kiránduló

Erdély legismertebb szurdoka a Békás-szoros, ami egy csodálatos természeti ritkaság. A 200-300 méter magas sziklafalak között kanyargó folyó egyedülállóan szép. Bár országút is keresztül halad rajta, érdemes az autót valamelyik végén letenni egy parkolóban, és gyalog végigsétálni a szoroson, hiszen így lehet igazán átérezni a sziklafalak hatalmasságát, a hűs patak erejét, a színeket, a hangokat, az illatokat. Ez is nagyon más, mint az Ausztriában, Szlovéniában megismert szurdokok, ezért érdemes megnézni ezt is. Ha jártatok már benne nosztalgia, ha még nem, akkor kedvcsináló. Tartsatok velem, mutatom milyen!

Hol található? Erdélyben, Neamt megyében, Gyergyószentmiklóstól nem messze, a Gyilkos-tó mellett. Térképen ITT.

Már az oda vezető út is nagyon szép és kalandos, mert tele van szerpentinnel. A járművet hagyhatjuk a Gyilkos-tó parkolójában is, onnan már nincs annyira messze gyalog, de a szorosban is van több helyen is megállási lehetőség. A legjobb, ha a busz a szoros egyik végén kitesz bennünket, mi átsétálunk, a túlsó végén pedig felvesz. Csakhát ehhez kell egy busz. :-)

A Békás-szoros jellegzetessége amellett, hogy szurdok, kirakodó vásár is. Bucsu. Több helyen is van lehetőség szép és eredeti, vagy nem eredeti (kínai, műanyag, vacak) erdélyi szuvenír vásárlására.

A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, a Békás-patak völgyében. A Békás patak egyébként a Gyilkos tóból ered, annak vizét vezeti le. De aztán a szurdokban már több oldalsó patak is csatlakozik hozzá.

A szurdok fölé magasodik az Oltár-kő, mely a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsán egy 1995-ben emelt kereszt látható. Nyugati oldalán rohan le a Lapos-patak, ahol egy 25 méteres háromlépcsős vízesés is található.

Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói (szász) alpinisták jutottak fel rá 1934-ben, ma öt klasszikus mászóút vezet a csúcsra.

Mi viszont kanyargunk az úttal a szoros alján.

A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része.

A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: a Kis-Cohárd (1344 m), a Csíki-bükk (1264 m), az Oltár-kő (1154 m), és a Mária-kő (1125 m).

Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé.

Az út menti táblákon látszik, hogy a szurdok nemcsak kanyarog, hanem valamennyire lejt is. Ebbe az irányba. Visszafelé meg emelkedik.

A kirakodó vásár mellett szépen rálátni a Békás-patakra is. Gyönyörű színű víz csobog benne.

A meder hol összeszűkül, hol kiszélesedik.

Kissé furcsa látvány ennyi árus egy ilyen lenyűgözően hatalmas szurdokban. Dehát ez a hely specialitása. Összeköthetjük a természeti szépségek csodálását egy kis shoppinggal.

A nagy kövek, sziklák között zúgókon, lépcsőkön ömlik a víz lefelé.

A Békás-szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.

Aztán átkerül a patak az út másik oldalára.

Bár az eddigi fotókon nincs forgalom, azért ez csak a véletlen műve. Mert a szurdok igen forgalmas, buszok és autók sora halad el mellettünk.

A sok jármű némiképp rontja a természet szépségének élvezését - mind látványban, mind hangokban, mind illatok helyett szagokban...

A Békás patak mellékvizei mind vadregényes szurdokokat vájtak a mészkőbe. A bal oldali mellékvizei a Kupás, a Lapos és a Súgó patakok, a jobboldaliak a Kis-Békás és a Szurdok patakok.

A fotók nem adják vissza a "feeling"-et, egészen elképesztő a szűk szurdok aljában állni a fejünk fölé behajló hatalmas sziklák alatt. Ezért az érzésért oda kell menni. :-)

Aztán végre találtam egy helyet, ahol közelebb is lehet menni a patakhoz.

Így már egészen más a szurdokban sétálni.

Itt köveken kell lépkedni, a sziklákon ugrálni, a sarat kerülgetni. Kár, hogy zsákutca, és egy idő után vissza kell jönni.

A patak menti séta vége egy forrásbarlang, ahol a sziklák alól ömlik ki a rengeteg víz a patakba.

Sajnos itt nem lehet tovább menni, vissza kell menni a lépcsőhöz és felmenni az útra.

A táj nagy területén lucfenyő található, de láthatunk fajgazdag, ritka és bennszülött növényfajokkal borított mészkősziklákat is.

A világon egyedül itt található meg a békási csűdfű, valamint itt található még a kőhúr, és a ritka havasi gyopár is.

Lassan át is érünk a szurdok túlsó felére, ahol szintén kirakodóvásár és kávézó várja a kuncsaftokat. Ha az autót fent hagytuk, akkor innen már mehetünk vissza, a patakvölgy leglátványosabb részén átértünk.

Remélem tetszett ez a - nagyon más - szurdokvölgy is, és ha Erdélyben jártok, nem hagyjátok ki. (Nekem azért az ausztriai és a szlovén szurdokok jobban tetszenek. Igen, monumentális, hatalmas a Békás-szoros, dehát az aszfaltos út és az autók sokat rontanak a hangulaton.)

De Erdélynek számlatan csodás látnivalója van még. Hamarosan írok még néhányról.

Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!  

Az információk egy része a wikipedia oldalairól és a www.szekelyfoldiinfo.ro oldalról származik.