kiránduló

A Mátravasútnak, vagyis a Gyöngyösi Állami Erdei Vasútnak egyik szárnyvonala a Gyöngyös és Mátrafüred közötti. Erre jár a kisvonat, ami nem is annyira kicsi. Inkább olyan közepes. A dízel mozdonyok nevei meg olyanok, mintha a Télapó rénszarvasai lennének: Manci, Öreg, Csinos, Mazsola. A gőzöst meg hogyan is hívhatnák másként, mint Gyöngyi. Kisvonatozni mindig nagy élmény. Ez a vonat pedig egy városból visz fel a hegyek közé, a Mátra klimatikus gyógyüdülő helyére, ahonnan aztán túrázni is lehet. De mutatom is a vonatot, ami felújítva egészen csinos! Így már érthető, hogyan lett ez a mozdony neve is. Tartsatok velem!

Hol található? Magyarországon, Heves megyében, Gyöngyös és Mátrafüred között. Térképen ITT.

Ha vonatozni szeretnénk ezen a szakaszon, két irányból indulhatunk. Vagy Mátrafüred felől, ahol a vasútállomás közelében, a patak partján van egy nagyobb parkoló a gépjárműveknek. Vagy ha Gyöngyösről indulunk, akkor a Mátra Múzeum, vagy a gimnázium előtti Kossuth utcán tudunk parkolni. Vagy ha átmegyünk a síneken a Dobó István utca felé, akkor ott is vannak még parkolóhelyek az út mellett. De ide tényleg érkezhetünk tömegközlekedéssel is, hiszen a gyöngyösi vasút- és autóbuszállomás sincs messze a kisvasúttól.

A sínek és a végüket jelző táblák könnyen felfedezhetőek egy sövénysor mögött. Az előző fotón a kőfal mögött pedig a Mátra Múzeum található (ilyen közel van hozzá a vasút), amit őszintén ajánlok mindenkinek, mert nagyon szuper. Bár én már elég régen voltam benne utoljára, de az maradt meg az emlékezetemben, hogy egy nagyon klassz, interaktív, gyerekeknek is érdekes múzeum, ahova érdemes benézni az egész családnak.

A Gyöngyös-Mátrafüred közötti szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút.

Az állomás épülete nem túl feltűnő, kicsit beleolvad a környezetébe. Ráadásul nem mai darab, mégis szép, tiszta, rendezett, és a tető kialakítása a Mátra csúcsait idézi.

De álljunk csak meg egy pillanatra! Látjátok mi van a képeken? Elektromos váltó! Keskeny nyomtávú vasúton! Ez aztán a fehér holló! A Mátravasút ettől is különleges!

Az állomás közelében, egy kanyar után van a vasút vontatási telepe, ahol nagy hangárokban tárolják az éppen forgalomban nem lévő személykocsikat, és a fűtőházakban a mozdonyokat.

A gyöngyösi végállomás épülete és környezete a közelmúltban megújult, és az egyik ajtó mögött egy kis kiállítás is helyet kapott az állomáson, amit érdemes megnézni. Nem kell hozzá túl sok idő, és amíg várunk a vonat indulására hasznosan tölthetjük a lassan múló perceket.

A kiállításon a rengeteg régi vasúti relikvia mellett egy kis terepasztal is van. A másik oldalon ki van állítva a Mátravasút összes mozdonyának és kocsijának papírból készült és összerakott modellje.

És fotók segítségével időutazásban is részünk lehet, megismerkedhetünk a kisvasút múltjával, ami több mint száz évre nyúlik vissza.

A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.

1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzvontatás. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyös és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott és rengetegen követték figyelemmel a mozdony különleges útját. 1917-ben ez a hiányzó szakasz is megépült. A ma is működő Gyöngyös-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)

Ezen a régi fotón a Mátrafüredi állomás látható még 1960 előttről. És lehet, hogy a fotón látható gőzös még a Karcsi vagy a Gizi?

A gyöngyösi polgármester, dr. Puky Árpád még 1923 szeptemberétől elérte azt, hogy esetenként személyek is utazhattak a kisvasúton. Aztán újabb tárgyalások eredményeként 1926. június 19-én Rábel Mihály üzemvezető irányításával megindult a korlátozott közforgalmú személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között. A vasút gazdája Gyöngyös Megyei Város Villamosműve lett. A város 1927-ben olyan idegenforgalmi terv megvalósításához fogott, amelyben a kisvasút kiemelt szerepet kapott.

A Benei Vasút lendületes személyi forgalmát az 1929-1933-ig tartó válság sem törte meg:

* 1926-ban 8.000 fő
* 1928-ban 17.137 fő
* 1930-ban 24.125 fő
* 1932-ben 25.804 fő
* 1934-ben 36.057 fő

És érkezik is a kisvonat a Mátra irányából.

A mátrafüredi vonalat 1928-ban az Orczy-kastélyig 835 méterrel meghosszabbították, és felépítették a hangulatos állomásépületet.1932-ben az Rt. megvásárolta a város és a farkasmályi kőbányai elágazó közötti vonalrészt az uradalomtól és a Barna féle Rt.-től. Ezzel a gyöngyösi - mátrafüredi vasútvonal teljes hossza Gyöngyös város tulajdonába került. A kisvasutat már a korábbi években is gyakran nevezték Mátravasútnak, de az évad nyitó napjától, 1932. május 12-től véglegesen ez lett a hivatalos neve. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.

A vasúti pálya keresztezi a közutat, ahol semmilyen biztosító berendezés nem védi a vonatot. A mozdony dudál egy jó nagyot, az autók pedig megállnak.

Fennállásának 10. évfordulóján népünnepéllyé bővített majálissal emlékezett meg Gyöngyös város közönsége a kisvasút eredményes évtizedéről. A gyöngyösiek büszkék voltak a kisvonat sikereire: tíz év alatt 10 344 vonat 1297 098 utaskilométerrel 246 183 személyt szállított. A vasutasoknak és alkalmazottaknak köszönhetően minden évben fejlődött a Mátravasút. Központi szerelő- és tárolóműhelyt létesítettek. E műhelyben három személyszállító, két kisegítő és egy postakocsit állítottak élő. A forgalmat a gyöngyösiek két kedvence a Karcsi és a Gizi nevű mozdony 5 személykocsival bonyolította le.

És meg is érkezett a szépen felújított kisvonat Gyöngyös végállomásra.

A visszaút előtt a mozdony körüljár, hogy ismét a szerelvény elejére állhasson. Elmegy egyenesen a falig, majd a forgalmi irodából állítják a váltót és kitérőn jön vissza.

1935/1936 telén 120 ínségmunkást foglalkoztatva a sínpárt áthelyezték a gyöngyösi-parádi út padkájáról az azzal párhuzamos új vonalra. A 14 ezer pengős felújítás összegét az állam és a város folyósította. Az új pálya gyorsabb, biztonságosabb és nagyobb forgalmat valósított meg.1936 nyarán a Mátravasút bevezette a 10 jegyből álló utazási füzetét, amellyel 3,60 P-ért 10 alkalommal lehetett utazni. Két állomása és három megállóhelye volt a vonalnak. A Gyöngyös és Mátrafüred közötti út mindössze 25 percig tartott a korábbi 30 perc helyett a hétköznap 3, vasárnap és ünnepen 6 személyvonatpárnak. A vasúti pálya legnagyobb emelkedése 45 0/00; a tengerszint feletti legmagasabb pontja 348 m, a legalacsonyabb 171 m; az egyenes pálya szakaszok hossza 4,4 km – az íves szakaszok legkisebb sugara 25 m.

Az 1937. év a Mátravasút kiemelkedő eredményét hozta. Az április 29-október 11. között közlekedő 1368 vonat 40 846 személyt és 63 tonna árut (poggyász, postacsomag, stb.) szállított. A személyforgalomból 13 686, az áruszállításból 3 276 Pengő volt a bevétele. A teendőket 21 fő látta el. Vasúti szakembereinken kívül külföldről is jöttek a Mátravasút tevékenységét tanulmányozni: 1936-ban osztrák,1937-ben német, svájci, holland, lengyel és olasz küldöttség látogatott el ide, és kirándult a kisvasúton Mátrafüredre.

A mozdony körüljárásakor a vasút dolgozója kis tárcsával leállította a közúti forgalmat, így biztosítva szabad és biztonságos áthaladást a mozdonynak oda-vissza.

Ezek után a mozdonyhoz visszakapcsolták a személyvagont, és a kisvonat készen állt újra az indulásra.

Napjainkban a kisvasút a Mátra egyik fontos turisztikai attrakciója, melyet évről-évre egyre többen keresnek fel. A növekvő létszámú utasközönség minőségi kiszolgálása érdekében nagy mértékű fejlesztések váltak szükségessé, melynek egy része már az elmúlt években megtörtént. A Gyöngyös és Mátrafüred vonalon a végállomások korszerűsítése mellett a pályaszakasz rekonstrukciója is lezajlott.

De a fejlesztés tovább folytatódik: kocsik, mozdonyok és természetesen a Gyöngyöstől már-már elválaszthatatlan Gyöngyi gőzös is felújításra kerül. A gördülőállomány mellett a Gyöngyös és Lajosháza közötti pálya egy része, több híd, megálló, átjáró is megújul.

A gördülő állomány megújulása nagyon látványos, ez a Bpu-300-as személykocsi is gyönyörű. Pályaszáma 55 55 24-50 004 1

Ez egy, a MÁV debreceni járműjavítóban gyártott keskeny nyomközű személykocsi típus. Ez a típus Magyarország szinte összes kisvasútján megtalálható. Az olyan vasutaknál, amit egykoron a MÁV üzemeltetett vagy ma is ő üzemelteti, a személykocsipark jelentős részét ez a típus teszi ki.

A kocsiban 50 db fapados ülőhely található. Az ülések fölött van csomagtartó, ahova bőröndöket is fel lehet tenni. Az utastér közepénél pedig a kályha van, hogy télen se fázzanak az utasok.

A szerelvényt pedig a Csinos becenévre hallgató, szintén 1961-ban készült, remot Mk48-as mozdony húzza. A Mátravasúton 1980. december 29-én állt munkába.

Az Mk48 sorozat a nem villamosított, keskeny nyomközű pályákra szánt B'B' tengelyelrendezésű dízel-mechanikus, illetve dízel-hidraulikus mozdony sorozat. (A Mátravasúton csak dízel-hidraulikus mozdonyok vannak.) Jól bizonyítja a mozdonyok megbízhatóságát, hogy ma (gyártás után majdnem 60 évvel) ez a típus felel meg legjobban a követelményeknek, vontatja a nagyforgalmú személyvonatokat Nyíregyházán, felmászik a 60 ezreléken Szilvásváradon. Bár a mechanikus gépek közül mára csak egy üzemképes, a hidraulikusak közül a sorozat jelentős része ma is üzemben van, 60 évesen.

1937. szeptember 11-én Gyöngyös képviselő-testületének rendkívüli közgyűlése elfogadta a polgármester új tervezetét a Mátravasút 10 éves fejlesztéséről. A terv az Orczy-kastély mellett nagyobb állomás felépítését, a mátrafüredi vonal 1 km-nyi meghosszabbítását, kettős vágány kiépítését és villamosítását célozta meg. A gyöngyössolymosi vonalat be akarta kapcsolni a személyforgalomba, és Gyöngyösoroszi, illetve Visonta irányába új szárnyat akart nyitni.
A polgármesteri tervezettel összhangban fogott az uradalom a cseternás és a nyírjesi-völgyi erdei vasútvonal korszerűsítéséhez, de azt megtartotta saját kezelésű vasútnak. Gyöngyös pedig szintén gazdasági vasútvonalként Mátrafüredről északkeletre a Csatorna-völgyben újított meg 2,7 km vasútvonalat 37 530 Pengő összköltséggel. Sajnos a tervek a világháború miatt nem valósulhattak meg.

A vonatról kicsit jobban be lehetett látni a személyvagonok tároló hangárába. Bár tükröződött az üveg, de azért a másik felújított Bpu-300-as személykocsi mellett látszik egy régi, kalandos életű, barna vagon is. A kocsit 1927-ben építették O&K teher kocsi alvázára Gyöngyösön. 1980-as évek elején selejtezték, ezt követően eladták, majd a következő évtizedekben szerszámos bódéként használták. 2013-ban Gyöngyösre, majd 2015-ben Felsőtárkányba szállították felújításra, ahonnan 2019.03.30-án érkezett vissza Gyöngyösre.

Az erdei vasút az Egererdő Zrt. üzemeként működik. Két vonalán: Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Lajosháza között összesen 18 km-es szakaszon közforgalmú személyszállítási tevékenységet végez.

A vasút fővonala a kastélyparkot megkerülve a 24-es sz. főút mellett vezet, a városi temető után válik el egymástól a két ág.

A pálya mellett vasúti jelzések is megfigyelhetők. Olyanok ezek, mint a KRESZ táblák, csak ezeket kevesebben ismerik. :)

Az alábbi tábla feltételezi, hogy korábban volt egy sebességkorlátozó lassú jel tábla, ugyanis az alsó V betű a lassú jel érvényességének kezdetét jelzi, amit több mint valószínű, hogy egyenesen haladás esetén kell betartani.

Mert itt következik a kitérő. Itt ágazik ketté a vonal. Egyenesen Mátrafüred van, balra pedig Lajosháza, Szalajka-ház.

A kiágazó vonal községi földeket, szőlőket keresztezve "Jánoska" megállónál éri el Gyöngyössolymos, az egykori királyi solymászok falujának határát. A "kertek alatt" a patak folyását követve, izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falut elhagyva a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva, a Cserkő-bánya után ismét a patak mellett kanyarogva, virágos réten át a "Cserkő" megállónál éri el az erdőt. A Cserkő-tó a környékbeliek kedvenc kirándulóhelye. A továbbra is a patakot követő, napsütötte tisztásoktól, andezit sziklarajzoktól változatos erdei szakasz a vasútvonal legszebb része. A korábbi végállomás Lajosháza, ahonnan jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon könnyen eljuthatnak Mátraházára, a sástói kempinghez, valamint már felszedett egykori vasútvonal nyomvonalán a Csórréti víztározóhoz is. Hosszabb túrára vállalkozóknak érdemes a Galyatetőre és Mátraszentimrére vezető útvonalat is bejárniuk. A vasúti pálya 2009-ben egészen a Szalajka-házig kiépült ezen a vonalon.

A Mátrafüredi szakasz megállója Nyúlmály (igen, így helyes), amely a Eszterházy Károly Egyetem Károly Róbert Diák Hotelének közelében található. A megállóhelyet 1995-ben létesítették. A vonat csak igény esetén áll meg itt.

1942-től az új polgármester a háborúra hivatkozva elvetette a korábbi, mátravasúti fejlesztési terveket. Bár a vasút korszerűsítése elmaradt, villamosításának ügye is kútba esett, a Mátravasút szerepe nem csökkent. 1943-ban a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter jóváhagyta a 60 filléres menetjegyek, a 40 filléres gyermek jegyek, az 5 Pengős menettérti bérletjegyek és a 8 Pengős havi diákbérletjegyek bevezetését. Noha 1938-tól már több autóbuszjárat is közlekedett a (Budapest-) Gyöngyös-Mátrafüred (Parád) útvonalon, és nőtt a személyautón Mátrába érkezők száma is, a Mátravasút varázsa megmaradt. Töretlen népszerűségét jól mutatta a személyforgalom növekedése:

* 1941-ben 43.304 fő
* 1942-ben 62.988 fő
* 1943-ban 85.427 fő

Voltak, akik csak a farkasmályi feltételes megállóig utaztak vonaton, hogy a híres borpincékben tölthessék idejüket. Mások a pipishegyi repülőtéri feltételes megállónál szálltak le, és onnan gyalog mentek a gyakori légibemutatókra. Az 1944. évben a háború miatt visszaesett a személyforgalom. Csak 18800-an utaztak. Ennek ellenére az új gazda, Gyöngyös Város Közművei a szeptember 12-i tanácskozáson bejelentette a Mátravasút azonnali korszerűsítését és egész évi működtetését; 1945-ben a gőzmozdonyokat benzinmotoros mozdonyokkal akarta kicserélni. A korszerűsítésre 250 ezer pengőt szánt.

Az egyenes irányú, északi fővonal a jóféle borszőlőkkel beültetett földek mellett halad. Út közben gyönyörű kilátás van a Mátra vonulataira is. 

A Farkasmály-Borpincék megállóhely következik, ahol szintén csak igény esetén áll meg a vonat.

1944-ben az utasforgalom már szeptember 1-től rendszertelenné vált, október 1-én pedig meg is szűnt, majd októberben magyar és német katonai alakulatok frontszolgálatát teljesítette. Ugyanígy a gyöngyössolymosi építésianyag-szállító vasútvonalon is hadiszolgálatra tértek át. November elején a, „javításra” vitt két mátrafüredi és egy gyöngyössolymosi mozdonyt a szerelők munkaképtelennek nyilvánították. Ezzel megszűnt mindenféle közlekedés a mátrai erdei vasútvonalakon. A mozdonyokat – nehogy a visszavonuló német sereg elszállítsa – a Mátrában szétszedték a szerelők, és elrejtették. A front 1944 november második felében zúdult végig Gyöngyösön és környékén. A Mátravasút 41799,62 Pengő háborús kárt szenvedett. A vasutasok emberáldozata ismeretlen.

Farkasmály megálló után van egy kis kitérő, ahol kerülni tudják egymást a szemben közlekedő szerelvények. A jelenlegi menetrendben mondjuk nincs rá szükség, de még lehet sűrűbb forgalom.

A második világháború nagy veszteséget okozott, de a város még 1945-ben korszerűsítési tervet dolgozott ki, és a környező falvak újjáépítésében is nagy hasznát látták a vasútnak. Áprilisig csak a megszálló szovjet hadsereg használta, 1946/47 telén indult be a teherszállítás, 1947. április 16-án pedig megindult a személyforgalom is. Bár a város szerette volna, a vasút nem maradt a tulajdonában: 1949-ben államosították az egész vonalhálózatot.

A vasutasok és alkalmazottak rendkívüli erőfeszítéssel az első 3 éves, majd az első 5 éves utasszám tervfelajánlásait túlteljesítették:

* 1947-ben 45.000 helyett 46.227 fő
* 1948-ban 75.000 helyett 88.845 fő
* 1951-ben 80.000 helyett 90.100 fő
* 1952-ben 85.000 helyett 92.655 fő utazott a kisvonattal.

Noha a tervutasításos években megindult a kisvasút általános fejlesztése, nem villamosították, és a gyöngyössolymosi vonalon sem indították meg a személyforgalmat.

A következő megállóhely Pipishegy, ahol sportrepülőtér található, de itt is csak igény esetén áll meg a vonat.

1951-ben a Pipishegyi Szerszám- és Készülékgyárhoz 3,6 km új vonalat építettek. A hálózat elérte legnagyobb kiterjedését, 45,1 km vonalhosszt. Volt olyan nap, amikor 80 beosztott vasutas 120 vonat közlekedését látta el. 1951-ben a MÁLLERD Gyöngyösi Vasútüzemének dolgozói a 152 %-os összteljesítménnyel „Az ország legjobb gazdasági kisvasútja” címet szerezték meg.

A vasút sokáig a közút mellett halad, azon túl pedig kerékpárút is van. Sokan használják sportolásra a kerékpárutat, és nemcsak két keréken. (A távolban pedig leszakadt az ég...)

Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. Hogy ezt ki tudják elégíteni, a 60-as évek elején lecserélték a gőzösöket dízel meghajtású mozdonyokra. 1961. május 28-án a vasút úttörővasúttá alakult az országban másodikként. A neve Mátrai Úttörő Vasút lett.

A szakszolgálatot Mikulásik József, az 5388. sz. Landler Jenő Vasutas Úttörőcsapat csapatvezetője vette át a 90 főnyi vasúti vizsgát tett úttörővel.

A kisvasút addigi történetében a legsikeresebb év az 1961 volt.160 ezer tonna árut és 399 ezer utast szállított. Vasútvonalain a naponta 6 pár személyvonaton túl 14 pár tehervonat közlekedett. A Mátrai Úttörővasút országosan ismertté vált. Nyaranként a Mátrába igyekvő diáktáborozók és kirándulók, turisták ezrei utaztak a kisvonaton. 1962. december 2-án megkapta a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium dicsérő oklevelét, amit 1965-ben, 1970-ben és 1975-ben ismét elnyert. Különösen kedvelték a kirándulók a Gyöngyössolymos-Lajosháza vonalat, amelyen 1968-ban vezették be az általános személyforgalmat. A mátrai kisvasút fontos idegenforgalmi szerepét számos helyen elismerték. A Mátra-Eger-Nyugat-bükki Intéző Bizottság Mátra Területi Albizottsága az 1973. június 10-i tanácskozásán hangsúlyozta:
“Az úttörővasút a mátrai turizmus kedvelt és látványos szereplőjeként közreműködött a térség idegenforgalmának fellendítésében, ezért a tevékenységére a jövőben is számítunk.”

1979-ben, a Gyermekek évében, éppen a gyerekek szavazata alapján a helybeli intézmények között a kisvasút volt a legkedveltebb. Mindezek ellenére az 1970-es évek közepétől az úttörővasút elérkezett teljesítő képességének végső határához, és megállt a fejlődése.

Közben megérkeztünk az utolsó előtti megállóhoz - Mátrafüred-Alsó.

1978-ban megszűnt a fa további szállítása. 1980-ban a kőszállítás is abbamaradt 1984-ben pedig mindenféle áruszállítás. Ugyanis a kisvasúti teherfuvarozást a tehergépkocsival szállítás váltotta fel. 1979-1981 között sorra felszedték a gazdaságtalan vasútvonalakat, ennek következményeként a vágányhálózat 18,5 km-re zsugorodott. A személyforgalom is visszaesett:

* 1974-ben 543.510 fő
* 1976-ban 555.410 fő
* 1978-ban 289.815 fő
* 1980-ban 201.700 fő

Itt olyan vasút - közút kereszteződés van, ahol fénysorompó védi az érkező vonatot.

A személyforgalom fellendítésének ügyét a városi tanács és az úttörőelnökség is szorgalmazta. A megvalósítását Bajcsy Endre vasúti vonalfőnök a vasút korszerűsítésével kezdte el. Irányításával a két vonal felújítását 1979-1986 között végezték el. A korszerűsítés, amely a rádiós forgalomirányítás rendszerének bevezetésével, Pullmann-rendszerű személykocsik beállításával is járt, 15,5 millió forintba került. A javítóműhelyben alkatrészgyártáshoz fogtak. 1983-ban a gyöngyösi Dimitrov népkerti Előre vasútállomáson az 1926 óta álló épületet lebontották, és újat emeltek.
Összességében az úttörővasút 25 éves mérlege biztató. 2144 iskolást képeztek vasutassá, akik közül 409-en szerették meg, és választották hivatásul a vasutat, és kerültek az ország MÁV vonalaira, állomásaira.

Előttünk pedig feltűnik a vonal vége, a végállomás.

1987-ben a vasút visszakapta a Mátravasút nevet. A rendszerváltást követően, mint sok más keskeny nyomközű vasút, ez is a megszűnés szélére sodródott. Az 1993-1994-es években sikerült megakadályozni a vasút megszüntetését. 1995-ben új kocsiszín épült Gyöngyösön. A gondok megoldásáért legtöbbet az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazgatója, Schmotzer András tett, aki a Földművelési Minisztérium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségét is megszerezte.

A mátrafüredi végállomás épülete tájba illő, fából készült. Túl sok védelmet nem nyújt az időjárás ellen, de egyébként szép.

Az FM és az Erdészeti Hivatal (EH) megakadályozta az erdei vasutak felszámolását. A Mátravasút is megkapta az FM-EH üzemeltetési és célcsoportos támogatását, amellyel Bajcsyné folytathatta a pályák, járművek és építmények korszerű felújítását.1994/1995-ben korszerű kocsiszínt építhetett a gyöngyösi telephelyen.
A Mátravasút túljutott a válságon:

1993-ban 115.720 fő
1994-ben 119.950 fő
1995-ben 121.000 fő

Közben a végállomáson szétkapcsolják a mozdonyt a kocsitól, hogy Csinos körüljárhasson.

1995. június 24-én, a Kisvasúti Napon már hazai és külföldi (német, szlovák, kínai) vendégek, szakemberek ismerkedtek meg a Mátravasút sikeres működésével. A bemutatón Szabó Gyula gyöngyösi és Lukács László gyöngyössolymosi polgármester a Mátravasút tevékenységének fellendítését a város és a község legfőbb céljai közé sorolta, amely megegyezik a térség, végső soron az ország érdekével is. Hiszen a Mátravasút nemcsak kedves közlekedéstörténeti emlékünk és egyben élő vasutunk, hanem az idegenforgalom jelentős előmozdítója is.

Az itt is működő elektromos váltókat a vasút munkatársa az állomásépületből állítja a megfelelő pozícióba.

2005. júniusában a lajosházi vonal árvízkárokat szenvedett, így üzemszünetet kellett elrendelni. A forgalom 2 év múlva, 2007. április 28-án indult meg egy átfogó pályafelújítás után. Megerősítették az alépítményt, 1,1 km hosszban hosszban "c" rendszerű 34,5 kg/m tömegű vágányokat fektettek le Gyöngyössolymos térségében. Egyúttal fejlesztési terv született a vasút Lajosháza–Szalajkaház 3,5 km-es vonalszakaszának visszaépítésére. A vasút építési munkák 2008. nyarán kezdődtek, amikor elkészült az alépítmény és újjáépültek a nyomvonalon a hidak. A vágányok fektetése 2009. augusztusában kezdődött el. A meghosszabbított vonalat a 2009. október 10-i kisvasúti napon adták át ünnepélyes keretek között.

Azonban alig néhány napig üzemelt az új szakasz, a téli, majd a következő év tavaszi áradások súlyosan megrongálták a pályát, melynek újjáépítése, valamint a vízelvezetés átépítése jelentős munkával és költségekkel járt. A helyreállított vonalszakaszon így másodjára 2012. szeptember 8-án indult meg a közlekedés.

2011-től a kevésbé frekventált téli időszakban a menetrend szerinti forgalom megszűnt. Időközben kiderült, hogy a vasút további sorsa is bizonytalan, így végül 2011. március 24-én az üzemeltető Egererdő Zrt. szakmai fórumot rendezett a kisvasút jövőjéről. A fórum sikerrel zárult és április 1. megindult a menetrend szerinti személyforgalom először a Mátrafüredi vonalon, bővebb menetrendi kínálattal, majd április 23-tól a Lajosházi vonalon is megindult a közlekedés, itt viszont a menetrend bővülésén túl bővült az üzemelési időszak is: augusztus 31. helyet már október 16-ig közlekedtek a szerelvények.

A vonatból a 22 perces utazás alatt gyönyörű a kilátás a város, és a Mátra bércei irányába. Hosszan lehet gyönyörködni az "ország teteje", a Kékes csúcsában és az azt körülvevő zöld rengetegben.

Aki a természet szépségeit közelről akarja megismerni, a vasút végállomásától észak felé haladva közvetlenül a villasorok alatt a Bene patak mentén sétálva, jól jelzett turistautakat talál a Máriácska, Rákóczi forrás, Gyökeres forrás Benevár-romok, Mátraháza és Kékestető felé. A patak mentén esztétikus pihenőházak, szalonnasütő helyek várják a pihenni vágyó "vándort".

Majd túrázás után választhatjuk lefelé újra a kisvonatot.

2012-ben bevezetésre került az elektronikus jegykiadás, illetve tavasszal két kocsi (F05-415 és 419) új kísérleti színtervet kapott a korábbi bordó-sárga színterv helyett a sötétzöld-fehér színek dominálnak. Aztán őszre még egy kocsi (F05-420) kapott új festést, és ez is egy kicsit más színvilág, sötétzöld-fehér helyet világoszöld-sötétzöld lett.

2013. április 4-én elkerült Gyöngyösről Szilvásváradra az Mk.48-412-es mozdony felújításra, illetve visszakerült az Mk.48-411-es mozdony felújítva pontosan olyan fényezésben, ahogy 1977. április 13-án érkezett, ezzel is adózva az egykori hegyközi vasútnak. 2013. április 13-án hegyközi emlék vonatként közlekedett először. Június 22-én, a kisvasúti napon mutatták be a vasút első párnás kocsiját, mely egy Bax kocsi (F05-420) átalakításával jött létre. A kocsi egyik felében nem történt semmi maradtak a fapadok, a másik felén viszont párnásak a padok és függöny is van. A kocsi korábban kapott fényezését kicsit módosították, a párnás rész ablakai fölött lett egy sárga csík. Július 8-án elkezdődött a Mátravasút pályáinak felújítása először a Szalajkaházi vonalon, majd július 15-től a Mátrafüredi vonalon.

Miközben az utolsó vonat Gyöngyös felé megállt Mátrafüred-alsó megállóhelyen, a vasút egy munkatársa valamit állított a fénysorompón, majd jött és visszaszállt a vonatra.

2014-ben folytatódott a Mátravasút felújítása, ezúttal a járművek felújításával: tavasszal gépészetileg elkészült az Mk48-410-es mozdony, majd nyáron elkezdődött a többi jármű felújítása, újrafényezése, illetve a gyöngyösi és mátrafüredi állomások teljes felújítása is, valamint visszatért az Mk48-412-es mozdony Szilvásváradról teljesen felújítva. A megújult vasutat szeptember 6-án, az Országos Kisvasúti Nap és a III. Mátrai Erdészeti Nyílt Nap alkalmából ünnepélyes keretek közt adták át a forgalomnak. Szeptember végén elkerült a Mátravasútról az Mk48-411-es mozdony Szilvásváradra, és novembere elkészült az utolsó mozdony (Mk48-409) fényezése is.

2015. januárjában új kismozdony érkezett a vasútra a C50-403, mely felújítást követően szeptemberben már menetrend szerinti vonatokat továbbított.

2016. novemberében 38 év szünet után újra szállított fát a Mátrából a kisvasút.

2017. március 21-én megnyitotta kapuit a Mátravasút Múzeuma.

A távolban pedig feltűnnek Gyöngyös magas házai.

2018. júliusában újabb fejlesztések kezdődtek a Mátravasúton: több mint 7 km vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó állomások, megállóhelyek, hidak, átereszek, árkok és útátjárók újultak meg a Szalajkaházi vonalon. A felújított pálya november 30. készült el. Októberében elkezdődött a fejlesztések második üteme is, mely 3 db Mk48-as mozdony remotorizálását, 5 db zárt és 3 db nyitott kocsi teljes felújítását és a vasút nosztalgia szerelvényének teljes felújítását (Gyöngyi gőzöst és a szalonkocsiját) foglalja magába. A járműpark felújítása fokozatosan történik, így 2019-ben is zavartalan volt a közlekedés. Az első felújításra küldött jármű a Ny05-321-es kocsi volt.

2019. januárjában a Gyöngyi gőzös egy évre Debrecenbe költözött teljes felújításra. Márciusban az F05-203 majd a Ny05-321-es nyitott kocsi visszaszállításával megkezdődött a járművek fokozatos cseréje, amikor egy felújított jármű visszaérkezett egy felújításra váró jármű elment. Augusztusban az első felújított mozdony, a 9855 8244 412-3 pályaszámú is visszaérkezett. A mozdony új Deutz motort, modernizált vezető állást, illetve Webasto fűtésrendszert is kapott. Szeptemberben az első felújított F05-419-es pályaszámú zárt téli kocsi is forgalomba állt. Október végén az utolsó felújításra váró szerelvény is elment. 2020. februárjában a 9855 8244 409-9 pályaszámú mozdony, a Gyöngyi gőzös és a F05-412, 415 is visszaérkezett, ezzel teljesen befejeződött a járműpark felújítása. Februárban az összes jármű új 12 jegyű pálya számot kapott.

A járműtelep pedig már nyitott kapuval várja a szerelvényt éjszakai pihenőre.

Előtte azonban még a vonat Gyöngyös állomásra érkezése után Csinos mozdonynak újra körül kell járnia.

És jöjjön itt is egy nosztalgia fotó. Ez a kép 2004. július 26-án készült, és abban érdekes, hogy a fotón látható mozdony 2005 óta már Szilvásváradon teljesít szolgálatot. De itt még a Mátravasúton járt.

És nyáron nemcsak zárt, hanem nyitott kocsik is közlekednek. Itt a színek kicsit még fakók, a kocsik kicsit kopottasabbak, mára azonban már mind megújult.

És a nyitott kocsikhoz kapcsolódik: a Mátravasút új szolgáltatással várja a kerékpáros túrázókat. Nyitott, cabrió kocsijaiban kifejezetten erre a célra alakítottak ki kerékpártámaszokat.

FONTOS INFORMÁCIÓ! A kerékpárok szállítására csak a kifejezetten erre a célra kialakított nyitott kocsikban van lehetőség, a zárt kocsikban nincs hely és lehetőség az elhelyezésükre!

A vonatok a Gyöngyös - Mátrafüred szakaszon március 14-től április 9-ig csak szombat, vasárnap és ünnepnapokon közlekednek, majd április 10-től október 31-ig minden nap.

A kisvonat Gyöngyösről indul 9:30, 11:00, 12:30, 14:30, 16:00 órakor, valamint hétvégén, illetve nyáron csütörtöktől vasárnapig 17:30-kor is.

Mátrafüredről indul 10:15, 11:45, 13:15, 15:15, 16:45 órakor, valamint hétvégén, illetve nyáron csütörtöktől vasárnapig 18:00-kor is.

A vonatok Gyöngyös - Szalajkaház szakaszon március 14-től október 31-ig csak szombat, vasárnap és ünnepnapokon közlekednek, de 06.15-től 08.23-ig csütörtökön és pénteken is.

A kisvonat Gyöngyösről indul 9:40, 12:10 és 14:40 órakor, vissza Szalajkaháztól pedig 10:40, 13:10 és 16:40 órakor.

A jegyárakat egy bonyolult táblázat tartalmazza minden állomásról minden állomásig, de a legfontosabbak (ha jól sikerült kihámozni):

Gyöngyös - Mátrafüred: egy útra felnőtt 700 Ft, gyerek 500 Ft, oda-vissza felnőtt 1300 Ft, gyerek 900 Ft.

Gyöngyös - Szalajkaház: egy útra felnőtt 900 Ft, gyerek 600 Ft, oda-vissza felnőtt 1700 Ft, gyerek 1100 Ft.

Remélem kedvet kaptatok egy kis vonatozáshoz, és ha arra jártok, kipróbáljátok a gazdag múlttal és remélhetőleg fényes jövővel rendelkező Mátravasutat.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk az egererdo.hu, a www.gyongyos-matra.hu, és a wikipedia oldalairól származtak.