A Plitvicei tavak és vízesések látványa semmihez sem hasonlítható. Plitvice az örök klasszikus. A legcsodálatosabb hely egy nagyszerű kiránduláshoz.
A felső tavak méltóságteljesebbek, nagyobbak, nyugodtabbak, mint az alsó társaik, de a kialakulásukat ezek is a mészkőnek és a folyó kemény romboló-építő munkájának köszönhetik. És azért vízesések is vannak, nem is akármilyenek!
A magas sziklák közötti, mély kanyonban található alsó tavakat bemutató rész után itt a folytatás a felső tavakról.
Hol található? Horvátországban, Karlovac-ig autópályán, majd onnan még kb. 80-85 km. Jól ki van táblázva. Térképen ITT.
A parknak két bejárata van, bármelyik felől indulunk is, az egészet be tudjuk járni, de a felső tavakhoz talán kényelmesebb a kettes bejáratot választani.
A park egész évben, minden nap nyitva van, télen is látogatható (kivéve szélsőséges időjárási körülmények között: nagy ködben, hóviharban). Arra számítani kell azonban, hogy télen a parkon belüli buszok és a hajók nem közlekednek, illetve főleg tavasszal és ősszel (nagy esőzések után) a magasabb vízállás miatt nem biztos, hogy az egész park bejárható (vagy csak gumicsizmában).
Mindkét bejáratnál hatalmas parkoló van, ami viszont fizetős. Motoroknak ingyen van, személygépkocsiknak 7,-Kuna óránként, lakóautónak, autóknak lakókocsival és buszoknak 70,-Kuna naponta.
A parkolók csak nappal használhatók, éjszakára nem tanácsos ott maradni, erre táblák is figyelmeztetnek.
A parkolóból a tórendszerhez vezető út mentén helyi termelők árulják portékájukat, mézet, borokat, gyümölcsöket, lekvárokat és bureket, réteseket.
Ha szeretnénk elkerülni a nagyobb tömeget, akkor mindenképpen a kettes bejáratot ajánlom (mert a nagy turista csoportok általában az egyeshez mennek), de van ennek más előnye is.
A kettes parkolóban kialakítottak két jegypénztárat is több ablakkal, a jegyet már ott is meg tudjuk venni, de lehet, hogy főszezonban még egy harmadik, belső pénztár is üzemel. Innen a park mindkét vége felé indulhatunk a park buszával, és mindkét végéről egyszerűbb ide visszatérni. Illetve ha a felső tavakhoz igyekszünk, innen lesétálhatunk a legnagyobb tavon közlekedő kishajóhoz, vagy felülhetünk a tórendszer felső végébe tartó buszra is.
Természetesen itt is vannak nagy táblák, amelyeken kiválaszthatjuk a túránk útvonalát. (Csak, hogy legyen mitől eltérni... :))
A tórendszer bejárásának két iránya lehet: vagy föntről, a legfelső tavaktól indul az ember, folyamatosan lejtős úton haladva a folyás iránnyal megegyezően, vagy legalulról indulva, folyamatosan, enyhén emelkedő úton, a folyásiránnyal és a vízesésekkel szemben haladva. Én a látvány miatt inkább az alulról felfelé haladást javaslom. Szembe menni a vízesésekkel sokkal látványosabb!
Ha meg van az irány, akkor már csak a táblákat kell követni. Alulról felfelé-hez irány a hajóállomás, fölülről lefelé-hez pedig jöhet a busz.
Tehát haladjunk ismét alulról felfelé. Így a felső tavak bejárása mindenképpen egy hajókázással kezdődik. Vagy az alsó tavak irányából a (már a felső tavakhoz tartozó) Kozjak tavon keresztül,
vagy a kettes bejárat irányából a P1-es kikötőből a P2-ig, egy rövid hajókázással.
A Kozjak tó, a felső tórendszer legalsó tava, 534 méteres tengerszint feletti magasságban található. A tó legmélyebb pontja 46 m. A tó táplálója a felső tavakból, a vízeséseken keresztül érkező vízen kívül a Rječica patak vize is.
Körülbelül 400 évvel ezelőtt a mai Kozjak tó még két tóból állt, melyeket egy 40 méter magas vízesés választott el egymástól. De a Kozjak tó végénél lévő gát sokkal gyorsabban nőtt, mint más gátak, így a tó vízszintje megemelkedett, és elnyelte a két tavat elválasztó gátat. Ezáltal a két tó egyesült, és lett olyan, mint amilyennek ma láthatjuk.
A tó különlegessége, hogy ebben egy sziget is található, mely 275 méter hosszú és 60 méter széles. A szigeten főként bükkfák és mogyoróbokrok nőnek. A fotó jobb oldalán a sziget látható.
(Ha esetleg mégis felülről jönnétek, bizony ezen a hajóállomáson is kialakulhat sor, csak a hely sokkal kisebb.)
A hajóállomásról egy lépcsősorral indul az út tovább. Innentől a buszt jelző táblát kell végig követnünk, az vezet a parkban közlekedő busz felső végállomásához.
A felső tórendszer 12 tóból áll. Ezek neve: Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko jezero , Malo jezero, Vir, Galovac, Milino jezero, Gradinsko jezero, Veliki Burget és a Kozjak tó. A legfelső Prošćansko és az alsó Kozjak a teljes tórendszer két legnagyobb tava.
A tavak melletti táblákról leolvashatjuk az adott tó nevét, méreteit és követhetjük azt is, hogy hol helyezkedik el a tórendszerben.
A felső tavak közül a legfelső és a legalsó tó közötti szintkülönbség 100 méter.
Az út itt is fa-hidakon és erdei utakon folytatódik, kerekes székkel ez a rész sem megközelíthető, bár babakocsival szoktak próbálkozni.
Mészkővidékeken a források, patakok kioldják a kőből az ásványi anyagokat, így sok oldott meszet szállítanak magukkal. Ez az oldott mésztartalom kicsapódik a vízből, ha elillan belőle az oldott szén-dioxid. A vékony rétegben kicsapódó mész a patakok partján lévő növényeken és a vízbe dőlt fákon, köveken bevonatot képez. Idővel a növényi szerves anyag elpusztul, lebomlik, de megmarad a helye a kialakult kőzetben. Így jön létre a lyukacsos szerkezetű édesvízi mészkő, más néven mésztufa (travertino). Itt, a Plitvicei tavaknál ennek a kicsapódásnak minden fázisát megismerhetjük. A kristálytiszta vízben jól látszanak a bedől fák, és a rajtuk kialakuló mészkő bevonat.
Van olyan is, amely már nagyon vastagra épült. Itt megfigyelhetjük egy új gát kialakulását.
A parknak nagyon gazdag az állatvilága, de legtöbbet talán vadkacsákkal és halakkal találkozhatunk.
Persze előfordul, hogy az árvíz kiönti a járataikból az apróbb rágcsálókat is.
A park növényvilága is nagyon sokszínű, minden évszakban más és más, de mindig gyönyörű.
Út közben pedig minden irányból és -ban folyik a tavak vize, rengeteg vízesést alkotva, csobogva, dübörögve. Mi meg esünk egyik ámulatból a másikba. Bár tudom nem könnyű a haladó csoportok miatt, de álljatok majd meg néha, és élvezzétek a természet csodáját, a víz erejét, a hely energiáit.
A park útjait és hídjait folyamatosan karbantartják és felújítják. Lehet, hogy ilyenbe is belefutunk út közben.
Aztán hamarosan következik a felső tavak legnagyobb vízesése, melynek már messziről hallani a hangját.
A tábla már elég kopott volt (lehet, hogy azóta már ezt is kicserélték), de azért leolvasható róla, hogy a vízesés 27 méter magas.
Itt elágazik az út. Ha (szemben állva a vízeséssel) a jobb oldali úton felmegyünk a dombra, akkor a vízesés mellől visszanézhetünk arra, ahonnan jöttünk.
Meg benézhetünk a vízesés alá is, ha nem túl nagy a vízhozam. Sok víz esetén itt bizony vizesek leszünk.
Ha viszont elsétálunk a nagy vízesés előtt, ami nem mindig sikerül száraz lábbal ...
... és a bal oldali úton megyünk tovább, akkor újabb látványos vízesésekben és nagyon szép színű tavakban gyönyörködhetünk.
Van még belőle! A kép készültekor nagyon sok víz volt, "normál" esetben ezek a vízesések vékonyabbak.
Ez a rész nagyon gazdag nagy vízesésekben, melyekhez egészen közel vezet az út. Itt újabb, 16 méteres vízesések vannak.
A fa hidak és utak miatt érdemes stabil és nagyon kényelmes, esetleg csúszásmentes cipőben jönni. Semmiképpen ne legyen a cipőnek különálló sarka, magas meg főleg ne. Szerintem ez a képek alapján egyértelmű, mégis mindig vannak olyan plázacicák, akik ide is 10 centis sarkakon jönnek... Hát no comment. :)
A Plitvicei Tavak Nemzeti Parkját óriási figyelem övezi a tudósok és a kutatók részéről. 1961-ben alapították meg a tudományos és biológiai kutató állomást a tavaknál, ami azóta számos név és helyszín változás ellenére a mai napig működik. De a tudományos kutatásoknak már 160 éves történelme van a tavak mellett. 1850-ben Franz Bach őrnagy vezetett limnológiai kutatásokat a tavak mélyén, miközben Dr. Josip Sauch az első geológiai kutatásokat végezte. Ez után következtek botanikai és zoológiai kutatások is.
1893-ban megalapították a Plitvicei tavak és környékének szépítő egyesületét.
A Plitvicei Nemzeti Park megalapítása 1949. április 8-án Prof. Ivo Pevalek nevéhez kötődik. Az emléktáblája a parkban található. Az orra valószínűleg szerencsét hoz, mert nagyon fényesre van simogatva. :)
Az erdei és a vízi ökológiai szisztéma megismerésére ma is folynak kutatások.
Az erdőben pedig találkozhatunk "fátyol" vízeséssel is.
Az Okrugljak tóba a Ciginovac tóból folyik a víz tovább. A több mint 100 méter széles völgybe egy 20 méter magas vízesésen keresztül érkezik a víz. A vízesés körül és alatt több barlang is található, ezért a helyet "barlangkertnek" nevezték el. A barlangok látogathatóak voltak, azonban mára már van olyan, melynek a bejárata víz alá került, így már nem lehet belépni. De lehet, hogy van még olyan, ami megnézhető, ha megtaláljátok az oda vezető utat. :) (Nekem még nem sikerült.)
Az út mellett kialakított kilátópontokról csodálatos panoráma tárul elénk, rengeteg vízeséssel.
Ennél a vízesésnél egy útelágazáshoz érünk. Itt balra mutat a tábla, arra van a park buszának végállomása. Arra is indulhatunk.
Az út ismét egy szépen, lassan épülő gát mellett vezet el.
És mielőtt véget ér az út, még egy elég nagy vízesést csodálhatunk meg elég közelről.
Ha már a réten járunk, nem vagyunk messze a park buszának végállomásától. Itt ismét padokat, asztalokat, mosdót és éttermeket is találunk. Meg a buszra várók hosszú sorát...
Viszont ha az elágazásnál nem követjük a busz táblát, hanem egyenesen megyünk tovább, akkor a legfelső tavakhoz jutunk.
A fák között hangulatos ösvényen haladhatunk, miközben az erdőben minden irányból dől a víz.
Aztán kicsit elcsendesedik, elkanyarodunk a víz mellől.
A legfelső, Prošćansko tó táplálója a Matica folyó, mely a két kisebb, a Crna és a Bijela folyó egyesülésével jön létre. A tó 636 méteres tengerszint feletti magasságban terül el.
Méretével a tórendszer második legnagyobb tava és 37 méter mély. Hatalmas, nyugodt és méltóságteljes.
A tó bal partja a legszigorúbban védett természetvédelmi területhez tartozik, ezért nem látogatható.
A legfelső tó felől itt ér véget az út, ennél a táblánál érünk ki a fahidas részről. Illetve, ha valaki felülről indulna, akkor erre kell bemenni a hajó jelet követve.
Ha úgy tervezzük, hogy itt töltjük az éjszakát is, akkor számos lehetőség közül választhatunk a hotelektől a vendégszobákig. Ez esetben lehet, hogy érdemes a kirándulást is kétfelé bontani: egyik nap az alsó tavakat, másik nap a felső tavakat célba venni, így több időnk lesz út közben a gyönyörködésre, az elmélkedésre, a víz csobogásának hallgatására.
A jegyvásárlás 2019-től regisztrációhoz kötött. A Plitvicei Nemzeti Park honlapján legalább két nappal a látogatás ideje előtt regisztrálni kell. Pontosan meg kell adni az érkezés dátumát és időpontját, az igényelt belépők számát és a kaput, ahol be szeretnénk lépni. A helyszínen foglalás visszaigazolásával kell majd a pénztárhoz menni, és az alapján adják ki a jegyeket. A kiválasztott időpont után még max. egy óránk van, hogy odaérjünk, a jegyeket egy órán belül van lehetőség átvenni. (És itt rögtön fel is merül a trükközés lehetősége, hogy valaki több időpontra is befoglal, amikorra biztosan oda tud érni. Mert elég egy dugó az autópálya fizetőkapuinál, vagy egy lassú jármű az autópálya utáni szakaszon, amit nem sikerül megelőzni, és máris buktuk a regisztrációt.) Naponta maximum 10 000 látogatót tudnak csak fogadni, ezért érdemes időben regisztrálni!
A belépőjegyek árát 2018-ban nagyon durván megemelték, ezért gondoljátok meg, hogy mikor érdemes elmenni. Mivel nyáron sokáig világos van, nyugodtan lehet próbálkozni a 16 óra utáni belépéssel is. (Biztosan senkit nem fognak bezárni, mert nincsenek kapuk. Viszont sötétedés után lehet, hogy jön a medve...) :)
Belépőjegy árak EGY napra:
11.01. - 03.31. között:
- felnőtt: 55 Kuna
- diák: 45 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 35 Kuna
- gyerek 7 év alatt ingyenes
04.01. - 06.30. és 09.01. - 10.31. között
- felnőtt: 150 Kuna
- diák: 100 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 80 Kuna
- gyerek 7 év alatt ingyenes
07.01. - 08.31. között 16 óráig
- felnőtt: 250 Kuna
- diák: 160 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 110 Kuna
- gyerek 7 év alatt ingyenes
és egy új kategória: 07.01. - 08.31. között 16 óra után
- felnőtt: 150 Kuna
- diák: 100 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 50 Kuna
- gyerek 7 év alatt ingyenes
Belépőjegy árak KÉT napra:
11.01. - 03.31. között:
- felnőtt: 90 Kuna
- diák: 70 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 55 Kuna
04.01. - 06.30. és 09.01. - 10.31. között
- felnőtt: 250 Kuna
- diák: 180 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 120 Kuna
07.01. - 08.31. között
- felnőtt: 400 Kuna
- diák: 300 Kuna
- gyerek (7 és 18 év között): 200 Kuna
A belépőjegyek feljogosítanak a parkban közlekedő busz és elektromos hajó igénybevételére. (Felszállásnál a jegyet kér(het)ik.)
A belépőjegy árak tartalmaznak egy biztosítást is a buszos és az elektromos hajós utazásra, illetve a parkban bekövetkező balesetekre.
Olvassátok el a Plitvicei tórendszer alsó tavairól szóló összefoglalót is. :)
Hasonló tó- és vízesés-rendszer található a Krka Nemzeti Parkban, azzal a különbséggel, hogy ott a legnagyobb vízesés alatt nyáron még fürödni is lehet. Kicsit messzebb van, de az is csodálatos.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
(Az információk egy része a park hivatalos honlapjáról származik.)
Utolsó kommentek