaz sinrin-joku egy japán eredetű stresszcsökkentő, relaxációs program, amely során a természet közelsége ellazít és energiával tölt fel bennünket. Az erdőfürdő a szó szoros értelmében nem vizes tevékenység, de mégis joggal viseli a fürdő nevet: beengedjük a természetet az érzékszerveinken keresztül és eggyé válunk az erdővel. A módszer segítségével mélyebbé és nyugodtabbá válik a légzésünk, általánosságban jobban érezzük magunkat és nyugodtabbá válunk. 

Ma már bizonyított tény, hogy az erdőfürdő csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót, az alvászavart, a vérnyomást, a kortizol nevű stresszhormon szintjét, a pulzusszámot, erősíti a koncentrációt és az immunrendszert. A természetben eltöltött idő javítja mentális teljesítményünket és kreativitásunkat.

Hát ezért is érdemes kirándulni! Meg azért, mert eldugott helyeken ilyen különleges képződményeket találhatunk. A Zselici-dombság tartogat még más érdekességet, látnivalót és kirándulási lehetőségeket, érdemes pár napot eltölteni itt is. Csillagrezervátum, planetárium és éjszakai csillagles programok, szarvasfarm, kilátó, forrás, egy valamikori kisvasút emléke és még sok minden más. Remélem kedvet kaptatok egy zselici kiránduláshoz! :)

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk egy része a www.geocaching.hu, valamint a www.erdofurdo.hu oldalról származik.