Szlovénia látnivalói között dobogós helyen áll a Bledi-tó és környéke. Természeti szépségeivel az egyik legszebb alpesi nyaraló hely, jellemző rá az enyhe, gyógyhatású éghajlat és a gyógyhatású termál víz.
A hegyek szépsége visszatükröződik a tó felszínén, a nap, a nyugalom és a friss levegő ide vonzza a kellemes pihenésre vagy a szabadidő aktív eltöltésére vágyó turistákat.
Hol található? Szlovéniában, Felső-Krajna régióban, Ljubljanától kb. 50 km-re északnyugatra, a Ljubljana és Villach közötti autópálya mellett, a Bledi-tó keleti csücskében. Térképen ITT.
Bled páratlan természeti szépségét az ellentétek emelik ki: a majdnem
Bled a Júliai-Alpok vonulatai között fekszik,
A tó hosszúsága
A Bledi-tó és partja Szlovénia leghíresebb és leg-nagyvilágibb üdülőhelye, amely már a 19. század óta vonzza a turistákat. De Bled ősi település, történelme a hallstatti kultúra idejére nyúlik vissza.
A település már a kőkorszak óta lakott. A keltákat itt rómaiak és germánok követték. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-én született adományozó levelében található, melyben Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket.
A népvándorlás után szláv törzsek érkeztek, akiket itt a brixeni Albuin püspök térített keresztény hitre. Ezen a környéken emelték a szlovénok első keresztény templomaikat, innen származnak a kereszténység felvételének korai emlékei, amint azt France Prešeren nagy szlovén költő eposza is megénekli.
Az 1278-as Mars mezei csata után a terület Habsburg Rudolfhoz került. 1364-től Bled a Krajnai Hercegség része volt, majd 1809-től 1816-ig a napóleoni Illír provinciákhoz tartozott. A 19. század közepén kezdődött a ma világhíres fürdőhely komoly fejlődése, amikor újra feltárták a meleg forrásokat és primitív fürdőházakat építettek.
Bled vonzerejét az itt fakadó gyógyforrások növelték. 1852-ben Arnold Rikli – egy svájci, aki itt nyert gyógyulást – megszerezte a fürdő bérleti jogát, és korszerűbb fürdőt, kis vendégházakat építtetett, ezzel megvetette a mai Bled alapjait. Az a gondolat, hogy üdülni jó dolog szintén a svájci dr. Arnold Riklitől származik, aki 1856-ban nyitotta meg itt az első természetgyógyászati intézményeket, melyeket ötven évig vezetett. Emlékét a minden év júliusának végén megrendezett Rikli-napok is őrzik.
Az időközben megépült Bécs-Trieszt vasútvonal bekapcsolta az addig csak szekérrel és hintóval elérhető Bledet, az üdülést, gyógyulást kereső világ vérkeringésébe. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták. 1919-ben állami tulajdonba került a fürdő, a kastély új tulajdonosa pedig a Karadjordevic királyi család lett. Bled ekkor lett az ország nyári fővárosa, szállodák épültek, az arisztokrácia itt építette fel nyaralóit, élénk nagyvilági élet váltotta fel a sok évszázados csendet.
Itt alapították meg az I. Világháború után a Kis-Antantot – Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia érdekszövetségét –, és itt írták alá később az ún. Balkáni egyezményt is. A II. Világháború után, Jugoszlávia megalakulása után Josip Broz Tito is itt építtette fel nyári lakhelyét, és sok fontos üzleti és politikai döntés született a tó partján álló, ma már luxusszállóként működő épületben.
Bled népszerűségére jellemző, hogy I. Sándornak, minden oroszok cárjának is itt volt nyaralója.
A tavat számos kis patak táplálja, vizét pedig a Jezersko patak továbbítja a Száva-Bohinjkába. Az északkeleti termálforrások vize egyes hotelek medencéjébe is be van vezetve.
A Bledi tó a Bohinji gleccser visszavonulásakor jött létre. A Bohinji gleccser vájta ki a természetes tektonikus medencét és adta meg a jelenlegi alakját. Amikor a jég elolvadt a medencét elöntötte a víz. Ebben az időben a tó vízszintje mintegy 35 méterrel magasabban volt a jelenleginél, és víz borította a szigetet is. Azóta a vízszint lejjebb ment, kibukkant a bájos kis sziget is.
A szigetet benőtte a növényzet, mely csaknem eltakarja a szigeti épületeket; a haranglábat, a templomot és a káplánságot. A szigetről sok legenda ismert, a legnagyobb szlovén költő France Prešeren is felhasznált egyet közülük egy mesteri művében. A legenda, amelyet felhasznált, azt állítja, hogy a szigeten Živa ószláv istennő szentélye állt.
De hogyan lehet bejutni a szigetre? Nyáron, időjárás és tó hőmérséklet függvényében természetesen lehet úszva is. Vagy a parton bérelhető csónakokkal beevezni.
De azért kényelmesebb megoldás (igaz drágább is), ha ezeket a hajókat választjuk. A pletna bledi specialitás, csak itt vannak ilyen hajók. Akár húszan is utazhatunk vele egyszerre, és ha olyan csónakost fogunk ki, még énekel is út közben, mint a velencei gondolások.
A csónakot egy különleges, ún. »stehrudder« technikával mozgatják, azaz állva és két evezőlapáttal.
A 'pletna'-ban a 'pletnar' evez. Ez egy nagy tekintélyű szakma, amelyet nem végezheti akárki. A foglalkozás nemzedékről nemzedékre öröklődik, így ez a családban marad évszázadokig.
A tó körül több helyen is találhatunk ilyen pletna kikötőt. A pletna hajóállomásai az Egészség Park alatt, a Park szálloda Kávézója alatt, Mlino-ban és Veliki Zaki-ban találhatók. A hajózás ára egységesen kb. 12-15 Euró fejenként, mely tartalmazza az oda és visszaszállítást, valamint a szigeten fél óra szabadidőt. (Emiatt nyáron, hétvégén, amikor sokan vannak, lehet, hogy várni is kell a pletnákra, hiszen ha egy csoportot elvisz egy hajó, a szigetnél megvárja őket, akkor kb. 1,5 óra múlva ér csak vissza.)
A sziget egyébként ingyen bejárható, belépőt fizetni csak a templomba kell (kb. 5 Euro).
A kikötőből a templomhoz 99 db kő lépcső vezet fel, melyet 1655-ben készítettek. Ha esküvőt tartanak a templomban, állítólag a menyasszonynak néma csendben kell felmennie ezen a lépcsőn. (Hadd legyen a vőlegénynek még utoljára 10 jó perce. :-D)
A szakértők feltárták a szigeten lévő Mária mennybemenetele templom építészeti fejlődését. A korai középkorban itt valószínűleg egy kereszténység előtti ószláv kultusz létezett. A szigeten 124 sírt fedeztek fel csontvázzal, mely a 9-11. századból származnak. Ebből a korból származik a román korszak előtti kápolna alapja is. A maradványokat és a feltárásokat a templom üveg padlóján keresztül meg is nézhetjük.
1465-ben építették a gótikus egy hajós templomot önálló haranglábbal a templom déli részén. Az önálló harangláb is különlegesség, látni rajta a velencei iskola hatását. Maga a harangláb
A barokk főoltár az arannyal betakart faragvánnyal a 18. század negyvenes éveiben készült. Az oltáron lévő szobrok a bledi birtok adományozóit, II. Henriket és feleségét Kunigundát ábrázolják. A fából készült dombormű és a szentségtartó az oltár asztalon a 19. század második feléből származik.
A szigeti templom különlegessége a kívánságokat tejesítő harang, mely sok turistát csal oda. A kis harang Padovában készült 1534-ben. Kötele a templom belsejében, az oltár előtt lóg le a földig.
Állítólag, amikor 1809-ben Bled a franciák hatalma alá került, mivel a franciáknak kevés volt a pénzük, összeszedték a környékbeli parasztok szénáját és a harangokat, de a kívánságokat tejesítő harang megmenekült.
Egy legenda szerint valamikor a bledi várban élt egy fiatal, vigasztalhatatlan özvegy. A férjét megölték a rablók és a holttestét a tóba dobták. Egybegyűjtötte minden ezüstjét és aranyát, és egy kis harangocskát öntetett ki belőle a szigeti kápolna részére, de sajnos a harang nem érkezet meg a szigetre. A mérges vihar elsüllyesztette a csónakkal és a csónakosokkal együtt. Világos éjszakákon még ma is néha hallani a hangját a mélységből. E szerencsétlenség után a kétségbeesett özvegy eladta az egész vagyonát, a bevételt egy új templom építésére adományozta és ő belépett egy római kolostorba. Ott élte vallásos életét haláláig. Halála után a pápa egy új harangot szentelt fel és elküldte a bledi szigetre. Aki háromszor megkongatja ezt a harangot és felajánlja saját kívánságát a "hölgynek a tórul", annak a kívánsága teljesül. Így mondja el a legenda az "elsüllyedt" harang és a "kívánság teljesítő harang" keletkezését.
A szigeten található, szőlővel befuttatott épületben egy kis kiállítás és ajándékbolt található.
A pletnásoktól kapott fél óra nem túl sok, de azért ennyi idő alatt bejárható a kis sziget. Visszafelé pedig kipihenhetjük a lépcsőzés fáradalmait.
Bled másik látványossága a 140 méter magas, meredek sziklán álló vár, ahonnan lélegzetelállító panoráma tárul elénk a tóra és a környező hegyekre.
Egészen 1004-ig, amikor II. Henrik német császár a bledi vagyont Albuin brixeni püspöknek ajándékozta, csak egy román stílusú torony állt a jelenlegi vár helyén, melyet falak védtek. Az első vár 1011 körül épült fel, de a brixeni püspökök soha nem éltek benne. Azért sem találunk benne luxus szobákat, mert nagyobb hangsúlyt fektettek a védelmi rendszerre.
A vár szerkezete két udvarra oszlik. Az alsóban a gazdasági épületek és a szolgák lakásai, a felsőben, a megerősített központi részben a földesuraknak szánt tartózkodási épületek helyezkednek el.
1511-ben egy erős földrengés súlyos károkat okozott a várban. Az ez utáni felújítás során nyerte el a vár a mai formáját és a barokk korban elkészült részekkel fejeződött be a vár továbbépítése.
A várban sokszínű kiállítás tekinthető meg. Természetesen találunk itt lovagi páncélt is, és jelentős - a 16-18. századból származó - fegyvergyűjteménnyel rendelkeznek. Érdekes vetítésen keresztül mutatják be a Bledi tó kialakulásának folyamatát, egy másik tévén pedig a Bécs-Trieszt vasútvonalról és építéséről nézhetünk filmet. Külön teremben emlékeznek meg dr. Arnold Rikliről, a svájci orvosról, aki felvirágoztatta Bledet.
Az épületek közül a legérdekesebb talán a felső udvari kis kápolna, amely a 16. században épült. A kápolnát Szent Albuin és Szent Ingenium püspöknek szentelték.
1700 körül barokk stílusban újították fel és művészi falfestményekkel díszítették. Az oltár melletti festmények a bledi birtok adományozóit, II. Henrik német császárt és feleségét Kunigundát ábrázolják.
A vár minden nap reggel 8-tól van nyitva, télen 18-ig, tavasszal és ősszel 20-ig, nyáron 21 óráig. Belépő árak a várba: felnőtt 10 Euro, diák 7 Euro, 14 év alatt 5 Euro és 4 év alatt ingyenes.
Érdemes felmenni, mert a vár és a kiállítások is érdekesek, de legfőképpen a vár teraszairól elénk táruló látvány a lenyűgöző.
Bledben és a tó körül többféle szabadidős tevékenység közül is választhatunk. A tavat körbe is lehet sétálni, hisz nem annyira nagy. Vagy körbetekerni kerékpárral. A városka melletti dombon nyári bobpálya is van, és természetesen túraútból sincs hiány. Van a közelben golf pálya, és mini golf is. Lehetőség van hőlégballonozásra, lovaglásra, barlangászatra, búvárkodásra, van rafting és kanyoning lehetőség, van továbbá kalandpark, paintball és airsoft pálya is. Lehet még strandröplabdázni, hegyet mászni, horgászni és teniszezni is. Csónakázhatunk is a tavon, vagy nyáron fürödhetünk is benne. Kiépített strandok is várják a fürdőzni, úszni vágyókat.
A tavon rendeztek már ifjúsági kajak Európa bajnokságot is, valamint itt rendezték 2002-ben a 35. sakkolimpiát.
De van még valami, amiről Bled világhíres: a krémes.
Évtizedek óta ismert a bledi krémes, a bledi cukrászművészet szimbóluma. Ámbár krémest lehet venni máshol is, de az igazi bledi krémest csak egy helyen lehet kapni. Istvan Lukacevicnek a Park szálloda cukrászdájának korábbi főnökének több esztendő kísérletezés után sikerült megalkotnia az igazi receptet.
A krémest még ma is a szálloda konyháján készítik és a kávézóban árulják, melynek terasza a tóra néz.
És miben van a titok? Valójában nincs titok – csak kiváló minőségű alapanyagok és a tapasztalat. Bledben gyakorlatból nincs hiány, az utolsó 60 évben 12 millió krémest készítettek és adtak el.
A krémes igazi vajjal és nem margarinnal készült tésztából aranybarnára sütött alapból áll, egy ízletes, megfelelően sűrű vaníliás krém van rajta – melyben nagyon pontosan kell meghatározni a liszt mértékét. A krémre felvert édes tejszínhab jön, majd egy réteg tészta, mely sütőcukorral van meghintve.
Készítenek csokoládés változatot is, meg sokféle más süteményeket még. Krémest nemcsak helyszínen fogyasztásra, hanem elvitelre is lehet kérni. Ebben az esetben egy helyes kis dobozkába teszik, ami megvédi a krémest.
Azért egy dolog megakadályozza, hogy az egész cukrászdát felfaljuk. Egy krémes ára kb. 3,50 Euro. De ha már ott vagyunk, egyszer egyet feltétlenül meg kell kóstolni! Tényleg nagyon finom! (Bár szerintem a csokis változat még finomabb.) :)
Bledbe egész éven át nagyszerű rendezvényekkel is csalogatják a vendégeket. A legtöbb rendezvény nyáron van: megismerhetik a Gorenjska régió hagyományát a néptánc és a népzene segítségével. A klasszikus zene kedvelői számára számos hangversenyt tartanak a várban, a környező templomokban, a Fesztivál-teremben és a környező szállodákban.
Minden évben hagyományosan megtartják a Bledi Nemzetközi Hegedűfesztivált, mely június utolsó napjaiban kezdődik és júliusban ér véget. Az esti koncerteken a világ legelismertebb hegedűművészei játszanak, akik magas szintű művészetükkel kápráztatják el a szakértőket és a szélesebb közönséget is.
A leghíresebb bledi rendezvény a "Bledi Napok", melyet július negyedik hétvégén tartanak. Ez egy gyönyörű élmény, lebegő lámpákkal a tavon, különböző koncertekkel a sétányon, kézműves vásárral és tűzijátékkal.
Az Okarina folkfesztivált minden év augusztusában tartják, amely otthont ad sok eredeti és érdekes zenei csoportnak.
Újévkor tartják a hagyományos újévi gálakoncertet a Festival Hall-ban. Húsvét vasárnap pedig húsvéti koncertet adnak.
A "Vidám December" rendezvény, melynek része a Mikulás és a karácsonyi vásár, lehetőséget ad az ajándékok megvásárlására. Számos egyéb esemény között a legérdekesebb "A legenda az elsüllyedt harangról", melyet karácsony napján tartanak, és mindig van fáklyás romantikus séta is a téli tó körül.
Érdemes tehát Bledbe, vagy a környékére szerveznünk egy pár napos, vagy akár egy hetes kiruccanást, mert a város is hangulatos, a környék pedig tele van látnivalóval.
És ha már erre jártok, feltétlenül menjetek el a Vintgar szurdokba, mert ott van a szomszéd faluban, egy nagyon könnyű túra, de csodálatos a szurdok, valamint a Bledtől kb. 30 km-re található Bohinji tóhoz is, mert az is gyönyörű, és mellette kabinos felvonó jár a Vogel hegyre, ahol fent nyáron még libegőzni is lehet. A panoráma pedig lélegzetelállító. :)
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Az információk egy része a wikipedia, a másik része a bled.si oldalról származik.
Utolsó kommentek