Griffen egy mezőváros, Karintia egyik legrégebbi települése. És a központban várhegy magasodik a házak fölé. Fent vár is van, meg fantasztikus panoráma a környező hegyekre (is). A felmászás kicsit megizzasztja az embert - főleg melegben -, de nem túl nagy fáradtság és megéri. Véletlenül találtam rá, amikor az autópálya mellett valami látnivalót kerestem és érdemes volt megállni egy kis szünetre. Ráadásul a hegy gyomrában színes cseppkőbarlang is van. Most másszuk meg gondolatban, aztán majd egyszer a valóságban is a griffeni várhegyet! Tartsatok velem!
Hol található? Ausztriában, Karintiában, a Graz-ot és Klagenfurtot összekötő A2-es autópálya mellett, Griffen településen. Az autópályától mindössze 1 km kitérő. Térképen ITT.
A várhegy a főtéren álló templom háta mögött van. Parkolni lehet a főtéren is, vagy az autópályáról bevezető út menti Billánál. De Griffen Klagenfurt-ból busszal is elérhető.
A várhegy tehát a Szent Péter és Pál plébániatemplom háta mögött található, ahonnan lépcsőkön mehetünk fel. A hegy túloldalán van egy kocsiút is, amin szintén kényelmesen felsétálhatunk. Illetve az az irány akadálymentes, tehát babakocsival, kerekesszékkel is járható. (Az út sorompóval le van zárva, autóval nem lehet felmenni.)
A lépcsők mellett táblák erdeje. A felfelé vezető út tanösvény is egyben, ezért ismeretterjesztő táblákkal is találkozhatunk majd útközben.
Az egyik táblán átnézhetjük, hogy merre vezetnek a várhegyre menő ösvények. Illetve, hogy hol van a klettersteig pálya, mert az is van.
A lépcsők és az ösvény acélrácsból van, de ez itt nem annyira zavaró, mert nem magasan van, alatta közvetlenül ott a hegy oldala, a talaj, tehát tériszony nem lehet akadály.
És a lépcsőfokok között ciklámen nyílik. :-)
Aztán egy idő után az acélrács lépcső átvált vasúti talpfákból készült lépcsőre. Nem tudom mióta lehet már itt, de még mindig érezni rajta a vasút-szagot. :-)
Aztán a lépcső után még egy kis meredek, szerpentines ösvény is következik, köves, gyökeres talajjal.
És a következő lépcső már a külső várfalhoz vezet. Egy kis kapu nyíláson léphetünk be a vár területére.
Persze még innen is van feljebb.
Griffen Karintia délkeleti részén fekszik a Jauntal völgyében, a Klagenfurti-medence és a Lavant-völgy között. A település helyét először 822-ben említik Criuina néven a tiroli Innichen kolostorának tulajdonaként.
Griffen község jelképe a várhegy, amely Ausztria legszínesebb cseppkőbarlangjának ad otthont. A barlangban található kőkori leletek a mai Karintia első emberi nyomaira utalnak.
Griffenben állt a középkor egyik leghatalmasabb kastélya, a romok ma is emlékeztetnek erre az időre.
Griffen várát a bambergi püspök építtette 1100 körül, a mai város ennek tövébe települt. A környező birtokok 1007-től egészen 1759-ig a bambergi püspökség tulajdonát képezték. Griffent 1237-ben már vásárjoggal bíró mezővárosként említik.
A 13. és 14. évszázadban Griffen minden ismérvvel rendelekezett, amelyek akkoriban a városokat jellemezték: fallal volt körülvéve, bíróság működött és pénzverdéje is volt. A griffeni pfennig a templom melletti látogatóközpontban megnézhető.
Útközben számos tájékoztató tábla található a Schlossberg állatvilágáról, növényvilágáról és történelméről.
A triászi mészkőből álló hatalmas szikla, a várhegy, csodálatos kilátást nyújt a látogatóknak a karintiai alföldre egészen a Karavankák határhegységéig. Griffen a Klagenfurti-medence keleti szélén fekszik.
A fölfelé kapaszkodó út mentén több helyen is vannak padok, amelyeken megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában is.
A vár maradványai közül az első, bejárható, kör alakú építmény valószínűleg kápolna lehetett valamikor.
Erre utal a belseje is.
Ha pedig felértünk a csúcsra, a várban található kis étterem-kávézó panorámateraszán nyerhetünk felfrissülést. A Schlossbergschänke tökéletes helyszínt kínál különféle rendezvényekhez is, mint például esküvők, születésnapi partik, céges ünnepségek, melyekhez igazán egyedi hangulatot és kulisszákat biztosít a várrom. A vendéglő alatt található Bambergersaal is nagyon különleges helyszín a romokba épített termével.
A városnézők és túrázók mellett az extrémebb sportokat kedvelők szívét is megdobogtatja a várhegy, mert a túraútvonalak mellett 2018 májusa óta a Schlossbergen egy rendkívül igényes via ferrata / klettersteig pálya is van, amely a Keleti-Alpokban a legnehezebbnek számít.
De aki csak simán felsétál, az is talál kihívást a hegyen, mert egy üvegpadlós kilátóterasz nyúlik ki a szikla tetejéről hosszan a semmi fölé.
A kilátás mellőle is pont ugyanolyan lenyűgöző, úgyhogy nem muszáj kimenni rá. De azért meg lehet próbálni! :-)
A Schlossberg-i kastélyt bevehetetlennek tartották. A Griffner-hegyen áthaladó kereskedelmi utak és a vidéki lakosság védelmét szolgálta, különösen a 15. századi török betörések idején.
A 6. század végétől szlávok vándoroltak be a területre. A karantán állam 7. századi megalakulása óta Griffen környéke szorosan kötődik a szlovén kultúrtörténethez. A környéken beszélt történelmi szlovén nyelvjárást a jauntali dialektusnak (szlovén podjunščina) tulajdonítják.
Mint egész Dél-Karintiában, a két világháború közötti időszakot – az általános társadalmi feszültségek és a társadalmi szétesés mellett – különösen az etnikai intolerancia jellemezte. Az 1941-es náci megszállás után már 60 000 szlovént deportáltak a megszállt szlovén/jugoszláv Alsó-Stájerországból, 1942 áprilisában pedig Karintiából, beleértve a Griffen területet is. A szlovének deportálása később szervezett fegyveres ellenálláshoz vezetett.
Peter Handke irodalmi Nobel-díjas osztrák író, aki a Griffen melletti Altenmarkt/Stara vas-ból származik, egy karintiai-szlovén anya és egy német Wehrmacht katona fia. Munkáiban számos tanúbizonyságot tesz az ebből a szellemi környezetből fakadó egzisztenciális kérdésekről.
A második világháború vége felé a várhegyben egy cseppkőbarlangot fedeztek fel, amelyet 1956-ban nyitottak meg a nagyközönség előtt. Az állatcsontok mellett kőkorszaki eszközöket is találtak itt, amelyek azt bizonyítják, hogy a neandervölgyiek 20-100 ezer évvel ezelőtt kerestek menedéket a barlangban.
A Griffeni kastélyt 1759-ben eladták Max Thaddäus Graf Eggernek, majd a von Helldorff bárókhoz került, végül 1937-ben a künsdorfi Leitgeb család birtokolta. A második világháború után a Leitgeb család megerősítette a falak nagy részét, és kivágta az erdőt a kastély területén. Azóta a kastély maradványai látványosan kiemelkednek a hegytetőn.
Fent, a vár legmagasabb pontján van kitéve egy, a környező hegycsúcsokat bemutató tábla. Ennek segítségével beazonosíthatjuk a látott hegyeket.
A jobb oldalon látható Hochstuhl vagy Veliki Stol a Karavankák legmagasabb hegye, Szlovénia és Ausztria határán. A népszerűbb hegyek közé tartozik Szlovéniában, melyet fiatalok és idősebbek egyaránt megmásznak a késő nyári időszakban. A déli (szlovén) oldalról könnyen megmászható, viszont az északi (osztrák) oldalról nagyon nehéz útnak számít.
2000 elején a várrom és a várhegyen belüli cseppkőbarlang Griffen mezőváros tulajdonába került.
A Schlossberg romjai már alig látszottak a völgyből. Fejlesztési, rögzítési és falfelújítási munkákat 2000-ben és 2001-ben végeztek szigorú szabályokat betartva. 2004-ig a griffeni polgárok, egyesületek és cégek több mint 4500 önkéntes munkaórát dolgoztak a felújításokon. 2002-ben és 2004-ben új gyalogutat alakítottak ki, a nyugati toronyban megnyitották a „Schlossbergschänke” éttermet, kiépítették a várhegy világítását, rendezvényszínpadot és kiállítótermet hoztak létre. (Hát így is lehet ezt? A település lakói tevékenyen részt vállaltak a "saját" váruk karbantartásában és felújításában...)
Fent a várban is vannak lépcsők és vasrácsos utak, így körbejárhatjuk a területet, de nem muszáj lépcsőzni, lehet körbe is menni.
A várban mosdót is találtam - bár nem néztem meg, hogy nyitva volt-e. Viszont lent, a templom mellett, a barlang látogatóközpontjánál nagyon kulturált mosdó van.
Griffen címerén egy fekete, levágott griffkarom látható arany alapon. A griffkarom a helynévre való utalásként is értelmezhető. A címert 1969. november 20-án erősítették meg a közösségben, és egyúttal egy zászlót is átadtak, amelyen fekete, sárga és piros színek láthatók, középen a címerrel. Ez a zászló lobog a várban is, a középső zászlórúdon.
A Griffen-i Schlossberg, a várhegy tehát bármikor szabadon és ingyenesen látogatható. Remélem kedvet kaptatok egy kis hegymászáshoz és várnézéshez, és ha legközelebb az osztrák A2-es autópályán száguldotok Klagenfurt vagy Graz felé, tesztek egy kis kitérőt, pihentek egyet Griffennél, és megnézitek a cseppkőbarlangot és a várhegyet. A kettő is teljesíthető jó időzítéssel kb. 1,5 - 2 óra alatt, annyi pihenő meg jár egy hosszú úton.
Alulról kicsit jobban látszik, hogy mennyire kinyúlik a sziklák fölé az üveghíd. (Meg az is, hogy 2 óra alatt mennyire befelhősödött...) :-D
Az információk egy része a wikipedia-ról, valamint a barlang és a település weboldalairól származik.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Utolsó kommentek