kiránduló

A térképészeknek és az építészeknek létszükséglet, mindenki másnak érdekes látnivaló, mi az? Szintezési ősjegy! Hú, az meg mi lehet? Az alábbiakban minden kiderül. Egy rendkívül fontos és hazánkban egyedülálló látnivaló található a Velencei-tótól két km-re fekvő Nadap község mellett. Ráadásul a környezete is lenyűgöző. Egy kellemes kirándulással összeköthető a tudomány és a természet, a geológia és a botanika. Meg a zoológia. Meg ilyesmik. Tartsatok velem most fotókon, aztán majd keressétek meg személyesen is, mert érdemes! Mutatom milyen!

Hol található? Magyarországon, Fejér megyében, a Velencei-tótól északra, Nadap község mellett. Térképen ITT.

Ha Nadap meg van, onnan már könnyű, mert ki van táblázva. Ilyen táblákat kell követni. A "fő" útról majdnem az önkormányzattal szemben kell egy keskeny utcába (Rákóczi utca) bekanyarodni, és ott találunk is parkolót, innen már mehetünk gyalog.

A tábla által mutatott irányba indulva a bal oldali úton kell tovább mennünk a különleges látnivaló felé.

Persze akik nem akarnak 20 méternél többet gyalogolni (azok ne jöjjenek ide), azok még itt is megállhatnak autóval, van egy kis betonozott rész a szintezési ősjegy közvetlen közelében.

És meg is érkeztünk Nadap különleges látnivalójához, egy hatalmas gránitsziklához.

A "fő" utca felől a piros jelzés is ide vezet, majd megy tovább a Velencei-hegységen át egészen a Velencei-tóban lévő Szúnyog-szigetig. (A másik irányban Pázmándig vezet.)

Ez a hatalmas szikla az ország legállandóbb pontja geológiai szempontból. Ez innen nem megy sehova. :-) Ezért választották az alappontnak ezt a helyet.

A hatalmas gránitszikla körül is vannak a talajból kibújó nagy kövek, amiken akár megpihenni is jó, persze csak nyáron, ha a nap jól felmelegítette őket.

A meredek sziklafal előtt egy bekerített obeliszk áll. Ránézésre nem is sejthető, hogy az obeliszk belseje rejti azt az alapkőzetbe csiszolt felületet, amely maga a jelzett ősjegy.

Egy-egy monarchia-beli főalappont voltaképpen nem más, mint a talajból kibukkanó kőzetnek egy mintegy 20×20 cm-es, kissé kiemelkedő, vízszintesre csiszolt felülete. Tehát nem mesterséges pontjel, hanem a természet adta adottság, egy mállásmentesnek tekinthető, maradandó szikla-felület.

Ezt a felületet egy (két részből álló), emlékmű-szerű kiképzésű, védműként szolgáló kő-obeliszk védi. Az obeliszk alsó része 80×60 cm méretű, melynek közepén 30×30 cm-es üreg található. Ez az alsó rész egyetlen kőtömbből van kifaragva, ami a szétfagyás elleni védelmet biztosítja. Az obeliszk különálló felső része 130 cm magasságú, piramis alakú kőtömb. Mérés esetén ezt a felső kőtömböt nem szükséges leemelni, csak annyira elcsúsztatni, hogy az üregben lévő a sziklafelületre a szintezőlécet – függőleges tartásban – rá lehessen helyezni. Lebillenés ellen a piramist aláékeléssel biztosítják.

A latin nyelvű felirat valami ilyesmit jelent: "Az európai fokméréssel kapcsolatban Ausztriában és Magyarországon, a hosszúsági és szélességi körök mentén végrehajtott nagyszabatosságú szintezéssel meghatározott állandó jellegű alappont." Létesült: 1888.

1873-1899 közötti időszakban a szintezési mérések Ausztriára, Csehországra, Sziléziára, Galíciára, Magyarországra és Horvátországra terjedtek ki. A nadapi vonalat Randhartinger százados szintezte 1879-ben, és beépítették a kőfejtő sziklájába a 11256-os számú furatos falitáblát.

Az elsőrendű alappontokat középületek, építmények falába szemmagasságban beépített, 9 cm hosszú bronz csonkakúp idomtesttel jelölték meg. Az idomtest nullpontot jelölő, 4 mm átmérőjű furatába egy tüske behelyezésével ún. függő szintezőléc volt illeszthető. A csonkakúp elé
egy öntöttvasból készült táblát helyeztek a falra MAGASSÁGJEGY felirattal. Innen a pontjelölés neve: furatos falitábla. Ilyen furatos táblákkal ma is találkozhatunk régi vasútállomások falában.

1879-ben a 271-es vonal mérésének időpontjában a mai nadapi ősjegy még nem létezett, azt csak 1888-ban építették meg. Ebben az évben határozta meg Netuschill százados – a 11256-os furatos falitábla ismert magassága (176,1840 m Af.) alapján – a csiszolt gránitfelület magasságát. Utóbb a furatos tábla lett a főalappont őrpontja.

Az első országos jellegű szintezési hálózat kiépítésére 1872-től került sor az akkori Osztrák-Magyar Monarchia tagállamaiban, a bécsi Katonai Földrajzi Intézet szervezésében. A munkát katonatisztek irányították és végezték, nevezik ezért „katonai szintezésnek” is. Hét főalappontot építettek ki hegységek felszíni sziklafelületét (egy 20×20 cm-es részt) lecsiszolva és obeliszkkel védve.

Erről olvashatunk az alappont melletti nagy táblán. És a térképen azt is megnézhetjük, hogy a másik hat alappont hol található.

A nagy szikla oldala egészen sokszínű, ráadásul különböző zuzmók is élnek rajta.

A zuzmók (Lichenophyta) egysejtű fonalas kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttéléséből (szimbiózis) kialakult szervezetek. A zuzmóknak számtalan színváltozata létezik^. Színüket leginkább a fotoszintézist végző algák határozzák meg. A különböző színezetű zuzmók a sziklafelületek különböző pontjain helyezkedhetnek el, annak függvényében, hogy milyen életfeltételeket igényelnek inkább, például a fényviszonyokat tekintve. 

Az obeliszk mellett tovább haladva kis ösvényeken fel tudunk menni a szikla tetejére is. Érdemes tehát tovább sétálni a fák között.

A nadapi főalappont magasságának levezetése a trieszti mareográfhoz (thalattográfhoz) kapcsolt 1-es számú alappontról történt. A mareográf (thalattográf) a tenger szintváltozásait önműködően feljegyző, öníró készülék, amely a tengerjárást rögzítő görbék kiértékelése által a középtengerszint megfigyelésére alkalmas. Triesztben 1859-ben szerelték fel ezt a készüléket, amely az Osztrák-Magyar Monarchia első mareográfja volt.

A trieszti Molo Sartorio egy olyan különleges móló, amelynek fejrésze egy kiálló sziklaszirtre épült, így helyzete stabilnak tekinthető. 1926-ban az egész mólót átépítették és a mareográfot is áthelyezték egy másik épületbe; ennek helyén ma emléktábla áll. A mareográf ellenőrzését is
szolgálja egy, a mólón kiépített vízmérce, ami változatlan helyen méri a vízszintet.

Az első mareográf felállítása után 609 dagály és 614 apály értékéből vezették le az Adriai tenger 1875. évi trieszti középvízszintjét. Ez lett a szintezési hálózat alapfelülete (pontosabban az ezen átmenő geoid).

Mivel a mareográfot tovább üzemeltették, az 1875-1904 között végzett, összesen 94 hónap megfigyeléseiből újra meghatározták a középvízszintet. Ekkor 9 cm-rel magasabb tengerszint adódott. Időközben további mareográfokat telepítettek az Adriai tenger mentén, ezek észleléseit összekapcsolták partmenti szintezési pontokkal, s azokból is levezették a trieszti középvíz-szintet, ami az utóbb mért értéket igazolta.

Az eltérésből kiderült, hogy az a középszint, amiből korábban kiindultak, és amire a teljes hálózat magasságait vonatkoztatták: sajnos hibás. Ezért elhatározták a teljes hálózat újraszámítását, amit viszont az első világháború kitörése megakadályozott. Ezért az eredetileg számított magasságok megmaradtak véglegesnek.

A Nadap főalappont tengerszint feletti magasságát 1888-ban végzett mérés alapján 173,8385 m-ben állapítottak meg. Mivel az Adria középvízszint ismételt mérése 9 cm-rel eltért az 1875. évi méréstől, ezért az Adria középtengerszint helyett bevezették a nadapi alapszintet. Ez azt jelenti, hogy a magasság nem a tengerhez képest, hanem egy képzeletbeli felülethez képest értendő, amely 173,8385 méterrel van a nadapi jel alatt.

Minden lehetséges ponthelyen több változatot vizsgáltak meg, mielőtt a végleges telepítésről döntöttek volna. A Nadap főalappontot a Velencei-hegység észak-keleti szárnyán, az egykori andezit-piroxén kőbánya területén jelölték ki.

Aki szereti a csipkebogyót, annak ősszel, tél elején érdemes erre kirándulnia, mert sok bokor van a domboldalban, tele pirosló bogyókkal.

Velencei-hegység gránitja fő tömegében biotitos gránit, a felszínen erősen mállott. A mállást elsődlegesen a csapadékvíz beszivárgása okozza a gránit repedéseibe (hidrolízises mállás). A melegedés-lehűlés okozta térfogatváltozás következtében a gránit tovább aprózódik, a kőzetből gránitdara lesz, ez jellemző a felszínre általában.

A dombról szépen rálátni Nadap Palermói Szent Rozália templomára. A nadapi egyházközség egykori templomát 1903. július 15.én kezdték elbontani a munkások, hogy helyére nagyobb templomot építhessenek. Az alapkő a régi templom keresztkútjának alapköve volt, melyben 1800. december 3-án Vörösmarty Mihály költőnket keresztelték. A templom tornya 37 méter magas és rajta 2 méter magas a kereszt. 

Keskeny ösvény vezet ki az alulról már megcsodált sziklák tetejére.

Fent, a sziklák tetején még egy mérési pontot találhatunk. Ez az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat OGPSH nevű őrpont alumínium gombja. A jelenlegi kerethálózata 23 db ilyen pontból áll.

Ehhez az alapponthálózathoz olyan ponthelyeket kerestek, amelyek GPS-mérésre is alkalmasak, vagyis szabad kilátást biztosítanak az égboltra. A nadapi szintezési őspont környéke (amellett, hogy közeli kapcsolatot biztosít a magassági alapponttal), nevezetesen az őspont feletti dombtető, mind geológiai, mind GPS-mérési szempontból ideálisnak bizonyult. A GPS-antennát ugyanis az ún. teljes visszaverődés kiküszöbölése érdekében a talajhoz minél közelebb, egy rövid rúdon kívánták elhelyezni, de úgy, hogy a jelvételnek ne legyen akadálya; ilyen szempontból a nadapi dombtető megfelelő. A pontjel fizikailag egy vasbetonból készült lépcső, amit sablon alapján előre gyártottak, majd a helyszínen kivésett üregben vasalással és betonozással erősítettek a sziklás felszínhez, ügyelve arra is, hogy a betonfelület vízszintes legyen, a felső jel pedig északi irányba legyen az alsóhoz képest. A nadapi pontjel állandósítását 1990 nyarán Busics Imre végezte. 

Körülöttünk egyre mélyülő szurdokvölgyeket váj a víz a sziklákba. Gyönyörűen tagolt az egész.

A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet. Neve a latin granum = szemcse szóból származik.

Viszonylag könnyű, szilárd, durva kristályos kőzet. Három fő ásványa:

• az áttetsző, szürkés kvarc,
• a fehér vagy sárga plagioklász és
• a rózsaszínű vagy fehér káliföldpát

Magyarországon a legrégibb időkre utaló kőzetünk (1 milliárd éves) a Keleti-Mecsekben található gránit a Mórágyi–Geresd- (másként Baranyai-) röghegységben. A Mórágy-Kecskeméti gránitvonulat 25-30 km széles, 200 km hosszú összefüggő lemez. Mórágyon korábban felszíni gránitbánya működött (ma természetvédelmi terület), a falu és Bátaapáti között e gránittömbben alakították ki a paksi atomerőmű alacsony radioaktivitású hulladékainak tárolóját. A Velencei-hegységben is előfordul.

Közben kiérünk a szikla szélére, ahol végetér az út. 

A szikla szélén ajánlatos óvatosan mászkálni, mert a mélységtől semmilyen korlát nem véd.

Visszafordulva sétáljunk vissza a "hegy-gerincen", mert lesz itt még látnivaló más is.

Valamelyik kis ösvényen ereszkedjünk le a szélesebb turistaútra, és ott forduljunk balra.

A piros jelzést követve táblákat is találunk a Velencei-hegység pillangóiról, az erdőben található ehető növényekről.

Aztán a következő táblánál forduljunk balra, ugyanis van még egy szintezési főalappont az erdőben.

Az új szintezési hálózatban tervezett 7 főalappont közül a Nadap II. volt az első, amelyik ténylegesen megvalósult. Erre – egy fennmaradt feljegyzésből tudjuk – 1951 szeptember-októberében került sor. A pont helyének kijelölését Szalai Tibor a MÁFI főgeológusa segítette. A pont magasságát a most már Nadap I.-nek jelölt őspontról Bendefy László vezette le Wild N3 szintezőműszerrel, többszörös ismétléssel. A kivitelezést (állandósítást) régi bevált szakemberek végezték: Pintér Ferenc vindornyalaki és Tüttő Nándor zalaszántói lakosok. A kőfaragó munkát Göcző Illés hevesi lakos végezte.

Mi ez az új típusú pontjel? Egy mesterségesen kialakított sziklaüregben, három szinten bebetonozott három darab szintezési gomb, vagyis egy pontcsoport.

A legalsó szinten elhelyezett idomtest egy speciális brómüveg, a felette lévő két szinten pedig két rozsdamentes, saválló acélgomb. A sziklaüreg víz ellen szigetelt, a tetejét egy műkő fedlap zárja le, ami a temetői kriptákhoz hasonló. A fedlapot csak igen ritkán, a hálózat újramérésekor szabad felnyitni, akkor is megfelelő szerszámokkal, fagörgőkön elhengerítve azt. A főalappontnak több őrpontja van, a szokásos célú szintezéseknél ezekhez lehet csatlakozni. A Nadap II. pontnak például a sziklafalban, egymás közelében 3 őrpontja van (szintezési csapok).

A Bendefy-féle hálózat kiépítése közben rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista országokban az Adriai alapszintről a Szovjetunióban használatos Balti alapszintre kell áttérni. A Balti alapszint a Balti tenger vizének a Kronstadt-i vízmércén meghatározott középszintje által kijelölt szintfelület. Ekkor a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (kronstadti) alapszintre, amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint. A Nadap főalappont magassága így 173,1638 m, a balti alapszinthez viszonyítva.

Mindkét nadapi szintezési főalappont tehát kiemelt szerepű mindegyik szintezési hálózatunkban. Köznapi kifejezéssel mondhatjuk, hogy Magyarországon minden magasságot (tengerszint feletti értéket) a nadapi viszonyító pontokhoz képest állapítanak meg. Ha a nadapi szintezési főalappont (Nadap I., Nadap II.) fizikailag elpusztulna, az szakmai szempontból pótolhatatlan veszteség lenne. Bár referenciapontként választhatnánk a főalappontról levezetett másik stabil alappontot, de annak pontossága már nem lenne ugyanaz, mint az eredeti alappontoké.

Ezt a fát csak azért fotóztam le, hogy lássuk, még egy sziklából is kinőhet egy fa. Valószínűleg küzdelmes élete van, de él és virul megfelelő táptalaj és bőséges vízellátás nélkül is.

Székely Domokos szerint: „Nadap egy olyan magyar geodéziai emlékhely, amelyet örök időkre ápolni és tisztelni kell”.

Remélem felkeltette az érdeklődéseteket ez a különleges hely, és ha nem is a tudományos háttere, hanem a szépsége miatt, de megnézitek élőben is. Ha a Velencei-tónál jártok, vagy csak elhaladtok mellette, érdemes egy órácskára megállni és sétálni itt egyet. A közelben van a Becehegyi-kilátó is, meg a Pákozdi-ingókövek, és az M7-es autópálya melletti Miska-huszár szobor is. Így több helyen megállva már akár egy egész napos program lehet a Velencei-tó szomszédságának felfedezése.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!  

Az információk egy része a kihelyezett táblákról, a wikipedia oldalairól és a következő weblapokról származik: www.nadap.hu, www.turautak.com, https://mek.oszk.hu