kiránduló

Madeira az örök tavasz szigete. Ebből kifolyólag az egész sziget egy hatalmas botanikus kert. De azért vannak ott is olyan helyek, amiket kifejezetten botanikus kertnek hívnak, mert hasonlóan a mi arborétumainkhoz, ezek is gyűjteményes kertek, ahol "kis" helyen nagyon sokféle különleges növényt, fát és virágot csodálhatunk meg. Az egyik ilyen botanikus kert a Jardim Botanico da Madeira. Itt található az a gyönyörű, színes szőnyegre hasonlító virágágyás, ami minden évben más és más, és nagyon sok képeslapon, egyéb ajándéktárgyon is látható. Én kalandos úton és véletlenül találtam meg, de nagyon örültem neki, mert tényleg gyönyörű. És az egész botanikus kert az. Persze nagyon más, mint a nálunk megszokott arborétumok.

Nagyon régi álmom volt, hogy eljussak Madeirára és a levadák mellett túrázzak. Most megmutatom nektek is, hogy miért érdemes elmenni oda. Kezdjük egy csodás botanikus kerttel, aztán majd jön a többi látnivaló is.

Hol található? Portugáliában, Madeira szigetének fővárosában, Funchalban. Térképen ITT.

A botanikus kert Funchal központjától 3 km-re van, ami nem tűnik soknak, viszont a 3 km-en 300 méter szintemelkedés van fölfelé. Tehát gyalog is fel lehet menni, de akkor ez egy komoly hegymászás lesz. Könnyebben megközelíthető a tengerpartról a 29, 30, 31 vagy 31A jelű busszal (jegy 2 Euro), melynek megállójában ki van plakátolva a botanikus kert, így eltéveszteni sem lehet (csak nekem sikerült). Vagy a Monte hegyről kabinos felvonóval (lefelé). Vagy a városból taxival, ami 5 Euróért felvisz. Vagy bérelt autóval.

A kertnek két bejárata van, egyik az utca felől, a másik a kabinos felvonó alsó állomásánál, ami mellett nagy parkoló is található. Innen fentről csodálatos a kilátás, és szépen rálátni a városra is. Meg a környező hegyekre. Madeira vulkanikus eredetű sziget, ezért az egész tulajdonképpen egy (illetve több) nagy hegy. Ami vízszintes a szigeten az vagy focipálya, vagy repülőtér. Esetleg kikötő. Más vízszintes nincs. :-)

A botanikus kert is a hegy oldalában van, ezért elég komoly szintkülönbség van a kert egyes részei között. A bejárat van legfölül, innen folyamatosan lefelé haladva járhatjuk be a kertet. Viszont a végén vissza kell másznunk, hogy kimehessünk. A teteje és az alja között 150 méter a szintkülönbség.

A kertben természetesen elsősorban trópusi növényekkel találkozhatunk, melyeket ide telepítettek. Itt van mindjárt ez a Kanári-szigeteki százszorszép. Ez a növény őshonos Gran Canarián, Tenerifén és El Hierrón. A Kanári-szigetek hegyvidéki északi részén, 2300 méteres magasságig terjedő sziklákon nő.

A kert szélén lefelé vezető sétányról végig csodás a panoráma a Funchal felé.

A hibiszkusz vagy mályvacserje Ázsiából származó növény. A mályvafélék egyik legváltozatosabb nemzetsége mintegy 200-300 fajjal, melyek közül többet feltűnő viráguk miatt dísznövényként termesztenek. Mivel nem tűri a fagyokat, nálunk csak dézsában tartható, Madeirán viszont szabadföldben nőhet kedvére.

A szigeten rengeteg hortenzia van, sok helyen az utak mellett is szinte sövényként funkcionál. Van belőle a botanikus kertben is.

A forró kövek között rengeteg a gyík. Elmondható, hogy Madeira legnagyobb vadon élő, ragadozó állata a gyík. Valószínűleg patkányok is vannak, amik a gyíkoknál nagyobbak, de azok kevésbé vadon élők. De nagy vadállatok biztosan nincsenek. Gyíkból viszont mindenhol rengeteg van.

A Jardim Botanico kb. 8 hektár területű, ebből 5 hektár parkosított.

Természetesen itt is van nagy térkép, melyen követhetjük, hogy hol tartunk éppen és a kert mely részei hol találhatóak.

Szerpentines utak vezetnek lefelé, mellettük a sziget másik jellegzetes virága, a kék szerelemvirág látható. Ez is megtalálható mindenfelé, sok helyen az utak mellett is, fehér és kék változatban.

Az ösvények melletti ágyásokba nálunk szobanövényként tartott virágok vannak kiültetve. (Itt a botanikus kertben nem, de az utcákon láttam olyan szabadtéri ágyásokat, melyek árvácska helyett vitorlavirággal, illetve szanzavérával (anyósnyelvvel) voltak tele.)

A botanikus kertbe minden kontinensről telepítettek növényeket, melyek száma meghaladja a 2500-at. A növények között sok egzotikus madár is él.

Itt egy újabb "szobanövény", nálunk legalábbis. Madeirán a fákra nem borostyán fut, hanem filodendron.

Azt tudtátok, hogy a filodendron termése ehető? Bizony, az a buzogány a termés, a külsejét borító zöld magokat, mint a kukoricát, le lehet morzsolni és alatta puha, banán szerű és hasonló ízű hús található. Kifejezetten finom. :-)

Az apró, fehér, illatos virágú bokor talán mandarin, de nem volt rajta termés. Viszont a virágoknak nagyon finom az illata. Kár, hogy azt még nem tudom itt a képhez csatolni. :-)

A Jardim Botanico nagyon népszerű kert, évente több mint 300 ezren látogatják.

A nagy szintkülönbség miatt teraszok is vannak, melyeket lépcsősorok vagy lejtős utak kötnek össze. Egy alsóbb szintről ide is felfutott a filodendron.

A korláton átnézve pedig megtaláltam a csodálatos, mintás virágszőnyeget. A feliratot nehéz elolvasni, de fölül egészen biztosan a botanikus kert neve van kiírva (Jardim Botanico da Madeira), utána az alapító neve (Eng. Rui Vieira), alul pedig két évszám: 1960 - 2022. A második évszám természetesen évről évre változik.

A geometriai ágyások olyan növényekből vannak kialakítva, melyeknek a levelei különböző színűek. Tehát a mozaikok színességét nem virágok, hanem levelek adják.

Miközben gyönyörködtem a virágszőnyegben, tovább menve a korlát mellett egy lugasra futtatott csodálatos virág alatt lehetett átsétálni. Még szerencse, hogy ki volt írva a neve, mert ehhez hasonlót még sosem láttam. A Thunbergia mysorensis Indiából származó futós növény, népszerű dísznövényként termesztik trópusi és szubtrópusi kertekben, télikertekben és üvegházakban. Gyorsan növekszik fagymentes mérsékelt éghajlaton, a virágok a pergolákról és más kerti építményekről hullanak le. Édes nektárja a kolibriket is vonzza. Bár itt kolibrik nem voltak, a virág ámulatba ejtő.

Az ágyásban pedig Eucomis autumnalis látható, mely nevét az ananászhoz hasonló virágáról kapta. Magyarul hullámoslevelű üstökliliom. Dél-Afrikából származó hagymás virág, hosszan tartó virágzása után termése is sokáig díszít.

A következő ágyásban a táblácska felirata szerint Nerine sarniensis található, ami egy amarillisz féle. Dél-Afrika északi és nyugati tartományaiban őshonos, bár ma már Franciaországban, Madeirán és az Azori-szigeteken is meghonosították. A Nerine sarniensis egy hagymás, évelő növény, amely 45 cm magasra nő, pánt alakú levelekkel és skarlátvörös, liliomszerű virágokkal, feltűnő porzókkal, lila portokokkal. De az alábbi virág egyáltalán nem hasonlít a táblán szereplő virágra. Én inkább valami orchidea félére gyanakszom, de cáfoljon meg aki ért hozzá.

Az ágyások között haladva van egy kis vizes rész is, ahol különböző trópusi vízi növények nőnek. Emellett van egy kis büfé és kulturált mosdó is a parkban.

Ez például itt a közönséges vízijácint. Ez az Amazonas-medencében őshonos növényfaj. Sok más helyre is betelepítették, de azokon a helyeken inváziós fajnak bizonyult, erősen ellepve több állóvizet is. Talán a leghíresebb áldozata, az afrikai Viktória-tó. Ez a növényfaj megélhet a trópusoktól és a szubtrópusoktól kezdve, egészen a melegebb éghajlatú mérsékelt övekig és az esőerdőkig is. De a fagy elpusztítja. Az Európai Bizottság 2016-ban kiadott inváziós fajokra vonatkozó rendeletében szerepel, az EU területén, így hazánkban is hivatalosan inváziós fajnak számít. A rendelet értelmében szaporítása és mindennemű kereskedelme tilos, ajándékozást is beleértve. (Ez azért érdekes, mert mi vettünk már ilyet kertészetben a kis tavunkra és virágzott is. De ahogy megjött a tél, elfagyott, tehát nálunk nem kéne annyira tartani az inváziójától.)

A lépcsősoron leereszkedtem a mozaikos virágszőnyeg mellé, és most vettem észre, hogy ezt a fotómat megtrollkodta egy lepke. :-D

A virágszőnyeg mellett Bougainvillea, magyarul murvafürt sövény van. A színes növény Dél-Amerikából származik, színpompás virágzatáért több faját már a világ minden részén ültetik. Görögországban is nagyon jellemző.

Fő díszei nem az apró, sárga, tölcséres virágok, hanem a tömegesen virító, élénk színű (lila, piros, rózsaszínű, narancssárga, sárga vagy fehér) fellevelek. A hármas csoportokban álló, jellegtelen virágokat 3-6 kisebb, erős színben pompázó levél veszi körül. „Papírvirágnak” is hívják, mert ezek a levelek vékonyak, pergamenszerűek. 

Közben elmesélem, milyen kalandosan találtam meg ezt a csoda botanikus kertet.

Előjáték 1. Mivel páran lekéstük a csatlakozást Lisszabonban, így lemaradtunk a szervezett nyaralás első napjáról, amikor a csoport egy botanikus kertbe ment egy kabinos felvonóval. Nekünk később bepótolták a felvonózást, de arra már csak kevés időnk lett volna (kb. fél óra) késő délután, hogy bemenjünk a botanikus kertbe is, ahova ráadásul 12,50 volt a belépő. Így a kert kimaradt, csak a kerítésen keresztül láttuk egy részét. 

Előjáték 2. A szállodában egy kivetítőn folyamatosan mentek képek Madeira látnivalóiról és ott megláttam ezt a virágszőnyeget. Akkor eldöntöttem, hogy ha már itt vagyok, csak meg kellene nézni azt a botanikus kertet, hiszen milyen szép. Az utolsó előtti napon szabad program volt, így lett lehetőség felkeresni. (Azt akkor még nem tudtam, hogy több botanikus kert is van Funchalban, nemcsak az az egy, ahol a többiek voltak. Én meg voltam győződve róla, hogy ez a virágszőnyeg abban a kertben van.)

Cselekmény: Mivel a botanikus kert fent van a hegyen, valamilyen közlekedési eszközt kell igénybe venni. Először ugye kabinos felvonóval mentünk fel, de az elég drága volt, nem szerettem volna ismét kifizetni érte annyit. Viszont busz is megy fel, a 22-es. Amikor azonban a buszmegállót kerestem, a 31-es megállóját találtam meg előbb, ahol ki volt írva, hogy Teleferico (kabinos felvonó) Botanico. Gondoltam ez lesz az, és vártam a buszt.

Bonyodalom: A busz érkezése előtt egy perccel jött egy taxi, hogy ő felvisz 5 Euróért. Ráztam a fejem, a buszjegy csak 2 Euro. Oké, akkor felvisz háromért. Belementem, elindultunk. Ahogy mentünk felfelé láttam a kabinos felvonó vonalát is, de valahogy mi egy másik hegyre mentünk, nem oda, ahova a kabinos felvonó. Nem baj, gondoltam, majd fent biztos van egy átvezető út. Ám a taxis a hegy felénél egyszercsak közölte, hogy megjöttünk. Akkor kézzel lábbal magyaráztam, hogy az nem lehet, hiszen a kabinos felvonó még feljebb megy, én oda akartam menni a botanikus kertbe. Teleferico Botanico. Ő meg azt magyarázta, hogy dehát ez az. Majd kiszálltunk és megmutatta a teleferico-t is. Persze egy másikat, ami ehhez a botanikus kerthez vezet a hegyről. (És az útról nem látszott.)

Megoldás: Hát nem kicsit voltam ideges, hiszen nagyon nem ott voltam, ahova indultam és újabb költségek néztek ki, mert a botanikus kerthez innen is csak kabinos felvonóval tudok felmenni. De gondoltam, ha már itt vagyok, csak megnézem ezt a botanikus kertet is, ami ráadásul sokkal olcsóbb, mint a hegyen lévő. Persze voltam annyira vakegér, hogy nem vettem észre a virágszőnyeg mintát a bejáratnál, így teljesen tudatlanul léptem be a kertbe.

Happy end: Ezek után hatalmas meglepetés, rácsodálkozás és röhögés lett akkor, amikor lefelé haladva egyszercsak megláttam a virágszőnyeget. Hihetetlen, hogy pont abba a botanikus kertbe jutottam, amit meg akartam nézni, pedig egy egészen másikhoz indultam el. És milyen szerencse, hogy a taxis vitt fel, akivel meg tudtam vitatni elveszett helyzetemet, mert ha busszal megyek fel, akkor tényleg azt sem tudtam volna, hogy hol vagyok és mi tévő legyek. :-D

De vissza a botanikus kerthez. A mozaikos virágszőnyeg mellett hatalmas kaktuszkert van.

Sok méter magas kaktuszok, szukkulens- és más szúrós növények között sétálhatunk, szinte sivatagi körülmények között. A kaktusz gyűjtemény mintegy 200 különböző fajból áll.

Ez meg talán articsóka? De persze lehet, hogy csak valami trópusi bogáncs. :-D

Teljesen más ez a rész, mint a többi. Máshol trópusi, buja, zöld növények és rengeteg virág között vezetnek az ösvények, itt meg forró sivatagi hangulat van.

Madeira tipikus vidéki háza ez a zsúpfedeles, "A" betűre hasonlító ház, a casa de colmo. Santana településen turistalátványosságnak rekonstruáltak három ilyen épületet, de van, ahol még laknak is ilyenekben. Itt, a botanikus kertben is megnézhetünk egyet közelebbről. Ami feltűnik, hogy nagyon pici és nincs kéménye. Lehet, hogy ebben csak alszanak?

Tovább haladva zöldséges kert mellett sétálhatunk tovább. Talán párat a leveleiről felismerünk. Mondjuk a kaporban biztos vagyok, de a többire nem mernék mérget venni. :-)

Ezen a részen mintegy 150 fajta élelmiszerként, vagy az iparban használt növény található.

A zöldségeken túl itt csak egy kis banánültetvény van, de bármerre indulunk a szigeten, rengeteg banánfát láthatunk. A hegyek déli oldalán 250 méteres tengerszint feletti magasságig terem meg a banán. És itt nem csak olyan van, amit mi ismerünk. Itt nemcsak méretbeli különbségek vannak. A piacon láttunk többféle színűt és többféle ízűt is. Hihetetlen, hogy mennyi féle banán van, amiről mi egyáltalán nem tudunk.

A zöldséges kert után egy "textil-növény" rész is van (bármit is jelentsen ez), majd utána még egy 80 különböző fajt felsorakoztató gyógynövényes kert is. Körülöttük pedig trópusi és szubtrópusi gyümölcsfák.

A botanikus kertben 1999-ben felállítottak egy laboratóriumot, amelyet később továbbfejlesztettek. 1994-ben létrehozták a Madeira Botanikus Kert Magbankját is, amelynek célja a Madeira-i szigetek (Madeira, Desertas, Selvagens, Porto Santo) őshonos növényeinek gyűjtése, kiemelten kezelve az endemikus fajokat, valamint a ritka és veszélyeztetett madeirai növényeket.

Egy újabb gyönyörű hibiszkusz, dupla virággal.

A kertben legalul pálmafa ligetet találhatunk.

1997-ben a kert déli részén, az amfiteátrum mellett mintegy 44 pálmafajtából és cikászból álló gyűjteményt hoztak létre. A pálmák között kiemelkedik a legyezőpálma, a diplomata pálma, és a Washingtonia nemzetség számos faja.

A kertben két terület van Madeira növényvilágának szentelve; az egyik fent, az arborétum területén, a másik a kert déli részén, az amfiteátrum, valamint a pálma- és cikászfa-gyűjtemény mellett található. A zöld tábla mutatja is az irányt.

A kert déli részén található gyűjteményben a fajok úgy vannak elhelyezve, hogy Madeira növényzetének különböző szintjeit mutassák be, a tengerparti területektől a sziget magas hegyeiig. Sajnos oda már nem mentem el, ezért ahelyett itt van még pár hatalmas cikász pálma.

Fölfelé indulva újabb és újabb gyönyörű és különleges virágokba botlottam. Erről nem is sikerült kiderítenem (főleg így utólag), hogy vajon mi lehet. Mindenesetre elég érdekes.

Ez a gyönyörűség viszont a rákollóvirág egyik fajtája.

Ha kint még nem lenne elég meleg a trópusi növényeknek, akkor van egy még trópusibb melegház a színes virágszőnyeg mellett, ahol a még melegebbet kedvelő fajtákat tartják.

Bár Madeira levegője is elképesztően párás (hiszen az óceán veszi körbe), de bent még párásabb, még melegebb van. Broméliák, epifita fajok, pálmák, ilyesmik nőnek bent.

Meg gyönyörű orchideák is.

A botanikus kert főbejáratánál lévő épületben Természettudományi Múzeum is működik, mely bemutatja a Madeirai szigetvilág élővilágát. Vannak kövek, korallok, kövületek, növények, zuzmók, gombák, kitömött vagy konzervált állatok - emlősök, hüllők, halak és madarak.

Az ösvények apró kavicsokkal vannak kirakva, de ide úgysem tűsarkúban jövünk sétálni.

Madeirán a botanikus kert létrehozásának ötlete már a 18. századtól többször felmerül, aztán a 20. század elején több botanikus és tudós is támogatta az ötletet. 1946 és 1959 között számos dokumentum készült, amelyek megerősítették egy botanikus kert létrehozásának szükségességét. Majd a területet végül 1952-ben vásárolták meg. A Jardim Botanico da Madeira alapításától 1973-ig a mezőgazdasági állomás szerves része volt. 1973 decemberében a Funchali Autonóm Közösség Általános Tanácsának ülésén rendeletet fogadtak el amely a Botanikus Kertet függetlenné nyilvánította, azzal a kötelezettséggel, hogy tevékenységét szorosan együttműködve a mezőgazdasági állomással végezze.

A botanikus kert feladata lett

• a hasznos növények, különösen új fajták betelepítése, akklimatizálása;
• tudományos, dísznövényi vagy gazdasági jelentőségű fajták kiválasztása és szaporítása;
• a régióban honosított, termesztett vagy őshonos fajok vetőmagjainak, palántáinak, szaporítóanyagainak és növényi részeinek cseréje más botanikus kertekkel és intézetekkel;
• tudományos kutatás, elsősorban a botanika területén,
• és oktatás lehetőség szerint más portugál és külföldi kertekkel együttműködve.

Plusz legyen turisztikai látványosság.

Madeira szimbolikus és ikonikus virága a papagájvirág. Rengeteg helyen megtalálható, mindenfelé a városban is, vidéken is, néhol a természetben is. Meg minden madeirai szuveníren, hűtőmágnesen, tányéralátéten és zoknin. Hát nem gyönyörű?

A következő virágot is főleg a virágboltok kínálatából ismerhetjük, hiszen csokrok népszerű kiegészítője az Alstroemeria vagy Inka liliom. Leginkább Dél-Amerikában honos, de Madeirán is előfordul.

Aztán vannak még gyönyörű futós virágok is, mint nálunk a hajnalka. Csak ez kicsit más. :-)

A feketeszem tölcsér alakú, sárga vagy narancssárga virágai a sötétzöld levélzet közül kandikálnak ki, különleges látványt nyújtva. Más néven, a Thunbergia alata főként egynyári kúszó dísznövényként használatos. Levelei szív alakúak, fogazottak és sötétzöldek. Virágai május és október között folyamatosan nyílnak. A növény elérheti a 100-200 centis magasságot is. 

És ha már mindent megnéztünk, minden virágra, bokorra és fára rácsodálkoztunk, akkor sétálhatunk vissza a kijárathoz. Ha kabinos felvonóval szeretnénk tovább menni a Monte-ra, akkor fel kell mászni a botanikus kert legmagasabb pontjához. Ha busszal vagy autóval megyünk vissza a városba, akkor a főbejáratot kell megkeresni.

Belépőjegy árak 2023.02.01-től:

• 6 év alatt ingyenes
• 6-12 év között 3 Euro
• 12 éves kor fölött 7.50 Euro

A belépés ingyenes minden évben a következő két madeirai ünnepnapon: április 30. és július 1.

Újabb ágyás Agapanthus, azaz afrikai liliom, azaz szerelemvirág. Ez egy gumós növény, egzotikus megjelenésű virágokkal, amelyek lehetnek kék, lila, fehér és rózsaszínűek. Fajtától függően, ez a növény virágszára elérheti a 2-3 méter magasságot és a virágfeje akár 30-60 cm átmerőjű is lehet.

A Jardim Botanico minden nap nyitva van (kivéve karácsonyt), 9-től 18 óráig. Jegyárusítás 17:30-ig. De érdemes sokkal előbb érkezni, mert fél óra alatt nem lehet körbeérni. A kert kényelmes bejárásához minimum 2 óra szükséges, de inkább több.

Remélem tetszett ez a botanikus kert és esetleg kedvet is kaptatok egy madeirai kiránduláshoz. Mert Madeirán még rengeteg látnivaló van, ennél sokkal lélegzetelállítóbbak is. Hamarosan hozom őket sorban. Addig nézzetek szét a bejegyzéseimben, hogy milyen arborétumok vannak még itt, egy kicsit közelebb.

És ha nem akartok lemaradni és szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk egy része a kihelyezett táblákról és a Jardim Botanico saját honlapjáról származik.