kiránduló

Nyáron a Balaton főleg a strandolásról szól. De a másik három évszakban? A Balaton partjáról kirándulhatunk, túrázhatunk kedvünkre, bármelyik településről indulva. Például Balatonbogláron is van két domb, ami több látnivalót is rejteget és egy nagyon könnyű sétával felfedezhető az egész. A teljes kör nincs 2 km, mégis útba esik a híres Gömb kilátó, több templom és egy árpádkori templom romja, két színes kápolna, egy csodás park sétányokkal, virágokkal, egy kalandpark és egy különleges víztorony is. Én pont egy olyan téli, januári napon jártam be a Várdombot és a Temetődombot, amikor volt hó. Ritka pillanat volt, és bár most nyakunkon a tavasz, azért közzéteszem a havas fotókat, hátha jól esik még rájuk nézni. :-) Aztán visszamentem tavasszal is, ezért pár olyan fotó is van, ahol nincs hó. Végülis mindegy van vagy nincs, a lényeg Balatonboglár két dombja és látnivalói, amit nektek is figyelmetekbe ajánlok. Tartsatok velem, aztán majd nézzétek meg élőben is! Mutatom merre!

Hol található? Magyarországon, Somogy megyében, a Balaton déli partján, Balatonbogláron. Térképen ITT.

A túra útvonala megnézhető, letölthető ITT.

Nagy parkoló van a település központjában a 7-es út mentén, a Vörösmarty téren, ahol a nyári csúcsszezonon kívül egészen biztosan nem kell megverekedni a helyekért. Innen egy kellemes séta mind a Balaton-part, mind a dombok látnivalói. De érkezhetünk busszal vagy vonattal is. A vasútállomás egy kőhajításnyira van innen. A buszmegálló a tér sarkánál van, a neve: Balatonboglár, Platán sor.

A térről a házak közötti egyik utcán kell indulnunk felfelé attól függően, hogy a kápolnákat vagy a Gömb kilátót néznék meg előbb. A tér sarkánál lévő sárga ház melletti keskeny utca a Kápolna dombra vezet. De én most úgy mutatom, hogy majd ott fogunk lejönni. Én a Gömb kilátót választottam elsőnek.

A Gömb kilátóhoz a katolikus templom előtt vezet fel az út, melynek modern külseje sejteti, hogy nem annyira régi építmény lehet. Pedig Boglár már 1211-ben a pápai tizedjegyzékben templomos helyként volt jelölve. Azonban a török időkben elpusztult templom újjáépítéséig több mint 380 évnek kellett eltelnie. Bár Gyulai Gaal Gaston egyházi elnök már 1912-ben létrehozta a templomépítő alapot 300 korona alaptőkével és 1918-ban megvásároltak hozzá egy telket is, de a templom építése anyagi okokból hosszú időkre eltolódott. 1931 tavaszán érkezett a településre a veszprémi püspök Rott Nándor által boglárra templomot építeni küldött fiatal plébános Varga Béla. Ezek után sosem látott összefogással valósulhatott meg a templom felépítése. A bogláron nyaraló befolyásos emberek is csatlakoztak a templomépítési projekthez és ki hogy tudott segített. Dr. Kotsis Iván műépítész elkészítette a templom terveit és azt Boglárnak ajándékozta, majd, mivel a rendelkezésre álló telek kicsinek bizonyult, a szomszédos telkek gazdái átengedtek egy-egy darabot a templomhoz. Végül 1931. szeptember 6-án, vasárnap letették a templom alapkövét és a lehető legrövidebb időn belül fel is építették templomukat a bogláriak.

A templom előtt elhaladva családi házak között kanyarog tovább a Templom utca, mely felvisz minket a Várdombra.

Az útkereszteződésnél már találhatunk tájékoztató táblákat, melyek jelzik merre kell mennünk. És itt találjuk a település evangélikus templomát is. Ez a templom 1999-ben készült el és ma az istentiszteletek mellett kórus- és kamarakoncerteket is tartanak benne.

Az evangélikus templom mellett indul egy hosszú lépcsősor fölfelé, azon kell felmennünk. A Várdomb egykori vulkanikus tevékenység eredményeként emelkedik ki a környezetéből. Kopasz felszínét száz éve csak a vulkanikus tufa borította, ezért Kopaszdomb néven ismerték elődeink. Gaas Gaston, a település nagyformátumú elöljárója és nagybirtokosa ültette be, zömében feketefenyővel.

A lépcsősor tetején pedig már láthatjuk, hogy megérkeztünk. Ott magasodik a dombtetőn a Xantus János Gömbkilátó, ami 2020-ban az év kilátója volt. 2013 óta az Örökségünk – Somogyország Kincse díj birtokosa.

Persze addig még újabb lépcsősort kell megmásznunk.

A Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár talán legismertebb jelképe a Gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a belföldi idegenforgalom pavilonját, a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült Kádár István mérnök tervei alapján. A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezetét 240 db háromszöglemez alkotja. Ez a szerkezet egy geometriai érdekesség, egy egységes, tökéletes forma, amely egyforma háromszögekből állva formázódik egy gömbbé. A BNV felszámolásakor, a borítástól megfosztva, 1972-ben Szabó Kálmán tanácselnöknek köszönhetően Balatonboglárra került.

Eredetileg belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, amelyben egy presszót kívántak elhelyezni, de a természeti erők ezt nem engedték, így üveg nélkül, belső fa szerkezettel épült fel és lett belőle Gömbkilátó. A gömböt 2002-ben díszkivilágítással látták el, aminek köszönhetően a kilátó az északi partról is könnyen felfedezhető. Az 1980-as években átesett már egy felújításon a kedvelt kirándulási célpont, majd 2012-ben a belső fa padozatot acél-szerkezetre cserélték.

Nos igen, felújítások. Valamikor a kétezres évek elején voltam itt először és határozottam emlékszem, hogy fadeszkák borították a kilátó padlóját. Értem én, hogy a fa kevésbé időtálló, mint az acélrács... de akkor is sokkal jobb volt! Mert most az egész kilátót átlátszó acélrács borítja.

Már az alsó szintről is szép a kilátás, de azért érdemes még feljebb menni, a kupola alá.

Igaz, hogy ez a kilátó nem túl magas, sőt. Ettől függetlenül a tériszonyosokat ezzel a megoldással kizárták a panoráma csodálói közül. És persze felnőttként valamennyire tudunk küzdeni ellene, én is felmentem, de a gyerekeknek hiába mondtak bármit a szülők, sírva álltak a szélén és nem mertek bemenni. Lehet nekik mondani, hogy nem kell félni... látják ők, mégis több gyereket láttam visítva menekülni. Most akkor idegenforgalmi szempontból ez tényleg egy jó megoldás??? Különösen annak fényében, hogy már belépőt is szednek érte. (Aztán a turista csalódottan távozik...)

Már eleve ez a "lebegő" lépcső is próbára teszi az ide látogatók egy részét, de persze én is azt mondom, hogy a panorámáért érdemes leküzdeni a félelmet. Ha tudjuk. :-)

Fentről csodálatos rálátás nyílik a Balatonra és az északi part tanúhegyeire. Hiszen tudjátok mi a legjobb a déli partban? Hogy látszik az északi... :-D

Ott a Badacsony, a Gulács, a Tótihegy és a Csobánc is.

Tiszta időben látszanak a Bakony vonulatai is. Szemben pedig Révfülöp, ami a nyár legnagyobb sporteseménye, a Balaton-átúszás indulópontja. A cél pedig a boglári Platán-strand. A Gömb kilátóból akár nyomon is követhetjük a rengeteg úszót a Balatonban.

És szépen rálátni az egész Tihanyi-félszigetre.

A másik irányban pedig Boglárra és a vasútállomásra.

Az alsó szinten, több nagy tábláról tájékozódhatunk Balatonboglár, a Várdomb és a kilátó történetéről.

Alattunk pedig télen is nagy az élet, hiszen a gyerekek itt tudnak szánkózni, ha esik a hó.

A fotó nem adja vissza, a szemünk sokkal jobb ennél, az acélrács teljesen átlátszó. És ami még külön "jó" benne, hogy a felső szinten sétálók cipőjéről a sár az alsó szinten lévők nyakába potyog. (Oké, nem szidom tovább, szép ez, meg időtálló, és különben is, többen vannak azok, akiket ez nem zavar, mint a tériszonyosok. Éljen!)

A kilátóhoz belépőt kell vásárolni, melynek ára elvileg felnőtteknek 350 Ft, gyerekeknek 300 Ft. Januárban még szabadon (ingyen) látogatható volt, márciusban már kellett belépőt fizetni.

A Várhegyre kisvonattal is felmehetünk, ami nagy valószínűséggel a Balatonpart és a Várhegy között közlekedik.

A Várhegy oldalára pedig nemrég építettek egy klassz kalandparkot is, nyári bobpályával.

És akkor induljunk tovább a kápolnák felé, a szomszéd dombra. Ehhez először le kell mennünk a Várdombról.

A hosszú utca alján van parkoló, aki nem szeretne annyira sok lépcsőt megmászni, az eddig feljöhet autóval. De aztán innen is sétálni kell még a hosszú utcán felfelé, mert azt már egy sorompó zárja el a turisták autói elől.

Mi a parkoló után balra fordulunk az Árpád utcán, majd az első kis utcán jobbra. Ez a Kápolna utca, és már a neve is mutatja, hogy a kápolnákhoz visz.

Hamarosan meg is láthatjuk előbb a Vörös kápolnát, ami azért lássuk be, inkább rózsaszín, mint vörös. :-)

A 18. század végén a Bárány család rendelkezett nagyobb birtokkal Balatonbogláron. Bárány Pál előbb, 1836-ban, a domb aljában udvarházat, majd 1857-ben a domb nyugati oldalán neogótikus stílusú kápolnát építtetett, benne családi sírbolttal.

A kápolna bejárata felett a családi címer alatt egy alig olvasható tábla tanúsága szerint: "Építettem én Bárány Pál 1857-ben". A tábla felett, a Bárány család címerében tojásdad kerek pajzson a mondabeli griffmadár látható.

Az 1970-es évektől nyári képzőművészeti kiállítások helyszíne lett a kápolna, és az előterében megépített, cédrus fákkal ívelt színpadon komoly színházi eseménynek számító színielőadások zajlottak a ”kaposvár jelenség” idején. Mára felújították a kápolna környezetét, és kellemes sétányokat hoztak létre rengeteg virággal, gyógynövénnyel.

A kápolna sírboltjában nyugszanak: R. Bárány Pál 1796-1864, Bárány Pálné, szül. Licsek Antónia 1812 1849, Bárány Emil 1844-1848, Bárány Irma 1848-1849, Bárány Dénes 1841-1896, Gaál Alice 1871 -1897, Gaál Lőrinzcné, szül. Bárány Matild 1844-1884, gyulai Gaál Lőrinc 1844-1907, gyulai Gaál Ernő 1866-1906.

A Vörös kápolna nyitva tartása június 15-től augusztus 30-ig:
kedd-vasárnap: 15-19 óráig.

A két kápolna között rendezett parkot, kellemes sétányokat alakítottak ki sok pihenőpaddal és rengeteg levendulabokorral.

A balatonboglári Temetődombon álló, neogótikus stílusú épületet a legtöbb forrás szerint 1856-ban, más iratok szerint pedig 1891-ben Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építette. A régi temetőben lévő telken eredetileg egy családi kripta készült, melyre ráépítették a kápolnát. Ez lett a kék kápolna. Körmendy Lajos egy alapítványt is létre hozott 1893–ban, melyben az örökösök számára fenntartói költségként 1000 forintot helyezett el a Boglári Takarék Pénztárnál. 1897-ben elhunyt és a kápolna sírboltjába helyezték nyugalomra.

Az elhagyott kápolnára 1966 nyarán talált rá Galántai György, fiatal képzőművész. Czövek Jenő balatonboglári plébános támogatásával és a Veszprémi Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával 1968-ban a kápolna művészeti célú használatára 15 éves bérleti szerződést kötöttek. A következő két évben Galántai a kápolnát alkalmassá tette arra, hogy a nyári évszakokban műteremként és "alternatív művészeti intézményként" működtesse, kezdetben "Kápolna Tárlat" elnevezéssel. Ez a kiállító hely aztán országosan ismert „keltetője”, találkozóhelye lett mindazon képzőművészeknek, akik a kor aczéli kultúrpolitikáján kívül rekedtek.

A tárlat körül azonban hamar gyülekeztek a viharfelhők és vélt, vagy valós botrányok után végül bezárták, majd a kápolna állami kezelésbe került. 1974-ben a kápolnát államilag tatarozták, és a felújítás után ismét "Kápolna tárlat" néven kiállítóhellyé vált. A "boglári társaság" azonban ekkor már a budapesti Fiatal Művészek Klubjában működött, mert ott a művészek megfigyelésére a hatalomnak több lehetősége nyílt.

A temető domb nyugati lábnál Bárány Pál földbirtokos udvarházat épített 1825-ben, és a község részére ekkortájt adta a domb felső platóját köztemető céljaira. A temető különössége az volt, hogy a faluban élő három felekezetnek is szolgált temetőjéül az 1920 évek közepéig. 

Bár találhatunk régi sírköveket is a területen, ezek az egyforma alkotások a Balatonboglárhoz kötődő hírességeknek állítanak emléket.

A 13. században épült Balatonboglár első temploma, melynek romjai szintén itt, a Temetődombon találhatóak. Az Árpád-kori templom egyenes záródású szentéllyel rendelkezett, a négyszögű hajó nyugati végében kétpilléres karzat állt.

A régi templom romjaitól a dombon fölfelé vezető út mentén a pihenőpadok a "remény", a "hit" és a "szeretet" feliratokkal vannak ellátva.

És van itt még valami érdekesség. Mégpedig egy domb, melyre spirális út vezet fel, a tetején pad és tulajdonképpen egy kilátópont, bár a fák miatt innen nem látszik túl sok minden. Viszont ránézésre senki sem találná ki, hogy ez a dombocska a Temetődomb tetején egy víztorony!

1933. március 5-én a község elöljárósága és a Fürdőegyesület létrehozta a Balatonboglári Vízmű Szövetkezetet. A faluban gyűjtést indítottak, részjegyenként 1.000 pengő névértékben. A mai Berzsenyi utcában helyezték el a szivattyú-kutakat, amik a temetődombon lévő medencébe nyomták fel a vizet. A község elöljárósága 15.000 pengőért építette meg a 200 köbméteres medencét, és ingyen átengedte a szövetkezet használatára. A dombról jött a vízvezeték a gyógyszertárig, ahol elágazott a Gaal Gaston utcán a vasúti szállodáig, a másik ága átment a vasút alatt. Ott kétfelé ágazott, az egyik keleti irányban Lelle határáig a sétányon, a másik ág a nyaraló övezetben tanítók házáig vezetett. A részjegytulajdonosok telkeire ingyen kötötték be a vezetékes vizet. Három, ingyenes használható közkutat is kiépítettek. A vízmű 1964-ben már államosított üzemként működve kiépítette több utcában is a vezetékrendszert, de a régi víztorony már nem volt sokáig képes a megnövekedett igényeknek megfelelni. Az 1960-as évek végére a szomszédos Várdombon megépült a nagy térfogatú, iker víztározó, nagy teljesítményű szivattyúkkal.

Mára tehát már ez a dombocska nem víztorony, de azért mindenképpen érdekes. És mellette indul lefelé egy lépcsősor, ami visszavisz a főtérre. Hosszan kanyarog lefelé a lépcső a domboldalon, mire leér a házak közé.

A hóban nem látszott, de ez egy teljesen stabil kőlépcső. Felfelé kicsit fárasztóbb. Lefelé kényelmes.

Majd a lépcsősor egy meredek utcába torkollik. Ha alulról jönnénk, akkor itt, a kőfal mellett kell felmenni a lépcsősoron. Az utat sárga kereszt jelzéssel látták el, ami jól látszik a villanyoszlopokon és a lépcsősor melletti falon is, de ezt a jelzést nem találtam a turista térképeken. 

A házak között ereszkedünk tovább lefelé a lejtős Bocskay utcán.

És a sárga ház mellett visszaértünk a főtérre, ahol termelői piac is van, elvileg minden délelőtt. Gondolom nyáron nagyobb a forgalom és a kínálat is.

Remélem kedvet kaptatok egy Balaton-parti túrához most éppen Balatonbogláron. A Balaton körül amúgy is rengeteg látnivaló van: túrák, tanösvények, várak, hegyek, látogató központok, múzeumok és kisvonatok. A Balaton-felvidék hegyesebb, a déli part laposabb, de azért ott is akadnak látnivalók. Sőt, egész Somogy megye tele van velük. Érdemes szemezgetni. :-)

És ha nem szeretnétek lemaradni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni és a saját élményeket is szívesen olvasom!

Az információk nagy része a kihelyezett táblákról, valamint a következő weboldalakról származik: www.balatonboglar.hu, 8630.hu.