kiránduló

Pula az Isztriai félsziget legnagyobb városa, csodálatos római kori látnivalókkal van tele. Tengerparti fekvése, több km strandja miatt mind a történelmet, a látnivalókat keresőknek, mind a tengerparton napozni szeretőknek remek uticél lehet, amit mindenképpen érdemes felkeresni. Itt egy kis kedvcsináló hozzá!

Hol található? Horvátországban, az Isztriai félsziget déli csücskénél, a nyugati parton, végig autópályán megközelíthető. Térképen ITT.

Megnéztétek már, hogy mi van a 10 Kunás bankjegy hátulján? Hát a pulai római amfiteátrum! Ez tehát egy 10 Kunás látnivaló... :)

De Pula sokkal több ennél!

Persze vitathatatlan, hogy a legismertebb látnivaló az ókori amfiteátrum. A környékén lehet parkolni, és innen gyalog minden további nevezetesség elérhető. Kezdjük hát itt a napot.

Ráadásul a parton a parkban egy áttekintő makett is van a belvárosról.

Az amfiteátrum az I. században Vespanius uralkodása alatt i.e. 27 - i.sz. 68 között épült, pontosan akkor amikor a Római ikertestvére. Az építkezés a helyi mészkőből történt. A 23 000 nézőt befogadó, ellipszis alakú építmény hosszabbik tengelye 132 méter, a rövidebbik 105 méter. Méretét tekintve a Római Birodalom öt legnagyobb arénája közé tartozott. Mivel részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három. A küzdőtér szintén ellipszis alakú, 68 × 42 méteres.

A colosseum a római korban még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok egy rövid csatornán át a tenger vizébe kerültek. Az épület ma viszonylag távol helyezkedik el a tengertől, ennek oka, hogy az öböl egy részét az évszázadok folyamán feltöltötték.

Többször felhasználták részeit más épületek építéséhez, legutóbb 1708-ben a székesegyházhoz. Hihetetlen, de mégis megtörtént, hogy a II. Világháború idején az olasz fasiszták azt tervezték, hogy szétszerelik az Amfiteátrumot, és Olaszországba szállítják, tervükről csupán a várható nagy költségek miatt mondtak le.

Az egykoron brutális rendezvényeknek otthont adó amfiteátrum ma koncertek, operaelőadások, fesztiválok, sportrendezvények színhelye. A főszezon folyamán egymás követik  a rendezvények: Film Fesztivál, Opera Fesztivál, Lovas Fesztivál illetve ókori Gladiátor Napok.

Az aréna igen jó állapotban van, a római Colosseumhoz hasonlítható, bár annál persze kisebb, viszont itt nincs tömeg, és jobb állapotban van római testvérénél, és jobban elérhetőek a különböző részei.

Pula mellett hét domb található: Monte Zaro, Monte Serpente, Monte Ghiro, Monte Magno, Monte Paradiso, Monte Rizzi és Monte Vidal. Ebben is hasonlít a hét dombra épült Rómára (és Kaposvárra :)).

Az emberek megjelenését a vidéken 1 millió évvel Krisztus születése előttre teszik. Az első írásos emlék Póláról az időszámításunk előtti 10. századból való. Az első települést az illírek alapították.

A város ismert volt a görög utazóknak. Póla a görög mitológiában is szerepel, Jászón történetében, aki Médeiával együtt elrabolta az aranygyapjút.

A rómaiak az Isztriai-félszigetet i.e. 177-ben foglalták el. Az itt élők létszáma i. e. 46-45-ben már elérte a 30 000 főt. A település a virágkorát Ausgusztus császár idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. Ekkor a város teljes neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea, amelyet Augustus lányáról, Iuliáról neveztek el.

Nézzük tovább a római korból ránk maradt látványosságokat.

Az ókorban és a középkorban a teljes várost fal vette körül, és körülbelül 10 kapun áthaladva lehetett bejutni. A fal idővel szükségtelenné vált, így a XIX. század elején lerombolták, de az Ikerkapu és a Giardini tér közötti része napjainkig áll. Az Ikerkapu nevét a három oszlopát összekötő két ívről kapta. A kapu a II. és III. század között épült, mely a Régészeti Múzeum bejárata is egyben.

A Segius diadalívet i.e. 29 és 27 között a Segius család a saját pénzén építette. Az építésre a pénzt a Segius család három testvére adta össze, hálául azért mert jelentős pozíciókat töltöttek be annak idején Pula életében.

A kapu a XIX. századig a városfal része volt. Ekkor a város terjeszkedése miatt elbontották a városfalat, de a kaput meghagyták az utókornak.

Minden nyáron római napokat tartanak Pulában. Érdekes látnivaló egy-egy ilyen római emléknap, hiszen római jelmezekbe öltözött emberek mutatják be Pula egykori életét. A Diadalív előtti műsorokat ingyenesen megnézhetjük. A legérdekesebb római program a Gladiátorviadal, melyet értelemszerűen az Amfiteátrumban tartanak.

Az ókorban és a középkorban Pula főtere a Fórum volt. A domb lábánál, a város nyugati részén, közel a parthoz található. Kr. e. az I. században épült. A Fórum volt a mindennapi és a vallási élet központja, de az adminisztráció és a jogi döntések is itt születtek. Északi oldalánál két ikertemplomot emeltek, Jupiter, Juno és Minerva tiszteletére. Egy új épület építésekor fedezték fel korábbi maradványait, azokat részben restaurálták. Napjainkban is ez a város adminisztratív és törvényhozói központja. A nyári hónapokban számos kulturális rendezvény helyszíne.

Az Augustus templomot a Fórumon emelték az I. században a római Mars-templom mintájára. Funkciója többször is változott az évek alatt: a pogány korszak végeztével katolikus templom lett, későbbiekben magtár volt, majd a XIX. századtól kezdve múzeumként üzemelt. 1944-ben Pula bombázása következtében súlyosan megsérült, de 1945 és 1947 között újjáépítették. Ma lapidárium (kő és szoborgyűjtemény) működik benne. A belépő felnőtteknek 10 Kuna, gyerekeknek 5 Kuna.

Az Augustus templomnak egy ikertestvére is épült, melyet ugyanebben az időben építettek Diána istennő tiszteletére. A templomból mára csupán hátsó falának egy része maradt fenn.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok foglalták el a régiót. Ők 60 évig uralkodtak a vidéken, amikor Póla a Ravennai uradalomhoz került. Ez idő alatt a város fejlődni kezdett a bizánci tengerészeknek köszönhetően, akik a várossal kereskedtek. A szlávok a 7. században érkeztek.

788-ban a frankok hódították meg a várost, akik az Isztriai Őrgrófság székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. A velenceiek 1148-ban és 1150-ben is elfoglalták a várost. 1192-ben a pisaiak bevették a várost, azonban a velenceiek rövid időn belül visszafoglalták.

1238-ban IX. Gergely pápa szövetségbe gyűjtötte Genovát és Velencét a császárság ellen ill. később Pisa ellen. Póla Pisa oldalára állt, ezért a velenceiek 1243-ban kifosztották, majd 1267-ben és 1397-ben le is rombolták Pólát.

Póla ettől kezdve hanyatlani kezdett. A hanyatlás idején a két legnagyobb család, a Sergiusok és az Inotasok összetűzésbe kerültek, majd a 13-14. század fordulóján Velence és Genova is háborúzni kezdett a város fölötti fennhatóság megszerzéséért.

A pulai városházát 1296-ban építtette Vitreus podeszta, akiről a Podeszta-palota nevet kapta az épület. Építéséhez felhasználtak egy régi templomot. A 17. században átépítették, ekkor reneszánsz homlokzatot kapott. Eredeti formájában csak a keleti oldalát láthatjuk egy sajnálatos tűzvész eredményeképp. A fórumon, Pula főterén, az Augustus templom mellett található.

A velenceiek 1331-ben ismét elfoglalták a várost és 1797-ig a Velencei Köztársaság része is volt. A 14., 15. és 16. században többször megostromolták Pólát genovai, magyar és Habsburg-hadseregek, emiatt sok közeli falu elnéptelenedett. A városban a sok járvány miatt az 1750-es évekre 300 ember maradt.

Már a Velencei Köztársaság uralkodása alatt - is - Pula volt az Észak-Adria egyik legnagyobb kikötője és kereskedelmi központja. Védelmi célokból 1630-ban megbízást adtak Antoine de Ville francia katonai építésznek, hogy olyan erődöt építsen, ami megvédi a kikötőt és a várost. Így alakult ki ez a csillag alakú négybástyás tömör erődítmény, ami ma az Isztriai Történelmi Múzeumnak ad otthont.

Az erődhöz szűk, lépcsős utca vezet, de érdemes felmászni, és nemcsak a kilátás miatt. Érdekes kiállítások is megnézhetők a vár falai között.

Gyógyszerészet, hajózás és lapidárium is van. A belépő ára (2017) felnőtteknek 20 Kuna, gyerekeknek 5 Kuna.

Nyitva tartás:

• télen október 1-től március 31-ig 9:00 - 17:00 között
• nyáron április 1-től szeptember 30-ig 8:00 -  21:00 óra között

A Székesegyház Pula néhány más épületéhez hasonlóan valóságos stíluskavalkád. Egy római templom alapjaira, román stílusban épült. Gótikus részek, és a klasszicizmus jelei is felfedezhetők benne. Évszázadokig építették, számtalanszor átépítették és bővítették, a legidősebb része a 4. századból maradt fenn. Jelenlegi, klasszicista homlokzata 1712-es. Tornyát a 18. század elején húzták fel, melynek építéséhez szégyenszemre az Amfiteátrum köveit használták fel. Belső része nem annyira érdekes, kifejezetten puritán.

A Velencei Köztársaság 1797-ben megszűnt, és Napóleon császár az Isztriát a birodalmához csatolta 1805-ben.

1813-ban a város és a félsziget a Habsburg birodalom része lett, mint a Tengermellék tartomány egyik területe. 1859-ben a városi kikötőt hadikikötővé nyilvánították és megindult a hajóépítés.

Számos, abban az időben korszerűnek számító üzem létesült, hadikikötőt és hajógyárat hoztak létre. A velencei stílusú épületek lebontásával és átalakításával létrejött a város mai képe.

1813-ban Póla és Isztria Ausztriához került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. 1859-től Póla nagy természetes kikötője lett a Habsburg Birodalom fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja. Póla megfakult antik ragyogású kisvárosból modern iparvárossá nőtte ki magát. Brijuni szigete a Habsburg királyi család nyaralóhelyévé vált.

Az első világháború alatt a kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész Császári és Királyi Hadiflotta fő bázisa. A kikötőt több légitámadás érte a háború alatt. 1918. október 31-én, amikor a háború már véget ért és a hadihajókról levonták az osztrák magyar hadilobogót, két olasz tengerésztiszt, nem tudván arról, hogy a hajók már nem ellenségesek, elsüllyesztették a Viribus Unitis csatahajót.

Az első világháború után Póla az Olasz Királyság része lett. Ez az időszak politikai és gazdasági békétlenség időszaka volt. A fasiszta kormány a nem-olaszokat háttérbe szorította, megjelent az olaszosítás.

1943-ban az olaszok kapituláltak, és a németek szállták meg a várost. A háború utolsó napjaiban, 1945. május 5-én foglalta el Isztriát és Pólát is Jusip Broz Tiro hadserege. A háborút követő katonai igazgatás alatt a Morgan vonat alapján az A zónához tartozott a város, mint a nyugati szövetséges igazgatás része. A párizsi békeszerződés alapján kijelölt zónákat 1954-ben megszüntették és a határok véglegesítése során Jugoszlávia kapta meg Pulát a félszigettel együtt.

A háború után 1946-ban a város olasz lakossága elmenekült Olaszországba. Carlo Schiffrer 1946-os adatai szerint a város lakosság 87 787 fő, amelyből 64% olasz, 32% horvát. 1948-ban, tehát csak két évvel később viszont csak 19 595 fő volt a város lakossága.

1991-ben Pula a független Horvátország része lett.

A fő iparág a városban a hajóépítés és kereskedelem, valamint a turizmus. A sétálóutcák itt is tele vannak kiülős éttermekkel, melyek előtt a pincérek próbálják becsalogatni a vendégeket.

Az északkeleti hegyoldalon az Erőd alatt láthatók a Kis Római Színház romjai. Az Amfiteátrumon kívül Pulában még két színházat építettek. A nagyobb, mely napjainkra nem maradt fent a városon kívül volt, a Zaro hegy oldalában, a városfaltól délre. A másik színház, melyet Kis Római Színháznak neveztek már a városon belülre épült. A félköríves színpadot és az ülőhelyeket részben helyreállították.

Reggel nyüzsgő piac és halpiac várja friss áruval az érdeklődőket.

A tengeri herkentyűk nagy választékban kaphatók, és itt garantáltan friss  minden.

Pula Isztria fővárosa, egy nagy múltú, pezsgő, történelmi város. Jelentős építészeti nevezetességeket kínál, pezsgő éjszakai élettel, de nyaralásra vannak jobb helyek is, mint a szomszédos Medulin. Pula inkább egy "város", jelentős iparral. Tengerparti pihenésre vannak Pulánál sokkal vonzóbb, karakteresebb, szebb helyek, mint pl. Rovinj vagy Porec. Vagy még kicsit feljebb Piran. De az Isztrián nyaralva mindenképp érdemes a városba ellátogatni.

Pula főleg sziklás, betonozott és kavicsos partokkal rendelkezik, a homokos part a környéken nem jellemző. A város strandjai azonban még adriai viszonylatban is igen tiszták és jól felszereltek.

A fiatalok számára érdekes lehet, hogy 3 elektronikus zenei fesztivált is tartanak a városban nyaranta. Júliusban a Seasplash fesztivált, augusztus végén a Dimensions fesztivált, szeptemberben pedig az Outlook fesztivált rendezik meg Pulában.

A Pulától mindössze 2 km-re található, 14 kis szigetből álló szigetcsoportra a városból hajókirándulásokat szerveznek. A Brijuni 1983 óta számít nemzeti parknak. A szigetek közül csak a két legnagyobb, Veli Brijun és Mali Brijun látogatható. Nem csak nemzeti park, üdülőhelynek is számít, különösen népszerű a politikusok körében, Titonak is volt itt rezidenciája, akinek a múzeumát is érinteni szokták a kirándulások. A csodálatos szigetcsoportot már a rómaiak is felfedezték: több régi római villa van a parton. A Brijuni Nemzeti Park, mikroklímájának köszönhetően, rendkívül buja, és különleges állat- és növényvilággal rendelkezik. Veliki Brijun sziget északi részén egy elkerített szafaripark is található elefántokkal, lámákkal, zebrákkal, antilopokkal, és sok más egzotikus állattal.

Ha az Isztrián nyaraltok, feltétlenül keressétek fel Pulát, mert igaz, hogy "nagyváros", de csodálatos régi kincsei vannak, és hangulatos óvárosa, amit érdemes felkeresni.

Az információk részben a wikipedia, az utazas-nyaralas.info, és a horvatorszaginfo.hu oldalakról származnak.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.