Tudjátok, hogy van Somogyban, a Zselic dombjai között egy Nemzetközi Csillagoségbolt-park? Azmegmi? Milyen? Hű, nagyon izgalmas! Ráadásul nemcsak éjjel, hanem nappal is. Éjjel csillagles, nappal túra, tanösvény, kilátó, tó, forrás és szarvasrudli. A rengeteg erdőben ezernyi látnivaló. Minden korosztály talál itt magának érdekességet, és simán egy egész napot el lehet tölteni a jó levegőn. Jön a tavasz, kirándulásra fel! Mutatom milyen!
Hol található? Magyarországon, Somogy megyében, Kaposvártól délre kb. 20 km. Megközelíthető a 67-es útról Simonfa és Bőszénfa között befordulva (tábla jelzi), vagy Szenna és Zselickisfalud között befordulva. Az erdei úton mindkét irányból még 8 km befelé. (Az út végig jó állapotú aszfalt, de csak egy autó széles, ezért a beláthatatlan kanyarokban csak óvatosan!) Térképen ITT.
Én a 67-es (Kaposvár Szigetvár közötti) út felől mentem, ezért így mutatom.
A Zselici Tájvédelmi Körzet határát egy nagy kapu jelzi. Innentől bent jártunk a sűrű, sötét erdőben. Minden évszakban más, és minden évszakban gyönyörű. Itt halad a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is.
Az erdőrezervátum magterülete 58 ha, szintén erdős védőzónája 174 ha területű. Az esüsthársas-bükkös és az illír gyertyános-tölgyesek egészséges, jól megújuló állománya géntartalékként értékes. Az erdőrezervátumok emberi beavatkozástól mentes területek, melyek idővel az őserdő állapotához közelítenek. A ropolyi erdőrezervátumban 1979 óta nem volt fakitermelés. De ezen kívül az erdők folyamatosan gondozva vannak, esztétikai értéküket fokozza a cserjeszintet kordában tartó állandó tisztító vágás, valamint a gyomfajok kis száma és alacsony állománysűrűsége.
Út közben elhaladunk a Sefag erdészet favágó tanpályája, és verseny helyszíne mellett is.
Egyes kutatók szerint egy Rupel nevű német lovag is birtokot kapott Szent István királytól a Zselicben, a Kapos folyótól délre elterülő erdő borította dombságon, s alighanem így került tulajdonába az a földvár, amelyet később róla neveztek el Ropolynak. (Más kutatók kétségbe vonják ezt a névmagyarázatot.) Mindenesetre a zselici erdőben, a ropolyi dombon – a Kapos folyótól mintegy 12 km-re délre, a mai Zselickisfalud község közelében – már a honfoglalás után, a 10. században felépülhetett egy magyar nemzetségfői földvár.
A ropolyi erődítés befogadóképessége igen tekintélyes lehetett: a földvár észak–déli irányban 520 méter hosszú volt (kétszer olyan hosszú, mint a somogyvári Kupa-vár!), kelet–nyugati irányban pedig 140 méter széles. Különlegessége azonban nem annyira a méretében, mint inkább sáncépítési technikájában rejlett, amely a honfoglalás kori úgynevezett vörössánc-várakéval mutat rokonságot. A vár létezésére utaló első írásos bizonyíték jóval későbbi: 1230-ban, amikor újból körülhatárolták a ropolyi uradalmat, „a vár vizét” is megemlítették. A Vár-víz-patak ma is élő helynév Kardosfapusztától északra, akárcsak maga a Vár-hegy. Az évszázadok során elpusztult egykori vár területének nagy részét most sűrű erdő borítja.
Egy kis útelágazásnál elérjük Ropoly pusztát, ahol egy vadászház húzódik meg a fák között.
És hamarosan meglátjuk a Ropolyi tavat, ami mellett parkoló is van, itt akár meg is állhatunk, és gyalog folytathatjuk az utunkat.
A Ropolyi tó mellett találhatjuk a Zselici Csillagpark 4. számú, vizes élőhelyeket bemutató helyszínét.
Megtudhatjuk, hogy a világon élő közel nyolcezer hüllő és kb. ötezer kétéltű faj közül Magyarország területén csupán 33 fordul elő a természetben. Itt a Zselicben a hüllők közül mocsári teknőssel, gyíkokkal és siklókkal találkozhatunk, a kétéltűek közül pedig gőtével és békákkal.
A pihenőhely mellett a táblán képkirakó játék vár ránk, és többet is megtudhatunk a vizes élőhelyek állatairól és növényeiről.
A Csillagpark területén több helyen is van kihelyezve olyan tábla, amin egy QR kód látható és azt beolvasva további információkhoz juthatunk, és egy játék is vár ránk. Érdemes tehát ide magunkkal hozni az okostelefont is, mert kincsekre találhatunk a segítségével.
A bemutatóhelyek közül innen a legtávolabbi, a "Csárdahely" 4,3 km, tehát ha mindent végig járunk, egy jó kis túrában lehet részünk.
Előtte vagy utána pedig remek piknikezési lehetőség van a tó mellett, tűzrakó hellyel és kemencével.
Erre halad a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is, a tó mellett ennek a tábláját is elolvashatjuk. Illetve a térképen megnézhetjük, hogy hol is vagyunk most.
A terület az 1700-as években lett az Esterházy család birtoka. Az út melletti vadgesztenyefák telepítése is az Esterházy birtok erdészeihez fűződik. A múltból csak az 1800-as évek közepén épített vadászház, és a felújított gazdasági épületek maradtak fenn.
1945-től egyszerű emberek lakták a területet, akik erdei munkát végeztek. A városiasodás elindulásával a környék elnéptelenedett.
A Ropolyi tó eredetileg az 1980-ban létesített vaddisznós kert itató és dagonyázóhelyeként szolgált. Aztán a SEFAG Zrt. Zselici Erdészete 2007-ben felújíttatta, a medret kikotortatta és horgászatra alkalmassá tette.
Az évek során a terület közkedveltté vált, és rendezvények helyszíne is lett.
A tóban kétféle ponty él, tőponty és tükrös ponty, amiből 13 kg-os is előfordul. De van a tóban még amur, amiből 8-10 kg-os példányok is léteznek. Kárász is van, de azok "csak" 700 grammosok. És telepítettek a tóba három európai harcsát is az apróhalak szabályozása miatt.
Ez az erdőrész egy fadongákkal (duga) bélelt forrásfoglalásról kapta a nevét. Ez az erdő volt a Patkó fivérek (becsületes nevükön Tóth István és Tóth János) rejteke; a népi emlékezet a két betyárt Patkó Bandi néven egy személyként összemossa. Úgy tűnik, a nagyhírű Angyal Bandi hatására kapta (kapták) a Bandi nevet.
A szaggatott felszínű vidék jó rejteket és könnyű prédát jelentett a törvényen kívülieknek: a 67-es út megépítése előtt a dombok gerincén húzódott a régi postakocsi út, amely erdei szekérútként ma is követhető Kaposvár határától egészen Szigetvárig.
A tótól induljunk mi is a Dugáskúti körtúra útvonalán.
Mivel a Dugáskút egy forrás, így a kék pötty jelzés vezet hozzá, azt kell követnünk. A jelzések mindenhol jól követhetőek, sűrűn fel vannak festve.
Az út a tó mentén, egy gyönyörű fasorral indul.
Nemcsak egy tó van, hanem kettő. A másodikban pedig van egy kis sziget, ahova a hídon át tudunk bejutni. A kis szigeten egy kis pihenő, esőbeálló található.
Szemben, az út mentén pedig látszik egy új, hagyományos parasztház, az mellett fogunk visszaérni a körtúráról.
Aztán folytatódik az út tovább, a tavakon túl, a patak mentén. Érdemes óvatosan és figyelmesen menni, mert bármikor átfuthat előttünk egy őz vagy szarvas.
A Zselic mintegy 1200 km² kiterjedésű, 45 települést magában foglaló tájegység a Dél-Dunántúlon, nagyobb része Somogy, kisebb része Baranya megye területén fekszik. E páratlan szépségű környék nevét – egyes források szerint – a honfoglalás-kori szláv lakosságtól kapta, tőlük ered ugyanis az a „zselod”, makkot jelentő szó, amely az itt őshonos tölgyre utal, és arra, hogy egykor jelentős volt itt a makkoltató sertéstartás.
Ezt a méltatlanul kevéssé ismert tájat elsősorban a sajátos klímája és az emiatt kialakult kivételes élővilága teszi egyedülállóvá. A tél és a nyár is enyhébb itt, a csapadék mennyisége pedig magasabb környezeténél. Jellemzőek (a dombvidéki sajátosságok ellenére) a hegyvidéki fajok, ugyanakkor a mediterrán területekre jellemző növényeket és állatokat is megfigyelhetjük. Csak itt, a lösz alapkőzeten kialakult zselici dombok között alkot társulást a hegyvidékekre jellemző bükk a délies elterjedésű ezüsthárssal.
Sárra készüljetek!
Nagyjából látszik a fotón az úton keresztben egy sáros sáv. Vajon mi lehet?
Bizony, az ott egy vad-csapás, a szarvasok, őzek itt kelnek át a patakon és keresztezik a gyalogutat. Itt megvizsgálhatjuk a nyomokat is, találgathatunk, hogy milyen és mekkora állatok járnak itt keresztül.
Tavasszal, még lombfakadás előtt virágszőnyegre lelhet itt a látogató. A tömegesen nyíló hóvirágokat a kankalinok, szellőrózsák és keltikék színesítik. Egy-egy illatfelhőbe burkolózó boroszlánbokron túl pedig megcsodálhatjuk a kakasmandikót, mely a legnagyobb számban épp a Zselicben virágzik. Ilyenkor a tócsák is megelevenednek, vizükben a sárgahasú unkák nászra készülnek.
Másutt a rengeteg fa- és cserjefaj nyújt változatosságot, melyek közül a nyári melegben az ezüsthárs már messziről mutatja a fénylő levélfonákait. A fűszeres illatú erdő csöndjét mozgalmas madárdal telíti. Naplemente után a szentjánosbogarak fénye villan, közben reggelig a macskabaglyok rikoltoznak. Őszi napfényben a levelek színei káprázatos világot teremtenek a domboldalakra tévedt szemeknek. Az élményt a harkályok dobolása tesz igazán izgalmassá. Télen a hó alól is előtűnnek az örökzöld csodabogyóbokrok, rajtuk piros terméseikkel. A szerencsés látogató találkozhat a fenséges gímszarvasbikával, őzekkel vagy a feje fölött kőröző ragadozó madarakkal.
A flóra és a fauna sokszínűsége mellett a kulturális értékek is hazánk legértékesebb turistacélpontjai közé emelik a Zselicet. Szennában található ugyanis hazánk első Európa Nostra-díjas falumúzeuma, amelynek különlegessége, hogy a jellegzetes belső-somogyi és zselici házakat egy élő falu közepébe telepítették. Érdemes megnézni Szennában a skanzent is, de most nézzük mit tartogat még nekünk az erdő.
Egy pihenőhely táblával. És megérkeztünk a forráshoz is.
100 éves feljegyzésekben is szerepel a kút neve és az 1918-ban épített kisvasút egyik állomása is a Dugáskút volt.
Honnan származik a neve? Régi fakitermelések során a hordók donga alapanyagát az erdőn készítették. Dugáskút környékén jó minőségű tölgyek nőttek és itt is dongatermelés folyt. A zselici tájnyelven a dongát dugának hívták.
Az itt dolgozó favágó munkások a jó vizű kutat rossz minőségű duga alapanyaggal körbe cövekelték, hogy a vize tiszta maradjon és a vadon élő állatok ne férjenek a forráshoz. Hát innen származik ennek a kiváló víz minőségű kútnak a neve.
A forrástól sétálhatunk tovább a kék pötty jelzésen, hiszen körtúrát ígértek az elején, tehát valamerre vissza fog kanyarodni az út.
A következő megálló a forrás közelében lévő vasúti emlékhely.
100 évvel ezelőtt a ropolyi völgyből kisvonat pöfékelt Kaposvárra.
A 760 mm nyomtávú, méterenként 11 kg síntömegű kisvasutat a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság (MIR) építtette. Az építkezés már az első világháború előtt elkezdődött, de csak 1918-ra lett kész. A munkálatokban orosz és olasz hadifoglyok is részt vettek. A vasútvonal 1918-tól 1929-ig működött.
A vasút célja a zselici erdők fájának, homokjának és egyéb erdei termékeinek a (kaposvári) cseri fűrésztelepre való szállítása volt. A környék falvaiból sokak megélhetését biztosította az erdei munka: ők minden nap reggel 6-kor felkapaszkodtak a vasúti kocsikra, este 6-kor pedig a megrakott vonat tetején utaztak haza.
Az 1920-as évek végére megszűnt a fakitermelés, mivel 1927-ben a MIR felbontotta a szerződést az Esterházy-hitbizománnyal. Emiatt 1929-ben a kisvasút (és vele együtt a kaposszerdahelyi szerszámnyélkészítő üzem) is megszűnt, azóta a síneket mindenhonnan elhordták. A vonalon üzemelő mozdony a kaposvári cukorgyár és Somogyszil között közlekedő begyűjtő vonalra, később mai helyére, a Közlekedési Múzeumba került.
2015-ben a Dugás-kút melletti végállomás közelében emlékhelyet alakítottak ki és egy táblát állítottak fel, amelyen a kisvasút rövid története olvasható.
A kisvasút teljes hossza 22 km volt, megállói a következők voltak:
- Kaposvár, cseri fűrésztelep
- Szerdahelyi malom
- Fehér-part
- Kerékkötő
- Sárkuta
- Ropoly
- Lovász-gödör–Dugás-kút
A kisvasúti emlékhely után induljunk tovább a kék pötty jelzésen, át a patakon, tovább a dombok között.
Út közben érdekes gombákat is megfigyelhetünk a kidőlt fákon. Tudja valaki esetleg, hogy ez mi?
Át a hídon, és kövessük tovább a kék pötty jelzést. Jól láthatóan fel van festve a fákra, nem fog senki eltévedni.
Bár a híd után van egy útelágazás. A bal oldali ösvény is a csillagvizsgáló mellett ér ki az aszfaltos útra, de azt inkább a visszaútnak ajánlom. Mi itt jobbra folytassuk a sétát.
Van egy kis emelkedő, de nem hosszú. Igaz kicsit ki lehet melegedni közben, valószínű a pulzus is meglódul, de hamar felérünk, és fent ismét vízszintes lesz az út.
A ropolyi erdőrezervátum a természetkedvelők és vadászok számára a Zselic gyöngyszeme. Ma nagy kiterjedésű erdőség borítja a vidéket, sűrű vadállománnyal (gímszarvas és vaddisznó). Nem így volt a törökdúlás előtt, amikor még sűrű volt a településhálózat: a Zselic területén az erdőirtásokon települt mintegy 100 falu és lakosai váltak a hódítók áldozatául. A pusztulás a huszadik században ismét tetten érhető: a környék még megmaradt vagy újratelepült, nagy múltú falvaira a lakosság kiköltözése és elöregedése nyomán már csak egy-egy dűlőnév, esetleg málladozó romok vagy kivadult gyümölcsösök emlékeztetnek: Márcadó, Enyezd, Vitorág...; a titokzatos nevekről egyre kevesebben tudják, hogy mit is jelentenek. Ropoly, az egész környék névadója is ebbe a sorba illeszkedik.
És ha nem csapunk túl nagy zajt séta közben, és szerencsénk is van, akkor akár szarvasrudlival is találkozhatunk. Nekem egyszer tavasszal olyan szerencsém volt, hogy háromszor rohant át előttem egy-egy hosszú szarvasrudli. Persze azt nem tudom, hogy mindig másik, vagy ugyanazokat a szarvasokat láttam-e, de fantasztikus látvány volt, ahogy a rengeteg szarvas szépen, libasorban futott az erdőben.
A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle, hazánk legnagyobb testű kérődző vadfaja. A kifejlett bikák testsúlya meghaladhatja a 200 kilogrammot is. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá. Csapatokban él, a borjas csapatok ötven egyedből is állhatnak.
A sorban a legutolsó gyönyörű, nagy bika még visszafordult, jól megnézett bennünket, aztán a többiek után eredt.
Az úton a sok patanyom maradt utánuk. Kisebb, nagyobb, mélyebb, attól függően mekkora volt a nyom gazdája.
Aztán hamarosan egy fontos útelágazáshoz érkezünk. Szemből jön és balra tart a kék háromszög jelzés. Ha itt egyenesen tovább megyünk, akkor hamarosan kiérünk az erdőben futó aszfaltos útra, amin jobbra fordulva visszaérünk a Ropolyi tóhoz.
Viszont itt érdemes inkább balra fordulni, mert arra vannak a látnivalók. Ráadásul ugye háromszög a jelzés, tehát valami magaslat felé tart. És talán nem árulok el nagy titkot azzal, ha már itt leírom, hogy kilátó is lesz ott fent. :)
Persze addig még kell mászni felfelé egy keveset. Az ösvény itt is jól látható, a jelzés is jól követhető.
Út közben, ha a lábunk elé is nézünk, kis csodákat láthatunk. Például ilyen kis piros tölcsérgombákat.
Egy útkereszteződésnél pedig egy vadcsapda van felállítva. Sokszor jártam már erre, de még sosem láttam benne semmit. Úgy látszik a vadak már kiismerték, és nem mennek bele.
Az ösvény mentén egyszerű tájékoztató táblákat is láthatunk a hely növényvilágáról.
És érdemes a tábla közelében körülnézni, mert biztosan megtaláljuk magát a növényt is.
És hamarosan megérkezünk a domb tetejére, ahol újabb tájékoztató táblákat böngészhetünk. A képkirakós játékban gombák képeit rakhatjuk össze, és hasznos tudnivalókat is olvashatunk.
És a hegymászás jutalma a kilátó. Télen, amikor átlátni a fák között, már az ide vezető út mellől is látszik, illetve felfelé mászás közben, messzebbről is észrevehetjük, de nyáron, amikor zöldek a lombok, csak akkor fogjuk meglátni, amikor már ott állunk mellette.
A kilátó a Zselic második legmagasabb pontján, 273 méterrel a tengerszint felett épült.
A kilátó körül további táblákat találhatunk az itt élő rovarokról, madarakról, növényekről.
Egy nagy tábla pedig megmutatja, hogy tiszta időben milyen messzire el lehet látni a kilátó tetejéről.
Észak felé láthatjuk a kb. 70 km-re lévő Balaton-felvidéki tanúhegyeket, dél-keletre a Mecsek vonulatait, délre pedig a horvátországi Papuk hegységet.
A kilátó mellett több ingyenes parkoló is van, idáig is jöhetünk autóval. Vele szemben van a Csillagvizsgáló, körülötte pedig nagy játszótér.
A kilátó legfelső szintje, az ötödik emelet 25 méterrel van a földfelszín felett, magasan kiemelkedik a fák közül is. A lenyűgöző, 360 fokos panorámához 125 lépcsőfok vezet fel.
Itt egy nagy táblán az erdei látnivalókat is átnézhetjük. Mi most a jobb oldali Ropolyvölgyi horgásztavaktól jöttünk a Dugás kutat érintő úton a kilátóhoz. Itt van a csillagvizsgáló is. Innen érdemes tovább menni, még három állomása van a csillagpark tanösvényének.
És itt van a Zselici Csillagpark épülete is, amiben rengeteg programot szerveznek éjjel és nappal is.
A Zselici Csillagpark felejthetetlen élményeket kínál minden látogató számára, aki fogékony a természet és a minket körülvevő Univerzum megismerésére. A Zselici Tájvédelmi Körzet, amelynek szívében létesült a Csillagpark, 2009-ben nyerte el a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A mesterséges fények hiánya, az alacsony szintű fényszennyezés miatt a csillagos égbolt olyan részleteit is láthatjuk szabad szemmel, amelyeket máshonnan lehetetlen megfigyelni.
Az épület mellett van még egy nagyon érdekes tábla, ami az elmúlt évtizedekben történt számos fontos csillagászati vonatkozású eseményt mutatja be a második világháború után kezdődött űrversenytől Gagarin és Farkas Bertalan repülésén keresztül, a különböző űrszondák tevékenységén át, a Cassini űrszonda megsemmisüléséig.
Az urbanizációval, az emberek városba való településével a világítás rohamosan kezdett terjedni és terjed a mai napig, így a fényszennyezés mértéke is folyamatosan növekszik. Ennek eredményeként az emberek elveszíthetik kapcsolatukat a csillagos égbolttal. A jövőben generációk nőhetnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejút látványát, a háborítatlan csillagos eget.
Ennek okán jött létre a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség, egy globális szervezet, mely célként tűzte ki, hogy feltérképezi azokat a helyeket, ahonnan külső zavaró fények nélkül szemlélhetik az emberek az éjszakai égboltot. Folyamatos éjszakai mérések, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájának eredményeként 2009-ben – Európában elsőként, a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen – a Zselici Tájvédelmi Körzet elnyerte a „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet. Hogy ennek mekkora jelentősége van, azt az is mutatja, hogy a cím elnyerésével 2009 végén a világon mindösszesen 4 ilyen címet viselő park létezett, a másik kettő Észak-Amerikában volt található.
A 840 négyzetméteres épület magába foglal egy planetáriumot, egy távcsőkupolát, két nagy, egymásba nyitható előadótermet és egy kiállítást is, ahol vitrinekben őrzik a Csillagpark meteorit-gyűjteményét. Az előadások során megismerhetjük a meteorit-darabkák történetét, azt, hogy hol találták őket és milyen az értékük. A híres cseljabinszki meteorithullásból is őriznek itt egy darabot, de a Magyarországon talált legnagyobb meteorit-darabból is van itt egy vizsgálati metszet.
A csillagvizsgáló épület mellett a játszótéren különböző csillagképek vannak kirakva fából.
Mielőtt az életünk erősen korlátozódott ilyen programok voltak (és remélem, hogy ha majd újra nyitva lehet minden, akkor újra lesznek):
A csillagvizsgálóban minden pénteken, nyáron keddenként is, sötétedés után, derült időben távcsöves bemutatókat tartanak. A bemutatók előtt, ill. borús estéken a csillagászati kiállítást is meg lehet tekinteni, ill. a planetáriumban előadással egybekötött filmvetítésen vehetünk részt. Távcsöves bemutató csak derült idő esetén lehetséges. Az esti távcsöves program változó időpontban kezdődik és regisztrációhoz között. 21 óra után csak előre bejelentkezett vendégeket fogadnak. Késő esti programoknál az ajánlott alsó korhatár 10 év. Az esti távcsöves bemutatók díja egységesen 1800 Ft/fő.
A Zselic sötét égboltja, alacsony fényszennyezettsége kiváló lehetőséget teremt arra, hogy az égbolt halvány jelenségeit is megfigyeljük. A Tejút gyönyörűen hömpölyög az égbolton, tavasszal és ősszel pedig egy kevésbé ismert jelenség, az állatövi fény is tisztán látható. A csillagvizsgáló kupolájában található 40 cm tükörátmérőjű, ill. a szabad ég alatt elhelyezett kisebb távcsövekkel a látogatók csillaghalmazokat, galaxisokat és halványabb ködöket is megfigyelhetnek. Ritkán még az égbolt vándorait, az üstökösöket is szemügyre vehetjük, kihasználva a Zselic kiváló adottságait. A kisebb távcsövekkel a csillagvizsgáló melletti "észlelőteraszon" zajlik a bemutató.
A program során, láthatóságuk függvényében bemutatják a Holdat és a Naprendszer bolygóit is. Felejthetetlen élményt jelent a Szaturnusz gyűrűinek, a Jupiter holdjainak és felhősávjainak megfigyelése. Ezt személyesen tanúsíthatom! :)
A csillagászati témájú programok mellett a földi környezetünk bemutatása szintén fontos feladata a csillagparknak. Szakvezetéses túrákon bemutatják a zselici táj, a Tájvédelmi Körzet értékeit és szépségeit, az erdei és vízparti életközösségeket, a természetvédelem szerepét, és az erdő hármas funkcióját. Leggyakrabban a Ropolyi tavat érintő útvonalon haladnak, amelynek hossza kb. 4 km. Ez kisiskolás gyerekekkel is 2 óra alatt végigjárható.
A szemléletformálást és az ismeretterjesztést szolgálják a Zselici Csillagparkba indított szakvezetéses éjszakai túrák, amelyeken a résztvevők a zselici erdők növény- és állatvilágával, valamint csillagos égboltjával ismerkedhetnek meg. A túra közben sok szó esik a fényszennyezés káros hatásairól is, és arról, hogy mit tehetünk annak csökkentése érdekében. A túra folyamán a csoport több alkalommal megáll olyan tisztásokon, ahol az égboltra megfelelő kilátás nyílik. Derült időben a program része a csillagos égbolt bemutatása is (Tejút, bolygók, csillagképek).
És ha már túra, akkor legyen kövér, akarom mondani hosszú, tehát folytassuk az utunkat a csillagvizsgáló után tovább az aszfaltos úton. Itt legalább sár már nem lesz, viszont látnivalók még vannak.
1 km séta után megérkezünk a Zselici Csillagpark 3. számú információs pontjához, melynek neve Márcadó. Itt az erdőgazdálkodást és a tájhasználatot mutatják be. Kiindulópontunktól a Ropolyi tavaktól itt már 2,5 km-re vagyunk.
Megtudhatjuk, hogy a Zselicben megtelepedő emberek erdőirtással hozták létre településeiket, legelőiket, gyümölcsöseiket, szántóikat. Később, a 16. században értékké vált a hamu, a belőle nyerhető hamuzsír miatt. Ekkor hatalmas tarvágások keletkeztek, a fából hamu lett, mert a hamulúg főzés adta a legnagyobb bevételt. Emellett a tervszerűtlen erdei legeltetés is a vadon gyors pusztulását okozta. De ezt felismerve 1879-ben megjelent Magyarországon az első erdőtörvény. Napjainkban a tervezett vágásterületek helyén kötelező az erdő felújítása, újratelepítése.
Az építmény pihenő, valamint nappal csodás bio-szolárium, éjszaka pedig háton fekve csak fel kell nézni az égre...
... és lenyűgözve csodálhatjuk a rengeteg csillagot és a Tejutat.
A pihenő hely mellett nagy táblán összehasonlíthatjuk a szálalással és a tarvágással kezelt erdőterület különbségeit, valamint fotókon megnézhetjük, hogy mekkora a különbség az éjszakai égbolt látványában egy fényszennyezett helyen, és itt a Zselicben, a fényszennyezéstől távol.
Aztán indulhatunk tovább a végtelen úton az erdőben, madárcsicsergést hallgatva, nagyokat szippantva a jó levegőből.
Újabb kilométer leküzdése után megtaláljuk a Zselici Csillagpark 2. számú információs pontját, melynek neve "Enyezd". Ez az információs pont a Zselic különleges értékét, a mesterséges fényektől mentes, zavartalan éjszakai égboltot szimbolizálja. A nagyvárosi emberek többsége számára a Tejút, az állatövi fény, a halvány égi objektumok látványa ismeretlenné válik, mert a közvilágítás fényei elhalványítják az égbolton látható csillagokat.
Egy nagy, forgatható tábla segítségével az év bármely napjára meg tudjuk keresni, hogy milyen csillagképek láthatóak az égen Magyarországról. A korongot be kell állítani dátum szerint, majd lent láthatóak az adott napnak megfelelő csillagképek.
Ráadásul itt nappal is nézhetjük a csillatokat. Hogyan? Belépve az épületbe teljes sötétség borul ránk, de ha felnézünk az égre, láthatjuk a csillagokat. Sőt a csillagképeket is kibogarászhatjuk. A kupola belsejében látható fénypontok a téli éjszakai égbolt csillagait rajzolják ki. Ugyanezek a csillagok nyáron a nappali égbolton lennének láthatóak, ám a Nap fénye elnyomja őket.
Ott például megtaláljátok Ti is a téli égbolt egyik jellegzetes alakját az Oriont?
A nappali csillagnézés után folytatódhat a séta. Útba esik egy elágazás, itt nekünk balra kell tovább mennünk, hogy megtaláljuk a legtávolabbi információs pontot.
Ez pedig a Zselici Csillagpark 1. számú információs pontja, a "Csárdahely". Ez a Kaposvárt Szigetvárral összekötő egykori postakocsi út mentén található, jelenleg is Csárdahely névvel jegyzett terület a történeti leírások szerint megállóhelyként funkcionáló csatlakozási pont volt.
Az előző, nappali csillagnézős pont innen 700 méter, a csillagvizsgálótól már 2,8 km-t jöttünk, a Ropolyi tavak pedig 4,3 km-re vannak.
A ház a helyi táji építészeti stílus jellegzetességeit hordozó szennai Zóka-Peti Lidi néni házának mintájára épült.
A Zselic területre a talpas-favázas építkezési mód volt jellemző a 19. század végéig. A "talpasházak" legfontosabb alkotóeleme a fa volt. Az építkezés kezdetén a döngölt agyagos földre lefektették a tölgyfából bárdolt gerendákat, ez lett az épület "talpa", alapja. Erre faoszlopokat állítottak, melyek megtartották a tetőt. A tetőfedést kicsépelt, kis kévékbe kötött rozs-szalmából készítették. Ez a zsúpfedés gondos karbantartás mellett több évtizedet is kiszolgált. A ház falazatának fő építőanyaga az agyagos sár volt. A földfal kellemes belső hőmérsékletet biztosított, nyáron hűvös volt, télen megtartotta a meleget.
A parasztházak jellemzően három helyiségből álltak, a szoba-konyha-kamra beosztás volt az általános elrendezési mód. Ebben az időszakban még kéményt nem építettek, a füst a konyhán át távozott. A füstös konyhából fűtötték a szoba cserépkályháját is. Minden helyiség a tornácról, azaz a pitvarról nyílt.
A berendezés egyszerű volt. Az asztal és a körülötte elhelyezett sarokpad fontos szerepet töltött be a család mindennapi életében. Szekrényt még nem használtak, ácsolt, festett fa ládákban tartották az ünneplő ruhát. A szoba berendezéséhez rend szerint két ágy tartozott.
A konyhában a legfontosabb szerep a nagyméretű kemencének jutott. A kamrában a háztartás és a gazdaság eszközei kaptak helyet. A kiállított fényképeken a régi épületeket és a korabeli falusi élet jeleneteit láthatjuk.
Itt van tehát a Zselici Csillagpark legtávolabbi látnivalója. Innen ugyanazon az úton mehetünk vissza a csillagvizsgálóhoz, amin ide jöttünk.
És ugorjunk is vissza a kilátó mellé, illetve sétáljunk vissza kb. fél óra alatt, hiszen majdnem 3 km-t kell megtennünk, ott ugyanis nemrég egy új bicajos útvonalat alakítottak ki lefelé az erdőn át. Kis nyilacska mutatja a fákon, hogy merre kell menni. A kilátó mellett indul és ez is jól követhető. Ha másik úton mennétek le, és nincs kedvetek az aszfaltos úton menni (amin azért ha jó az idő, bizony van forgalom), akkor próbáljátok ki ezt az ösvényt. Csak a terepbringásokra figyeljetek, ahogy zúznak lefelé.
Jó kis szerpentines utat alakítottak ki a fák között a bringásoknak.
De azért itt is lehet nyomokat bogarászni, a bringa nyoma mellett rengeteg erdei vad nyoma is ott van a sárban.
Az út szinte végig lejt, így hamar leérünk majd, bár nem érdemes sietni, hiszen az erdőben a séta mindig kellemes, minden évszakban jó. Még télen is, amikor ilyen szürke, színtelen minden.
A kék háromszög jelzésre érünk vissza, ez az az út, amin jöttünk a kék pöttyön, majd innen fordultunk el felfelé a kilátó felé. Ahol a bringaút becsatlakozik a kék háromszög széles útjába, már látszik lent az aszfaltcsík. Végülis választhatunk, hogy vissza megyünk a forrás felé, amerre jöttünk, vagy legyen körtúra, és az aszfaltcsík felé megyünk tovább.
Én a másodikat választottam abban reménykedve, hogy erre már talán nem lesz akkora sár.
Az útra kiérve ha balra fordulnánk, akkor visszaérnénk a kilátóhoz és a csillagvizsgálóhoz, jobbra fordulva pedig visszasétálhatunk a tóhoz.
Itt megy keresztül a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is.
Egy nagy kanyar, és már látszik is a tó, a túlpartján pedig a parkoló.
Az útról le tudunk menni a teljesen új építésű kis kápolnához, ez annyira új, hogy körülötte a tereprendezés még el sem készült, és benne sincs még semmi. (A fotó 2021. január 1-én készült, azóta lehet, hogy már befejezték a kápolnát.)
Továbbá itt van egy gyönyörű új-régi parasztház is, benne előadások, foglalkozások megtartására alkalmas teremmel. Ez is nemrég épült.
És innen kényelmesen visszasétálhatunk a tó másik partján a parkolóhoz.
Körbeértünk a körtúrán, jó hosszú volt, de szerintem érdekes. Izgalmas dolgokat ismerhettünk meg közben és jól kiszellőzhettünk a Zselici erdőben.
Az erdő és az információs pontok bármikor szabadon, ingyenesen látogathatóak (kivéve ha a Sefag vadászat miatti erdőlátogatási tilalmat vezet be, erről a honlapjukon lehet tájékozódni).
A csillagvizsgáló és planetárium viszont "normális" időkben a következők szerint tart nyitva:
Őszi-téli-tavaszi nyitva tartás (szeptember 1-től)
Kedd, szerda, csütörtök: 10-16 óráig
Péntek: 15-23 óráig
Szombat, vasárnap: 9-17 óráig
Hétfő: szünnap
Nyári nyitva tartás
kedd, péntek: 16-24 óráig
szerda, csütörtök: 10-17 óráig
szombat, vasárnap: 10-18 óráig
hétfő: szünnap
Remélem kedvet kaptatok egy jó kis túrához a Zselic dombjai között, és ha Kaposvár környékén jártok, benéztek Ropolyba, a csillagparkba és felmásztok a kilátóba is.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Az információk egy része a kihelyezett táblákról származik, valamit a következő helyekről: www.otthon.kaposvar.hu, www.geocaching.hu, https://zselicicsillagpark.hu.
Utolsó kommentek