Emlékeztek a Fantasztikus nagynéni hóbortosnak tartott várurára Borzogh Ákosra? Őt annyira lenyűgözték a várak, hogy épített egyet magának Balatoncsillagon. Persze a falubeliek bolondnak tartották, pedig inkább volt ő zseni, mint bolond. És ilyen ember nemcsak egy kitalált regényben fordul elő, hanem a valóságban is. Taródi István is a várak megszállottja volt, annyira, hogy végül épített egyet magának. Sopron egyetlen várát, amit a családja ma is szívesen megmutat a kíváncsiskodóknak. Megmutatom hol keressétek és miért!
Hol található? Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében, Sopron városában, a Lővérek városrészen, a Nádor-magaslaton. Amúgy Csalogány köz 36. szám a címe. Térképen ITT.
Megközelíthető több irányból is. Én azt választottam, hogy a Lővér-körútról lekanyarodtam a Felsőlővér útra, majd mindjárt kerestem is egy parkolóhelyet a házak mellett, és innen gyalog sétáltunk fel a Hársfa soron. De fel lehet menni akár autóval is, a keskeny utcák egyirányúak, így nem kell kerülgetni a szembejövőket.
Tábla jelzi, hogy hol kell elkanyarodni a Csalogány köz, és a Taródi-vár felé. Ha valaki autóval megy fel, akkor itt ne kanyarodjon el, hanem menjen tovább egyenesen, és ott talál egy nagy és ingyenes parkolót is. Akkor csak innen kell visszasétálni, kb. 100 métert. (A vár utcája szűk, ott nem nagyon lehet parkolni.)
Aztán a Csalogány utcába kanyarodva már meg fogjuk találni a várat, hiszen gyönyörű kőoszlopos kapuja elég feltűnő a többi kerítés között. Persze tábla is van kint.
A kapun belépve hatalmas parkban, hatalmas fák és sziklák között találjuk magunkat. A várkapuhoz lapos kövekből rakott út vezet, amely nem sokkal a bejárat után kétfelé ágazik. A bejáratot zöld felirat mutatja, de akár a másik irányba is mehetünk, mert mindkét út ugyanoda vezet. Az elágazásban álló útjelző oszlopon két kerámiadombormű jelzi, hova is tartanak az utak: a bal oldalin egy gyalogos vándorlegény tart a vár felé, a jobb oldalin egy megrakott, középkori szekérfogat halad.
A vándorlegény útján pár lépés után egy 20-80 mázsás kőtömbökből összerakott, hatalmas kőgúlához érünk – ilyen, a környéken bányászott gneiszből épült a vár jó része is.
A vár előkertjében örökzöld növények nőnek – közöttük mintegy két tucatnyi, hazánkban egzotikus ritkaságnak számító fajta.
A gneiszen kialakult, savanyú talajon nagyon szépen díszlik a szelídgesztenye: a kertben több fa vadon, magától eredt meg. Szelídgesztenye a Taródi család családfája is: a tizenkét törzs a család tizenkét tagját jelzi.
Ezt a részt a város 1753-ban különítette el gyümölcsöskerteknek. A kertben még áll egy ekkor ültetett gyümölcsfa.
A kaputoronyhoz felvonóhíd vezet – ennek két oldalán domborművek állnak őrt. A felvonóhidat láncok kötik össze a mozgató szerkezettel és az ellensúllyal. A kapu hullórácsa a felvonóhíddal együtt mozog, látványosan szemléltetve a kapuk biztosításának régi módját. A tíz méter átmérőjű, tizenhat méter magas kaputoronyba, amiben két, boltíves helyiség van, csigalépcsőn mehetünk fel.
A kapu felett két faragott követ láthatunk: az alsón 1951.V.1. dátum, a felsőn egy jelképes címer. A címert két oroszlán tartja, és három kis mezőjében az építészet, a szobrászat és a festészet allegóriáit láthatjuk.
A nagy kapu most le van zárva, a várba az oldalsó bejáraton léphetünk be.
A bejárat felé sétálva kívülről is megcsodálhatjuk a várat. A hatalmas, kőből épült falban rengeteg munka van.
A vár alapterülete mintegy 4300 m², a legmagasabb torony húsz méter magas. A falakba és tornyokba Taródi István mintegy kétszáz vagonnyi követ és téglát épített be.
Taródi István, a vár építője ügyelt a részletekre. Legyen olyan, mintha valóban középkori vár lenne, az ellenségnek szánt lőrésekkel, ágyúcsövekkel.
A kapun belépve egy kis udvarra jutunk, ahol gyönyörű, régi, mohás kövek között virágok és fák élnek.
Számos további növény is szimbolikus jelentést hordoz a várban. „1951. május 1-jén láttam meg a helyet, ahol a várat felépítettem. Így a május a várnak a hónapja” – írta Taródi István. Mivel az építő és több családtagja is ekkor ünnepli születésnapját, tömegesen telepítették a májusban nyíló rododendronokat, amik mellett a tündérkürt és egy tűzpiros virágú japán cserje is a májusi tavaszt köszönti.
Újabb példája, hogy a vár építője mennyire ügyelt a részletekre: latin nyelvű felirat őrzi, hogy ezt a várat Taródi István építette és építik tovább utódai. (Vagy valami ilyesmi... :))
A huszadik életévéhez közeledő Taródi István 1945-ben, szülei telkén kezdte építeni első várát. Ez egy nyolc méter magas favár volt, amit használt faanyagokból állított össze. Az építkezést 1946-ban fejezte be, amikor megnősült. Elhatározta, hogy ha sikerül a Lövérekben telket vennie, akkor lebontja a favárat, és immár a saját telkén állítja fel újra.
1951. május elsején vásárolta meg azt az ingatlant, amin most a vára áll, és hamarosan átköltöztette rá a favárat. Az építményt felkockázott hulladék deszkákból készített zsindellyel fedte be.
A hatalmas kályha kis cserepei mind külön-külön kis történet, mind különleges. Sokáig tartana végigolvasni az egészet.
Az építő jórészt maga tervezte és rendezte be az emeleten a vár építésének történetét bemutató kiállítást is: ezen évszámokkal ellátott tablókon, 1959-től követhető a vár építése.
Az 1950-es évek végétől, majd főleg a hatvanas években több nagy, országjáró kerékpártúrára indult, részben gyermekeivel (a leghosszabb túrája 1500 kilométeres volt). Fő céljuk a várak megtekintése, a középkori várépítészet tanulmányozása volt. 1962-ben nézte meg a somoskői várat, és ekkor döntötte el, hogy ő is olyan várat akar, aminek kerek tornyai vannak.
A várban megtekinthetjük az építő hosszú évek munkájával összeszedett régiséggyűjteményét is – főleg 19. században készített polgári bútorokat. A régiségek és tablók között a várat támogató amatőr művészek – a keramikus Tóth Béla, a faszobrász Pintér György, valamint Kelemen István – alkotásait tekintjük meg. Taródi István családját örökítette meg több festményen is: a képeken önmagát középkori várúrként, első két feleségét pedig kevéssé hízelgő beállításokban tüntette fel.
A fürdőszoba kialakítása sem hagyományos, a kádat például alulról lehet fűteni. A téglafalak között viszont egy szokásos mosdókagylót is találunk.
A másik hatalmas cserépkályha minden csempéjén gyönyörű páncélos lovag feszít.
A lakótérből egy lépcsőn felmenve kilátó teraszra jutunk.
Talán azért boszorkánykilátó, mert szélkakas helyett egy boszi repül seprűn a szemben lévő torony tetején. :)
Taródi István 1959 őszén úgy döntött, hogy a favárat kővárral váltja fel, és még azon a télen kiásta a lakórész alapjait. Ettől fogva évekig reggel ötkor már ott volt a várnál, hogy előkészítse az aznapi munkát, majd a hivatalos munkaidő után folytatta az építkezést úgy, hogy csak este 9-10 körül ért haza. Apránként elbontotta és kőépítménnyel váltotta fel a favárat.
A kilátóból látszanak a környező hegyek, erdők és a tévétorony is.
A nagy őrtorony húsz, a kicsi tizenhat méter magas. Mindkét torony iker megoldású: a csigalépcső a fiatoronyban van. Az őrtorony (Boszorkány-torony) tetején a szél irányát egy boszorkány forgó figurája jelzi, a kistornyon pedig egy hagyományos szélkakas.
A lakórész felépítése után élete valamivel egyszerűbb lett, mert kiköltözött a várba. Az építkezést azonban később sem hagyta abba, és a 2010-ben bekövetkezett haláláig folytatta. A várba különböző becslések szerint mintegy 150–200 vasúti kocsira való követ épített be – döntően egyedül, időnként fiaival, legfeljebb egy-egy alkalmi segítővel.
Az udvar végén van a várkút, és ott kezdődik a váralagút, ami olyan széles, hogy egy talicskát éppen ki lehet tolni benne. Az alagút a kút aljába kanyarodik vissza. Mintája az 550 méterre található középkori kolostor alagútja volt, amit a barátok azért ástak, hogy ott tárolják a borukat.
A várlakás megtekinthető részét két torony között találjuk. A Boszorkány-torony előtti várfürdő két részből áll: egy fedett és egy külszíni medencéből. A fürdőt hálózati vízzel töltik fel; a lecserélt vízzel öntözik a kert növényeit.
Egy vízköpő is van a falon, de most épp nem köpi a vizet.
Az udvaron egy vasfüggöny "emlékmű" is található, ahol a rozsdás drótkerítésből ítélve valószínűsíthető, hogy az eredeti kerítés darabját láthatjuk.
A várudvart kerítő fal egy része 2008-ban még nem készült el. Az épülő fal külső oldalán kőtábla hirdeti, hogy ott az építkezés közben időszámításunk előtt 2500-ra datált lakógödröt tártak fel. A leleteket maga az építő mentette meg, és nagy részüket a kiállítóteremben helyezte el.
A telek legmagasabb pontján még két bástya alapját láthatjuk. A félbehagyott falak, tornyok befejezése már nem várható, de az elkészült részek így is Sopron egyik legérdekesebb látnivalójává teszik a Taródi-várat.
A kaputorony és a lakótorony között még egy függőhíd is átível, bár nem tudom ki merne átmenni rajta...
Az elején említettem a Fantasztikus nagynéni regényt, a belőle készült film váras jeleneteit Ruttkai Évával a főszerepben, itt forgatták, a Taródi-várban.
És a vár végigjárása, minden zegének-zugának felfedezése után a nagy fák közötti széles úton sétálhatunk vissza a kapuhoz.
Jelenleg a várépítő Taródi István gyermekei, valamint azok leszármazottai kezelik a várat.
A vár a veszélyhelyzet miatt bizonytalan ideig zárva tart, de ha majd újra kinyit, akkor a nyitvatartása az alábbiak szerint alakul:
április 1. – október 31.: minden nap 10–18 óra
november 1. – március 31.: minden nap 10–16 óra
A belépőjegy ára 500 Ft. (2020.)
A Károly-kilátóból pedig ilyen a vár:
Remélem kedvet kaptatok egy várlátogatáshoz, és ha Sopronban jártok, akkor nemcsak a belvárost és az erdőt nézitek meg, hiszen van Sopronnak vára is! :) És ha már vár, akkor máshol is érdemes a várakat megnézni.
Az információk egy része a wikipedia oldalairól származik.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is. Ott lehet kommentelni, és a saját élményeket is szívesen olvasom!
Utolsó kommentek