Máriagyűd, a több száz éves kegyhely ma már Siklós része, a Villányi borvidéken fekszik, szerényen meghúzódva a Tenkes hegy lábánál. Évszázadok óta ad vigasztalást a testi-lelki gyógyulásra váró zarándokoknak, akik évről évre hitük kifejezéseként látogatnak el a gyűdi bazilikába, és a Szűzanya közbenjárását kérve adnak hálát Isten oltalmáért.
Hol található? Magyarországon, Baranya megyében, Pécstől délre, Harkány és Siklós között. Térképen ITT.
A festői környezetben, a Villányi hegység déli oldalán, az Esztergomból induló Magyar Zarándokút végállomásánál található máriagyűdi templomot évente több mint százezer zarándok és látogató keresi fel. Máriagyűd a Mária-tisztelet legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándok-útvonal csomópontja vagy végpontja.
A 18. században, ferencesek által feljegyzett legendák szerint Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé, de a szobor később eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá újra. A kápolna maradványait az 1742-ből származó középkori sekrestye helyére épült Szent Mihály-kápolna őrzi.
1333-ban már plébániatemplom állt itt, melyből a szentély falai maradtak meg. A török időkben a templomban folyamatos volt a keresztény istentisztelet és a könyék jelentősebb települései közé tartozott Gyűd.
A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hozott Kaproncáról, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején el kellett menekíteni Gyűdről. A későbbi tanúvallomások szerint ugyanis a támadók el akarták pusztítani a szobrot, azonban ez több egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a Siklósi-várban helyezték biztonságba, de miután a várat bevették a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. A Szatmári-béke (1711) után a gyűdiek visszakérték a Mária szobrot, de az eszékiek nem akarták nekik visszaadni, és hiába fordultak a római egyházi törvényszékhez is. 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományozott új szobrot a kegyhelynek, amely ma a főoltáron áll.
Az 1714-es pécsi zsinaton már a "Szűz Mária csodás szobrával és templomával" ékesített Gyűdről írtak a források, ahová a csodás gyógyulások és a Mária-jelenések hírére egészen távoli vidékekről is érkeztek a hívek.
A templomnál történt Mária-jelenésekről szóló első említések a 17. század második feléből származnak. A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt. Nem sokkal ezután ismét megjelent Mária, Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután a templomot visszaadták a katolikusoknak.
A 18. század első harmadában Gyűd már nagy jelentőségű kegyhellyé vált – főképp 1737-38-as pestisjárvány idején érkezett ide nagyszámú hívő fogadalmi körmenetben a környékbeli településekről. Ezt követően létesült a ferences rendház, és magát a templomot is kibővítették. Közben az évkönyvek tanúsága szerint a csodás gyógyulások folytatódtak: 1723 és 1799 között 302 esetet jegyeztek föl.
A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, gróf Batthyány Kázmér horvát bán adományából.
1805-ben VII. Pius pápa búcsú-kiváltságokkal látta el Gyűdöt, 1846-ban pedig Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította, és Gyűdön ismét önálló ferences residentia – nem teljes jogú rendház – létesült.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket és június 10-én állami nyomásra Máriagyűdről távozniuk kellett a ferenceseknek. A kegyhely gondozását egyházmegyés papok vették át.
A Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templom belső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei.
2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.
A templom ékessége az 1713-ban készíttetett új kegyszobor, amely 1784-ben míves ezüstpalástot kapott; a rajta látható ezüst szívet 1921-ben adományozta Zichy Gyula püspök, az előtte látható ezüst rózsa 2009-ből származik az ezeréves egyházmegye ajándékaként. A szobor a siklósi vörös márványból, valamint itáliai fehér márványból készült neobarokk főoltáron kapott helyet.
A kibővített templom 37 méter hosszú, 22 méter magas és 14 méter széles, és mintegy 820 fő befogadására alkalmas. Legnagyobb ünnepét július 2-án, Sarlós Boldogasszonykor tartják.
A szentélyhez kapcsolódik dél felől az 1742-ben hozzáépített Szent Mihály-kápolna, melyet Griller Mihály uradalmi tiszt építtetett hálából, hogy családjával együtt megmenekült a pestistől. Ebben a kápolnában egy boltíves mélyedés található, amely a hagyomány szerint a Szent István-kori első kápolna maradványa.
A templomhajóban mindmáig megtalálhatók a 18. századi barokk padok és oltárok, melyek a ferences fafaragó-műhely munkáját dicsérik.
A Jézus Szíve-kápolna – a korábbi Nepomuki Szent János-kápolna – berendezése a temploméval egyidős. Jobb oldalán a pestis-oltár található: képén Szűz Máriát körbeveszik a pestis és más járványos betegségek ellen óvó védőszentek. A szentélyt két oldalról az Assisi Szent Ferenc és a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt mellékoltárok keretezik. Palkovics Lajos Szűz Mária-szobra, az Ancilla Domini (1979) a déli bejárat feletti kóruson, az üvegablakban áll.
Az 1900-ban épített orgona a híres pécsi Angster-orgonagyár egykori tanoncának, Biebert Józsefnek a munkája.
Az eredetileg egymanuálos, 12 regiszteres, mechanikus hangszert 1981-ben bővítették kétmanuálos, 18 regiszteres, elektropneumatikus hangszerré. A hangszer 2015-ben nyelvsípokkal bővült.
A templomban a gyóntatószék is egészen egyedi. Egy kis beugróban berendezett "szobácska" szőnyeggel és karosszékkel.
Gyónásra várva pedig elgondolkodhatunk a kitett tábla szövegén: "Ha várakoznod kell, imádkozz, ne beszélgess, míg Isten elé kerülsz. Ha elfog a szorongás gondolj arra, hogy a végtelen isteni szeretet parttalan ölelése vár a gyóntatószékben. ... Ha szorongásodat az táplálja, hogy egy alkalommal "rossz papot fogtál ki" (vagy inkább "rossz napot fogtál ki" egy egyébként tűrhető papnál), légy kész elviseli Isten szolgáinak emberi gyarlóságait annak kedvéért, akit képviselnek. Hiszen Istennek gyónsz, nem embernek. "Tehozzád jöttem Uram, ha fölkent szolgád a fejére áll is." Egyébként az is lehet, hogy nem fog a fejére állni." :)
A templom falát több helyen is a csodás gyógyulások után hálát adó családok táblái borítják.
Hátul egy kis faajtón keresztül az emeletre is felmehetünk, ahol vitrinekben egyháztörténeti kiállítás, gyönyörű ruhák és kegytárgyak láthatóak.
A középkor óta a keresztény, így az európai kultúra részét képezik a különböző, szakrális értékeket hordozó kegyhelyekre induló zarándoklatok. Egy-egy ilyen út lehetőséget ad a bizalom megerősítésére, a közösség építésére, az elcsendesedésre, a nehézségek felajánlására.
Amikor a hívek búcsúra mennek, elfeledik mindennapi gondjaikat, szívesen viselik az út fáradalmait, a nap hevét, vagy éppen az eső áztatását. S mindezt miért? Azért, mert „Otthon vétkezünk eleget, legalább ilyenkor vezekeljünk...” Tehát a búcsújárásnak leglényegesebb eleme a hívő, bűnbánó, vezeklő lelkület. Ezért járulnak a szentségekhez a búcsúsok (gyónás, áldozás). Maga a búcsújárás is bűnbánati gyakorlat.
Az embert a legalapvetőbb mivoltában ragadja meg a búcsúra menés: a közösségi élmény síkján. Amint gyülekeznek, templomi lobogók alatt felfejlődnek, ahogyan vonulnak az utakon, a falvakon, imádkozva, énekelve. Ahogyan megérkeznek a búcsújáró helyre a búcsúsok, köszöntik a Szűzanyát, meghatódva Neki ajánlják magukat, övéiket, nehézségeiket, betegeiket; ahogyan részt vesznek a sok máshonnan érkezett hívő között a szentmisén, mind-mind kimondhatatlan élményt jelent a számukra. Valami felmagasztosultság keríti hatalmába a búcsúban résztvevő zarándokot.
A templom mellett Szűz Mária szobra, melyet a Mohács-szigeti hívek állíttattak hálául, mert a Szűzanya megvédte őket a Duna áradásáról. A szobor előtt mindig nagyon sok gyertya ég.
Mellette található Szent Pál kútja, amelyből hideg forrásvíz folyik.
Az épületegyüttes fölött található szabadtéri oltár és az árkádos hodályok adják a nagy búcsúk állandó színterét.
A Szent Pál kút mellett körút indul, mely a rózsafüzért szimbolizálja. Mellette vannak még látványosságok, érdemes körbemenni rajta.
Az út melletti kis fehér lámpa oszlopok jelképezik a rózsafüzér apró golyóit, a nagyobb pihenőhelyek pedig a nagy golyókat. Az út mellett útjelző tábla is mutatja, hogy mi merre van.
Az út mellett magasodik az 1751-ben épült kálvária, mellette a katolikus temető.
A kálvária Zsolnay-kerámia stációkép-sorozatát 1949-ben szentelték fel.
A kálvária előtt pihenő van az út mentén, középen rózsa szimbólum, a szirmain pedig a "Mi Atyánk" első sora öt nyelven.
A szeplőtelenül fogantatott Boldogságos Szűz Mária egyik legelterjedtebb szimbóluma a rózsa, amely a középkori hagyomány szerint az a virág, mely megőrizte eredeti, paradicsombeli ártatlan állapotát. Az ötszirmú rózsa egyszerre utal Krisztus öt szent sebére, a megváltásra és a rózsafüzérre, melynek öt tizede körbefonja Jézus életének, halálának és feltámadásának titkát.
Aztán az út folytatódik az erdőben. Nagy szép, kellemes sétány, ez a fele akadálymentes is, azonban a másik oldalon sok lépcső van.
Hamarosan a következő pihenőhöz érünk.
Fent Mária szobor, karján a kis Jézussal. A táblán imádság: "Szép Hajnalcsillag, Gyűdi Mária! Bizalmad, mosolyod királyi fénye beragyogta a szegényes betlehemi éjszakát. Tőled indult minden remény, és Fiadhoz jut el minden kérés. A Te csillagfényed szövi puha otthonná életünk minden útját itt, a Kárpát-medencében. Az a föld, mely korábban népek temetője volt, nekünk, magyaroknak hazánkká lett: hála Neked, köszönet Neked, Magyarok Nagyasszonya!"
1860-ban helyezték el a domboldalban a Fájdalmas Anya szobrát, melyet 1937-ben új szoborra cseréltek, magas, ég felé nyúló, csupasz kereszttel.
A szobor előtt nagy füves tér és padok vannak, itt is meg lehet pihenni, imádkozni, elcsendesedni. Vagy egyszerűen csak élvezni a hely nyugalmát, a természet szépségét, az erdő susogását, a jó levegőt.
A Fájdalmas Anya szobrától kacskaringós ösvény vezet vissza a templom nyugati kapujához.
Innentől kezdődik a lépcsős rész lefelé, vagy ér véget, ha valaki a lépcsőkön jött fel. Talán könnyebb az akadálymentes oldalon feljönni, majd a lépcsőkön lemenni.
Egy hídon emléktábla őrzi a híd és az út építtetőjének nevét.
Ezen az oldalon is nagyon szép a környezet, az erdőben vezető lépcsős út.
A lépcsősor aljában újabb pihenő, és jöhet a következő "Mi Atyánk".
A hosszú betonkerítés mellett végigsétálva pedig visszaérünk a templomhoz.
A Máriagyűdi kegytemplom mellett található barokk ferences rendház 1739-ben épült a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával. A rendházat a Pécsi Egyházmegye 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadóközponttá. A háromszintes épület földszintjén található az 50 fős ebédlő, az első és második szinten pedig 17 szobában 34 fő számára biztosít szálláslehetőséget „kétcsillagos turistaszállás" kategóriájában.
A templom előtt, hatalmas fák között rengeteg pihenőpad található, a gyerekeket pedig klassz játszótér várja.
A parkban nemrég látogatóközpont is épült, melynek egyik szárnyában kávézó, másik szárnyában ajándékbolt, középen pedig kulturált mosdó kapott helyet.
A shop-ban a környék kézműves egyedi termékei, valamint saját arculattal fejlesztett egyházmegyei tárgyak és vallási kegytárgyak, kiadványok, gyertyák és más ajándéktárgyak kaphatóak.
A rózsafüzér körút vége pedig a templommal szemben lévő lépcsősor alján található keresztnél van. (A lépcsősor oldalt elkerülhető, a templomhoz akadálymentes út is vezet.)
A faluból vezető út mellett hatalmas tábla hirdeti az éves programot, a főbb búcsúk és az előre meghirdetett zarándoklatok időpontját, de érdemes előre a honlapon is tájékozódni, mert szinte minden hétvégén van valami program.
Ha Pécs környékén jártok, Harkányban vagy Siklóson, netán a Villányi borvidéken, nézzetek be Máriagyűdre is. Akár hiszünk benne, akár nem, a csodatévő, gyógyító energiáknak adhatunk egy esélyt. Nem kell feltétlenül vallásosnak lenni ahhoz, hogy megnézzünk egy ilyen magasztos helyet, benézzünk egy régi, mégis új templomba, vagy egy kellemes kirándulást tegyünk a templom körül futó túraúton. Máriagyűdöt mindenkinek ajánlom, nem fogtok csalódni. :)
És ha tehetitek, látogassatok el a szomszédban, Ausztriában található legjelentősebb Mária-kegyhelyre, Mariazell-be is, ahova évente közel egy millió zarándok érkezik.
Az információk a kihelyezett táblákról, prospektusokból és a www.mariagyud.hu oldalról származtak.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Utolsó kommentek